Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-01 / 177. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2003. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK MEGYEIÜKÖRKÉP Csodát műveltek minden darab fával Véget ért az id. Szabó István emlékére rendezett fafaragótábor Bátonyterenye-Kisterenye Tegnap, ha az időjárás nem szólt volna közbe az előző na­pokon, akár fel is állíthatták volna a bátonyterenyei fafa­ragótáborban elkészült ját­szótér elemeit. Szinte minden elkészült amit a rendező önkormányzat, a közel­múltban létrehozott emlékbizott­ság és az alkotók elképzeltek. Az ország különböző részeiből érke­zett fafaragók egy hét alatt szinte csodát műveltek minden darab fá­val, ami a kezük közé került. Ez évben lenne százéves id. Szabó István Kossuth-díjas művész, aki Cereden született, de néhány száz méterre a mostani kisterenyei al­kotótábortól tette meg első alkotói lépéseit. Ettől méltóbb módon és méltóbb helyen nem is emlékez­hettek volna meg a művészről, akinek keze munkája által messze földre is eljutott a Palócföld min- den szépsége. _____________gy.t. P álinkás jó reggelt kívánunk! (Folytatás az 1. oldalról) Hogy mit is jelent mindez, s milyen válto­zásokról van szó, arról Tóth Zoltánt, a Pá­linkafőzők Szervezeteinek Országos Egyesülete alelnökét kérdeztük.- Mindeddig a fákról lepotyogott saját gyümölcsből bárki főzethetett pálinkát: a tüzelőt, a cefrét elszállította a szeszfőzdé­be, kifizette a számlát, majd elrakhatta, őrizgethette a szeszes italt az unoka lagzi- jáig, akár 10-15 évig is. Az 1993-as jövedé­ki törvény életbe lépése előtt volt ez meg­engedett. Attól fogva csak két évig volt al­kalmas a származási igazolvány a pálinka származásának igazolására, esetenként pedig maximum egy évvel lehetett meg­hosszabbítani a származási igazolvány ér­vényességét. Ez azt jelentette, hogyha a három év alatt nem fogyott el a főzet és egy pénzügyőri ellenőrzés alkalmával ezt a pénzügyőrök megtalálták, akkor az ille­tő személy nem tudta igazolni, honnan van a pálinkája, hiszen a pénzügyőrök nem fogadhatták el az erre vonatkozó pa­pírokat, merthogy a három év elteltével a származási igazolvány nem volt alkalmas a pálinka származásának igazolására. A problémát itt az jelenti - fejtette ki Tóth Zoltán - hogy például falun nem azért fő­zetnek pálinkát, hogy megigyák az egész mennyiséget, hanem azért, mert ez egyfaj­ta hagyomány. A Pálinkafőzők Szervezete­inek Országos Egyesületének fáradtságos munka és hosszas utánjárás árán sikerült a Pénzügyminisztériumnál, valamint a jö­vedéki tanácsnál elérnie, hogy tovább is el­tarthassa egy-egy természetes személy a pálinkáját. Ma már tetszőleges ideig meg lehet hosszabbíttatni a pálinka eltartható­ságát, de ennek feltétele, hogy a származá­si igazolvány kétévenkénti meghosszabbí­tását kérje a főzető a vámhivataltól. Továb­bi feltétel az is, hogy a származási igazol­ványon feltüntetett fajtájú és szeszfokú pá­linkát a főzető birtokolja és azonosítható legyen. A vámhivatal a kérelem benyújtá­sát követően a helyszínen megvizsgálja, hogy a főzető birtokában lévő pálinka faj­tája és szeszfoka megegyezik-e a szárma­zási igazolványon feltüntetett adatokkal. Probléma merülhet fel a pálinka nem meg­felelő tárolásából adódóan, hiszen ilyen­kor a szesz párolog, és így veszít az 50 fo­kos erősségéből. Ha a vámhivatal által fo­kolt minta nem egyezik meg a szeszfőzde által kiállított fokkal, akkor a hivatal jogo­sult elkobozni az otthon tárolt mennyisé­get, továbbá jövedéki bírságot szabnak ki a tulajdonosra. - A jövedéki törvénynek ez a része abszolút életidegen - fogalmazta meg Tóth Zoltán. Német és francia példá­val élve egyszerűbb és okosabb lenne, ha a lefőzetett pálinkával azt csinálna a főze­tő, amit akar, tehát el is adhatná és áta­lányban adózna utána. Olyan szinten le­szabályozott rendszer, mint ami nálunk működik, nincs sehol a vüágon. A törvénynek az a része pedig, amely kimondja, hogy az ajándékozás sem meg­engedett, arra utal, hogy ha például bará­tainkat, ismerőseinket a saját főzetű pá­linkánkkal szeretnénk megajándékozni, ezt ezentúl nem tehetjük, tehát tiltja a tör­vény. Ez lényegében azt jelenti, hogy vala­ki a saját tulajdonával, ami után már adó­zott, nem rendelkezik. Azt is mondhat­juk, hogy a törvény alkotmányos jogokat sért. Országos egyesületünk gondolkodik azon, hogy az Alkotmánybírósághoz for­dul ez ügyben - jelentette ki Tóth Zoltán. A Pénzügyminisztérium szerint a jöve­déki törvény jelenleg változás előtt áll, az Európai Unióba való belépéssel módosul­ni fog és egy letisztázott új lép életbe. Azonban tudni kell, hogy az EU-törvények alapján még a gyümölcs származását is igazoltatni kell majd a jegyzővel. „A vonatkozó jövedéki szabályok sze­rint a bérfőzésben előállított pálinka adó­ja évente egy bérfőzető részére 50 hekto­literfok mennyiségig kedvezményes, 770 forint, e fölötti mennyiség után 1670 fo­rint. A bérfőzetőnek a pálinka átvételekor az adott évben más szeszfőzdében főze­tett pálinka mennyiségéről a származási igazolványon írásban kell nyilatkoznia, valamint a bérfőzött pálinka és a szárma­zási igazolvány átvételét a származási igazolvány és a szesztermelési napló megfelelő rovatának aláírásával és adó- azonosító jelének feltüntetésével kell iga­zolnia.”- Jelenleg tehát körülbelül 670-770 fo­rintba kerül egy liter pálinka kifőzése egy szeszfőzdében, ha átlépi a valaki a 100 li­teres mennyiséget, dupláját kell fizetnie. A szeszfőzdék szedik be és fizetik a jöve­déki adót az államnak kizárólag banki át­utalással) - mondta Tóth Zoltán. Egy át­lagos szeszfőzde - amely körülbelül 25-30 ezer liter pálinkát főz ki - kilenc-tíz millió forintot fizet évente az államnak. Az országban lévő mintegy 640 bérfőzde így mintegy hatmilliárd forintot tesz az ál­lamkasszába. Az EU-s törvényekkel mindez majd a töredékére csökken, ami­vel a költségvetés is rosszul jár, s a bérfőz- dék sem tudnak majd megélni. Egy meg­lehetősen túlszabályozott törvényt hoz­tak a jövedéki termékekkel kapcsolato­san, emiatt szinte minden fórumon el­hangzik: a falusi főzdék, a bérfőzdék mű­ködésével szemben adminisztratív és tör­vényi korlátokat támasztanak. Életidegen szabályozás ez, amit kötelezően végre kell hajtanunk. Úgy gondolom - fogal­mazta meg Tóth Zoltán - ezt a magyar sa­játosságot, a pálinkát, bűn lenne meg­szüntetni, készítését ellehetetleníteni. ______ SZELES ENIKŐ ___________________.gitt;.:;..._______________M_______ K épünk illusztráció FOTÓ. oy T Egészségmegőrzés SZÉCSÉNY Tegnap az Élet-Egészség Centrumban Szeles Magdolna, Lénáit Krisztina és szakmai ba­ráti társaságuk tájékoztatták az érdeklődőket az egészséget meg­óvó, a betegségeket megelőző, a helyes életvitelt kialakító, most induló tevékenységi rendszerük­ről. Az érdeklődők igénybe ve­hetik az asztrológia és a mágne­ses terápiái szolgáltatásukat. Bő­vítik tevékenységi körüket a ter­mészetgyógyászattal, a gyer- mekfogyiklub működésének be­indításával, melyet gyermek­szakorvos, diabetikus nővér és gyógytornász fog vezetni. ■ Nyári örömök (Folytatás az 1. oldalról) melyet amatőr és hivatásos mű­vészek munkáiból állítottak ösz- sze. Szintén állandó jelleggel látható a városi képtárban az a képzőművészeti gyűjtemény, melyet kortárs és régi idők alko­tóinak képei alkotnak. A Szent István-napi ünnepség után, augusztus 23-án, a „Buli­buli” elnevezésű rendezvény ke­retein belül Molnár György har­monikavirtuóz koncertjével, a Mr Gang rockfesztiváljával és tű­zijátékkal búcsúztatják a nyarat. Emléktábla Mátraszőlős II. Rákóczi Ferenc emlékére a helyi nyugdíjasklub az önkor­mányzat támogatásával augusz­tus 3-án egy emléktábla elhelye­zését tervezi a településen lévő Rákóczi-kápolnába. Az emlék­táblát Varga Lajos pásztói apát áldja meg, továbbá meghívták az eseményre Juhász Gábor or- szággyűlési képviselőt is. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom