Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)
2003-08-16 / 190. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 LUCFALVA 2003. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT Árpád-kori település. A XIII. században Lucin alakban fordult elő említése egy oklevélben. Érdekes a falu nevének eredetmondája: a környék töldesura 1130 körül Sámson, Fehérkő várának építtetőié volt. Állítólag az ő Lucia nevű leányáról vette a nevét Lucin község. Először 1235-ben említették az oklevelek az itteni latemplomot: a község közelében az egyik magaslatot a mai napig Templomhegynek hívják. A lalu a tatárjárás idején elpusztult, de rövidesen újjáépítették. Lucint 1382-ben Tari László kapta meg Erzsébet ki rálynétél, 1416-ban pedig egyes részel a Kazal Kakas család birtokába kerültek. A falu már a török hódoltság kezdetén elnéptelenedett, 1548-ban lakatlan helységként említették a feljegyzések. A völgy mélyén megbújó területet a XVIII. század elején Árva, Liptó és Zólyom vármegyéből származó szlovákokkal telepítették újra. A tatul azonban nem a régi helyén, hanem attól valamivel távolabb építették fel. 1715-ben még mindig csak három, 1720-ban pedig négy család szerepelt az adóösszeírásban. A helybeli evangélikusok a XVIII. század első felében Sámsonházára jártak istentiszteletre, majd a mai templom helyén kis faépületet emeltek. Ezt később királyi rendeletre bezárták és csak 1785-ben kaptak engedélyt a szabad vallásgyakorlásra. A mai templomot 1793-ban építették, s ekkor váltak el a sámsonházai anyaegyháztól is. A lucfalvaiaknak 1786-ban már önálló iskolájuk volt. A községben baptista közösség is él. A fe- lekezetnek imabáza van a faluban. Díszdobozok mestere Bocsó Jánost a legmegbízhatóbb emberek közé sorolják a faluban. Az ötvenéves férfi a polgármesteri hivatalnál dolgozik. A közhasznú munkások egyik irányítója. Sosem tanult szakmát, de szeret dolgozni. Segédmunkás. Szabad idejében azonban díszdobozokat készít. Húsz éve érdeklik a famunkák. Az ehhez szükséges szerszámok nagyobb részét maga készítette, de vásárol is. A fa iránti érdeklődése talán onnan ered, hogy dolgozott ácsok mellett, faüzemben. Többféle tanfolyami végzettséget is szerzett. Dobozait ajándékba és pénzért is készíti, hiszen jól jön a családban egy kis fizetéskiegészítés. __________■ S zeretnének uniós színvonalon élni A szlovák betelepülők az 1700-as évek közepén érkeztek a festői Kis- Zagyva völgyébe. A protestáns hitet követő, melegszívű emberek azóta élnek itt. Az apró, kellemes környezetű zsáktelepülés nagy fejlődése az utóbbi évtizedekben következett be. A település közművesített, az intézményeket rendbe hozták és bevezették a fölgázt. A polgármester pedig nemrégiben írta alá azt a SAPARD- szerződést, aminek alapján megvalósul a szennyvíz beruházás. Két év óta a fejlődés érdekében menedzsert foglalkoztatnak. Ennek számos sikeres pályázat lett az eredménye. A falu azonban nincs híján a gondoknak sem. Nem tartoznak a naponta emlegetett települések közé, de büszkén vállalják önmagukat. A kistérségi program keretében az idei közmunka-foglalkoztatásra a környező településekkel jelentkeztek, ami 49 ember átmeneti foglakoztatását jelenti. A korábbi kapcsolatokkal szakítva most Sóshartyánnal közösen hoznak létre társtelepüléses kapcsolatot. Ugyanis a két településnek hasonló a fejlettsége, de a gondjaik is. Az Európa Unióhoz való csatlakozást nemcsak szlogennek tartják, ezért kapcsolatokat építenek a szlovákiai Múcsinnal. Valamikor sokan jártak el dolgozni a településről, ma azonban egy autóbuszon is elférnek, akiknek munkája van. A földjeik eléggé mostohák, ezért keményen dolgoznak a megélhetésért. A falu költségvetése az intézmények működtetésére sem elegendő. A települéA vezetés szolgálat legyen sen se üzemek, se adózó vállalkozások nincsenek. Az önhibájukon kívül veszteséges önkormányzatok közé tartoznak ezért a 174 milliós költségvetésük egy részét pályázatok által kell előteremtem. Pedig nagyon szeremének uniós színvonalon élni és ezt a fizetéseken érzékelni. A település 657 lakosából 90 százaléknyi szlovák anyanyelvű. A !90-es évek elején a fiatalok elvándorlása volt a jellemző, az évtized derekán megállt e folyamat. Ma már többen jönnek, mint mennek. Az 51 óvodással két csoportban fog1 ltj. Grajzel János a gépipari középiskola elvégzése után műszaki állásban helyezkedett el. Később teológiai tanulmányokat folytatott és lelkészként szeretett volna tevékenykedni. Egy családi tragédia azonban ezt a tervét meghiúsította. Legutolsó műszaki állása a Szent Lázár Megyei Kórházban volt. Polgármesterré választása óta fizetetten szabadságon van. A falu első embere a Bibliát idézve fogalmazta meg: „Aki vezet, olyan tegyen, mint aki szolgáf'. Ezzel kezdett neki fontos közszolgálati feladatának is. A négygyermekes családapa eldöntötte, hogy Lucfalván akar szolgálatot betölteni és a település jólétét előmozdítani. Ittgf&iy§2tt3. ÉH fö!SÍ$flií3 Összesen: 173732 ER lalkoznak, a nyolcosztályos általános iskolában több mint száz gyerek tanul. Iskolájukban országosan egyedülálló módon szlovák anyanyelvi vizsgára készítik fel a gyerekeket. A közlekedés nagyon rossz, s ennek feloldására több próbálkozás történt, de eddig nem született megoldás. Különösen fontosnak tartják a bátonyterenyei kistérségen be lüli kedvezőbb utazási lehetőségek megte remtését. Tűvel festett műalkotások Pnbisán Lászlóné, Katalin gobelinjeiről közismert a faluban és a környéken. Noha a fiatalasszony nagy kedvelője a különféle növényeknek is. A szomszéd falubeli sógornőjétől látta először ezt az aprólékos munkát, megtetszett neki. Karácsonyra ajándékként kapott egy előnyomott anyagot és ő is megpróbálta kivarrni. Most már minden szabad idejében gobelineket készít. Neki a legelső kivarrása a legszebb. Munkácsi Rőzsehordó című festményét varrta ki. Eladásra nem készít ilyen munkát, csak a saját szórakoztatására. A gobelinjeit először a tavalyi falunapon mutatták be az iskolában. Két nagyobb és kisebb bekeretezett ő munkáit. Sajnálja, hogy nincs művét állították ki. Nagyon követője a faluban. örült, hogy sokan megnézték az ' ___________________1 A község központjában álló, a XIX-XX. század fordulójának emlékét őrző faluház kialakítása nagy feladat volt, de megérte!_____________________________________________________ A falu karikaturistája Bocsa Gergely ismert karikaturista. A falubeli fiatalember a gépipari szakközépiskolában végzett, majd tanárképzőbe járt, de valami miatt abba kellett hagynia a tanulást. Megnősült és biztonsági őr lett. A családban most várják a harmadik gyereket. Gergely akkoriban kezdett rajzolni. Kezdetben csak újságokat tanulmányozott, vázlatokat készített vizsgálgatva magát, hogyan tudja kifejezni az elképzeléseit. Egy ismerős osztálytársa, aki már újságoknak dolgozott, azt tanácsolta, küldje be rajzait valamelyik újságnak. Fél évig járta a szerkesztőségeket, amikor egyszer csak felhívta az egyik lap főszerkesztője, hogy kellene a munkája. Jelenleg nyolc különböző újságnak rajzol. Ezeknek a vicclapoknak karikatúrákat rajzol. Számítógépen tartja a kapcsolatot a lapokkal. Ma már festményeket is készít. Művei már szerepeltek néhány kiállításon. Most már a külfölddel is keresi a kapcsolatokat, keresi a pályázati lehetőségeket, szeretné ott is megméretni magát. __________________________■ Ar cok a településről Szartórisz Lászlóné Élettel teli faluház Szresenné Kláben Zsuzsanna csak pár éve dolgozik a faluban. Elvégezte a falusi vendéglátói tanfolyamot, de jelenleg a közmunkások csoportvezetője. A férje a tűzhelygyárban dolgozik, emellett az evangélikus egyház gondnoka. Neki is sokat segít. A kétezerben átadott faluház legfőbb őrzője, a szlovák hagyományok ápolója és terjesztője. A ház nem kizárólag a régi tárgyak összegyűjtésére szolgál, hanem a kézműves- és gyerekfoglalkozások otthonaként is. A tárgyakat a faluból gyűjtötték össze. A rendezvények a faluház körül, vagy az épületben történnek. Vendégek érkezésekor, előzetes jelzésre tájjellegű ételeket is készítenek. Amerikai, svéd, angol csoport is járt már itt a hazai látogatók mellett. Bútorok és a falu jó híre Adame István bútorasztalos, bútoripari vállalkozót dicséri az a szépen faragott falutábla, amellyel megajándékozta az önkormányzatot. Az általuk gyártott alkotásokkal pedig ország-világ előtt hirdetik a falu jó hírét. 1994 óta gyártanak egyedi bútorokat, s 1997- ben szakosodtak konyhabútorok gyártására. A megyei képviselettel rendelkező cég, kis- és nagykereskedelmi forgalmazást folytat. Ők építik be az Elektrolux berendezéseket a konyhabútorokba. Falco bútorlap-szabászati márkakereskedést nyitottak Salgótarjánban. A telephelyük Salgótarjánban van, de a cég központja Lucfalván. Egyedi méretek alapján, minőségi bútorokat készítenek. Az ügyvezetőnek szenvedélye a motorozás, de számára szórakozás a bútortervezés, a munka. Felesége is dolgozik, két lányukat, Reginát és Zsókát nevelik. Kézműves óvó néni Szartórisz Lászlóné több mint húsz éve óvónő, aki egyben kézművesként is dolgozik a faluban. Az egyik legnagyobb lokálpatrióta, tiszteli és kutatja a hagyományokat. Szakdolgozatát is e témakörből írta, s az óvodai programok is a hagyományokra épülnek. Az óvodában magyarul és szlovákul oktatják a gyerekeket, akik otthonról már egyre kevesebbet hoznak magukkal, mert már csak a nagyszülők beszélnek szlovákul. Az óvodájuk szépen felszerelt, eddig nem volt anyagi gondjuk. Igyekeznek a kézművesalkotásokkal díszíteni a termeket. A gyerekekkel is tanítják az agyagozást, szövést, bábozást. A legelső óvodásai már szülők, aldknek már harmadik osztályos gyermekei vannak. Neki két lánya van, egyiküknek most lesz az esküvője, a másik 16 éves. Az óvodából szeretne nyugdíjba menni, s szeretne a faluban élni boldogan, az unokáit nevelve. Térségi menedzsert alkalmaznak Mede Zsuzsanna térségi menedzser nem helybeli, de a szakértő, dinamikus asszonynak elévülhetetlen érdemei vannak a lucfalvai változásokban. Alkalmazásával számos pályázatot készítettek már, a munkahelyteremtéstől a kulturális rendezvényekig. Emellett 11 számítógépet nyertek az önkormányzatnak és pedagógusoknak. Két éve kezdték a falunapok rendezését. Különös figyelmet fordítanak a fiatalokra. Az iskolások furulyáznak, színvonalas énekkaruk van, az ovisokkal együtt iskolabusszal járnak uszodába, bábszínházba, színházba. Sikeres a szlovák nyelvi képzés. A középfokú nyelvvizsgát helyben letehetik a nyolcadik osztályt követő kétéves tanulás után. Nemzetiségi nyelven oktatnak Ottmár Győzőné óvónő Sámsonházán kezdte gyakorolni a hivatását és egy országos nemzetiségi kísérlet alkalmával került át Lucfalvára 1988-ban. A három évig tartó országos kísérletben a kiscsoporttól a nagycsoportig azt vizsgálták, hogyan hat a gyerekekre, ha nemzetiségi nyelven foglalkozunk velük. Legnagyobb élménye volt hallani, hogy a környező községekből bejáró magyar ajkú gyerekek sokkal jobban megértették, tisztábban beszélik a nyelvet, mint az itteniek, mivel a szülők, nagyszülők általában tájszólással beszélnek, amit a gyerekek magukkal vittek az óvodába. Hobbiszinten régóta foglalkozik kézművesmunkával, amelyet egy tanfolyam elvégzése után hivatásszerűen folytat. A megtanult ismereteket az óvodában adják tovább. A gyerekek élvezik a természetes anyagokkal történő munkát. Fejlődik a manipulációs készségük, kézügyességük. Magukkal viszik a természet iránti szeretetüket. ■
