Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)
2003-07-08 / 156. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGR Á D MEGYE 2003 - BÉR 2003. JÚLIUS 8., KEDD A Kökényes-Radnót nemzetiség ősi birtoka volt a falu. A nemzetségből származó Radnót halála után - a XIV. század eleién hunyt el - 1322-ben a helységet sógora, a Kacslcs nembeli Simon kapta meg. H3!H)en a bujáki vár tartozéka volt és Báthory István birtokolta. A XVI. század közepén, Buják «árának eleste után a török hódoltság része lett Bér is. Az 15B2-63-as török adóösszeírás szerint bizonyos Ali zsoldos lovaskatona hűbérbirtoka «olt. 1770 és 1848 között az Esterházy hercegek voltak a földesurai, de a család eladta összes dél-nógrádi birtokát. A község evangélikus temploma a XVIII. századból származik, de a régi, középkori Isten háza alapjaira építették. A klasszicista evangélikus papiak a XIX. század elején épült. A lalu mellett közel hetven pince található, emlékeztetve a szőlőművelés helyi hagyományaira. A pincék a XIX. század közepén épültek, de kettő 1663Jiól maradt fenn. Kincsek a föld mélyéből Azt még nem tudni, hogy olajat, vagy földgázt rejt-e a mély Bér környékén, de meleg vizet biztosan találnak a kutató geológusok. A Magyar Olajipari Rt. kutatásai elindíthatják a béri termálfalu- programot, amely a térségfejlesztésnek új távlatot nyit. Tavaly több mint kétszázmillió forintot költött kutatásra Bér kör-1 nyékén a Mól Rt. Ősszel a Geofizi- [ kai Kutatóintézet végzett felméréseket ezen a vidéken. Bér kömyé-1 kén több mint 300 próbafúrást végeztek, így a szakemberek információkat szerezhettek a kőzetek] összetételéről és a föld mélyében j rejlő anyagokról. A kutatás eredménye egyelőre még nem ismert, ] de az biztos, hogy a feltáró munkák hamarosan folyatódnak. Az eddigi ráfordítások, valamint az a tény, hogy Egyházas- dengeleg és Szirák között, Tyav- kapusztán már a nyolcvanas években is végeztek próbafúrásokat, s akkor a két, egyenként kétezer méter mély kútban 56 Celsi- us-fokos meleg vizet találtak, a helybelieket reménykedéssel tölti el. Az andezitre épült falu egy-1 kori vulkánjainak utóműködésé- j bői még sokat profitálhat. A település egyre jobb megközelíthető- [ sége, infrastruktúrájának fejlett-1 sége, valamint a kereskedelmi és ] vendéglátóhelyeinek egyre ma-] gasabb színvonalra emelkedése a fekvésében is ideális települést a meleg víz révén felkapott üdülőhellyé teheti. ______ ■ ] P ásztó irányába felére rövidül az út Aki járt már Béren, visszatérő vendége lesz a településnek. A Budapesthez alig hatvan kilométer távolságra lévő falu a ritka vulkanikus képződményivei, szép fekvésével és vendégszeretetével a turisták célpontjává tudott válni. Ugyanakkor az itt élőknek az is fontos, hogy munkát, megélhetést találjanak. Ebben segít majd számukra az új út, amely Pásztora 16 kilométerre rövidíti le a távolságot. A zsáktelepülés-jelleg felszámolását tűzte ki célul az az uniós pályázat, amely a Bért Bujákkal és Ecseggel összekötő út megépítését is lehetővé teszi. Jelenleg ugyanis 32 kilométert kell autózzon, vagy buszozzon az, aki Bérről Pásztóra akar eljutni akár dolgozni, tanulni, vagy akár csak a piacra valamit hozni vagy vinni. Ez nyilvánvalóan meghatározza a városi munkavállalási esélyeket is. Most egy 8,2 kilométeres szakasz megépítése várható, de ezzel már nem csupán a szomszéd települések összekapcsolása lesz lehetséges, hanem a 21-es úton is kevesebb lesz a térségből ebbe az irányba tartó forgalom, ami akár a baleseti statisztikákra is jótékonyan hat majd. Az új út első szakasza 1,6 milliárd forintba kerül, a programot a megyei területfejlesztési tanács, s a regionális tanács is támogatja, illetve a pályázatokat előkészítő alap is felkarolta. A beruházás gesztora Bér önkormányzata, amely 1991- ben önállósította magát, s tíz éve önálló gazAz új út megépítése a turisták számára sem közömbös, ugyanis többtucatnyi üdülőtelep-tulajdonost tartanak itt nyilván. Egy részük régi parasztházat vásárolt, amelyet legszebb, eredeti formájában hoztak helyre, mások telket vettek, ahol a tervek szerint régi stílusú, ám korszerű épületeket emelnek majd a már közművesített portákra. Bérnek szüksége van a betelepülőkre, akik magukénak érzik a teRÉI2N3.ÉHIKMlSÉGtlETtSi több mint ezer lakos élt itt, most ötszáznál is kevesebb a település lélekszáma. Nehéz, ugyanakkor példás a település kis iskolájának fenntartása. A táj szépségére alapozott turizmusban itt sokkal többen látnak lehetőséget, mint a gazdálkodásban. Bér egyedülálló, hajlott andezitoszlopai a Nagy-hegyen megérik az izzasztó túrát. Aki pedig nem vállalja a Nagy-hegy oldalában a Iktatókat, az naphosszat legeltetheti szemét a tájon, s a vendéglátóhelyek hűvösében nyugtázhatja: megérkezett. dálkodóegység. ' lepülést. 1960-ban még Szülőfalujának menedzsere Maczó László a rendszerváltás óta polgármestere Bér községnek. A kereskedőséget cserélte fel a falu menedzselésére, igaz, Szirákon még most is megvan a boltjuk, de azt már nem ők üzemeltetik. Az Andezit fogadó révén azonban számos olyan programot hozott már a Cserhát szívébe, amely az ország térképére rajzolta a település nevét. Mint mondja, szülőfaluját szeretné menedzselni, s hobbija az, hogy másoknak teremti meg a szórakozás, a felhőtlen kikapcsolódás lehetőségét. Bér polgármestere nős, négy gyermek apja, közülük a legkisebb alig 15 hónapos. A falu fölé magasodó Nagy-hegy világszerte páratlan geológiai ritkaságot rejt: a vulkáni kőzet öt- és hat szögletű, 30-40 centiméter átmérőjű és nyolc-tíz méter magas oszlopai csaknem vízszintesen fekszenek. A terület védelem alatt áll. ■ Búcsú Virágospusztától „Még sötét van, alig pirkad, mikor június 6-án hajnalban felkelek, még beszélgetek feleségemmel, azután elbúcsúzom tőle és megindulok a hosszú akácsoron a faluba vezető úton. A Nap még nem kell fel, de már világosodik. Jó látni a birtokot körülvevő friss, zöld erdőket, hegyeket, az út jobb és bal oldalán elterülő szép termést ígérő földeket, messziről a falu templomtornyát és Szirák felé a Bér-patak völgyét. Az akác már elvirágzott, de hull még egy-két fehér szirom ruhámra, fejemre. Ott, ahol az út eléri a virágospusztai birtok határát, megállók és még egyszer körülnézek, hogy magamba szívjam ennek az annyira megszeretett tájnak minden szépségét és lelkembe mélyen bevésődött emlékét. Mögöttem, az út felső végén, oszlopos, komoly szép házunk tekint le a völgy felé. Gyönyörködöm ebben a házban, melyet saját képzeletünk szerint alkottunk meg és amely külső egyszerűségével és belső kényelmével a mi egyéniségünket tükrözte vissza. Gyönyörködöm a környező hegyekben, melyeket a felkelő Nap első sugarai fényesen megvilágítanak és gondolok arra a sok szép, álomszerű tervre, amelyet itt a virágosi birtokon valóra váltani szerettem volna... És ott, amint az akác-soron még egyszer visszanézek otthonunkra, valami csodálatos bánat és szomorúság fog el Teljes biztonsággal nemcsak érzem, de tudom is, hogy most látom utoljám Virágospusztát, ezt a meleg, szép otthont és soha többé nem teszem lábamat erre a kettős akác-sor között felvezető útra és soha sem fognak megvalósulni régi álmaim, hogy mint öreg pátriárka itt ezen a birtokon, ebben a házban gyűjthessem össze gyerekeimet és majdan unokáimat és ez adhassa meg öregkorom örömét, derűs boldogságát. ’’ * Lázár Andor, egykori igazságügyminiszter 1951. június 6-án vetette papírra ezeket a sorokat. Akkor, amikor Budapestre hívatták, aholis kúriájától és 619 hold birtokától is megfosztattatott. Külhonban élő, nyolcvanesztendős fia ma már valamivel könnyebb szívvel látogat vissza Virágospusztára, mert édesapja meg nem valósult terveit látja már kibontakozni. ________________■ Arcok a településről Fiából erdészt nevel Radván Pál, a Biokaptár Szövetkezet elnökhelyettese elszánt lokálpatrióta, aki vallja: ha itt élnek, akkor maguknak kell alakítaniuk a falu képét. Meggyőződése, hogy ez a mezőgazdasági jelleg megőrzésével és a turisztikai elképzelésekkel együtt lehetséges. A tizenkét aranykorona értékű földjein inkább csak takarmánynövényt termeszt, birka- és szarvasmarha-tenyészállományát neveli ebből. Jó húsz évvel ezelőtt vásárolt faluközponti helyén most egy tanyagazdaság kiépítését tervezi. Leánya kereskedelmi iskolát végzett, 15 éves fiából viszont erdészt nevel, ugyanis szerinte az erdőtelepítésnek lesz jövője errefelé. Szlovák ősök örökében- Most már az óvodásballagáson is hallunk szlovák nyelvű műsort, az iskolában tanítják a szlovák nyelvet nálunk, és a folytatás Vanyarcon biztosított - mondja nem kis büszkeséggel Nikodém Pál, a Béri Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke, akinek apai ágon szlovákok az ősei, s felesége is szlovák származású szülők gyermeke. A kisebbségi ön- kormányzat keretét elsősorban az oktatási intézményeknek adják át, ugyanakkor szeretnének azokba a Zólyom környéki falvakba is kirándulást szervezni, ahonnan évszázadokkal ezelőtt őseik áttelepültek a Cserhát lankái közé. Időseknek, fiataloknak akarják megmutatni a szülőföldet, ahonnan Bérre, valamint Bokorra, Terénybe és Vanyarcra költöztek eleik. Ostra Lukán nagy szeretettel fogadták már korábban is a béri küldöttséget. A felvidéki település temetőjében meghatottan ismerték fel a Simák, Osztroluczki, Ocsovszki, Szikora és Kmetty neveket, hiszen ezek leszármazottai ma Bér lakosai. Bér új telepese Horváth István azok közül való, akik a főváros levegőjét cserélték a bérire, s az évnek immár több mint felét itt tölti. Húsz éve dolgozik a magánszektorban, utazási irodát és fuvarozási vállalatot működtetett, ennek révén került el egyszer Bérre: a Danubius Rádió munkatársait hozta a panzióba. A táj megtetszett neki, s szinte látatlanban rábólintott egy olcsó kis parasztházra, amit takarosán helyre is hozott: tetőt cserélt, s a kétszobás épületet kívül-belül saját ízlésére, s tegyük hozzá, tájba illően tatarozta. Borpincéje hűvösét, s a tornácáról elé táruló látványt ma már csak szükség esetén cseréli föl, s akkor is csak néhány napra. Leánya testvéreket akart Vincze Kálmánnétól évekkel ezelőtt testvéreket kért a ma már joghallgató leánya, Rita. A pedagógus házaspár akkor az örökbe fogadáson gondolkodott, s a „testvérprogramnak” egy sajátos, s igen jól működő formáját találták meg a Fővárosi Önkormányzat Cseppkő Gyermekotthonánál. Az intézmény ugyanis házat vásárolt Béren, ahol nevelőszülők gondozására bízta a gyermekeket A Vincze család előbb három, végül hat fővel gyarapodott. A különböző vezetéknevű gyermekek anyunak szólítják Zsuzsát, aki igyekszik azt a családi légkört biztosítani, amit a váltásban dolgozó nevelők, és a gyermeknevelést valójában munkaként kezelő családi otthonok sem tudnának megadni. A népes családot megrendítette a családfő év eleji tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála, így most a feladatok egy részének ellátását Rita vállalta magára. Mint mondják: ideérkezésük óta a falubeliek szeretete, segítőkészsége az, ami a beilleszkedést és a mindennapi életet számukra nagyban segítette és segíti ma is. Sakkhatalom az iskolacsapat Feleségével együtt 83 évet tanévet tanított már a béri iskola igazgatója, az erdőkürti Boda Károly, aki sakkcsapatot verbuvált az alsó tagozatos diákjaiból. Az első sakktáblát saját maga hozta a gyerekeknek, s idén az alsó tagozatos fiúk megyei diákolimpiái döntőjén már a bérieket hirdethették ki ezüstérmesnek, a leánycsapatot pedig győztesnek. Sőt, Budapesten az országos döntőn a Gáspár Klaudia, Radván Renáta, Üveges Szabina trió hatodik helyezést ért el. A sakk révén a gyerekek matematikai képessége, tanulmányi eredménye is sokat javult. Boda Károly a most a pingpong bevezetésétől is sportsikereket remél... ________________________■
