Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)
2003-07-07 / 155. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. JÚLIUS 7., HÉTFŐ Együtt mulatott a Medves-fennsík népe Salgóbánya Jól sikerült a harmadik alkalommal a Salgóbányai Baráti Kör által rendezett juliális. Az idei Fennsík Kupát Rónafalu csapata vihette haza, mivel a kispályás fociban, váltófutásban és a kötélhúzás versenyszámokban ők bizonyultak a legjobbnak. Somoskő és a salgóbányaiak csapata holtversenyt tudtak kivívni egymással. A szombati egész napos juliálison közel négyszáz érdeklődő vett részt, de a közeli szálloda vendégei és egy edzőtábor sportolói is jól érezték magukat a programokon. Népszerű volt az európai uniós sátor is A résztvevők lovas kocsin ismerkedhettek a festői környékkel Salgótarjáni hegymászók „egyengették” a fiatalok első próbálkozását fotók: gyurián tibor Madármegfigyelés korszerű eszközökkel Készül az ínycsiklandó gulyás Érdekvédelem - hagyományok - tagszervezés A BDSZ alelnöke a nógrádi bányászoknál A Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének vezetői, munkatársai voltak a vendégei az elnökségi ülésnek, amelyet a bányászszakszervezet Nógrád megyei nyugdíjasbizottsága tartott a hét végén Salgótarjánban. Salgótarján A program a bányamúzeumban kezdődött, ahol Szvircsek Ferenc, a megyei múzeumi szervezet megbízott igazgatója a kiállítóhely fejlesztési terveiről tájékoztatta a vendégeket és az elnökséget. Többek között elmondotta, hogy megvalósításuk egyet jelentene a föld alatti kiállítóhely rekonstrukciójával, a felszíni épület kibővítésével és a gépi skanzen áthelyezésével, a kiállítás folytatásával 1992-ig. Ezután a tanácskozás résztvevői megtekintették a föld alatti múzeumot és koszorúval tisztelegtek a bányászmártírok emlékhelyén, Pothornik József igazgató-müzeum- alapító, valamint idős és ifjú Chorim Ferenc bányaigazgatók emléktáblája előtt. A tanácskozás Salgóbányán folytatódott, ahol kölcsönös tájékoztatók hangzottak el a bányászat, a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Fiikor Balázs, a megyei nyugdíjasbizottság elnöke, a 12 nógrádi alapszervezet tevékenységéről szólt, az érdekvédelemről, a szolidaritásról a bányásztársakkal, a hagyományok ápolásáról, az eredményes együttműködésről a helyi önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, így a határon túli füleki nyugdíjasok klubjával is. Hámori István Péter, a BDSZ alelnöke hangsúlyozta: a bányászatot a meglévő szénvagyon mellett az erőművek élettartama, a termelt villamos energia versenyképessége és a szigorú környezetvédelmi előírások is befolyásolják. Ezeket figyelembe véve a jövőben.várhatóan néhány mélyművelésű bánya és külfejtés, köztük a nógrádi maradhat még meg. A bányászszakszervezet továbbra is az érdekérvényesítésre törekszik, amelynek sikerét a taglétszám folyamatos növelése, valamint a rokonszakmák ösz- szefogása, egységes fellépése erősítheti. Az ágazatok közötti párbeszéd folyamatossága érdekében bizottság létrehozását tervezi a szövetség. Boiiis János, a szakszervezeti szövetség munkatársa azokról a programokról szólt, amelyek a szakszervezeti mozgalom évfordulóihoz kötődnek. Ezek jegyében kerül sor a bányásznap megrendezésére Tatabányán és jubileumi emlékülésre szeptember 11-én, Budapesten. Kovács László, a BDSZ nyugdíjasválasztmányának elnöke időszerű érdekvédelmi kérdésekről és a hagyományok ápolásáról beszélt. Többek között a nyugdíjas üdülési csekkekről, amelyeket 1770 helyen lehet beváltani, a méltányossági nyugellátásról és ebben a szakszervezeti ajánlás visszaállításáról. Fontosnak ítélte, a nyugdíjak fokozatos közelítését az EU-országok és a hazai keresetek átlagához. Tervezik az idősek konferenciájának összehívását, ahol az idősügyi karta teljes ratifikációjáról kívánnak tanácskozni a kormányzatí képviselőkkel. Bejelentette az 53. megyei bányásznapot augusztus 31-én tartják Kisterenyén, ahol megnyílik id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész állandó kiállítása. Dénes András, a szövetség tanácsosa azokról a kormányintézkedésekről szólt, amelyek a nyugdíjasok érdekében születtek a közelmúltban, kiemelve a bányászkedvezményeket, így a bányásznyugdíjak, a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. Él a bányászsegélyalap, amely minden évben jelentős számú rászoruló bányásznak nyújt támogatást. A tájékoztatókat baráti beszélgetés követte, a területi munka naponta jelentkező gondjairól. V. G. Igény a kultúra megőrzése A községben a „Bodonyi napok” keretében 17 hagyományőrző csoport 300 fős szereplőjének részvételével folklórfesztivált rendeztek vasárnap. Kétbodony A művelődési ház melletti parkban felállított szabadtéri színpadon a fellépő csoportok műsora iránt nagy volt az érdeklődés. Az eseményen megjelent Réti Zoltán festőművész és Lombos István, Balassagyarmat város polgármestere is. Balázs István, Kétbodony polgármestere köszöntötte a résztvevőket, s megnyitójában ismertette a megjelent csoportokkal a falunak a régióban meghatározó szerepét, hangsúlyozva, hogy több rendezvényt szerveznek náluk, mint Nyugat- Nógrád térségében összesen. Megtudhattuk, hogy az 550 lakosú település 1993-tól önállóként működik. A falusi turizmus keretén belül - elsősorban Budapestről - rendszeresen érkeznek gyermekcsoportok. Amilyen kicsi a település, annyira komoly színvonalat jelentő események zajlanak a községben. A polgármester megnyitója után Réti Zoltán festőművész mondott beszédet. Mint elmondotta, felesége kétbodonyi születésű. Hangoztatta, hogy szükség van ilyen alkalmakra, ahol le tudja minden korosztály kötni magát. A festőművész, aki korábban maga is tagja volt a hagyományőrző csoportoknak, hangsúlyozta, hogy igénylik az emberek a hagyományoknak a közösségben való ápolását. A történelem folyamán a művészeti ágak mindig is harcoltak fennmaradásukért. Igen nemes dolog egy hagyományőrző csoport tagjaként missziót folytatni, s így hirdetni a magyar kultúrát. A falu képviselő-testülete és a lakosság nevében a 80. születésnapját ünneplő művész megkapta az Év művésze, pedagógusa kitüntetést, melyet a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet kuratóriuma ítélt meg Réti Zoltánnak. SZÁVAI ATTILA Szondi-várünnepség ___ Drégelypalánk A községben 1992 óta évenként megrendezik a Szondi- várünnepséget. Idén ez vasárnap a vár fennállásának 451. évfordulója alkalmából került megrendezésre a vár közelében. A megemlékezés után Teszáry Károly, a Drégelyvár Alapítvány kuratóriumának elnöke mondott beszédet. Az alapítvány már évek óta eredményesen járul hozzá a vár rendbehozatalához, helyreállításához. A Himnusz elhangzása után a helyi fiatalok - korabeli ruhákban - részletet adtak elő „Az őseink utján” című zenés darabból, melynek zenéjét ugyancsak a falubeli Pálmai Krisztián zenetanár szerezte. Ezt koszorúzás követte, ahol elhangzott a Szondi gyászdal Nagy Krisztina, zeneakadémiát végzett énekes előadásában. A várbemutató során az érdeklődők megismerkedhettek a vár történelmével és a vár térségében folyó ásatások eredményeivel. A két-három száz megjelent vendég kézműves-foglalkozásokat is láthatott, ahol bepillantást nyerhettek a csuhé- zás, népi játékok és népi hangszerek készítésébe. Legtöbb gyermeket vonzó helyszín a népi hangszerek készítésével foglalkozó sátor volt, ahol a gyermekek megtanulhatták az úgynevezett zúgattyú készítését, ami madárcsalogató eszköz. De készíthettek úgynevezett bürökdudát, ami egy üreges szárú növényből készült népi hangszer. A csuhézás során a gyerekek megtudhatták ennek a népi használati tárgy készítésének a titkait is. A kiállított tárgyakból különféle bábokat és életképeket megformáló alakokat láthattak a résztvevők. A várünnepségre kitelepült a Nógrád Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság toborzóirodája is, ahol tájékoztatták az érdeklődő fiatalokat a szerződéses katonai élet lehetőségeiről. Majd fegyverbemutatón ismerhették meg a jelenleg és a közelmúltban használt kézi fegyvereket. Később, 16 órakor úgynevezett: Ha-ha-ha nevetésterápia és zenés bohócműsor volt látható, ami nem csak gyermekeknek szólt, mert a felnőttek körében is derűs hangulatot váltott ki. Majd 17 órakor a Balassi Bálint íjász Egyesület és a hollókői Szent László Lovagrend tartott bemutatót, mely során hadifelszerelések, kardforgatás és ügyességi, valamint sorversenyek következtek, melyek alatt egy középkori zenét játszó együttes műsora volt hallható. Este 9 órától a drégelypalánki művelődési ház udvarán szabadtéri bálra várták a közönséget a szervezők, akik hagyományt akarnak teremteni a várnapokból, mert jelenleg Drégelypalánk egyetlen kincse a vár. Mint megtudtuk, a faluban a turisták elszállásolására már épültek és a közeljövőben is épülni fognak fogadásra alkalmas épületek. Nem csak a gyermekek, de a felnőtteknek is volt lehetőség test- és arcfestésre, ahol az úgynevezett hennázás módszerével készültek dekoratív képek a közönség nagy örömére. A gyermekek szórakozhattak kedvükre az ugrálóvárban, mely idő alatt a felnőttek részére étkezési lehetőség és büfé állt rendelkezésre. A bemutatóra sokan nem csak Nógrád megyéből jöttek vendégek, látogatók, akik közül a vonattal érkezők részére egy külön megállóhelyet is létesítettek a drégelyi Scheffer-kútnál. SZÁVAI