Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)
2003-07-23 / 169. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPL Ó SALGÓTARJÁN 2002. JÚLIUS 23., SZERDA Bővül a megye felsőoktatása A gyöngyösi főiskola nógrádi hídfőbázisa Salgótarján lesz- Új integrációs intézményegység jött létre a felsőfokú képzés bővítését célzó megállapodás aláírásával, amely az egész északi régió számára innovatív és új szemléletű felső- oktatási együttműködést jelent - mondta Kovácsné Czene Csilla alpolgármester a július 18-i konzorciumi szerződés ünnepélyes aláírásakor. - Ez a szövetség - amely amellett, hogy alkalmas a régiós érdekek képviseletére és az európai uniós források igénybevételére - egyúttal biztosítani fogja a jól képzett, konvertálható tudással rendelkező szakemberek iránti igényt is. majd. Természetesen vannak még eldöntetlen kérdések - ilyenek például a tanulók elszállásolása és étkeztetése amelyekkel kapcsolatban folyamatosan tárgyalunk a helyi önkormányzattal. Dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola főigazgatója úgy nyilatkozott: a konzorciumbá - folytatta - média-kommunikáció szakok indítása. A helyi Szent-Györgyi gimnáziumban jelenleg is folyik médiaoktatás: az érettségi utáni kétéves felsőfokú szakképzés megszerzése belépőt jelenthetne a Balassagyarmatra települő főiskolai tagozatra. Természetesen mindez a Károly Róbert Főiskola hozzáDr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola főigazgatója, Roóz József, a Budapesti Gazdasági Főiskola igazgatója, dr. Rozgonyi József a Budapesti Gazdasági Főiskola salgótarjáni intézetének igazgatója, Czibere Károly, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet főigazgatója, Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke, Kovácsáé Czene Csilla, Salgótarján alpolgármestere, valamint Lombos István, Balassagyarmat polgármestere hitelesítette kézjegyével azt a konzorciumi szerződést, amely öthónapos előkészítő munkát igényelt. A kezdeményező a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola volt, az együttműködés támogató partnere pedig Balassagyarmat ön- kormányzata. A konzorciumi szerződés értelmében 2004 őszétől szociális munkás képzés indul Salgótarjánban. Mint dr. Rozgonyi József elmondta: fontos, hogy a jelenleg folyó képzés új profilokkal, új irányokkal egészüljön ki, javítva így a helyben maradó és a helyben működő szakértelmiség arányát. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet főigazgatója a szociális képzés hátterét megvilágítva tájékoztatásul elmondta: a felhalmozott kapacitással valamennyi területen érdemben tudnak segíteni, hiszen tíz és fél éve készülnek egy ilyen jellegű felsőoktatási szak indítására.- Már 1992-ben a befogadó főiskolai projektben megjelentek különböző szociális képzések Salgótarjánban, mint például szociálismenedzser-képzés, igaz akkor még kevesebb sikerrel. Ma viszont - folytatta Czibere Károly - azzal a tízéves szakmai tapasztalattal tudunk hozzájárulni a 2004-ben induló főiskolai szakképzéshez, amit ez idő alatt halmoztunk fel. A salgótarjáni képzési központ, mind szakembergárdában, mind továbbképzésben, vagy akár tréningek szintjén is országosan elöl jár a szociális és gyermekvédelmi ágazatban. Amellett, hogy a konzorcium értelmében naturális infrastrukturális hátteret biztosítunk a szociá- lismunkás-képzésnek a szervezési tapasztalatainkkal is hozzájárulunk annak eredményességéhez. Tan- és előadótermeink, könyvtárunk és vetítéstechnikai eszközeink, felszereléseink a hallgatók rendelkezésére állnak, továbbá a jegyzeteket és tankönyveket is mi biztosítjuk mai olyan képzési formák behozatala valósul meg, amely a régióban jelenleg nem létezik, ilyen a szociálismunkás-képzés. A konzorcium keretében megvizsgálják, melyek azok a képzési részek, amelyekre Balassagyarmaton igény jelentkezik, s amely a dél-szlovákiai területeken élőket is vonzaná. így például elképzelhető egy vendéglátásidegenforgalmi szak kihelyezése a nyugat-nógrádi városba. Mindezzel remélhetőleg a szellemi életnek egy olyan bázisa alakulna ki, amely továbbfejlesztené Balassagyarmat belső értékeit. Lombos István úgy tájékoztatta lapunkat, hogy Balassagyarmat már idén szeptembertől lépéseket tervez a konzorcium megvalósítására. így 2003. szeptember elsejétől a balassagyarmati Mikszáth Kálmán szakközépiskola 12 évfolyama átköltözik a volt megyeháza épületébe.- A későbbiekben - várhatóan a 2004-es, vagy 2005-ös évtől - a Mikszáthban megszerezhető akkreditált szakképzésre épülő felsőfokú képzés venné kezdetét a nagy múltú épületben - fogalmazott Lombos István. - Terveink között szerepel továbjárulásával és támogatásával valósulna meg. Roóz József követendő európai modellnek tartja a mostani megállapodást, amelyre Magyarországon eddig nem volt példa, azaz Gyöngyös és Salgótarján kezdeményezése úttörőnek mondható. Dr. Magda Sándor főigazgató elmondta: kezdésnek három 20 fős osztály indítására lenne lehetőség, majd pedig 180-200 főiskolással már a külön szak is kialakulhatna, s így a salgótarjáni intézet kihelyezett szaka lehetne a balassagyarmati. Az egyeztetések folyamán felmerült annak a lehetősége is, hogy műszaki képzés induljon a régióban. Lapunk értesülései szerint, ez ügyben Miskolccal már meg is történt a kapcsolatfelvétel. Dr. Roóz József a Budapesti Gazdasági Főiskola főigazgatója hozzátette: a régiós pénzek is elérhetőbbek lesznek az iskolák együttműködése révén. Mint mondta, salgótarjáni intézetük ezzel a lépéssel egy önálló mozgásformát vesz fel, melyet továbbra is céljuk támogatni. A konzorciummal pedig megnövekedett annak az esélye, hogy a salgótarjáni intézet karrá váljon. SZ. E. A Károly Róbert Főiskola A felsőfokú szakoktatás gondolatának Gyöngyösön évszázados múltja van. A városi gazdasági egyesület vezetői 1871-ben kezdeményezték első ízben szőlész-borász egyetem létesítését a városban, amely a kormányzati körök támogatásának hiányában nem valósulhatott meg. A gondolat azonban tovább élt, 1900-ban vincellériskolát szerveztek, amely néhány évig működött. Az 1920-as években a város újra hozzáfogott az iskolaszervezéshez, ekkor már sikerrel. Az iskola elnevezése kezdetben felsőmezőgazdasági iskola, majd az 1930-as évek végétől Gyöngyösi Római Katolikus Mezőgazdasági Középiskola volt. Az iskola elnevezése, jogállása és profilja többször változott: 1949-ben mezőgazdasági gimnáziummá, 1953-ban mező- gazdasági technikummá szervezték át, 1968-tól mezőgazdasági szakközépiskola. A felsőfokú mezőgazdasági szakemberképzés Gyöngyösön 1962-ben kezdett megvalósulni, amikor a megnövekedett igények kielégítésére az ország számos vidékén felsőfokú mezőgazdasági technikumok létesültek. A felsőfokú technikumok a fejlődésük során integrálódtak, főiskolákká, illetve egyetemi főiskolai karokká váltak. Ez történt 1972-ben Gyöngyösön is. 1971-ben ide csatolták a put- noki iskolát, majd 1976-ban ide csoportosították a zsámbéki képzési feladatokat és akkor intézményünk a Gödöllői Agrártudományi Egyetem főiskolai szervezeti egységévé vált. Magyarországon elsőként - 1989-ben - Gyöngyösön engedélyezték a mai távoktatási tagozat elődjeként kísérleti levelező képzés beindítását vállalatgazdasági szakon. A mezőgazdasági mérnöki szakon az 1991/92-es tanévtől folyik mezőgazdasági mérnökképzés. A kar 2000. január 1-je óta a Szent István Egyetem részeként gazdálkodási és mezőgazdasági főiskolai kar (gmfk) elnevezéssel működik. Az intézményben a szerves fejlődés eredményeként kialakult széles körű felsőfokú közgazdasági és mezőgazdasági irányú képzés, valamint kutatás és szaktanácsadás folyik. A karra jelentkezők száma évek óta növekszik. Egyes szakokon a túljelentkezés 10-15- szörös. A hallgatók létszáma meghaladja a 13 000 főt. Ebből 9,3% nappali képzésben, 20,6% levelező képzésben, 70,1% távoktatási tagozaton folytatja tanulmányait. A hallgatók 15,1%-a államilag finanszírozott, 84,9%-a pedig költségtérítéses képzésben vesz részt. A kar közalkalmazotti létszáma 338 fő. Az oktatási feladatokat 15 tanszék látja el. 1999 szeptemberében elkészült az új tanügyi épület, 2000- ben pedig a tasspusztai Északmagyarországi Regionális Mező- gazdasági Fejlesztési és Logisztikai Központ. A gyakorlati oktatást a tanüzem, a 476 hektáros tangazdaság és a tasspusztai oktatási központ segíti a képzés 64 főállású és számos meghívott oktatóval folyik. Az MTA doktora fokozattal 2 fő, a kandidátusi, illetve PhD-fokozattal 28 oktató rendelkezik. Címzetes egyetemi és főiskolai tanárok, valamint címzetes egyetemi docensek száma csaknem 40 fő, akik az oktatás szakmai hátterének magas színvonalát biztosítják. A karon működik a nemzetközi hírű Fleiscmann Rudolf Kutatóintézet. A gyöngyösi főiskola történetéhez tartozik, hogy ez év június 16-án levált Gödöllőről, s felvette a Károly Róbert Főiskola nevet. A mezőgazdasági és mérnöki szak mellett az iskola hallgatói pénzügyi, gazdasági mérnöki, idegenforgalom és szálloda, gazdálkodási, valamint közszolgálati közgazdász szakok közül választhatnak. Táborzáró kirándulás SÁGÚJFALU A korábbiakhoz hasonlóan kirándulás volt a jutalmuk az idei ságújfalui faluszépítő-tábor résztvevőinek is. A helybeli és füleki fiatalok, gyerekek Pinczés Rudolfné egyesületi elnökkel, táborvezetővel Gödöllőre és a fővárosba utazott, megnézték többek közt a máriabesnyői kegytemplomot, a Grassalko- vich-kastélyt és a repülőtéri múzeumot. Programjuk lánchídi sétával ért véget. A ságújfalui és füleki településszépítők ezzel már negyedik alkalommal lehettek együtt, baráti kapcsolatuk tavaly kezdődött, a magyar és a szlovákiai egyesület együttműködésével. Plusz egy felvételi Salgótarján A Szív a Szívért Alapítvány hallássérültek számára szakmát adó és elhelyezkedést segítő programjára még két ízben lehet jelentkezni: július 24-én és 31- én 9-től 12 óráig várják a hallás- sérülteket a megyei munkaügyi központban. _________ ■ S egély helyett munka - A települések közötti összefogás példája Nemti önkormányzata jelentős lépéseket tett a helyi foglalkoztatás növelése érdekében. Immár egy éve közmunkaprogramot folytatnak, amely a helyi, tartós munkahellyel nem rendelkező emberek számára biztosít munkalehetőséget. Nemti A falu - a legtöbb magyar kistelepüléshez hasonlóan - az öregedő falvak közé tartozik. A lakosság egyre nagyobb részét a koros, gyakran betegeskedő, magányos, tehetetlen emberek képezik. Érthető módon náluk jelentkezett először az igény, hogy a falu életük megkönnyítése érdekében, a szociális ellátás keretein belül, a kötelező alapszolgáltatásokon túlmenően segítsen nekik. Az önkormányzat pályázatot adott be és nyert meg az idősek támogatására, így lehetővé vált, hogy 2002. december 1-jétől két munkanélküli asz- szony rendszeresen felkeresse a rászorultakat és segítsen a felmerülő problémák megoldásában. Intézik a bevásárlást,' gyógyszerek felíratását és kiváltását, a gondozást stb., elvégzik a ház körüli kisebb-nagyobb munkákat, vagyis komoly terhet vesznek le az idősek válláról. Sokszor csak ők azok, akik „rányitnak” az egyedül élő emberekre, hiszen legtöbbjük gyermeke elköltözött, s csak ritkán tudják látogatni őket. Idén tavasszal Nemti csatlakozott a kazári mikrotérséghez, ezáltal létrejött egy olyan, két statisztikai kistérséget magába foglaló térségi együttműködés, amely nagyobb esélyt jelenthet később az Európa Unió vidékfejlesztési forrásaihoz jutáshoz. Az együttműködés első kézzelfogható lépéseként Kazár gesztorálásával közmunkaprogramot indított, mely a térség falvaiban élő, munkanélküli lakóknak kínál munka- lehetőséget, jelenleg 14 nemti lakónak. Ezek a közmunkások a település csapadékelvezető árkait tisztítják, parkokat gondoznak. E program július végén fejeződik be, de augusztustól indul a következő közmunkaprogram tíz fő bevonásával. Nemti szűkös költségvetése csak nagyon indokolt esetben engedi meg segélyek osztását, de az ön- kormányzat minden nehéz helyzetben lévő ember számára próbál közmunka-lehetőséget felajánlani. Ezzel munkavállaló és munkáltató kölcsönösen nyer: egyrészt a rászorulónak megteremti a család- fenntartáshoz és a megélhetéshez szükséges anyagiakat, másrészt lehetővé válik a falu állandó szépítése, az infrastruktúrájának javítása. A felajánlott munkát nem kötelező elfogadni, ám aki visszautasítja, az „lemond” a segély folyósításáról is. Az eddigi közmunkákon Kisbámai János munkavezető irányításával a „Rézalján” a telefonkábeleket és villanyvezetékeket veszélyeztető nagy fákat vágtak ki, ugyanitt sporttelepet alakítottak ki, amely télen jég-, máskor fut- ballpályaként funkcionál. Korábban, a nagy esőzések idején az árkok rossz állapota miatt rengeteg gondot okozott a talajvíz. Mára kikövezték és megtakarították őket a gaztól, több helyen átereszeket alakítottak Id. Állandó jelleggel zajlik a közterületek és közintézmények gondozása is. Nemti önkormányzati képviselőinek legfőbb célja, hogy fejlődjön, előremozduljon a település. Mindez megvalósíthatatlan, ha azok az emberek, akik képesek lennének tenni, beérik „könyör- adományokkal”. Éppen ezért a helyi vezetés úgy gondolkodik, hogy a rendelkezésre álló szerényebb költségvetéshez igazodva munkaképes embereket nem részesít segélyezésben, viszont saját lakóhelyükön végzendő, legalább a minimálbért garantáló állást kínál számukra. Ezáltal leküzdhető a kis falvak lakóira jellemző pesszimizmus, a hátrányos helyzetű emberek számára is esély kínálkozik egy élhetőbb életre, s talán kialakul egy erőteljes kötődés a falu iránt. Nemti példaként szolgálhat a hozzá hasonló településeknek, mert bár örök igazság, hogy minden konkrét eset egyedülálló, azért nem utánozhatatlan. SCHVEICZER KRISZTIÁN Nemti szűkös költségvetése csak nagyon indokolt esetben engedi meg segélyek osztását, de az önkormányzat minden nehéz helyzetben lévő ember számára próbál közmunka-lehetőséget felajánlani.
