Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)
2003-07-10 / 158. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 KARANCSLAPUJTŐ 2003. JÚLIUS 10., CSÜTÖRTÖK A Dobroda-patak, ami a közelben ered a Karancs, a palóc Olümposz egyik gyönyörű völgyében, keresztülfolyik a falun. Valaha Bocsárlapujtó volt a község neve, ami Mlkólalva, Bocsár és Lapujfö falvak egyesítéséből keletkezett, s már egybeépült velük Karancsapátfalva is. Utóbbi község birtokosai az 1500-as években a Balassák voltak, s a XVII. században a család divényl uradalmához tartozott. A hódoltság után a Koháryak, a Kublnyiak és a Coburg hercegek voltak a földesurai. Az ősi Bocsár község ott feküdt, ahol ma a Mocsáry-kúria áll. |A bocsár szó kádárt jelentett.) A falu a honfoglalás idején települt a jelenlegi helyére, a közelben leltáriak egy, a X. század közepéről származó síri, amiben nemzetségtől rangra utaló lémvereteket és fegyvereket találtak. Lapujtő község 1455-ben Somoskő várának tartozéka volt, 1548-ban pedig Mocsáry Balázs lett a földesura. Mocsári Ödön 1800 körül építette bocsári kúriáját, középkori alapokon. Itt élt és alkotott a megye első monográfusa, Mocsáry Antal. Karancslapujtő neogótikus római katolikus temploma - akárcsak az evangélikus - a XIX. század elején épült. Baba a pápának és az érseknek Szelei Sándorné csaknem húsz évvel ezelőtt Etesről költözött Karancslapujtőre. Magával hozta „tudományát” is: nemcsak nagyon szépen hímez - többek között a kelendő kalocsai mintákat - hanem babákat is készít. Az egykori boltvezető senkitől nem tanult, önmaga sajátította el és fejlesztette tovább a fogásokat, műveleteket.- Miután magam is hordtam ezt a viseletét, könnyű vissza-, emlékezni rá. Az én babáim A kép a római élményre emlékeztet csak a főkötőben különböznek egymástól. Néhány évvel ezelőtt a parádi palóc napon is szerepeltem velük, de a legbüszkébb arra vagyok, hogy adhattam babát Rómában a pápának és Seregély István egri érseknek, amikor 1991-ben felszentelte az újjáépített Karancs hegyi kápolnát - mondja az ügyes kezű Szelei Sándorné. ■ Fókuszban a faluközpont Meggyőződésem: minden településnek kell, hogy legyen egy olyan része, amiért érdemes idejönni, de legalábbis megállnia az idegennek. Mi évek óta arra törekszünk, hogy Karancslapujtő központja ilyen legyen - mondja Morgenstern Ferenc a megye második legnagyobb falujának, a mintegy háromezer lelket számláló községnek a polgármestere. A beszélgetés során kiderül, hogy nemcsak a valóban tetszetős, képző- művészeti alkotásokban is gazdag centrumra lehetnek büszkék az itt lakók. Az önkormányzat fontos feladatának tartja valamennyi intézménye színvonalas működtetését is. Kiemelt figyelmet fordít - nagyságrendjének megfelelően - az iskolára, amely a legnagyobb a megyében a vidékiek, a községiek közül. Több mint harminc pedagógus oktatja a csaknem négyszáz általános iskolai tanulót, s akkor „ráadásként” ötszáz gyermek részesül művészeti oktatásban, sőt három osztályban esti tagozatú gimnázium is működik felnőttek számára. Bármennyire is nagy az iskola központi szárnya, az oktatás bizonyos formái már kiszorultak belőle, s kénytelenek öt épületet - köztük a felújítás alatt lévő művelődési központot is - igénybe venni. Ez is magyarázza, hogy távlati céljaik között egy oktatási központ építése is szerepel, amiben bizony egy uszoda is elkelne. Úgy érzik, hogy az európai uniós csatlakozással összefüggésben fel kell készülni a tizenkét évfolyamos képzésre, s a különböző továbbképzéseket is kikényszeríti az élet, a fejlődés. A jövőre gondolnak akkor is, amikor a közutak állagán, állapotán igyekeznek javítani. Ottjár- tunkkor éppen az óvoda mögötti Hunyadi utca új, hétszáz méteres szakaszának volt a műszaki átadása. A negyvenöt Negyedik ciklusban polgármester Morgenstern Ferenc az elmúlt évben sorrendben negyedszer kapott bizalmat a választópolgároktól, s elmondhatja magáról, hogy a rendszer- váltás - tehát 13 év - óta ő a falu első embere. Az ötvennégy esztendős polgármester 1970 óta él a községben, a közeli Etesről került ide. Két felnőtt leánygyermeke van, az idősebbik Budapesten lakik és dolgozik, a fiatalabb az idén érettségizett, tanítóképzőbe készül. Morgenstern Ferenc tanult szakmája szerint ács s a volt foglalkozásához, a famegmunkáláshoz szívesen tér vissza szabad idejében is. A másik, hobbiként is felfogható időtöltése a vadászat. oktatás 209844 Összesen: 563700ER millió forintos beruházás hetven százalékát pályázati pénzből teremtették elő, a többit önerőből. A falu életének immár szerves részét képezik a civil szervezetek, amelyek közül a polgármester a Karancslapuj- tőért, a Karancslapujtő sportjáért valamint a Karancs-kápolna alapítványt, továbbá a nyugdíjasklubot említette. A hagyományápolás egyik helyi bázisaként tartják nyilván a Kaláris asszonykórust. Kincsesház a Szabadság utcában Ha a cím után valaki ékszerekre, drágakövekre, festményekre gondol, alaposan téved, hiszen Hegedűs Géza szüleitől örökölt otthona egyéb értékekkel van teli: zászlók, serlegek, emléktárgyak, díjak, szakkönyvek sokasága jelzi, hogy gazdájuk sportvezető. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a Szabadság utca 15-ben jó néhány érdekes, kuriózumszámba menő helytörténeti dokumentumot, kéziratot is találni.- Honnan ez az érdeklődés? - kérdeztük a már évek óta nyugdíjas, sokak által az egykori salgótarjáni fogtechnikai vállalat vezetőjeként ismert Hegedűs Gézától.- E tevékenységem több mint negyvenéves múltra tekint visz- sza, s először a sportra terjedt ki. 1960-ban lettem tagja az Országos Széchenyi Könyvtárnak, s miután bocsárlapujtői születésű vagyok, minden, a község múltjával, történetével kapcsolatos adatra felfigyeltem. Kutattam, gyűjtöttem anyagot a hadtörténeti múzeumban, sokat megfordultam a megyei levéltárban, s megannyi olyan emberrel beszélgettem, akik úgymond adatközlőként szolgáltak. Mintegy öt évvel ezelőtt éreztem úgy, hogy akár egy könyv is kiadható lenne jegyzeteim, ismereteim, írásaim alapján. Sajnos azonban a megjelentetés még mindig várat magára - mondja és mutatja is a mellékletekkel együtt csaknem négyszáz oldalnyi terjedelmű kéziratot. Együtt lapozunk bele a dosz- sziéba, amelynek szinte minden lapja tartogat valami különlegességet. Rátalálunk például egy 1876-ban kelt úgynevezett végelbocsátási okmány másolatára, amelyet Boroznaki Ambrus nevére állítottak ki. Nagyon értékesek azok a visszaemlékezések, amelyek Papp-Szász Lajosáétól, Szontagh Ferenc - aki a füleld járás főszolgabírója volt - lányától, az egykori kúria (ma óvodaként működik - a szerk.j lakójától származnak. A három településrész - Apátfalva, Bocsár és Lapujtő - történeti leírást követően külön fejezetbe kerültek a község híres szülöttei, neves személyiségei a Mocsáry családtól kezdve, Szabó Istvánon, a Homeros- fordító tudós káplánon - akinek Kazáron állítottak szobrot - Noszky Jenőn, az őslénytani intézet igazgatóján vagy Orosz István festőművészen át a Lipták és a Rozgonyi família figyelemre méltó pályát, karriert befutott - elhunyt és élő - tagjáig. Egy fejezet a községi ragadványnevekkel, egy másik a környék gyógynövényeivel foglákozik. Egy további rész a műemlékekkel, a túralehetőségekkel ismerteti meg az érdeklődőt. A régi páóc kifejezések csokrából megtudható, hogy - többek között - a csigér savanyú bort, a csóré savót, a búkor a bokrétára kötött száagot, a gyanbáros bútor a festett díszítésű bútort jelenti.- S van egy másik naprakész kéziratom is - mondja Hegedűs Géza és kezünkbe adja a „Karancslapujtői labdarúgók a magyar nemzeti bajnokságban” című dolgozatát, amelyben azt a hat évet dolgozta fel, amelyet a település csapata az NB Ill-ban illetve az NB II-ben töltött. Mondani sem kell, hogy ez az írás is teli van érdekesebbnél érdekeA lakásban található régi szövőszéken manapság is készülnek szőnyegek _ sebb tényekkel, történetekkel. Példának okáért kiderül belőle, hogy az 1945-ben létrejött, s a területi bajnokságban először az 1947/48-as szezonban játszó labdarúgóknak 1961 óta egy olyan baráti kör szurkol Haber Ferenc elnökletével, amelyet a bántó tó partján alapítottak ott táborozó, nem lapujtői fiatalok. Köztük volt Sinkovics Gábor, az ismert sportújságíró is, aki a nemrégiben Gödöllőn elért 1-0- ás győzelemről lelkesen számolt be az internetezőknek.- S hogyan tovább? - kérdeztük a megszállott „helytörténészt”.- Természetesen nem hagyom abba, s remélem eljön az az idő, amikor másokat is érdekel majd községünk általam összegyűjtött, feldolgozott történelme. Arcok a településről Rozgonyi olaj Az éppen tízéves Rool benzinkút a főúton a tulajdonos, Rozgonyi József és a portéka, az olaj kezdőbetűinek összevonásából kapta a nevét. A volt tsz, a regionális vízmű és a közlekedésfelügyelet egykori dolgozója előképzettsége (autószerelő, technikus, autógépész-mérnök) alapján nem véletlenül vágott bele a motorizációval összefüggő vállalkozásba, tudván, hogy legközelebb csak Salgótarjánban illetve Szécsényben lehetett tankolni. Mol-benzint forgalmaznak, a szállítást, a kiszolgálást maguk végzik. Rozgonyi József a műszaki főnök, óvónői végzettségű feleségéhez az adminisztráció tartozik. Nem akarnak egy lábon állni, ezért autósboltot, shopot is működtetnek, sőt egyik részlegük földmunkával, mélyépítéssel foglalkozik. Ma még számukra is nagy konkurensnek számítanak a közeli szlovák benzinkutak, de azt remélik, hogy az európai uniós csatlakozás kiegyenlíti az árakat és nemcsak az idegenforgalmat, a bevételt is fokozza. Profilt váltott malom Az egykori diszkós, Lenkó László sógorával, Tóth Miklóssal a megszűnt téesz egyik épületében, a hajdani malomban alakította tó és 1997 karácsonyán nyitotta meg Karancslapujtő közkedvelt vendéglátóegységét, szórakozóhelyét. A hangulatosan berendezett, tágas helyiségekkel rendelkező Malom söröző 6-tól este 10 óráig fogadja a betérőket. Vannak, akik itt kezdik, s végzik is a napot, némelyik törzsvendégnek „bérelt” széke van. Havonta egy hét végén diszkó várja a fiatalokat. A különteremben osztálytalálkozókat, ballagási banketteket tartanak. Mióta a szemben lévő épületben megnyitották a „lagzis házat”, az élő zenés bálokat ott rendezik. A két agilis fiatalember családias munkamegosztásban koordinálja a teendőket, folyamatos fejlesztéseken, további terveken töri a fejét. A tulajdonukban lévő ingatlan egy részét élelmiszer-ABC céljaira tér vezik bérbe adni. Közkedvelt sóspálcikák Bár Dóra Gyula nem Karancslapujtőn él, az általa irányított Salgótarján és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet boltja és ropiüzeme révén érdekelt e községben is. Az eleinte csak a megyeszékhelyen gyártott és a vásárlók által nagyon megkedvelt sóspálcikát a nyolcvanas évek vége óta immár Lapujtőn is előállítják. (Sőt egy. ideje már Karancs- berényben is-a szerk.) Úgy gondolták, hogy mivel bolthálózatuk főként a vidékre terjed tó, érdemes a gyártás lehetőségét is vidéki szín- hellye(kke)l bővíteni. így mintegy húsz főnek - zömükben asszonyoknak, lányoknak - adnak munkát a három műszakos termelésben. Jelenleg a lapujtői üzemük is korszerűsítés előtt áll, hogy mindenben megfeleljen az európai szabványoknak. Terveik szerint bővítenék is, amelyhez jó partner az önkormányzati testület és személyesen a polgármester is. Ily módon elfogadható áron sikerült a területet bővíteniük. ■ Gyarapodó könyvtár, jubiláló iskola- Községünk lakosságának több mint tíz százaléka beiratkozott olvasónk. A háromszázhetven fő zöme gyermek, illetve fiatal - mondja Novák Györgyné könyvtáros, aki egyszersmind a művelődési ház ügyeinek, sőt a nyugdíjasklub adminisztrációjának intézője is. - Nagyjából tizenegyezerre tehető a könyvtárunkban megtalálható kötetek száma. Évente 400-500 ezer forintot költhetünk a gyarapításukra. Főként a zeneiskolába járók térnek be szívesen ide, hogy az órák közötti holtidőt értelmesen töltsék el.- Karancslapujtőn immár a második évét fejeztük be a Fodor Sándor által vezetett művészeti iskolának - kapcsolódik a beszélgetésbe a másik Novákné, - Novák Sándorné - a Mocsáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskola igazgatóhelyettese, aki a millenniumi ünnepségek idején a zászlóanya szerepét is betöltötte. - A gyerekek szívesen tanulnak néptáncot, képzőművészetet, drámapedagógiát, hangszeres zenét és ismerkednek a médiával is. A Kincsér népzenei együttes - Lenkó Péter vezetésével - szokta kísérni a Karancs, a Tekergő és a Kistekergő nevű együtteseinket. A hagyományőrzés és a művészetpedagógia volt a témája annak az országos konferenciának is, amelynek a közelmúltban a házigazdái lehettünk, s amelynek az előkészítésében a szülők igencsak példamutatóan, áldozatvállalóan vették tó a részüket. A jövőről, a közelgő teendőkről szólva Novák Györgyné az augusztus húszadikai nagy- rendezvényt és az elmúlt évben sikeresen felelevenített őszi szüreti felvonulást említette, Novák Sándorné pedig a táborok, a külföldi, dán és olasz kapcsolatok mellett arról beszélt, hogy miként készülnek az iskola fennállásának 75. évfordulójára, amelyről 2006-ban A két Novákné a „kultúra frontjáról”: Novák Sándorné az iskola igazgatóhelyettese és Novák emlékeznek majd meg Györgyné könyvtáros _ ° m
