Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-11 / 185. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2002. AUGUSZTUS 11., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Gyík a városcímerben - Selmeci kincsek Az autóbusz Selmecbánya felé halad, utasai nyugdíjas bányászok és család­tagok. Ahogy Fiikor Balázs, a bányász­szakszervezet Nógrád megyei nyugdíjas­bizottságának elnöke mondja, több mint tízéves az a kapcsolat, amely összefűzi őket a határtól mintegy tizenöt kilomé­terre fekvő Fülek magyar anyanyelvű nyugdíjasklubjával, Békési József, a klub elnöke többször járt már Salgótar­jánban és legutóbbi látogatása során szí­ves szóval invitálta a nógrádiakat Szlo­vákiába, ismerkedni a közös múlttal, vé­leményt cserélni a mindennapokról. FÉNYLŐ RÖGÖK Selmecbányán a negyvenméteres mélység­ben, kézilámpák imbolygó fényében egy kilo­méternyi utat tesz meg a nógrádi csoport. Az időben viszont legalább három évszázadot megy visszafelé. Az aranyat és ezüstöt rejtő bá­nyát valamikor a XV. században nyitották és a XVIII. században szűnt meg benne a munka. Ma múzeum az elhagyott bánya és meglehető­sen sokan látogatják. A monda azt „mondja”, hogy a jószágait legeltető pásztorfiúnak egy zöld gyíkocska mutatta meg a fénylő aranyrö­göt. A nyomában meginduló kincskeresés köz­ben aztán kiderült, hogy a környező hegyek bőven rejtenek méhükben aranyat, ezüstöt. A zöld gyíknak meg olyan nagy lett a becse, hogy ott van a város címerében. Mindezekről Csúz Csilla, a fiatal tanuló-gya­korló idegenvezető mesél, hűségesen tolmá­csolva szlovák társnője szavait. Füleken él, de a gimnáziumot Salgótarjánban végezte és most Egerben főiskolán tanulja az idegenfor­galmi ismereteket. Ő teszi „érthetővé” a hajda­nái bányamunkások tizenegy pontját is. Vala­mennyi azokra a veszélyekre hívta fel a figyel­met, amelyek a föld alatt leselkedtek a bányá­szokra. Mindjárt elsőként arra, hogy a bá­nyász, ha egyedül van, a mélyben veszhet. Ha baj éri, csak a társak segíthetnek rajta. A kezdetekkor 38-40 fokos hőségben, em­bertelen körülmények között dolgoztak a bá­nyászok, köztük gyakran tízéves gyerekek is. Az évszázadok folyamán a bányászkodás tech­nikája, eszközei korszerűsödtek. A kosarak, lá­dák helyett ló vontatta facsillék vitték a felszín­re a fénylő köveket. A bányalovak fiatal csikó­ként kerültek a föld alá és soha nem jutottak ki onnan. Megöregedve, megvakulva fejezték be életüket a föld alatt. írás szól arról is, hogy a vi­lágon elsőként a selmeci bányákban használ­tak puskaport a robbantáshoz, a bányavíz el­vezetéséhez pedig hidraulikus szerkezetet ké­szítettek tehetséges, tanult emberek. BARÁTOK BESZÉLGETNEK Az idő gyorsan halad, így csak rövidke sétá­ra futja a meredek utcákon, tereken. A hegyek közé ékelődött város együtt élt, fejlődött a bá­nyászattal. Bányatisztképző iskoláját az 1730- as években alapították, amelyet aztán Mária Terézia császámő bányászati és kohászati fő­iskolává, majd pedig egyetemi-akadémiai rangra emelt. Ma a csendes kisvárosban szép, régi épületek sora - a bányaigazgatóság, mely most a bányászati értékeket őrző múzeum, a hajdani akadémia, a városháza, a műkincseket rejtő templomok - emlékeztet a valamikor vi­rágzó településre. Füleken búcsúzik Csúz Csilla. Csoportot kalauzol a várban, amelyet az 1200-as évek elején említ először írás, s amely többéves helyreállítási munkák után 1993 óta újra láto­gatható. Békési József pedig baráti beszélge­tésre invitálja a nógrádiakat a közeli vendéglő tiszta, hűs termébe. Meséli, a klub nyitott, kétszázan látogatják több-kevesebb rendsze­rességgel. Ander Pál elnökhelyettes még meg­toldja szavait: havonta egyszer gyűlést tárt­nak, ahol az idős embereket tájékoztatják a legfontosabb történésekről és ők is elmond­ják gondjaikat, bajaikat megoldást remélve rájuk. SEGÍTIK AZ IDŐSEKET Iveta Cifemvának, a polgármesteri hivatal szociális munkatársának nem kell tolmács, hogy megértsék egymást a vendégekkel. A munkanélkülieket segítő hivatal közreműkö­désével került a helyére 1996-ban. Néhány hó­nap után megvált a városházától, azonban 1998 óta ismét ott dolgozik. Mint mondja, munkája van bőven, hiszen a város tíz és fél ezer lakosának harmada nyugdíjas. A polgár- mesteri hivatal pedig lehetőségeihez mérten segíti az idős embereket. Többek között se­géllyel, étkezési támogatással, amelyet a város három éttermében vehetnek igénybe. Az idős, beteg embereken az a 24 asszony segít, akiket Iveta Ciferova irányít. Elviszik az ebédet, vásá­rolnak, rendet raknak, kinek hol van szüksége segítségre. A hivatal támogatja a nyugdíjasklubot is. Helyet biztosítanak összejöveteleikhez és hoz­zájárulnak a klubtagok közös utazásaihoz. Ander Pál sorolja, hogy az idén már fürödtek a magyarországi Bükkszéken és augusztusban Sztregovára készülnek. Ellátogattak Csíkba, ahol az egyedül élő beteg, idős embereket ápolják, gondozzák. Jólesett az otthonban élő társaknak az érdeklődés. így folydogál a beszélgetés, amelynek kö­zös búcsúnóta vet véget. Fiikor Balázs, kö­szönve a szíves vendéglátást, viszontlátogatás- ra hívja a fülekieket. Mert a kapcsolatnak a bú­csú nem vet véget.-VG­Mentek, táncoltak, győztek A szécsényi Palóc néptánce­gyüttes július 25-től augusz­tus 3-ig Lengyelországban azon a nemzetközi néptánc­fesztiválon vett részt, ame­lyen 13 ország 16 művészeti csoportja mutatkozott be. Őze János, a csoport vezető­je elmondta, hogy igen feszített volt a programjuk, hiszen a fesztivált a 40. Beskidzkiej kul­turális hét keretén belül ren­dezték, így minden este fellép­tek a Beszkidek valamelyik te­lepülésén. Volt olyan napjuk, hogy két alkalommal is színpa­don voltak. Egy-egy alkalom­mal 45 perces műsort adtak. A napjaik nagy része utazással, öltözködéssel, színpadbejárás­sal, szerepléssel telt. Az egy hét alatt a különböző települések között több mint ezer kilomé­tert utaztak. Az együttes vala­mennyi helyen óriási sikerrel adta elő műsorát, a közönség érzékelhetően szívébe zárta a szécsényi táncosokat. Bármennyire szoros volt a programjuk, azért arra szakítot­tak időt, hogy megismerjék a környék nevezetességeit; elláto­gattak Auschwitzba, ahol meg­nézték az egykori haláltábort.- Hogyan került ki a csoport Lengyelországba, miért hívták meg?- Braun Miklós, aki a Zakopa­ne fesztivál magyar zsűritagja volt, javasolta a szervezőknek, hogy minket is hívjanak meg - mondta a csoport vezetője. A fesztiválról még tudni kell, hogy a világ legrangosabb folk­lórfesztiváljainak egyike. A nemzetközi zsűri előtti megmérettetésre augusztus 1- jén, Wislán került sor. A kiírás szerint a csoportnak egy 40 per­ces műsort kellett bemutatni. A Palóc néptáncegyüttes a „He­gyen innen, völgyön túl...” - címmel a Kárpát-medence folk­lórműsorai közül palóc, dél-al­földi és erdélyi táncokból szer­kesztett műsorokkal hódították meg a zsűrit és a közönséget. A szécsényi táncosoknak nincs állandó kísérőzenekara, a fesztiválon a mihálygergei Kincsér zenekar, Lenkó Péter ve­zetésével szolgáltatták a tánco­soknak a zenét. Az eredményhirdetést min­den fellépő együttes nagy érdek­lődéssel várta. A zsűri a fesztivál nagydíját a szécsényieknek ítél­te oda. Annak elnöke méltató szavaiban kiemelte a szécsé- nyiek jól szerkesztett műsorát, a táncosok lelkes, átélő előadását, jól képzett tánckészségüket, az előadott művek tiszta, hiteles koreográfiáját, a szép zenei kísé­retet.- Mi tagadás, örülünk az el­ismerésnek. Életem egyik leg­szebb táncsikerei között köny­velem el. Az eredményhirde­tést követő percekben a tánco­sok többsége sírt az örömtől, a meghatódottságtól. A díj továb­bi színvonalas munkára köte­lez minket. Ha lehet, még két dolgot szeretnék megemlíteni: Hájas Tibor művészeti veze­tőnk munkáját és a Szécsényi Népművészeti Egyesület, vala­mint annak elnökének, Majo­ros Istvánnak a nevét. Az együttes levette a csoport veze­tőinek a válláról az anyagi ügyek intézésével járó terhe­ket, nekünk így csak a szakmai munkával kellett foglalkoz­nunk - mondta Őze János. SZENOGRÁDI FERENC A jelen és a múlt Bátonyterenye Augusztus 16-án a Kisterenyei kastélykertben délelőtt 11 órai kezdettel a Munkáspárt augusz­tus 20-i ünnepségének részeként tartja rendezvényét. A nap ven­dége dr. Thürmer Gyula, a Mun­káspárt elnöke, aki fórum kere­tében válaszol minden kérdésre. Közreműködnek népdalegyütte­sek, kisterenyei, homokterenyei, kazári és zagyvarónai nyugdí­jasegyüttesek. Fellépnek gyer­mekegyüttesek Nagybátonyból, Kisterenyéről és Salgótarjánból az acélgyári színjátszók. Az idő­sebbek felidézhetik fiatal évei­ket, a ma fiataljait pedig gyö­nyörködteti a nagybátonyi Bá­nyász fúvószenekar. A rendez­vény alatt a szórakoztató zenét Králik Zsolt szolgáltatja. Egészségügy: nem eladó! A Munkáspárt Nógrád me­gyei területi elnöksége sajtó- tájékoztatót tartott, melynek témája a népszavazási kez­deményezés és a kórház-pri­vatizáció volt.- A társadalom számára nagy jelentőségű döntést hozott au­gusztus 5-én az Országos Vá­lasztási Bizottság - fogalmazta meg Urbán Sándor, a Munkás­párt megyei elnöke. - Ellenvetés nélkül elfogadta a Munkáspárt kezdeményezését, hogy aláírás- gyűjtést folytassunk a parlament által elfogadott kórháztörvény elleni népszavazás megtartásá­ra. Véleményünk szerint az MSZP-SZDSZ-kormány a leg­durvább és legtisztességtele­nebb támadást a dolgozó embe­rek ellen, az egészségügyben in­dította. Az egészségügy min­denki számára az egyik legfonto­sabb kérdés. A betegeknek, az egészségügyben dolgozóknak, de az egészsége megtartása okán a társadalom minden tagjának. Az egészségügy privatizálásával nem oldódnak meg az egészség­ügy problémái. Tizennégy év alatt, ahová a magánkézben lévő tőke betette a lábát, elsősorban a ; ike profitérdekeinek teljesülése olt a meghatározó. Minden drá­gult - az emberek kiszolgáltatot- ; ak lettek. Az ellátás nem lesz in- ■yenes a privatizált kórházak­ban! A tőkés profitját valakinek aeg kell fizetni. Nem szabad, hogy az egészségügy két részre szakadjon. A magas színvonalú gyógyítást megfizetni tudó gaz­dagok jó kórházára, s a szegé­nyeket befogadó rossz kórhá­zakra. A magánkórházakban lé­vő egészségügyi dolgozók bér­munkások lesznek, nem közal­kalmazottak. Elbocsátásuknak nem lesz akadálya, s mivel a költségcsökkentés leggyorsabb módja a létszámcsökkentés, így sok jó orvos és ápoló kerül az ut­cára. A privatizációval nem az jut jó kórházi és orvosi ellátás­hoz, aki rászorul, hanem az, aki meg tudja fizetni. Az egészség- ügyi ellátásnak az állam tulajdo­nában kell maradni és több pénzt kell az egészségügybe fek­tetni. A költséges államappará­tus fenntartása, a nyugati multik támogatása és a „NATO-kalan- dok” helyett az egészségügyre kellene költeni a pénzt. Ha az OVB határozatát nem támadja meg senki augusztus vége felé már elkezdhetjük az aláírások gyűjtését. 200 000 érvényes alá­írás kell a népszavazás kiírásá­hoz. Nem kis munka, de hisz- szük, hogy nagyon sok honfitár­sunk fogja aláírásával támogatni a munkánkat, ami az egész tár­sadalom érdekében történik. Jó ügyet szolgálunk, így joggal hi­szem, hogy együttes erővel meg tudjuk majd állítani a privatizá­ciót és hatálytalanítják a kórház­törvényt. ____ ____ FISSZA Ú jabb esélyek munkanélkülieknek A munkaerőpiacon keresett szakmát nyújtó képzésekkel, nyelvtanfolyamokkal és személyiségfejlesztő tréningekkel várja J. L. Seagull Alapítványi Iskola a tanulásban lehetőséget látó munkanélkülieket. A képzésben való részvételből szárma­zó előnyökről, az iskolában a munkanélkülieknek kínált tan­folyamokról, Balogh Zoltánné témavezetőt kérdeztük.- Müyen hagyományai vannak a képzésnekaJ. L. Seagull Alapítványi Iskolában és az US Nyelviskolában ?- Iskolánk 7 éve indít tanfolyami képzéseket, mely­hez a Nógrád Me­gyei Munkaügyi Központ pályázat útján biztosít támo­gatást. A támoga­tásra munkanélkü­liek, megváltozott munkaképessé­gűek, és gyes-en, gyed-en lévő kis­mamák, kispapák, főállású anyák, apák jogosultak. Mi két akkreditált felnőttképzési intézményt képvise­lünk: a J. L. Seagull Alapítványi Is­kola a szakmai képzéseket, az ILS Nyelviskola pedig idegen nyelvi képzéseket folytat. Örülünk annak, hogy a képzéseink iránti érdeklő­dés évről évre növekszik a munka- nélküliek körében.- Miért választják a képzéseket a munkanélküliek?- Van, aki azért jön hozzánk, mert meg akar felelni a munkahe­lyek megnövekedett elvárásainak, és a meglévő szakmáját szeremé ki­egészíteni új ismeretekkel. De olyan jelentkező is van, aki pályamódosí­tás céljából szeretne más szakmát tanulni. Előfordult már az is, hogy valaki azért iratkozott be az iskolá­ba, mert úgy érezte, lemarad a fiata­labb korosztálytól, esetleg ismerete­ivel segíteni tudna a gyerekeinek.- Tapasztalataik szerint müyen korosztályba tartozók választják a képzéseket?- Az elmúlt években a 18 évestől a 60 évesig, a fiatal pályakezdőtől a nagymama-, nagypapakorúig meg­fordultak képzéseinken. Örömmel tapasztaltuk, hogy hallgatóinknak nem jelent nehézsé­get, hogy több korosztály halad együtt a képzésben egy csoporton belül. Az idősebbek a csoportok mozgatómgói, lelkesedésükkel, ki­tartásukkal példát mutatnak a töb­bieknek. A fiatalabbak a jókedvet, a lendületet képviselik, így az órák könnyed, vidám hangvételűek.- Mi teszi vonzóvá a képzéseket?- A visszajelzésekből arra követ­keztetünk, hogy tanulóink szívesen járnak hozzánk. Jól érzik magukat az iskolában, hiszen szép környe­zetben, családias légkörben tanul­hatnak, ugyanakkor a képzések színvonala magas. A felnőttek több­sége a hagyományos iskolai oktatá­si rendszerhez szokott. Kellemesen fogadják, hogy iskolánkban part­nerként vehetnek részt a tanulás fo­lyamatában. Támaszkodunk aktív részvételükre, segítünk a tanulás so­rán felmerülő problémáik leküzdé­sében.- Milyen pmblémákm gondol?- A munkanélküliek többsége hosszú idő után ül be újra az iskola­padba, amely bizony gyakran ne­hézségekkel jár. A felnőttekben él egy bizonyos fajta félelem, vajon tudják-e teljesíteni a követelménye­ket az iskolában. Felmerülnek még különféle szociális problé­mák is. Sokan család mellett vál­lalkoznak a tanulásra, ilyenkor [! bizony az otthoni teendők mel­lett kell a napi, iskolai feladato­kat is ellátni. Iskolánkban min­den csoportnak csoportvezető mentora van, aki a hallgatóknak nem csak a tanulásban, hanem mentálisan is segítséget nyújt. A mentornak fontos a szerepe a csoporton belüli közösség kiala­kításában, tulajdonképpen a men­tor és maga a csoport együtt tud se­gíteni abban, hogy mindenki be tudja fejezni a képzést. Büszkék va­gyunk ama, hogy eddig diákjaink­nak több mint 96%-a sikeresen vizs­gázott.- Müyen képzések közül választ­hat az, aki tanulni szeretne?- Az OKJ-s szakképesítő vizsgá­val záruló képzések közül évek óta töretlenül nagy az igény az informa­tikai képzéseinkre, melyeket több szinten indítunk: alapfokon számí­tógép-kezelő, középfokon szoftver- üzemeltető és ettől az évtől indítjuk emelt szinten a multimédia-fejlesz­tő képzést. Szintén nagy az érdeklő­dés az ügyviteli jellegű képzéseink iránt, melyek közül a legnépsze­rűbb az irodavezető-képzés, de emellett ajánljuk az iskolatitkár- (óvodatitkár) képzést számítógép­kezelő vizsgával kiegészítve. Újdon­ság a Nógrád megyei képzési palet­tán a nonprofit-ügyintéző szakkép­zés. Üzleti jellegű képzések között szerepel a marketing és reklámme­nedzser és a PR-munkatárs. Iskolánk másik profilja az ide­genforgalom, vendéglátás, ezen be­lül választható az idegenforgalmi menedzser, az idegenforgalmi ügy­intéző és a gyorsétkeztetési eladó szakma. Humán jellegű képzéseink a gyermek- és ifjúsági felügyelő alap­fokon és emelt szinten; gyógypeda­gógiai «asszisztens; szociális, gyer­mek- és iijúságvédelmi ügyintéző. A munkahelyeken ma már alap­vető elvárás a nyelvtudás és az in­formatikai ismeret, ezért indítunk olyan képzéseket is, melyen belül minkét végzettség megszerezhető. Ilyen például a számítógép-kezelő (-használó) alapfokú nyelvvizsgára felkészítő nyelvtanfolyammal ki­egészítve, ahol angol és német nyelv választható. Idegen nyelvi képzéseket ajánl az ILS Nyelviskola azok számára, akik a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzését tűzték ki célul. Angol és német, alap- vagy középfokú álla­milag elismert C-típusú nyelvvizs­gára felkészítő tanfolyamokra lehet jelentkezni.- Müyen előnyöket nyújt a kép­zésben való részvétel a munkanél­küliek számára?- A képzés hidat jelent a munka világába való visszatéréshez. Kor­szerű szakmai ismereteken, illetve nyelvtudáson túl a közösségbe való beilleszkedés a rendszeres tanulás, a vizsgák sikere a munkanélküliek életvitelének változását is jelenti. Nyitottabbá, magabiztosabbá vál­nak, melyhez személyiségfejlesztő­önismereti tréningjeink is hozzájá­rulnak. A képzésben való részvétel lendületet ad, a sikeres vizsgák után bátrabban indulnak állást keresni. A tanfolyam befejezése után hallgató­ink közül sokan találnak munkahe­lyet.- Miben segítenek annak, aki fel­keveri önöket?- Akinek még nincs elképzelése anról, hogy mit is szeretne tanulni, többéves tapasztalatunkra támasz­kodva tanácsot adunk abban, hogy a sokféle lehetőség közül mit vá­lasszon. Tájékoztatjuk iskolánk kí­nálatáról és megbeszéljük vele, hogy melyik képzés elvégzése len­ne számára a legkedvezőbb.-Mikortól lehet a tanfolya- mokm jelentkezni?- Az érdeklődőket már au­gusztustól várjuk minden ked­den 10 órától díjmentes tanács­adásra, ahol a képzés kiválasz­tásában nyújtunk segítséget.- Hogyan lehet jelentkezni a képzésekre?- Iskolánkban folyamatos ügyfélszolgálattal állunk az ér­deklődők rendelkezésére, felke­reshetnek minket személyesen, a Meredek út 9. szám alatt vagy tele­fonon a (32) 520-190-es telefonszá­mon. Várunk minden munkanélkülit, aki szeretne egy jó csapatban, kelle­mes körülmények között tanulni, és ezzel egy új esélyt kapni munka- helye megtalálására. _________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom