Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)

2003-07-11 / 159. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ BALASSAGYARMAT 2003. JÚLIUS 11., PÉNTEK Város az évszakok tükrében Eldőlt a pályázók sorsa, mindenki nyert Lezárult a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ és a balassa­gyarmati fotókör közös fotópályázata, amelynek a fenti cím ad­ta a témáját. A hat pályázó 63 művét találta kiállításra méltó­nak a szakmai zsűri. Kiemelkedő pályamunkát készített Kis Edit, Tóth Donát, Akáczi Zoltán és Bácsik Sándor. Balassagyarmat A pályázatot még tavaly ta­vasszal írta ki az intézmény a város hivatásos és amatőr fotog­ráfusai számára. A technikai megkötések nélkül pályázatra évszakonként érkeztek a pálya­munkák, amelyek főként a vá­ros és természeti környezetének évszakokhoz jól köthető részle­teit ábrázolták. A zsűri tagjai - Pénzes Géza fo­tográfus, Csemnkzky Zoltán szobrász és Csach Gábor művé­szettörténész - nehéz helyzetben voltak, amikor el kellett bírálniuk a hat pályázótól érkezett több mint száz fotográfiát tartalmazó sorozatokat. A nehézséget az ad­ta, hogy a pályázati kiírásban egy nagy értékű fényképezőgép sze­repel fődíjként, a beérkezett mun­kák pedig kiegyensúlyozott szín­vonalat nyújtottak. Vagyis a jó mi­nőség ellenére nem volt olyan fo­tókollekció, amely magasan ki­emelkedett volna a többi pálya­munka közül. Az első pályázaton nem lett volna illő egy esetleges vitatható döntéssel elkedvetleníte­ni az egyébként egyaránt figye­lemre méltó többi fotográfust. Éppen ezért úgy döntött a zsűri, hogy szerény pénzjutalom formájában minden pályázót el­ismerésben részesít. Tizenötezer forintos díjban részesült Kis Edit, Tóth Donát, Bacsúr Sándor és Akáczi Zoltán. Dr. Farkas András ugyan rendkívül jó fotog­ráfiákat készített, de mivel nem teljes kollekciót adott le, így tíz­ezer forintos díjban részesült Sü­megi Tiboméval együtt. A kiállításra érdemesnek tar­tott 63 fotográfiát ősszel közös kiállításon mutatja majd be a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ. SZABÓ A. Bővül a kábeltévé-szolgáltatás Az előfizető állíthatja össze a csomagot A Balassagyarmati Kábeltelevízió Távközlési és Szolgáltató Kft. szeptember 1-jtől új programcsomagot indít, az úgynevezett kettes csomagot. A bővített programcsomag azon előfizetőknek nyújt több lehetőséget, akik igénylik az előfizetéses film-, sport- és tudományos csatornák által biztosított műsorokat. Balassagyarmat A szolgáltatás elindításához és működtetéséhez korszerű kó- doló-dekódoló rendszer telepíté­se célszerű. Ez az eszköz teszi lehetővé, hogy a kábelen a bőví­tett programcsomag tévécsator­nái kódolva kerüljenek azon elő­fizetőkhöz, akik ezt a szolgálta­tást megfizetik. Azok az előfize­tők, akik az alapcsomagra szer­ződtek, nem nézhetik a bővített programcsomag részét képező tévécsatornák műsorait, de új szerződés kötésével és a maga­sabb előfizetés vállalásával min­denki számára lehetővé válik a bővített programcsomag műso­rainak megtekintése. A kettes csomag a következő szolgáltatásokat nyújtja: Sportl, Hír TV, Discovery, Travel Channel. Külön meg­rendelésre a HBO-filmcsatoma is előfizethető. A kettes cso­mag díja az előzetes kalkuláció szerint 2830 forint, a HBO-val együtt 5030 forint. A mini­mumcsomag, amely a helyi vá­rosi tévét, az Ml-et, M2-t és a Duna TV műsorát tartalmazza, 931 forintba kerül. ■ Előléptetések és jutalmak a határőröknek A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság igazga­tója a határőrnap alkalmából a Szlovák Köztársa­ság Nyitra kerület, ipolyszokálosi határellenőrzési alosztályával való eredményes együttműködésben végzett tevékenységéért elismerésben részesítette Mag Major Stefan Miklosko igazgatót, valamint a Besztercebánya kerület újbásti határellenőrzési al­osztály igazgatóját, Kapitán Stefan Bialt. A Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Re­gionális Parancsnokságával való kölcsönös jó viszony elismeréseként jutalomban részesítette Almássy Ta­más pénzügyőr főtörzszászlóst, az észak-magyaror­szági regionális parancsnokságtól Varga Endre és Gu­bán Sándor pénzügyőr századosokat, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságtól Montvai Gyula rendőr törzs- őrmestert, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságtól Ringeisen Tamás rendőr századost, valámint a szécsényi polgárőr-egyesületet. Szintén elismerésben részesítették a hollókői polgárőr-egyesület elnökét, Szabó Endrét, az Őrhalom és Térsége Polgárőr Egyesület elnökét, Bóta Andrást, a Mikszáth Kálmán KÉV1G Középis­kolában működő határrendész fakultációs képzés­ben nyújtott segítségéért Zagyvái Sándort, illetve kiváló tanulmányi eredményéért Tóth Csabát. A határőrség országos parancsnoka eredmé­nyes munkája elismeréseként soron kívül előlép­tette határőr alezredessé Kőhalmi László őrnagyot, főtörzszászlóssá Tusják György törzszászlóst, törzszászlóssá Pántya Endre zászlóst. A határőrség rendészeti főigazgatója dicséret­ben és jutalomban részesítette Kása Zoltán és Csuzda Csaba határőr alezredeseket és Gyarmati Péter századost. A határőrség gazdasági főigazga­tója dicséretben és jutalomban részesítette Torják József és Molnár János határőr alezredeseket és Cseh István századost. A Belügyminiszter dicsé­retben és jutalomban részesítette: Bús Csaba ha­tárőr főhadnagyot, Kövér József főtörzsőrmestert, dicséretben és tárgyjutalomban részesítette Bacskó László alezredest, soron kívül előléptette a nyugdíjas társai körében végzett önfeláldozó munkájukért ezredessé Terjéki Nándor alezre­dest, századossá Petői Pál főhadnagyot és főhad­naggyá Horváth Pál hadnagyot. A határőrség or­szágos parancsnoka dicséretben és jutalomban részesítette Galanics Zoltán és Kelemen Tibor al­ezredeseket. A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság igazga­tója soron kívül előléptetett 15 főt, dicséretben és jutalomban részesített 55 főt, főmunkatársi címet adományozott Hutyán Istvánná közalkalmazott­nak és fizetési fokozatban előresorolt három főt. Sokszínű, egyedi tárlat Immár tizenhatodik alkalommal nyílt meg július 4-én a ba­lassagyarmati nyári tárlat a Horváth Endre Galériában. A kiállítás rendezője és egyben megnyitója Csemniczky Zol­tán szobrászművész volt. Balassagyarmat A nagy számú érdeklődő kö­zönség a megnyitóbeszéd során megismerkedhetett e balassa­gyarmati képzőművészeti ha­gyomány történetével. 1980-ban került sor a helyi és a helyhez kötődő alkotók első bemutatko­zására, 1981-ben szintén megtörtént e „sereg­szemle”, majd két év kényszerszünet követ­kezett, amikor is a tárlat „leszorult” a Palóc Mú­zeum alagsorába. 1988- ig már a múzeum máso­dik emelete adott helyet a művészeknek, 1988-tól pedig a szerb templom kiállítóterme. A követke­ző esztendő hozta meg az állandó bemutatko­zás lehetőségét a műve­lődési központ Horváth Endre Galériájában. Csemniczky Zoltán el­mondta, hogy a tárlat ki­írása szerint eddig műfa­jonként három alkotással lehetett benevezni, de jö­vőre személyenként ma­ximum három művel je­lentkezhetnek majd a képzőművészek. Az ed­digi 16 tárlaton 120 alko­tó szerepelt 900 munkával, a 2000. év hozta el a csúcsot, 41 ki­állító 79 művével. A jelenlegi ki­állításon 32 művész szerepel 81 munkával.- Felvetődik a kérdés: gazdag- e vagy szegény a város a képző­művészet terén? Persze a választ nem pusztán mennyiségi, in­kább minőségi alapon lehet megadni. A bemutatkozásra, a közönség értő kritikájára azon­ban mindenképp szükség van - emelte ki Csemniczky Zoltán. Az idei tárlatot mindenkép­pen a sokféleség, a műfaji és technikai szempontból változa­tos megoldások jellemzik. A sokoldalúságáról ismert Réti Zoltán most figurális alkotások­kal jelentkezik, Nagy Márta há­rom mesteri portréjával az általa igen magas szinten művelt ha­gyományőrző festészetet képvi­seli. Bacsúr Sándor zománcké­pei iskolázottságáról, mester­ségbeli tudásról tanúskodnak. Az új irányzatot, a hagyomá­nyoktól való elszakadást képvi­selik Petró György, Kusnyár Eve­lin művei, Nagy Sándomé képei a naiv bájt sugallják. Pécsi Kornélia az újszerűség­re, megdöbbentésre törekszik, Deme Róbert atmoszférikusán jeleníti meg a kisváros hangula­tát. Varga Csilla munkássága a dekorativitás irányába mutat, Púja Dezső szürreális elemeket alkalmaz, csakúgy, mint Pozsonyiné Stiffl Ágnes. Varga Ágnes tanári, mesterségbeli tu­dása tetten érhető művein, Ko­vács Éva ceruzarajzai kifino­multak, Béres Kata ötletei és ki­vitelezése pedig egyéni látás­módról tanúskodik. Dénes Sándomé aktjaiban kihasználja a technika adta lehetőségeket, Lakatos László pedig a legmaga­sabb rendű hagyománytisztele­tet képviseli. Molnár László fes­tői technikai bravúrral az árnyé­kok, fények, színek érdekes já­tékát nyújtja. Csemák Edit, Zol- nyánszki Zsolt, Gecsényi István a pop-arttal kísérletezik, Hor­váth László látásmódja szürreális és metafizi­kus. Bagó Istvánná munkássága átmenet a festészet és a grafika kö­zött, Varga Pannim az újszerű törekvések jel­lemzőek. Csach Gábor a kísérletező alkotó be­nyomását kelti. Sáros Miklós fotós kísérletei szintén érdekfeszítőek. Figyelemreméltóak Mol­nár Edit foltszerű meg­oldásai, újszerű forma­nyelve. Plasztikával most mintha kevesebben je­lentkeztek volna. A fa, a drót, a kő használata jel­lemző a művekre, de a textil és a gipsz is fellel­hető. Csemniczky Zol­tán a tőle megszokott színvonalon teljesít, Karmann János a termé­szetes anyagokkal fejez ki sokat, Szabó Endrénél pedig a kavics maga adta ki a krisztusi formát, s így készült el a dom­bormű. Kiss Róbert Tibor, Csemák Edit, Bertalan Gábor szintén magas szinten bánik a három dimenzió adta lehetősé­gekkel. A tárlat sokféle gondolkodás- és látásmódról tanúskodik, de a város és környéke jó néhány te­hetséges alkotójának jelentkezé­sével még színesebb lehetett volna a paletta. A kiállítás egész nyáron szórakoztatja a művé­szet iránt érdeklődőket. SZABÓ A beszéd csodája és a teremtés csodája egybeesik Élnek köztünk olyan emberek, akik csendes szerénységgel, a hi­valkodás és a magamutogatás legcsekélyebb szándéka nélkül fel­tették életüket egy nagy, általuk szinte szentnek tartott ügyre. Ilyen ember a balassagyarmati dr. Bacskó Józsefné, a Balassi Bá­lint Gimnázium tanára is, akinek pedagógusi hivatása szorosan és mélyen összefonódik az anyanyelvápolás nemes feladatával. Balassagyarmat Maga a tanárnő így vall erről: - Már több mint húsz éve ka­cérkodtam a gondolattal, még Péchy Blanka, a színészet és nyelvművelés nagyasszonya éle­tében. Ő hívta fel a figyelmet a rádióban arra, hogy a középisko­lai tanárok és tanulók szervezze­nek a beszédművelést, a hangzó beszéd szabályait gyakorló „Be­szélni nehéz!” - köröket. A Ba­lassi gimnáziumban, alma mate­remben idejövetelem évében egy osztályomba járó fiatalem­ber, Gyurin Zsolt a győri orszá­gos Kazinczy szépkiejtési verse­nyen kétszer is különdíjas lett, s ez nagy élményt jelentett mind­kettőnknek. Engem a tanárok szakmai tanácskozásán Kerekes Barnabás jelenlegi műsorvezető és Deme László professzor úr megkérdezett: volna-e kedvem anyanyelvi szakkört indítani? El­ső jelentkezésünk után a rádió­tól kaptunk egy füzetet, amely­ből elsajátíthattuk a hangsúly- és szünetjelöléseket. Osztályom­ban 8-10 érdeklődő örömmel vállalkozott a levélírásra, együtt oldottuk meg a feladatokat és büszkék voltak arra, hogy a ne­vüket megemlítették a rádióban, amikor egy-egy okos gondolatot felolvasott Deme professzor úr, vagy Kerekes tanár úr. Nyaranta néhányan eljutottak Győrbe, vagy Csongrádra nyelvművelő táborba, találkozókra Budapest­re, az anyanyelvápolók szövetsé­ge ifjúsági tagozata kongresz- szusaira, s azóta az Édes Anya­nyelvűnk folyóiratot is árusítják. 1998-ban az osztály, amelybe magam is jártam, „létrehozta az „Anyanyelvűnkért” díjat. A fel­ajánlás alapösszegének kamatait az iskolai bizottság egy, vagy két tanulónak adja át a tanévzárón, azoknak, akik a legtöbbet teszik a magyar nyelvért, elismerve ez­zel az anyanyelv prioritását - mondta a tanárnő. A Kazinczy alapítványi bi­zottság dr. Bacskó Józsefnét a helyes és szép magyar beszédre nevelés terén végzett példamu­tató munkájáért 1998-tól kezdve minden évben Kazinczy-juta- lomban részesítette, 1999-ben pedig a Kazinczy-díj Alapítvány kuratóriuma neki ítélte oda a legmagasabb elismerést, az év Kazinczy-díját, amelyet az Okta­tási Minisztériumban vehetett át dr. Szemkeő Judit államtitkártól, az alapítvány védnökétől. 2001-ben az anyanyelvápolók szövetsége dr. Grétsy László el­nökletével felkérte arra, hogy a szövetség Nógrád megyei mun­kaközösségének képviselője, ve­zetője legyen. Ekkor rendezhette meg Balassagyarmat a „Beszélni nehéz!” körvezetők országos, egyhetes jubileumi táborát is. Olyan neves előadók, nyelvé­szek jelentek meg városunkban, mint Deme László, Kerekes Bar­nabás, Wacha Imre, Balázs Gé­za, s a szervezők, köztük Bacskó Józsefné még sokáig kapták a szép köszönőleveleket az ország minden tájáról összesereglett lel­kes anyanyelvápolóktól. Csak néhány idézet e levelek­ből: „Köszönöm a csodát! A leg­sikerültebb táborok egyike volt az általatok rendezett. Mutatta­tok egy sokak által kevéssé is­mert tájegységet, élőben csodál­kozhattunk rá a palóc nyelv íze­ire, szellemi és tárgyi ajándékok sokaságával halmoztátok el a csapatot, de a legemlékezeteseb­bek az elmúlt hétből Ti Magatok voltatok! Lelki-szívbéli szépsé­get adtatok nekünk.” „A leg­szívderítőbb a felvidéki kirándu­lás volt. Nagyon örültem ezek­nek a helyeknek, mert én még itt nem voltam, és hát a vezetés! A füleki vár is nagyon tetszett. A szó kevés mindent megköszön­ni: az áldozatkészséget, a fárad­ságot, a tengernyi időt. A ked­vességet, a lelkesedést, a szere­tettel adakozást...” így özönlöttek a hálálkodó írások Karcagról, Sopronból, Vácról a pedagógustársaktól, akiknek bizony ez az egy felejt­hetetlen nógrádi hét volt, az egyetlen nyaralási lehetőségük - nem Korfu, nem Málta, s nem a francia Riviéra. Veres Péter szavaival élve: „legtöbbjük számára talán csak térkép marad a nagyvilág!” Még­is elgondolkodtató, vajon nem ők-e az irigylésre méltóak...? _______ SZ. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom