Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)

2003-07-05 / 154. szám

Drámaíró Nógrádban: Marschalkó Zsolt Kevés jelenleg Nógrád megyében élő alkotó mondhatja el magáról - ha egyáltalán elmondhatja valaki - hogy fővárosi profi színházban, je­lesül Újpesten mutatták be egy pá­lyázati díjnyertes darabját, a „Kaméleonidász”-t. Az 1994-es pre­miert követően Marschalkó Zsolt művét játszotta már a losonci Kár­mán József Színház társulata, leg­utóbb pedig a szécsényi művészeti iskola diákjai tűzték műsorukra a Janus-arcúságot, a kétszínűséget, a kicsinyes, számító magatartást szellemesen kifigurázó komédiát. Az idei könyvhéten újabb nevezetes állomáshoz érkezett Marschalkó Zsolt drámaírói munkássága: három - koráb­ban a Palócföld hasábjain napvilágot lá­tott - alkotása jelent meg egy kötetbe szerkesztve „Holdkirály” címmel. Ez egyébként a könyvben helyet kapott második írás - amelyet a szerző a sop­roni Petőfi Színház drámaíró-ösztöndí­jasaként a Nemzeti Kulturális Alap­program és a Színházi Dramaturgok Céhe támogatásával írt - címe is. Az 1740 körül Poroszországban és Párizs­ban játszódó történetben Frigyes fő­herceg, a későbbi II. Frigyes porosz ki­rály „cseréli ki” gondolatait Voltaire francia íróval és filozófussal s a változó szituációban megmutatkozik igazi ar­cuk, emberi, morális gyengeségük is. Ugyancsak ironikus, szatirikus hang­vételű a „Zsarnokölők” című komédia, amelyben I. Ferenc József két - egy 1852-es és egy 1894-es - képzeletbeli balassagyarmati látogatása kapcsán mutatja be ugyanazon szereplők köpö­nyegforgató viselkedését, a merénylők­A kötet szerzője bői „hősökké avanzsáló” perclovagok „helytállását”. Komolyságával, páto­szával eltér - szellemiségével, drámai- ságával azonban nem - az eddigiektől a kötet élére került, „Homokvihar” című dráma, amely a füleki vár 1682-es bevé­telét, felrobbantását, a várvédők hősies küzdelmét és egy hamvába holt szép szerelem történetét „meséli el”. Marschalkó Zsolt könyvét a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban a Palóc­föld főszerkesztője, Praznovszky Mi­hály irodalomtörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Beavatottsága nemcsak folyóirat-szerkesztőként mutatkozott be, hanem úgy is, hogy ő írta a kötet előszavát. Mindkét helyen azokat a jellemzőket foglalta össze, amelyek - így egy helyütt, egymás után olvasva Marschalkó drámáit - óhatatlanul bizonyos általánosítások­ra adnak okot. Ezek sorában első helyre a szerző kifinomult íráskészsé­ge kívánkozik. Jól megírt dialógusai, szellemes szófordulatai avatják min­denekelőtt íróvá, de az sem véletlen, hogy időnként költőként is megnyil­vánul: 1999-ben „Vándor az óceán­nál” címmel verseskötete is megje­lent. Ugyancsak nem lehet nem észrevenni a szerző vonzódását a történelmi té­mákhoz, a historikus ese­ményekhez, egyáltalán a történelemhez. Pedig a hite­lesség követelménye nem kis „utánjárást”, alapos, szisztematikus kutatómun­kát, előtanulmányokat igé­nyel. Lényegében vala­mennyi Marschalkó-dráma a hatalomhoz való viszonyt, a hatalom és a rend, a hata­lom és a szabadság, a hata­lom és a küldetés, a feladat, a felelősség összefüggéseit elemzi. Rámutat, hogy az úgynevezett világmegváltó álmok, nemes célok, közös­ségi akaratok milyen gyak­ran hiúsulnak meg a politi­kai kisszerűség, a szemé­lyes érdek előtérbe helyezé­se, mindenáron való érvé­nyesítése miatt. Előszeretet­tel ábrázol olyan helyzete­ket, amelyekben eldől, hogy kiből lesz, kiből lehet hős, mártír, vagy éppen gyáván megfutamodó áruló. Szíve­sen él az ellentét, az ellent­mondás eszközével, mert a szembeál­lítással kiemelheti a lényeget. Hisz ki ne adna igazat Voltaire-nek, amikor kifejti: „...a tökéletes állam nem épülhet más­ra, csakis tiszta törvényekre, tiszta er­kölcsre, ahol nem megengedett a rablás, a hűtlenség, igaztalan háborúskodás, sem a szószegés, kicsinyesség, hiúság, jogdp- rás”, csakhogy a valóságban ez esetben ­Történelmi drámák, játékok eseté­ben kikerülhetetlen annak vizsgálata, hogy írójuk visszanézvést mit üzen - s üzen-e egyáltalán - a jelenkornak. Marschalkó nem aktuálpolitizáló típus, de a múlt bizonyos - nyilván tudatosan választott - szituációiból kiolvasni, ki­hallani egyetemes érvényű tanulságo­kat. Hisz végül is ezek kedvéért írja meg mindenekelőtt drámáit, bár - stílu­sa, humora alapján - az sem lehet mel­lékes szempont a számára, hogy olva­sójuk, nézőjük miközben elgondolko­dik, jól is szórakozzon. Ehhez az is hozzájárul, hogy nyelvezete nem ar­chaikus, hősei a huszadik század végi magyar nyelven beszélnek, értekeznek egymással. Marschalkó Zsolt nehéz utat, műfajt választott, amikor drámaírásra adta a fejét. Mint Praznovszky Mihály is ta­pasztalja - miközben még mindig bő a verstermés, s kevés a próza - manapság alig-alig jelentkeznek a szerzők a folyó­iratoknál, kiadóknál drámai művekkel. Már csak emiatt is méltánylandó, üd­vözlendő, hogy Nógrádban, konkrétan Salgótarjánban aktív.drámaíró él, s fo­lyamatosan alkot, mintegy igazolva a könyv hátlapján - hozzáértők: Fehér Klára, Kristó Nagy István, Pál József és Praznovszky Mihály tollából - közzé­tett elismerő véleményeket, biztató sza­vakat. A kötet - noha a Palócföld-könyvek Praznovszky Mihály szerkesztette új sorozatának részeként jelent meg - esz­tétikus, elegáns külcsíne, kézbe simuló formája a B-Humanitas Stúdiót dicséri. Felelős kiadó: Bodonyi Anikó, művé­szeti vezető: Tóth Sándor. CSONGRÁDY BÉLA A címlapot Orbán György János tervezte a 18. század közepi Európában - is éppen ellenkezőleg történtek a dolgok. Varázslat tervezőasztaltól az utcáig A design varázsa - e sokat sejtető címmel nyitott kiállítást Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban a Daimler­Chrysler Corporation, a Mercedes-Benz és a Maybach gyártó­ja. Július harmadikától augusztus tizedikéig a csillagos már­ka elmúlt száz évi fejlesztései mellett olyan esztétikai él­ményt nyújtó, futurisztikus tanulmányok is megtekinthető­ek, mint a Mercedes Clll-ese, vagy az F400-as. rei után egyfajta pátosszal teli tisz­telettel közelíti meg az ember a ki­állított gépeket. Múlt, jelen és jövő egy térben. Ez lehetne a mottója a kiállítás ge­rincét adó, központi teremben el­helyezett hat autónak. A legfiata­Magyar konstruktőr: Barényi Béla Az első élmény mindjárt a bejá­ratnál fogadja a látogatót: az autó­ipari óriás új zászlóshajója, a Maybach 62-es nyújtózik elegáns Konrád Adenauer német kancellár kedvenc Mercedesének egyben „keresztapja" is lett hidegvérrel. A közel hétméteres, nyolcvanmillió forintnál kezdődő „luxushajó” lenyűgöző paraméte­labbat, az F400 tanulmányautót még nem is gyártják [kérdés, vala­ha fogják-e, vagy csak a szélcsator­A cégcsoport zászlóshajója, a Maybach 62-es. Százmillió forint alatt nem is érdemes álmodozni róla... Egyelőre koncepcióautó. később talán az utakon is találkozhatunk a Mercedes-Benz F 400-zal nának épült), a legidősebb pedig az 1951-ben készült „Adenauer- Mercedes”. A környező tablókon végigkísérhető a múlt század ele­jétől napjainkig a formatervezők és a század második felétől alkal­mazott designerek munkája. A terem egyik oldalán a kez­detben városi használatra kita­lált, ma már inkább luxus sza­badidő-autó, a Smart mutatkozik be, különösen vonzza a szemet a nemrég piacra dobott roadster, de jó pár makett ad ízelítőt a jö­vőből is. Ha valahol, hát itt tény­leg kiélhetik magukat a cégcso­port formatervezői... A kiállítás külön figyelmet for­dít az idehaza méltánytalanul ke­veset említett Barényi Bélára, aki 1929-től előbb konstruktőrként, majd vezető tervezőként állt a Mercedes-Benz szolgálatában. Még 1997-ben bekövetkezett ha­lála előtt beválasztották az Autó­ipar Halhatatlanjainak Csarnoká­ba. Az életét, munkásságát be­mutató tablók mellett néhány személyes tárgyát, kitüntetéseit is megcsodálhatjuk.­A jövő kommunális autóit talán itt, Magyarországon tervezik az MB számára - méghozzá a Ma­gyar Iparművészeti Egyetem for­matervezői tanszékén. Többfunk­ciós, moduláris felépítésű városi teherautók (azonos vezetőfülké­vel, cserélhető felépítményekkel) tervei és makettjei sorakoznak a vitrinekben, köszönhetően a Daimler-Chrysler Design-szpon­zor immár második hazai projekt­jének. Az autók mellett olyan, a csilla­gos márka értékrendjét mutató ki­egészítőket is megtalálhatunk „A design varázsán”, amelyek tovább emelik a márka imidzsét: a női sál­tól a táskán át az urak méregdrága karórájáig, vagy a luxusautóhoz il­leszkedő esernyőjéig. Augusztus tizedikéig minden szerdán 15 órától érdekes elő­adásokat is tartanak az iparmű­vészeti egyetem, a közlekedési múzeum, az MB-Autó Magyar- ország és a Bang&Olufsen szak­emberei. A kiállítás látogatói pe­dig egy szelvényt kitöltve Smart-vezetést, illetve Merce- des-ajándékokat nyerhetnek. ó.s. Kicsi a bors, de sokféle: a Smart már negyedik típusát dobja piacra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom