Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)
2003-08-21 / 193. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. AUGUSZTUS 21., CSÜTÖRTÖK Kenyérszegés SZÉCSÉNY A városban 10 órakor a ferences rendi templomban ünnepi szentmisével kezdődött a városi Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgár- mester beszédet mond _ ünnepség. Ezt követően a Szent István emlékműnél dr. Serfőzőné dr Fábián Erzsébet a város polgármestere ünnepi köszöntőjében szólt az államalapító Szent István történelmi jelentőségéről. István király is tudta, hogy mit akar és hová szeretne eljutni. Mi is ismerjük a célkitűzést, tudjuk, hogy minél több embernek kell megteremteni a megközelítően egyenlő esélyeket, a harmonikus életfeltételeket. Ennek érdekében mérsékelni kell az ország megosztottságát. Feleslegesen feszülnek egymáshoz az indulatok, vallás, bőrszín, nemzetiség és más különbségek miatt. A viszálykodásra elfecsérelt energiát az ország építésére kellene fordítani. Amint mondta:- Mi, szécsényiek sajnos tapasztaljuk, tudjuk, hogy mit jelent gazdaságilag kevésbé szerencsés adottságú országrészben élni, dolgozni. Hátrányainkat központi támogatással, de saját erőből kell csökkenteni! Zalán atya, a templom plébánosa megáldotta az új kenyeret, melyet a polgármester asszony szegett meg. A város vezetői, intézmények, tömegszervezetek, pártok képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait az emlékműnél. A művészeti iskola ünnepi műsora után a helyszínen felállított szabadtéri színpadon szigetszentmiklósi fiatal művészek, a helyi Iglice és a Palóc Néptáncegyüttes szórakoztatta a megjelenteket. Miért augusztus 20-a Szent István napja? PÁSZTÓ Az ünnepségen Sisák Imre polgármester ünnepi köszöntőjében feltette a kérdést, hogy miért éppen augusztus 20-án ünnepeljük államalapító Szent István királyunkat? A pontos születési dátumát nem ismerjük, megkoronázásának ideje vitatott -, de mindenképpen a téli időszakra esik, - halálának időpontja pedig 1038. augusztus 15-e. A világegyházban szent királyunkat augusztus 15-án ünnepük, amelynek egyszerű a magyarázata. Miután Szűz Mária mennybevételének az ünnepnapja augusztus 15-e, így az egyházi liturgia szerint Szent Istvánra augusztus 16-án emlékezünk. István király, fia Imre és GeUért püspök szentté avatási procedúráját László király indította el. 1083-ban VII. Gergely pápa mindhármójukat szentté avatta. A szentté avatást követően László király 1083. augusztus 19-én Székesfehérvárott Szent István király sírjánál, kíséretével elimádkozta a vesperást, majd augusztus 20-ra virradóra megtörtént a király földi maradványainak felemeltetése, az úgynevezett eleváció és az oltárra helyezés. Az ünnepséget a romkertben tartották Államalapító Szent István királyunk ünnepe, tehát a fenti szertartás következtében 1083-tól augusztus 20-ban jelöltetett meg.- Mit üzen nekünk magyaroknak, pásztóiaknak 2003. augusztus 20-a? - tette fel a kérdést Sisák Imre. - István király tudta, hogy csak a keresztény Európához tartozás mentheti meg a magyarságot és egész életét e szent cél érdekébe rendelte. A rendszerváltás óhajtó és végrehajtó néptömegek, akik Antall József vezetésével lerázták a Varsói szerződés és a KGST igáját szintén az egységes és demokratikus Európát jelölték meg célként. 2003. április 10- én pedig a „magyar ______________■ nép” döntött arról, h ogy hazánk az Európai Unió tagországává válik. Fontos és rendkívül felelősségteljes döntés volt ez. Az államalapítást ünnepelve Szent Istvánra emlékezve joggal várják el hazánk és városunk lakói, hogy 2004. május 1- én az Európai Unióba egy gazdaságilag erős kultúrájára büszke „magyar nemzet” lépjen be és ne a himnuszunk „balsors akit régen tép” jussanak majd eszünkbe. Az kívánom mind- annyiuknak, hogy a jövő Európája a tisztességgel, becsülettel, az elvégzett munka után bőséggel jutalmazzon minden magyar embert, hogy emelt fővel, jókedvűen tekinthessünk a jövőbe - fejezte be beszédét. Ezután mindenkinek felhőtlen, nyugodt ünneplést kívánt, s azt, hogy mindig bőségesen jusson az augusztus 20- án megszentelt kenyérből a családok asztalára. Megfizet, aki nem érti az idők szavát Díjakat adtak át kát tett az írásbeliségért, kultúráért. Imre herceghez intézett intelmeiben a Kárpát-medence sokszínűségéről szólt. A kivételes markáns egyéniség utóélete a mai napig sem ért véget - mondta Lombos István. Megidézése azonban ne legyen öncél, üres szertartás. Szembe kell néznünk jelenlegi teendőinkkel, az aktuálpolitika csábításait elkerülve. A fejlett Európa küszöbén állunk, a nép bölcs elöntése folytán. Az Európai Közösséghez való csatlakozás nehéz lesz, de nincs más alternatívánk. Beárnyékolja mozgásterünket a gazdasági recesszió, de megközelí- tően egyenlő esélyeket kell teremteni az emberek boldogulásához. Felesleges indulatok, előítéletek foglyai vagyunk - emelte ki a polgármester. A hatalmi harc helyett legalább az alapkérdésekben szükséges az összefogás, s el kell viselnünk mások véleményét is. Lombos István leszögezte, hogy Balassagyarmat gazdaságilag a kevésbé fejlett térségek közé tartozik. Idén nehéz természeti körülmények zett meg, hogy több mint ezer évvel ezelőtt új állam született Európa szívében. 1000. decemberében Vajkot királlyá koronázták a határozott, keménykezű uralkodót, aki nemzetté kovácsolta a magyarságot. Az ősi társadalmi rendet hiedelemvilágot Balassagyarmat Bensőséges ünnepségre került sor a város katolikus főplébániája előtt. A polgármester, a honatyák és a történelmi egyházak is képviseltették magukat. Lombos István polgármester ünnepi beszédében arról emlékeen, mely ma is szerves része Európának.- Karakterisztikus országépítő személyiség volt István, felvette a kereszténységet, szakított a pogány világgal, s ezzel államunk bekerült a nyugatí civilizációba - mondta. - Később közmegegyezéssel szentté avatA díszvendégek Balassagyarmaton a templom előtt volt az ünnepség FOTÓ; G. É. ták, s 1003. augusztus 15-én István megszilárdította Székesfehérváron a fiatal magyar államot. Nem csak új nemzet, hanem új állam is született tehát az államalapítónak köszönhetőszüntette meg, következetesen István király. Tudta mit miért tesz. Koppány, Ajtony, Vazul fizetett meg azért, mert nem értették az idők szavát. István elrendelte a templomépítést, soközött termett meg a kenyerünk, de megtermett. Tehát joggal bizakodhatunk második államépítésünk újjá születésünk küszöbén - zárta szavait a város első embere, _______________■ E lbúcsúztatják a nyarat Balassagyarmat ték, Bonivárt Ferenc pirotechnikus közreműködésé--------------------------——------------------------------------- vei. 22.10 -tői Szatmári Orsi showműsora szórakozA ugusztus 23-án a volt megyeháza előtt a Köztár- tatja az egybegyűlteket. 22.15-től nosztalgia discot saság téren nyárbúcsúztató estet tartanak. 20 órától tartanak éjfélig Reviczki István vezetésével, a Mystery Gang zenél, 22 órától következik a tűzijá- _________________________________________! Bátonyterenye Juhász Gábor országgyűlési képviselő köszöntő beszédében Szent Istvánról emlékezett meg.- Az avarok, a hunok, a tatárok már csak az emlékezetben maradtak meg, mi magyarok pedig birtokoljuk e földet - emelte ki. Nem volt vihar nélküli az 1000 év, de István király megalapozta jövőnket. Most új honfoglalás előtt állunk: közeledik az uniós csatlakozás - emelte ki Juhász Gábor. Ami Bátony- terenyét illeti, megindult a közművesítés, a fejlődés, de ezzel együtt is kissé félnek az emberek a bizonytalanságtól. Ennek ellenére évszázados lehetőség küszöbén áll hazánk. Mai helyzetünkről Juhász Gábor azt mondta: a nyugdíjak, a bérek emelkednek, a nettó fizetések 22 százalékkal nőttek, s remélhetőleg mindnyájan jobban élhetünk majd a jövőben. „Boldog születésnapot Magyarország!” búcsúzott a képviselő. Vanya Gábor polgármester a város díjait adta át. Bátony- terenyéért kitüntetést kapott Tóth Norbertné nyugdíjas pedagógus, Toldi Miklós nyugdíjas bányász, a Hármas sz. Általános Iskola nevelőtestülete. „A Város Szolgálatáért” díjat Tóth Tibomé köztisztviselő, dr. Fekete Judit gyermek- orvos és Romhányi Gyula címzetes főjegyző vehette át. Vanya Gábor (balra) polgármester a díjazottak társaságában 0 ^ Utoljára az unión kívül Karancsalja Lantos Sándor, a falu polgár- mestere augusztus 20-i, ünnepi beszédében kifejtette: ez a nap egyszerre állami és egyházi ünnep. Az elmúlt évtizedek során más-más hangsúlyt kapott, volt az államalapítás ünnepe, az államalapító Szent István királyé, volt az Alkotmány ünnepe és az új kenyéré is. Vitathatatlanul azonban a tény, hogy a Szent István-i örökség történelmünk leggazdagabb hagyományai közül való, s az, hogy augusztus 20-a a legősibb magyar ünnep.- Ha közösen emlékezünk, akkor összetartozunk, mert a magyar nemzethez tartozók között nincs olyan, aki ne hallott volna Szent István királyunkról - mondta Lantos Sándor. Megnyitotta a keletről jött magyarság előtt a nyugati művelődés kapuit, s államépítő munkájával megvetette a magyar nemzet életének és fejlődésének szilárd alapjait. Megteremtette a nemzed függetlenség hatalmi és erkölcsi előfeltételeit. Szent István uralkodása alatt Európa közössége nem pusztán egy új nemzettel, de egy új állammal is gazdagodott. Olyan országgal, amely ma, 1003 évvel később is szerves része Európának. Ez az európai állam születik újjá, és ünnepli ma utoljára államalapítását az unión kívül.- Feladatunk felzárkózni Európához, a világ élvonalához - hangsúlyozta a polgármester, aki hozzátette, hogy augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is, s ez a család összetartozását erősítő szertartások egyike. Lantos Sándor a Karancsal- jáért-díjat Fodor Józsefné asz- szisztensnek adományozta, a betegekért végzett áldozatos munkája jutalmaként. ________i __Jll»$ M. : Áldá sra és megszegésre vár az új kenyér F0TÓ. G É
