Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-11 / 185. szám

2003. AUGUSZTUS 11., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Hegedűs Erzsébet Maci helyett egér?! Elképedve olvasom a minap az egyik újságban, hogy szeptem­ber végéig pályázhatnak az óvodák számítógépre. Hirtelen azt gondoltam, rosszul látok, mert mit is keresne a számítógép egy oviban? Alaposabb tanulmányozás után mégis be kellett lát­nom: nem érzéki csalódás áldozata vagyok. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium államtitkára hosszú távon az egyik leg­fontosabbnak nevezte a Brunszvik Teréz-projektet: első körben az ország hátrányos településein lévő 500 óvodába telepítenek „okos kölyök” programot, amelynek segítségével a gyermekek játékos formában ismerkedhetnek az Internet világával. Na, itt szakadt el végképpen a cérna: miért kell a 3-6 éves gyere­keknek a világhálóval ismerkedni? Az óvoda legyen az a hely, ahol a gyermek kitombolhatja magát, játszhat, mert ez a dolga. Ne a világhálóval ismerkedjen akkor, amikor a -városi gyerek egyre kevésbé tudja, milyen növények találhatók környezeté­ben, vagy milyen állatok élnek az erdőben, hogyan néz ki élő­ben mondjuk egy tehén. Ebben a korban a legnagyobb a gyere­kek mozgásigénye, ilyenkor lehet a legjobban fejleszteni a moz­gáskészséget, az ügyességet: de ez nem a számítógép egerét mozgató kézre értendő! Ne mondja nekem senki, hogy a kisgyerekek csak korlátozott ideig ülnek majd a gép előtt: ha csak egy percet ülnek, ebben a korban az is sok! Miközben a szakemberek egyik csoportja kon­gatja a vészharangot, hogy veszélyesen rossz a fiatalok egészsé­gi állapota, csapnivaló a kondíciójuk, arra kérik a szülőket, hogy állítsák fel a gyereket a ragyogó napsütésben a számító­gép, televízió, video elől, vegyék el tőlük a rosszabbnál rosz- szabb videojátékokat, küldjék ki a szabadba mozogni. A „szak­emberek” másik csoportja ugyanakkor azon mesterkedik, hogy a legkisebbek is a lehető leghamarabb legyenek netfüggők... Testnevelők panaszkodnak, hogy a diákok túlnyomó többségét semmilyen sporttevékenységre nem lehet rávenni, még a köte­lező testnevelési órákat is elbliccelik. A fiatalság nagy része ezért olyan, amilyen: túlsúlyos, rossz testtartású, kevés önfe­gyelemmel (pedig a sport erre is megtanít), még kevesebb kitar­tással. A mozgás szeretetét az óvodában kell(ene) megalapozni: nem tudom, hogy ha most még a számítógép is belép a kötele­zően oktatandó tárgyak körébe, vajon mikor szeresse meg a kö­tök a mozgást? Egy dolognak örülök: annak, hogy az én gyerekeim már régen ki­nőttek az óvodáskorból, így őket ez már nem érinti. Csak remél­ni tudom, hogy az illetékesek egyszer csak a fejükhöz kapnak és azt mondják: az ovis gyerek csak maradjon meg gyereknek. Játsszon, szaladgáljon, tanuljon gyermekversikéket, dalokat, mert a mamák is biztosan jobban örülnek egy-egy új versnek, mint annak, ha a gyerek úgy jön haza az oviból: ma szörföztem az Interneten! Roma nap, először * Rétság A város futballpályáján meg­rendezett mérkőzésekkel kezdő­dött a szombati roma nap és ci­gány folklórtalálkozó, amelyet a Rétsági Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat rendezett. Az induló megyei roma focicsapatok közül az első helyezést Szendehely érte el, második Rétság csapata lett, akiket a rádi focisták követtek. A focicsapatok díjkiosztója után a roma nap a nagy parkoló­ban folytatódott, ahol a jó időnek köszönhetően sokan megjelen­tek. Jónás Pál, a rétsági cigány önkormányzat elnöke köszöntő­jében elmondta: Rétság életében ez az első ilyen rendezvény és ez­zel remélhetőleg hagyomány ve­szi kezdetét. A környező telepü­léseken kívül érkeztek előadók Budapestről is, így a Rajkó zene­kar ifjabbik Hankó-Tomhán Fe­renc vezetésével, valamint a gitár­művész Oláh János és együttese. A színpadon először a borsos- berényi Romatánc táncosai lép­tek a deszkákra, őket a Tereskéről érkező Virág Zoltán és kisegyüt­tese követte. A budapesti Rajkó zenekar után a galgagyörki Cser­háti Romák együttes mutatko­zott be. A litkei hagyományőrző­ket követően pedig a rétsági Ro­ma Caffe előadását hallhatták. Az eseményen fellépőknek kö­szönhetően a szép számmal megjelent érdeklődők bepillan­tást nyerhettek a roma kultúrába, a zenei világba, valamint kiváló pörköltet fogyaszthattak a rétsági roma kisebbségnek köszönhető­en. Az eseményt támogatták a helyi vállalkozókon kívül a rétsá­gi önkormányzat, a művelődési központ és könyvtár, Mezőfi Zol­tán polgármester, dr. Katona Er­nő alpolgármester és képviseltet­te magát a megyei közgyűlés is. SZÁVAI ATTILA Nyolc művész az alkotótáborban (Folytatás az 1. oldalról) 2000-ben, a magyar állam meg­alapításának millenniumi évfor­dulóján a PAN megerősítette je­lenlétét és kulturális öröksé­günk értékei iránti őszinte elkö­telezettségét. A Pro Arte et Natura célja, hogy az alapítvány és az akadémia székhelye a XIX. századi magyar festészet egyik meghatározó alakja, Benczúr Gyula egykori otthonában le­gyen, ahol haláláig élt és alko­tott - tudtuk meg. Az augusztus 16-ig tartó alko­tótábornak nem célja Benczúr szellemének fölelevenítése, de rá kívánja irányítani a figyelmet egy olyan, a művészi alkotó­munka, a kreatív szellemi mun­ka számára ideális miliőre, mint Benczúrfalva és környéke, s hogy ezt a helyet a magyar mű­vészeti és kulturális élet vérke­ringésébe visszavezesse. Nyolc művész fogadta el a szervezet meghívását az alkotótáborba, akik a falu lakóival a megnyitón ismerkedhettek meg. A tábort meghirdető alapítvány a részt­vevőknek útiköltséget, teljes el­látást és elhelyezést biztosított a falu házaiban, a művészektől ugyanakkor egy, a táborban ké­szült alkotást kérnek, amelyeket az ősz folyamán Budapesten rendezett kiállításon terveznek bemutatni. SZELES Haditorna az egykori vár tövében (Folytatás az 1. oldalról) A török időkben már nem volt számottevő erődítés, így a török helyőrséget sem hagyott itt. A szájhagyomány mégis Füzér Ilonára és Borbálára utal a várral kapcsolatban - ismer­tette röviden Stadler Árpád a vár történetét.- Idézzük fel értékeinket, múltunkat, az azt érintő eseményeket, hogy ezzel is erősít­sük, fokozzuk összetartozásunk tudatát - mondta a helyi polgármester, Moravcsik ft- renc a falu- és várnap megnyitáskor. - A föld­rajzi adottságoknak köszönhetően épült meg az ecsegi Ilona-vár, a római katolikus templom tornya már a XV. században állt és a barokk stílusú hajórészét 1792-ben szen­telték fel. A falu határában feltörő gyógyító hatású forrásvíznek köszönhetően a XIX. század végéig Ecseg búcsújáró hely volt. Itt gyógyíttatta szembetegségét Grassalkovich grófnő is. A teljesség igénye nélkül felvillan­tott múlt azt a célt szolgálja, hogy érzékel­jük: értékeinket, kultúránkat nem mások ad­ják nekünk, azt mi teremtjük magunknak - hangsúlyozta a polgármester beszédében. A kétnapos rendezvényt olyan gazdag programok színesítették, mint a középkori moldvai tánczenét játszó Igricek együttes, a Turul Népe Nap Fiai lovasíjász csoport be­mutatója, a solymászbemutató Tóth János és felesége szereplésével, valamint a Szent László Lovagrend Árpád-kori vitézeinek baj- vívása. A több száz vendégnek lehetősége volt lovaglásra, íjászatra, lándzsavetésre, de az igazán vállalkozó kedvűek benevezhettek a várkapitány-haditornára is. Az „ecsegi várkapitány” címért folyó kíiz delemben Borsik Gábor bizonyult a legjobb­nak, a kizárólag hölgyeknek rendezett Füzér Ilona-díjat Stadler Ágnes nyerte el, a gyerme­kek körében megrendezett A vár apródja- verseny díját Baranyi Márknak ítélték oda, SZE Százötvenhét, ezerötszáz előtt Rimóc A település nyolcadik falunapján több mint másfél száz fellépő mutatkozott be a színpadon, s mintegy 1500 vendég vett részt a szombati programokon. A rendezvényt a helyi sportcsar­nok és az általános iskola közötti téren rendezte meg a rimóci önkormányzat és intézményei. A programok összeállításában és szervezésé­ben nagy szerepet vállalt a falu művelődésszer­vezője, Kanyó Mária. Mint azt a község polgár- mestere, Beszkid Andor elmondta, a fiatal kor­osztály igényeinek is próbáltak eleget tenni az idei falunap újításaival, ugyanis ez alkalommal nem csak hagyományőrzők mutatkoztak be a rimóci közönség előtt, hanem olyan zenekarok is, mint a Santa Fe, vagy az Irigy Hónaljmirigy, továbbá a falu fiataljai modern táncokkal lepték meg a vendégsereget. A fellépők zömét a helybeli tehetségek alkot­ták, hiszen például ifj. Beszkid József amellett, hogy szólótrombitás a megyeszerte népszerű rimóci rezesbandában, a Santa Fe szólóénekese is egyben. Az általános iskola tanárai görög tán­cot mutattak be, Miksédi Miklós és tanítványai pedig - akik közül az egyikük szintén helyi kö­tődésű - tangóharmonikán és szintetizátoron játszottak. Színes műsort adott a település két hagyományőrző együttese is. ____________■ A fellépők egymásnak adták át a színpadot FOTÓ: GY. T. A jövő év az országépítés időszaka lesz „Csak versenyképes gazdasággal vehetünk részt eredményesen a nagy európai versenyfutásban” 2004-ben megerősítjük a kormányzás első másfél évében megvalósított jóléti fordulat eredményeit, tovább növeljük a rászorulók támogatását, mérsékeljük a gyerekek esély- különbségeit - mondta egyebek mellett minapi sajtótájé­koztatóján Salgótarjánban Boldvai László szocialista or­szággyűlési képviselő. Kiemelte: a 2004-es tervek a tartós fejlődést, a nagyobb ütemű gazdasági növekedést, a moder­nizációs fordulatot szolgálják. Hírek Magyarnándor Pályázati pénzből hamarosan meg­kezdik a községi művelődési ház mellett vezető Iskola út felújítását. Mohora A községben folyamatosan végzik a közmunkások a csapadékvíz-el­vezető árkok és átereszek tisztítá­sát is, valamint a nyári karbantar­tási munkálatokat az intézmé­nyeknél. Jelenleg 20 fő közhasz­nú foglalkoztatottat alkalmaz az önkormányzat. ________SZÉCSÉNY H ollókői kerékpártúrát szervez - a rimóci kerékpárúton keresztül - a szécsényi művelődési központ au­gusztus 13-ra. A túrára bárki jelent­kezhet, augusztus 11-ig. Az indulást a szervezők reggel nyolc órára ter­vezik, a művelődési háztól. ■- A Magyar Szocialista Párt és a kormány az elkövetkező év legfontosabb feladatának tekin­ti a választási és kormányprog­ram következetes végrehajtását- hangsúlyozta Boldvai László.- 2002-2003-ban, különösen az első kétszer száznapos prog­rammal végrehajtottuk a jóléti fordulat döntéseit, 2004-ben megerősítjük a kormányzás el­ső másfél évében megvalósított eredményeket, tovább növeljük a rászorulók támogatását, mér­sékeljük a gyerekek esélykü­lönbségeit. A keresetek jövőre is megőrzik reálértéküket, a nyugdíjak emelése és a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése együttesen biztosítja a nyugdí­jak reálértékének növekedését. Tovább emelkedik a családi pótlék, a rendszeres gyermek- védelmi támogatás összege. A költségvetés biztosítja a gyer­mekek kedvezményes iskolai étkeztetésének és az ingyenes tankönyvellátás kiterjesztésé­I nek pénzügyi fe­il dezetét, jövő májustól ingyen látogathatók az állami múzeu- i mok. Tovább | emelkedik a fia- J tál házasok la- * kásépítési ked­vezményének összege: az egy gyermek után 800 ezer, 2 gyer­mek után 2 millió, három gyer­mek után 3,2 millió forintra. Támogatjuk az 50 éven felüliek és a kismamák munkahelyhez jutását: jövőre megszűnik a fix összegű egészségügyi hozzájá­rulás az 50 éven felüliek újra munkába állítása esetén, jelen­tős kedvezményben részesül­nek a gyes-ről, gyedről visszaté­rő kismamákat részmunkaidő­ben alkalmazók. A szocialista politikus ki­emelte: a Magyar Köztársaság 2004. május elsejétől az Európai Unió tagállamai sorába lép. Ezt követően növekedésnek indul a magyar gazdaság, az államház­tartás hiánya csökken: ez terem­ti meg az ország további moder­nizációjának, a reálbérek emel­kedésének, a szociális ellátások növelésének forrásait.- A 2004-es költségvetés és az ennek keretét adó 2004-2006. közötti gazdaságpolitika priori­tása az infrastruktúra, azon be­lül is elsősorban a közlekedési hálózat fejlesztése annak érde­kében, hogy Magyarország vala­mennyi térsége és valamennyi vállalkozása sikeresen kapcso­lódhasson be az unió gazdasági vérkeringésébe - fogalmazott Boldvai László. - 160 milliárd fo­rintot biztosítunk a költségve­tésben azért, hogy mellé 350 milliárd forint uniós támogatást kaphassunk. 2004 az országépí tés éve: autópályák, a 4-es met­ró, csatornák építése, a helyi inf­rastruktúra fejlesztése, az Euró­pa tervben elhatározott kulturá­lis beruházások megvalósítása. Csak versenyképes gazdasággal vehetünk részt eredményesen a nagy európai versenyfutásban. Gazdaságpolitikánk egyaránt szolgálja a fenntartható, gyors gazdasági növekedést, az ország pénzügyi egyensúlyát, a magyar vállalkozások versenyképessé­gének növekedését, pénzügyi és költségvetési politikánk vissza­téríti a gazdaságot az export nö­velésével megalapozott növeke­dési pályára. __________HEGEDŰS

Next

/
Oldalképek
Tartalom