Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)

2003-07-29 / 174. szám

2003. JÚLIUS 29., KEDD HAZAI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Fidesz a gazdaságról Budapest A kormány gazdaságpoliti­kájának lényege az, hogy mi­ként lehet minél több pénzt elvenni az emberektől; a ter­vezett intézkedések a Bok­ros-csomag ikertestvérei - állította a Fidesz , frakció- vezetője. 2004-ben a bérek befagyasztása és adóemelések várhatók - szö­gezte le Áder János. Hozzátette: a szocialista párt vezetői között egyetértés van abban, hogy emel­ni kell a személyi jövedelem- adót, az általános forgalmi adót, meg kell szüntetni jó néhány adókedvezményt és új adónemet kell bevezetni. Áder János emlékeztetett ar­ra, hogy a jövő évi adótáblát 2002-ben törvénybe foglalta az Országgyűlés; a legalacsonyabb kulcs 18 százalékra, a középső kulcs 26 százalékra, a legfelső adókulcs pedig 38 százalékra csökkenne 2004. január 1-jétől. A törvényt az önkormányzati választások előtt propaganda­célból fogadtatták el - mondta a politikus. Az általános forgalmi adó tervezett emelése kapcsán Áder János azt mondta, hogy egy éven belül 35 százalékkal emelkedik az áram ára, pedig Magyarország mentességet ka­pott az Európai Uniótól ezen energiafajta legfelső adókulcsba való sorolására. Szavai szerint az Európai Unióra való hivatko­zás álságos és hazug. Munkáspárti követelés Budapest Petíciót adott át a kormányfő­nek Thürmer Gyula, a Mun­káspárt elnöke. A Munkáspárt felszólítja a kor­mányt, hogy vonja vissza az ár­emelési és más „korlátozó intéz­kedéseket”, vezessen be vagyon­adót, és a gazdagok is vállaljanak részt az ország gondjaiból - mondta a szervezet elnöke azt követően, hogy átadta a kor­mányfőnek címzett munkáspárti petíciót. Thürmer Gyula hangsú­lyozta: elfogadhatatlannak tart­ják, hogy az ország európai uniós csatlakozásának árát „a bérből és fizetésből élőkkel, a dolgozó kis­emberrel, a nyugdíjasokkal, a kis- és középvállalkozókkal fizettes­sék meg”. A Munkáspárt azt vár­ja a kormánytól, hogy „ne csapja be a nyugdíjasokat”, és a szociális kérdések eldöntésénél mindig kérje ki a társadalom véleményét - közölte Thürmer Gyula. A Munkáspárt petícióját Dénes Andrásné, a miniszterelnöki tit­kárság vezetője vette át. Püspök a rádióműsorért Budapest Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke és Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök megerősítette, hogy aláírta azt a nyilatkozatot, amelynek megfogalmazói vissza­utasítanak egy, ugyancsak értel­miségiek által korábban közzé­tett, a Magyar Rádió műsorpoliti­káját bíráló közleményt. A püspök megítélése szerint a Vasárnapi Újság - „amelyet any- nyira támadnak” - „kemény han­got üt meg”, e hangvételnek azonban nem az a célja, hogy „becsmérelje a kormányt” vagy bármelyik pártot, hanem az, hogy „világosságot teremtsen”. Gyulay Endre kiemelte: azt tartja az objektív igazság föltárásának, ha mindenkinek joga van megszólal­ni a maga módján, „a rádió ripor­terei nem kommentálnak, hanem igazságokat közvetítenek”. Mint mondta, úgy érzi, a Magyar Rádi­óban ez tapasztalható. Büntessék az állatkínzást Budapest Aláírás-gyűjtési akciót indítottak állatvédő szervezetek az állat­kínzás szigorúbb büntetésének kiharcolásáért; az akció célja az, hogy az Országgyűlés szigorítsa meg az állatkínzás büntetését a Büntető törvénykönyvben (Btk.) Az aláírásgyűjtést, amelyet az Országos Választási Bizottság (OVB) által hitelesített ívekkel indítottak, a Magyar Állatott­honok Országos Szövetsége (MÁOSZ) koordinálja - mondta el Farkas Tamás. A MÁOSZ elnö­ke szerint a szigorúbb büntetés követelésével nem az az elsőd­leges céljuk, hogy „még jobban megtöltsék a börtönöket”, ha­nem hogy elrettentsék az embe­reket az állatkínzástól. Az aláírásgyűjtő íveket a MÁOSZ szeptember 19-én adja át az OVB-nek. Gyógyfürdőkkel az Unióba Gyógyuló fürdővendégek Harkányban Az MDF szerint a Széchenyi-terv megszűnésével ellehetetle­neden a fürdők fejlesztése és azok nem állják meg majd a he­lyüket az Unióban. A turisztikai államtitkárság vezetője úgy véli: a magyar gyógyfürdők felkészülten várják a csatlakozást. Budapest Pettkó András, az MDF képviselő­je szerint a Széchenyi-terv meg­szüntetése gyakorlatilag minden fejlesztési lehetőségtől megfosz­totta a fürdők üzemeltetőit, Magyarországot pedig attól a le­hetőségtől, hogy „Európa gyógy- szanatóriuma” lehessen. Pettkó közölte: az európai uniós csatla­kozás után több magyar fürdő működése veszélybe kerülhet, ugyanis a szigorú európai előírá­soknak való megfelelés az alapja annak, hogy a magyar fürdők uni­ós forrásokból fejlesztési támoga­tásban részesülhessenek. Nagy problémát jelent, hogy a Belügy­minisztérium a cél- és címzett tá­mogatások keretében a csatorna- építéseket célzó több mint 600 pá­lyázatból mindössze 50-60-at bí­rált el pozitívan - mondta. Az el­lenzéki politikus kijelentette: az MDF szorgalmazza a Duna-Tisza vízgyűjtő területének csatornázá­sát és azt, hogy az ehhez szüksé­ges pénzeszközök első részleteit a 2004. évi költségvetésben bizto­sítsa a kabinet. A politikus szerint a kormány nem rendelkezik für­dőprogrammal. Pál Béla, a Miniszterelnöki Hi­vatal turisztikai államtitkára az Europressnek azt mondta: Pettkó állításai távol állnak az igazság­tól. 2003-ban a turizmusfejleszté­si programok keretében 50 célra összesen 15 milliárd forintért le­FOTÓ: ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ/LAUFER LÁSZLÓ hetett pályázni, ebből 5,5 milliár- dot szántak csak a gyógyfürdőtu­rizmusra. A beérkezett 61 pályá­zatot a napokban bírálják el. Hoz­zátette: az európai uniós csatla­kozás nem érinti a fürdők műkö­dését, mivel azt szabályozza egy 2005. május elsején életbe lépő rendelet, ami elsősorban a me­dencék vízforgató-víztisztító be­rendezéseire vonatkozik és ez, nem pedig új uniós jogszabályok határozzák meg a fürdők műkö­dését. Pál szerint a hazai fürdők minden szempontból megfelel­nek az EU követelményeinek. Hozzáfűzte: a fenntartók most az államtitkárság által kiírt 300 milli­ós pályázat keretében újíthatják fel a medencék szűrőberendezé­seit. Ez év végéig kerül társadalmi vitára a Nemzeti Turizmus Fej­lesztési Stratégia, amely egyebek között foglalkozik majd a gyógy­fürdőturizmussal is. STEINER KATA Megkérdezték a beteget A megkérdezettek 72 százaléka arra számít, hogy a magántőke bevonásával, a tulajdonosok versenye miatt javulni fog az egészségügyi ellátás színvonala és megszűnik a hálapénzrend­szer - derül ki egy júliusban végzett országos felmérésből. Budapest A magyar lakosságnak az egész­ségügyi ellátórendszerről alkotott véleményét a Tárki Társadalom- kutatási Intézet Rt. mérte fel az Egészségügyi, Szociális és Család­ügyi Minisztérium megbízásából. Győrfi István kormánymegbízott szerint az ágazaton belül tervezett változtatásoknál figyelembe kí­vánják venni az ellátottak vélemé­nyét. A 2004 januárjától tervezett ápolásbiztosítás bevezetését pél­dául a megkérdezettek többsége támogatta azért, hogy a rászoruló­kat ne otthon, hanem egy megfe­lelő intézményben helyezhessék el. Az ápolási díjat elutasítóknak ugyanakkor az a véleménye, hogy a magas egészségbiztosítási járu­lék mellett már nem szívesen vállalnának további terheket. A felmérésből kiderült, hogy az emberek többségének az egészségügyi ellátás a legfonto­sabb, előrébb való, mint a mun­kaügy vagy az oktatás. A magán­tőke eddigi szerepvállalását alap­vetően pozitívan értékelik, de so­kan nincsenek tisztában azzal, hogy a tb-finanszírozta rendszer­ben a patikákon kívül is működ­nek magánszolgáltatók. Győrfi István a felmérések ta­pasztalatai alapján úgy véli, hogy a betegek többsége kedvezően fogadná, ha ellátása után számlát kapna az egészségügyi intéz­ményben, amelyen feltüntetnék: az összeget a társadalombiztosí­tás fizeti. Az ilyen jellegű el­számolás nemcsak a tisztánlátást szolgálná, hanem azt is, hogy a beteg ne érezze az orvossal szem­ben „adósnak” magát. A meg­kérdezettek fele úgy véli, hogy a szakorvosok közül minden máso­dik, míg a háziorvosok körében minden negyedik várja el a para­szolvenciát. A felmérés szerint a vidéken élők és a rossz egészségi állapotúak az átlagnál nagyobb arányban érzik szükségesnek a hálapénz fizetését. NÉMETH ZSUZSA Tévédíjat vissza Becsapják a vásárlókat A fogyasztóvédelem tevékenysége kétirányú. Az élet- és egész­ségvédelmi vizsgálatok, a piaci ellenőrzés során azt akarják megakadályozni, hogy veszélyes termék kerüljön forgalomba. Másik tevékenységük a fogyasztók anyagi biztonságának védelmét szolgálja. Budapest Budapest A televíziókészülékek üzem­ben tartási díjának ismételt bevezetését tartja szükséges­nek a Magyar Televízió (MTV) Közalapítvány két, a Szabad Demokraták Szövet­sége (SZDSZ) által delegált kuratóriumi elnökségi tagja. Az SZDSZ magától értetődően vi­szi tovább ezt az ügyet, s ha tár­gyalásokra kerül sor arról, hol le­het takarékosabbá tenni a jövő évi költségvetést, ez egy nagyon fontos pont lesz - nyilatkozta Ko­zák Márton. A kurátor szerint a koalíciós partner Szocialista Párt nagy szociális érzékenységről te­het tanúbizonyságot, ha vállalja azt a konfliktust, hogy a kor­mány a továbbiakban nem fizeti az állampolgárok helyett ezt a terhet. Kozák úgy véli: a döntés megváltoztatását, „ha nem de­magóg”, a parlamenti ellenzék­nek is támogatnia kell, miután éppen ők adtak hangot azon ag­gályuknak, hogy a fizetés átválla­lásával a kormányzat befolyást nyerhet a közmédiumok felett. A közszolgálati médiumok fi­nanszírozása megoldatlan és vál­toztatások nélkül megoldhatatlan- mondta Kozák Márton. A kurá­tor szerint abban az esetben, ha- a korábbi évekhez hasonlóan - tízből hat televíziótulajdonos ró­ná le a díjat, azzal 21 milliárd fo­rintot takaríthatna meg a költség- vetés, a beszedés hatékonyabbá tételével pedig csak növekedne ez az összeg. A nemzetközi norma az, hogy a nézők fizetik az üzemben- tartási díjat, én is ezt a megoldást tartanám kívánatosnak - mondta Szadai Károly, a Magyar Rádió Közalapítvány elnöke. ________■- A nyári turistaidőszakban me­gyei és fővárosi felügyelőségeink a panaszok kivizsgálásán kívül a fogyasztók anyagi biztonságának védelmében több ezer vizsgálatot végeznek - mondja Szűcs And­rás, a fogyasztóvédelmi felügye­lőség piacfelügyeleti igazgatója. Az idén a megyék összefognak, és koncentrált vizsgálatokat vé­geznek. Három megye emberei járják a Balaton környékét, ugyanígy a Tisza-tó, a Dunaka­nyar, a Velencei-tó és a többi frek­ventált vidéket. Ennek egyik elő­nye, hogy a mintavédelmi vizsgá­latoknál az eladók ne a már is­mert, hanem idegen próbavásár­lókkal találkozzanak. Szűcs András elmondta: még csak részjelentéseket láttak, de a kép nem felemelő. Minden hete­dik-nyolcadik vásárlót becsapják, s az okozott károk átlaga meg­haladja a száz forintot. Végleges összesített jelentés a hét végére készül el. Jellemző szabálytalanság, hogy a vendéglátóegységeknél - miután megszűnt az osztályba sorolás és felváltotta azt a katego­rizálás - sokan az osztályba soro­lás jelzést eltüntették, de a kate­góriájuk jelét elfelejtették feltün­tetni. Ismét elszaporodott a ki­szolgálási díj felszámolása, pedig az tilos, a vendégnek a fogyasz­tásról végleges számlát kell kap­nia. A felszolgálási díj külön felszámolása különben is oka- fogyott, hiszen szabad árak van­nak. Azzal is többször találkoz­tak az ellenőrök, hogy fizetéskor nem adtak számlát. Az amerikai nagykövetség az idén is listát állított össze, amely­ben felhívta állampolgárai figyel­mét, melyik fővárosi éttermet kerüljék, mert ott várhatóan túl­számláznak. Áprilisban hat étte­rem volt rajta, most már csak egy étteremből áll a névsor. Mindemellett a felügyelőség az idén százezer példányban idegen nyelvű tájékoztatót adott ki, amelyben felhívják a külföldiek figyelmét, hogy a turisták mire vigyázzanak - különös tekintettel arra, hogy ne hatódjanak meg at­tól, ha egy hölgy saját nyelvükön szólítja meg őket. _______koós Hí rek Foglalkoztatás Idén kedvező változások történ­nek a foglalkoztatáspolitikában, növekvő foglalkoztatotti lét­szám mellett csökken a munka- nélküliség - közölte Simon Gábor, az MSZP-frakció munka világa munkacsoportjának vezetője, mti Mobilszámok Az aktív mobil-előfizetések szá­ma júniusban 90 ezerrel nőtt, s ezzel a három hazai szolgáltató a hónap végén összesen 7,3 millió előfizetőt tartott nyilván. A Hírközlési Főfelügyelet (HíF) gyorsjelentése szerint az aktív előfizetéseket tekintve június végén a Westel Mobil Távközlé­si Rt. piaci részesedése 48,07 százalék, a Vodafone márka­néven szolgáltató VRAM Rt.-é 14,74 százalék, a Pannon GSM Távközlési Rt.-é 37,19 százalék volt. MTI Bírság Ötmillió forintos bírságot fizet a Magyar Posta Rt., mivel a tár­saság egyetemes postai szolgál­tatóként nem tesz eleget a hír­közlési törvény előírásának. A Hírközlési Felügyelet közlemé­nye szerint a Magyar Posta Rt. a nem ajánlott küldeményként továbbított leveleken, számlale­veleken folyamatosan nem tün­tet fel dátumbélyegzőt. A posta ezt a mulasztást már korábban elismerte, de mindeddig nem változtatott jogszabályba ütkö­ző gyakorlatán, mti Tiltakozás Az áfakulcsok tervezett módo­sítása az előzetes számítások szerint több mint tízmilliárd fo­rintot von el jövőre a szállodák­tól, éttermektől és a közétkezte­tésből - közölte négy idegenfor­galmi érdekvédelmi szervezet a Turisztikai Államtitkárságnak megküldött levelében. A négy szervezet meglepetéssel tapasz­talta, hogy a turisztikai szak­mai szervezetekkel való egyez­tetés nélkül, magasabb áfa­kulcsokat kíván bevezetni a kormányzat, mti Külföldre utazóknak Az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár hivatali időben a 06- 40-200-347-es kék számon kü­lön telefonvonalat működtet a külföldre utazók felvilágosításá­ra. A határainkon kívüli sürgős­ségi betegellátásról, illetve az EU-csatlakozás egészségbiz­tosítási kérdéseiről tájékoztat­ják az érdeklődőket, europress Roma per Személyiségi jogi pert indított Horváth Aladár, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) márciusban megválasztott elnö­ke Kolompár Orbán ellen, aki május vége óta szintén az OCÖ elnökének mondja magát - kö­zölte egy név nélkül nyilatkozó roma vezető, mti Büntetés A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa tárgyalás mellő­zésével meghozott határozatá­ban 3 millió forintra bírságolta a Henkel Magyarország Kft.-t a fogyasztók megtévesztésére al­kalmas reklámtevékenységért. A cég azt állította, hogy a Persil Power Perls elnevezésű mosó­szer valamennyi más mosópor­nál hatékonyabb, mti Pénzes ügyelet Az állatorvosok hétvégenként minimálisan 19200 forintos ügyeleti díjat szeretnének mun­kájukért - közölte Mile Sándor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke. Az állatorvosok ez idáig ügyeleti díj nélkül látták el munkájukat hétvégeken, ám a gazdasági körülmények nehe­zedésével szeretnék, ha az ed­dig díjmentesen végzett szol­gáltatásokat az állam minimális mértékben honorálná, mti ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom