Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)
2003-07-01 / 150. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEG Y E I KÖRKÉP 2003. JÚLIUS 1., KEDD Algíri vész, magyar mentőkkel Romok alatt élet, halál - Az anyát nem, a babát megmenthették volna Halottak és eltűntek ezreit hagyta maga után a pár héttel ezelőtti algériai földrengés, amely óriási épületkárokat is okozott, főként a fővárosban és ennek mintegy százötven kilométeres körzetében. Az algíri magyar nagykövetség kérésére ezt a földi poklot is megjárta a tízfős magyar mentőexpedíció. Ezúttal a négy hazai mentőszolgálat küldte ki tagjait, köztük két orvost, műszaki mentőket, nem utolsósorban a már ismertté vált kutyákat, Mancsot és Exot, valamint a szintén keresésre kiképzett két ebtársukat is. Manga Mihály, a Központi Különleges Mentőszolgálat salgótarjáni vezetője is részt vett a csoport munkájában, tőle kaptuk a tragédiáról szóló „utójelentést,” a mentésről szóló beszámolót. Egy hétig tartózkodtak Észak-Afrikában, a nagy emberveszteséggel járó természeti csapás után a fővárosban és más érintett településeken csaknem teljes volt a zűrzavar: utórengések, melyek csak fokozták az életben maradtak félelmét. Volt olyan, mely során kétszáz ember sérült meg... - mondta Manga Mihály, aki a világ más pontjain törromok alatt élve találtak meg egy fiatal lányt, aztán egy tizenhét éves fiút is. S ha kicsit előbb érnek ahhoz a tizenkét szintes házhoz, az ott talált öthónapos csecsemőt is életben találják, hároméves, halott testvére, és édesanyja mellett, akinek a teteme már oszlásnak indult... A magyar mentőcsapat hazaindulása az akadozó vízi közleSok sérültet kellett ellátni a magyar egység orvosainak is megszűnt a víz-, az áramellátás, a mentés szervezése helyett a fejetlenség és a fegyelmezetlenség uralkodott el. A magyar egységnek szállása sem volt az első napokban, romok és megroggyant házak látványa uralta a rengés helyeit. Emberi romokból is volt sajnos bőven a megtépázott területeken: halottak, sérültek, apátiába süllyedt élők kerültek elő innen is, onnan is.- Egy kisebb város teljesen összedőlt, egyetlen épület sem maradt épségben, háromszázan egy templomban vesztették életüket az erős földmozgások miatt. Sok áldozatot követeltek a szintén erős, sorozatos kedés miatt késett, a várakozás óráit Kisari Miklós konzul és felesége szívélyes vendég- látása könnyítette meg számukra. ______M. j. I tt a nyár: lóra fel! SZÉCSÉNY Lovastábort tartottak a közelmúltban a szécsényi Ancsa- telepen, amely immár négy éve a helyi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola tangazdasága. A tábort az iskola tanárai szervezték. A Lipthayban már hét éve folyik lótenyésztő szakmunkások képzése és szinte állandó jelleggel működik lovas-fogatos szakkör az iskolában.- A lovastábor nem idei találmány, mintegy tízéves hagyományra tekint vissza Nógrádgár- donyban, s Hollókőn is szerveztek már hasonlót. Biztonsági elővigyázatosságból a tábort maximum tízfős létszámmal indítjuk minden korosztály számára - mondta el Véghné Turányi Éva. - Az idei első táborunkban többségében 8-10 évesek gyerekeket oktatunk, akiket futószáron, he.ve- derrel lovagolta- tunk az iskola jól idomított, fegyelmezett lovain. A képzettebb lovasokat természetesen terepre is kivisszük, de csak akkor, ha egy próbalovaglás során meggyőződtünk tudásukról. Az elmúlt években tereplovaglás során szinte Szécsény egész környékét bejártuk. Az ötnapos lovastábor napi programja általában lóápolással és nyergeléssel indul - tudtuk meg. A szervező hozzátette: gondolkodtak egy egész napos lovastábor megszervezésén is, de sajnos, csak a délelőtti foglalkozásokra van kapacitásuk. A lovaglás mellett egyébként játékos vetélkedőket is szerveznek a gyerekeknek „Ki tud többet a lovakról?” címmel. A tábor befejezését a szülőkkel közös szalonnasűtéssel, tábortűzzel szeretnék megünnepelni. A nyár folyamán még két lovastábort szerveznek Szécsényben: az elsőt július 7-től 11-ig, a másodikat július 14-től 18-ig. A táborban bárki részt vehet, hiszen igény szerint lehetőség van felnőttek lovas oktatására is, sőt, ha valaki a fogatos vadászkocsit szeretné kipróbálni, a nyáron erre is lehetősége lesz. SZ. E. A tíz év alattiak körében a legnépszerűbb az iskola lovastábora ________________________________________________ILLUSZTRÁCIÓS FOTÓ Os ztályról osztályra * Osztályról osztályra * Osztályról osztályra Érsebész, tizenöt év tapasztalattal Neves szaktekintély a sebészet élén Harminc évig tanított egyetemen, osztályán új eljárásokat vezetett be Dr. Gellert Gábort, az osztály érsebészét nagy reményekkel fogadta a kórház, az osztály. Nagy feladat vár rá, de valójában ezért vállalta az ingázást, azt, hogy csak hétvégeken van együtt a családdal, három gyermekével és a feleségével, aki szintén orvos. Az érsebész főorvos a vele készült beszélgetés során azt is elmondta, hogy mi a leggyakoribb baj az ereinkkel és miért. A főorvos Gödöllőn lakik, így gyakran ingázik, de mint mondta, különösebben nem tartja ezt megterhelőnek. Ezt megelőzően a ltistarcsai kórházban dolgozott, pár hónapja mégis eljött Salgótarjánba. Kétség nem fér ahhoz, hogy igen komoly feladat vár itt rá: az intézményvezetés ugyanis nagyon fontosnak tartja, hogy a sebészet érsebészeti szakága felfejlődjön, létrejöjjön egy külön kis részleg a sebészeten, ez ma még az alapozásnál tart. S aki ezt az egészet kézben tartja, s majd továbbfejleszti, nem más, mint dr. Gellért Gábor, aki a munkahely-változtatás miértjét firtató kérdésre kissé mosolyogva, igenlően bólint, s azt mondja:- Pontosan erről van szó: a kihívás, a feladat vett rá arra, hogy változtassak, Kistarcsát felcseréljem Salgótarjánnal, s lakóhelyemtől nem túl távol folytassam. Az érsebészet speciális területe az általános sebészetnek, (egy általános sebésznek nem kell egyben érsebésznek is lennie). Dr. Gellért Gábor országos intézetekben tanulta, illetve gyakorolta a szükséges ismereteket az elmúlt tizenöt évben. S most a Szent Lázár kórház osztályán kamatoztatja tudását, gyakorlatát, tapasztalatait.-Mia baj az ereinkkel?Mi a leggyakoribb olyan betegségük, melyekkel már érsebészhez kell fordulni?- Legtöbbször az érszűkület okoz gondokat. Előidézhetik ezt bizonyos betegségek - mint például a diabétesz, vagyis a cukor- betegség - és a helytelen táplálkozás is.- Mi a tapasztalat? Időben fordulnak az erekkel kapcsolatos egészségi problémájukkal orvoshoz az emberek?- Sajnos, nem mindig ez a jellemző, ezért nagyon fontos az összehangolt felvilágosítás, amelyben a háziorvosokra is számítunk. Aztán vannak olyan érbetegségek is, melyeket nem sebészi úton kell gyógyítani, itt azonban jelenleg nincs érbelgyógyász, idegen szóval angi- ológus, így most ezeket a feladatokat is én látom el. Amikor más terápia már nem segít, az orvosnak a szikéhez kell nyúlnia, hogy betege fájdalmát enyhítse, mentse a menthetőt. A sebész tehát elsősorban operációval, műtéttel gyógyít, napjainkban ehhez remek eszközöket, műszereket, eljárásokat használhat, alkalmazhat. Operálhat lézerrel is, miáltal gyorsabb a gyógyulás, hiszen így alig ejt sebet, s lényegesen rövidül a bentfekvés, az utókezelés időszaka. Ezzel együtt a sebészre a legtöbb ember úgy gondol, mint az olyan gyógyítóra, aki erre született, akinek az apró metszésekhez rendkívül finom és pontos keze van. értelmiségi réteget - mondja a főorvos, akinek az osztálya, mind technikai, mind személyi vonatkozásban jól felszerelt. Az osztályvezető szerint a megyében található három kórháznak összpontosítani kellene erőit.- A betegnek nem kellene Budapestre mennie, hiszen ebben a kórházban is megkapja a A sebészet jól felkészült csapattal végzi munkáját. Az itt dolgozók az osztályvezetőnek köszönhetően részt vehetnek különböző tanulmányutakon, kongresszusokon. Az osztályon olyan új diagnosztikai eljárásokat is végeznek, mint például a hasnyálmirigy-betegségek sebészeti beavatkozással történő gyógyítása. - Salgótarján tehát Ami az orvosnak rutinműtét, a betegnek rettegett beavatkozás, az előkészítés folyamata során ezért talán kétszeres a jelentősége a tájékoztatásnak, a megértetésnek, a megnyugtatásnak. A Szent Lázár Megyei Kórház általános sebészetén rutinosan járnak el a szorongóbb típusú emberekkel is, ez azonban cseppet sem ront az eredményen, sőt! Az operációra jelentkezőt is elkísérheti a család, a „nagy napot” megelőzően van mód a még esetleg nyitott kérdések megválaszolására is. Az osztály vezető főorvosa, dr. Forgách András, a neves szaktekintély, aki másodilc éve dolgozik Salgótarjánban. Ő mutatta be a sebészet munkáját, s ennek során hangot adott annak a véleményének is, miért érdemes a salgótarjáni kórházat választani a gyógyulásra váróknak. Az osztály magas szintű ellátást nyújt, a nyelőcső-, a gyomor-, a hasnyálmirigy-, a vékony- és vastagbélbetegségek kezelése mellett a pajzsmirigy sebészetével és laparoscopos tevékenységgel is foglalkozik. Mindezek mellett a sebészet - amely a Semmelweis egyetem akkreditált oktató- osztálya - részt vesz a rezidensek képzésében is. Dr. Forgách András osztályvezető főorvos- Az intézményben nagyon komoly rekonstrukció fejeződött be. Salgótarján azonban nem a világ közepe, ezért a fiatal orvosok nem ide igyekeznek. Szomorú tény, hogy a város nem képes őket ide vonzani, s megtartani az itt kialakult megfelelő kezelést, ellátást - hangsúlyozta dr. Forgách András, aki harminc évig tanított a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, s igen nagy tapasztalattal rendelkezik. Ittléte óta továbbképző kurzusokat szervez a háziorvosok számára. nincs elmaradva a többi kórház mögött, kár, hogy sokan erről - bizonyos események, szóbeszédek hatására - másként vélekednek, s nem használják ki az itteni lehetőséget - jegyezte meg végül a vezető főorvos. A kiemelést, a romok megbontását a kínai építők vállalták tént katasztrófákban is mentett már társaival.- Mi a negyvenfokos hőségben elsősorban a sérültek, halottak helyét derítettük fel, illetve jelöltük meg, a kiemelés az itt építőipari munkát végző kínaiak, illetve gépeik segítségével ment. Az ő munkájukat, azt, hogy mit találtak, a legtöbb esetben nem tudtuk nyomon követni, de tény, hogy a jelzésünk alapján megbontott imba dőlt épületek, megroggyant házak, az emberek sátrakba kényszerültek
