Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-14 / 188. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MAGYARGÉC 2003. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD EGYE 2003 A település neve korábban Nagygéc volt, a ma­gyar jelzőt csak 1906-ban kapta. Az elnevezés bizonytalan eredetű; egy középkori oklevélben .Gechey” alakban fordult elő. A Kacsics nem­zetség egyik tagja, Simon bán 1212-ban hanga­dóként részt vállalt a Gertrud királyné elleni pi­lisi merényletben. Emiatt II. Endre ugyan nem állt bosszút rajta, de fia, IV. Béla még Ifjabb ki­rály korában, 1229-ben büntetésből elkobozta a birtokait. Géc több más községgel együtt Szák nembeli Pósa birtoka lett. 1274-ben azon­ban Szák nembeli II. Pásétól visszakerült a Kacsicsok tulajdonába: Farkas, a Szécsényi család őse cserével szerezte vissza. Az oklevelek szerint 144(Lban Felsőgéc föl­desura a Duzma család volt 1455-ben pedig az egész vidéket Szécsényi László birtokolta, aki­nek 1459-ben bekövetkezett halálával a Szécsényi família fériiágon kihalt. László két le­ányára hagyta a három Gécet; a XV. századi ok­levelek ugyanis még Felső-, Közép- és Alsógécről tettek említést. A török idők kezde­tén, 1548-ban már mind a három Géc az eF pusztult települések listáján szerepelt. 1598- ban Szerémy Miklós volt a földesura. 1715-ben a vármegyei adóösszeírások hét adóköteles háztartást írlak itt össze, 1720-ban pedig már nemes községként szerepelt a listán. A ma a fa­luhoz tartozó Kisgéc és Karpegéc valaha pusz­ták voltak. A község Szent Márton tiszteletére szen­telt temploma XV. századi gótikus alapo­kon áll, később azonban jelentős mérték­ben átépítették. Iskolai apróságok Az iskolának 110 tanulója van. Ebben a faluban mindig fi­gyeltek rá, hogy a gyerekek olyan oktatást kapjanak, ami még a városi iskolának is a be­csületére válna. Az évek során az iskolát 8 osztályosra bővítet­ték. Néptáncot és zenét is oktat­nak, szorobánt tanítanak, fejlett a számítógépes szakkör. Úszni és karatét tanulni Sal­gótarjánba viszik a gyerekeket. Közhasznú munkások segítsé­gével most építik be az iskola te­tőterét, hogy az oktatás feltétele­it kellőképpen megteremtsék. Kisgécből iskolabusszal utaz­nak a gyerek „háztól házig”. Az iskola minden tanulója ingyen tízóraiban részesül, etnikai ho­vatartozástól függetlenül. A tan­könyvet évek óta ingyen adják, más iskolákban tanulmányokat folytató gyermekek egyszeri be- iskolázási segélyt kapnak. ■ Jó hírüket a labdarúgás is közvetíti Magyargéc ősrégi falu a Cserhát domb­jai között. Az eltelt századokat már csak az emlékek őrzik, de a Kisgécet is magába foglaló majd 900 lakosú falu öles léptekkel halad a fejlődés útján. Az utak aszfaltozottak, a közművek működnek, csupán az árokrendszert kell megújítaniuk és a kábeltelevíziót kiépíteniük. Az árkokat a hasonló problémákkal küzdő szomszédokkal kistérségi társulás formájában szeret­nék megvalósítani. A szórakozást je­lentő kábeltévé kiépítésére már huza­mosabb ideje folynak a tárgyalások. A település lakosságának 38 százaléka cigány, a kisebbségi önkormányzat 1994 óta működik. A két önkormányzat viszo­nya nagyon jó. A jó kapcsolat eredményei a közös pályázatok és a közösen működ­tetett programok. Hetedik éve működteti a település a szociális földprogramot. Az évek óta működő mezőőri szolgálat és a polgárőrség a közrendért, közbiztonsá­gért felelős a településen. A falugondnok- Pásztor Ferenc - az idősek gondozási központba történő szállításától a gyógy­szerkiváltásig mindennel törődik. A gon­dozási központ alkalmazottja a házi gon­dozó, aki a falugondnok legfőbb segítő­társa. Tavaly cserélték le az 1994-ben ka­pott falugondnoki mikrobuszt. Az óvodát a megnőtt gyermeklét­szám miatt (52 fő) kétcsoportossá bőví­tette az önkormányzat. A bővítést is sa­ját erőből, önkormányzati dolgozók és közhasznú munkások segítségével ol­dották meg. A településen évente 10-nél kevesebb a házasságkötés. Egyre több a megkötött „vegyes” házasság. Ez már nem okoz megütközést, mint egy évti­zeddel ezelőtt. Az ifjú házasok közül so­kan vesznek használt lakást, hogy külön kezdhessék önálló életüket. A falu a fia­talságtól lesz igazán falu. A kisebbség­gel, néhány kivételtől eltekintve nincs gond a településen. A polgármester sze­rint tudni kell a cigányok nyelvén be­szélni, hiszen más kultúrájú, más beállí­tottságú emberek, mint a többség. Sok roma ingázik a főváros­Beleéléssel szolgál Velki Róbert tősgyökeres magyargéci. Mezőgazdasági középfokú vég­zettséget szerzett, de mivel a családban a faiparban nőtt fel, ezaszakma is közel áll hozzá... Korábban családi vállalkozásban dolgozott az aszta- losmühelyükben. Innét került a falugondnoki szolgálathoz 1994-ben. 1977-ben időközi választáson lett a település vezetője, mely tisztséghez a község lakossága azóta is bizalmat szavaz neki. Jó kedélyű, nyitott ember. Olyan, aki rendíthetetlen a nyugalmával általában a nagyobb nézeteltéréseket is tudja kezelni. Mondja, hogy nagy beleélés kell az emberek gondjainak megoldásához. Noha még nem vadász, de szeret kijárni vadászni az ismerősökkel, barátokká. WflGíaRGÍC20Q3 ÉVI KÖlTStGUtTESf 600 Összesen: 1S3 688 ER ba dolgozni, s tíznél is több cigány vál­lalkozó működik a faluban Néhány éve felújították a kultúrházat, Kisgéc településrészen most hozzák rendbe az ifjúsági klubot. Az ifjúsági élet­től sokkal erőteljesebb viszont a sportélet, pontosabban a labdarúgás. Mostanában Magyargéc nevétől hangos az ország, csa­patuk NB III-ba kerülése miatt. A csapat felkerülésében nagy érdeme van a helyi és a környékbeli vállalkozóknak. Vállalkozó polgárőrvezető Vándomyik Nándor fiatalon ismerkedett meg a munka világával. Kezdetben mellékállású autósze­relő volt, majd főállásban művelte a szakmát. Ké­sőbb azonban áttért a jövedelmezőbb fuvarozásra. Barátaival fakitermelő brigádot alakítottak. A vállal­kozó társaság külföldi munkára akart szerződni, vi­szont a külföldi partner miatt az üzlet nem jött lét­re. Ő azonban maradt a cégben, amely Norman Bt. néven jelenleg is működik. Foglalkoznak földmun­kával, kereskedelemmel, fakitermeléssel, szállítás­sal. Azt vallja, hogy ezen a vidéken a megélhetés érdekében a vállalkozásnak több lábon kell állnia. — ^ A munkákkal nyert haszon ugyanis Bá nagyon csekély. Vándomyik nem idegenkedik másfajta tevékenység- f tői sem, hiszen az átalakított polgár- ív: l őrségnek ő lett a vezetője. A polgár­án őrség 30 tagja általában rendesen teljesíti a szolgálatot, rend és fegye- I lem van a településen. Több vállal- ^ozó támogatja az egyesületet, hi­szen a közbiztonság, a biztonságérzet a település minden lakosának közös ügye. A felnövő generációk avatott nevelője Ruzsinszki Györgyné óvónő két évtizedes nógrádmegyeri szolgálat után Magyargécen folytatta óvodavezetői tevékeny­ségét. Nagy örömére szolgál, hogy az elmúlt tanévtől az óvo­da két csoporttal működik. Nyu­godt, családias, derűs légkörben biztosítják a gyermekek egész­séges testi-lelki, értelmi fejlődé­sét. Az ötven óvodás közül negyven roma származású gyer­mek. A csoportokban a helyi ne­velési program keretében integ­rált nevelés folyik, ahol a roma gyermekek együtt nevelkednek falusi társaikkal. A hátrányos helyzetű családok gyermekeivel felzárkóztató program szerint foglalkoznak, de helyet kap a te­hetséggondozás is. Az elmúlt években nőtt a beszédhibás gye­rekek száma. Ennek az orvoslá­sára szakember biztosítása szükséges. Örömükre szolgál, hogy szeptembertől pályázati forrásból sikerül heti egy alka­lommal helyben megszervezni a logopédiai foglalkozásokat egy utazó logopédus beállításával. a '""'" ...... Nemcsak az óvo­k dát irányítja, ha­■ ! nem a gondozási ■ központ vezetői I ! teendőit is ellát­ja korszerű, min­m \ den kényelmet “ kielégítő intéz­ményben tölthetik napjaikat az arra igényt tartó idős magyargé­ci emberek. A rendszerváltás óta önkormányzati képviselő. Évekig volt alpolgármester. Nemzetközi piacra törekszenek Bangó Nándor az ügyvezető igazgatója a Magyargéc-2000 Kft.-nek. Az élete teljében lévő férfi ízig-vérig vállalkozó típus, s nem véletlen, hogy csaknem ne­gyedszázada tevékenykedik az üzleti világban. 1980-ban építő­iparral, kereskedelemmel kezd­te vállalkozói tevékenységét, hét éve pedig Magyargécen megve­tette alapját annak a faipari tevé­kenységnek, amely napjaink­ban már külföldi kapcsolatokra törekszik. A cég több mint öt­ven embernek ad munkát, a csa­pat fele roma munkás. A tervek szerint az idén szeretnék tovább növelni a munkások számát. A vállalkozás jelentős cégekkel áll üzleti kapcsolatban, a főváros­ban például a Strabag Kft.-vel, a megyében az ipari park belga bútorgyártójá­nak szállítják az ülőgarnitúrák vá­zait, dolgoznak a Salgglasnak, cso­magolóládákat gyártanak, a Karancs-Épkernek és számos magánszemélynek is végeznek munkát. Tevékenységi körükbe tartozik még a különféle nyílás­zárók, konyhabútorok, kerti bú­torok gyártása. Ami fával kap­csolatos, bármit legyártanak. Újabban szlovákiai, angol és amerikai cégekkel létesítettek bíztató üzleti kapcsolatokat. Az Európai Unióba történő belépés idejére olyan jelentős tevékeny­séget akarnak megvalósítani, ami nemzetközi viszonylatban is ráirányíthatja a figyelmet a magyargéci üzemre. A harminc éve házas ügyvezető egyéni éle­tének büszkesége a három uno­kája. A sikeres cégvezető a mun­kán kívül másra is szakít időt. Szívesen látogatja és támogatja a sportegyesületeket. A Salgó Boksz Teámnak az elnöke, s fő támogatója az NB I-es Skorpió női labdarúgócsapatnak. S ami a legtermészetesebb, kiveszi ré­szét a nagy jövőjű magyargéci labdarúgócsapat támogatásá­ból. A község egészségügyi és szociális létesítményei egy épületben kaptak helyet Arcok a településről Jóra kell inteni az embereket! Balázs István karosszérialakatos-foglalkozást ha­gyott ott a salgótarjáni Postaautó Kft.-nél a magyargé­ci mezőőri szolgálat miatt, amelyet már hivatásának is tekint. Ő egyben az erdőbirtokossági társulat helyi megbízottja és szenvedélyes vadász. A barátai óvták, hogy ne vállalja a feladatot, mert nagyon veszélyes. Amióta felvállalta ezt a szolgálatot, az embereket is másképp tekinti, mint eddig. Mindenkivel elbeszélget, mert valaho­gyan meg kell érteni az emberek problémáját, hiszen azok társadal­mi gondok is. És neki a jóra kell intenie az embereket. Kevesebben lopják a fát, s az emberek már inkább kérnek, hogy hol lehet, szabad gallyat szedni. Persze még van lopás, mert teljesen nem lehet meg­szűntetni. Feljelentést is tett már. Ha kritikus a helyzet, szól a körze­ti rendőrnek, neki van joga intézkedni. Úgy érzi, elég népszerű mió­ta felszerelt. Félt a közutállattól, de üyen nem alakult ki iránta. Elfo­gadják az emberek. Helybeli roma politikus Rácz Dezső már a harmadik ciklusban a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. A majd 60 éves férfi kora ellenére is úgy érezte, hogy ezt a tisztsé­get vállalnia kell, hiszen a falu támogatása a fő cél. Szereti a rendet és a tisztaságot, ezért aktívan kive­szi a részét a település közhasznú munkásainak irá­nyításából is. 20 évig mozigépészként is tevékeny­kedett a településeken. Legfontosabb feladatának a roma gyere­kek támogatását tartja. A kisebbségi önkormányzatnak juttatott pénzből támogatják az óvodásokat, iskolásokat, a legjobb tanuló­kat. Költségvetésükből jelentős összeget áldoznak a település sportéletére is. „A romáknak dolgozni kell, adottságok vannak hozzá, adunk a romáknak sertést, ha fizetni nem tud érte, akkor hitelbe és földet is kapnak művelésre. Ha megtermelik maguknak, ami a konyhára kell, könnyebb a megélhetésük. Voltak gondok az áramlopással, a probléma megoldása jelenleg folyamatban van. Hiszen ahol nincs áram, ott nem mehet a mosógép, nincsenek meg a tisztálkodás alapvető feltételei. A gyermekvédelmi támoga­tás egy részét ezek a családok természetben kapják.” Rácz De­zsőnek két lányánál öt unokája van, akik a huszonöt éve özvegy embernek a legtöbb örömet, boldogságot jelentik. Szíwel-lélekkel sportelnök Rácz István vállalkozó, alpolgármester, az egy szakosztályos sportkör elnöke egyik megszállott tá­mogatója a helybeli labdarúgócsapatnak. A még nem negyvenéves férfinak, akár csak az egész falu­nak, szívügye a focicsapat. Tíz éve vállalkozó, a fő­város útjainak fontos karbantartó szereplője, de si­kerrel pályázik az autópályák építési munkáira is. A vállalkozás 15 embert foglalkoztat, amihez rendelkezésre állnak a munkagépek, a személyszállító eszközök. A sport szeretetét a csa­ládból hozta, az apja is vérbeli labdarúgó volt. Egész életében kö­rülvette a labdarúgás. A tíz éve újjáalakult csapat születésénél is bábáskodott. S ma már NB-s osztályban szerepelnek. Szerencsére olyan a baráti kör, hogy tagjai önzetlenül áldoznak a labdarúgásra pénzt. Nagyon jó a játékosállomány, közte hat volt NB I-es játékos, mint Kecskés Attila, Oláh Béla, Fischer Pali, aki válogatott játékos is volt és játszott az Ajaxban is. A megye városaiból is már ide jár­nak a meccsekre, a megye egyik legkorszerűbb pályájára. Megszál­lottságának elviseléséhez kell egy türelmes feleség és család. Sze­rencsére van ilyen.________________________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom