Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)

2003-07-19 / 166. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - BUJÁK 2003. JÚLIUS 19., SZOMBAT ból egy német építész vadász­háznak építette meg. Az épüle­tet 2002-ben a FAO-program ke­retében felújították, a nyári hét végeken 9 és 17 óra között láto­gatható. Emellett számos kultu­rális programnak biztosít hely­színt. Megszépült kálvária A közelmúltban tették rendbe a kálváriát és a felé vezető utat. ■ Lakott hely a honfoglalás idejétől. Az ősi «ár alapjait a tatárjárás után rakták le, az okleve­lek szerint 1303-han már állt. 1386-ban Mária királynő a Garaiaknak adományozta. Ezt Zsig- mond király 1393-ban megerősítette, de 1424- ben nejének, Borbálának adta. 1439-ben a Bá­thory család lett a település földesura. 1528- ban Werbőczy István szerezte meg. A várat 1552-ben Ali budai basa elfoglalta, de mindösz- sze 28 fős őrség állomásozott itt. 1562-63- ban Szefernek, a hatvani szandzsák helyettes emírjének hűbérbirtoka volt. 1593-ban Báthory István országbíró foglalta vissza a töröktől, majd 1605-ben Bocskay István hadai szállták meg. 1606-ban visszakerült császári kézre. A falu a XVII. században a töröknek is adózott, 1633-34-ben a váci nahije községei között em­lítették. A várat 1663-ban a törökök visszafog­lalták és felrobbantották. 1745-ben Mária Teré­zia az Esterházyaknak adományozta. A közeli Hényelpuszta önálló település volt, 1391-ben említették először az oklevelek. A hódoltság alatt néptelenedett el. Buják népviseletét a XX. század elején Glatz Oszkár festőművész örökí­tette meg. A falunak gótikus temploma volt, ami a tö­rök időkben elpusztult, az új 1759-ben épült. Felújított kilátó A sasbérci kilátót gróf Pappenheim Szigfrid, felesége, gróf Károlyi Erzsébet megbízásé­Változások a községben Buják 2400 lakosú község a Cserhát völgyében. A néphagyományokban gazdag település lakói híven őrzik múltjuk értékeit. A település infrast­ruktúrája kiépült, már csak a szennyvízberuházás van hátra. Az utak állapota azonban sok kívánni­valót hagy maga után. Az új vezetés minden lehetőséget kihasznál arra, hogy pályázati úton pénzt szerezzen ezen gondok enyhítésére. Bujákon az általános iskolában 220 gyer­mek tanul 17 tagú tanári kar irányításával. Az óvodában 99 gyermek nevelésével 9 óvónő és 4 dajka foglalkozik. A községben önálló háziorvosi szolgálat működik, fogá­szati rendelés hetente két, nőgyógyászati pedig heti egy alkalommal van. A települé­sen folyó közcélú munkák hatékonyabb el­végzése céljából falugondnokot alkalmaz az önkormányzat, aki egyben a közmunkások irányítója is. A községben alakulóban van a nyugdí­jasklub, eredményesen működik a hagyo­mányőrző csoport. 1994-től kisebbségi ön- kormányzat is van a településen. Az újonnan megválasztott képviselő-tes­tület által az elmúlt év novemberétől meg­valósított feladatok: novembertől ingyenes reggelit kapnak az általános iskolások, 15 új szeméttároló konténert helyeztek el a falu­ban és a temetőben. Megkezdődtek a műve­lődési ház felújítási munkálatai, teljesen fel­újították a közvilágítást, megvdósult a templom európai színvonalú, svájci techno­lógiájú fűtési rendszere, az önkormányzat megterveztette a kálváriához vezető utat és Új szerepben Buják község új polgármestere Kodák Csaba. Gépipari technikusi végzettsége van, Bujákon vállalkozóként pékséget nyitott. Henrik nevű kisfia az elmúlt év szeptemberében született. A polgármester­jelöltséget baráti invitálásra vállalta el. Nagy meglepetésére már a kopogtatócédulákból háromszor annyit gyűjtött, mint amennyit remélt. Hat jelölt közül 64 százalékos többséget elérve lett polgármester, a lakosság ezzel felha­talmazta, hogy hajtsa végre programját, amely által a község is elindulhat végre a fejlődés útján. a temető melletti parkolóhelyek kialakítása is folyamatban van. Pályázatot nyújtottak be az óvoda tetőszerkezetének és kerítésé­nek felújítására. Vásároltak egy nagy értékű árokásó földmunkagépet, felújították a sportöltözőt, megtörtént a ravatalozó teljes tatarozása és a villanyoszlopokra virágokat helyeztek ki. Bezárták a szeméttelepet. A községben 12 közmunkás áll rendelkezés­re, hogy a településrendezési munkákban részt vegyen. A lakosság részére minden hétfőn ingyenes jogsegély- szolgálat áll rendelkezésre. Ami a jövőt illeti: szeretnék létrehozni a községben a polgárőrséget, valamint az önkéntes tűzoltóságot. Az önkormányzat beszerezte az ehhez szükséges fecskendő­ket, amelyek szállításához Petre Ferenc ön- kormányzati képviselő egy utánfutót aján­dékozott. Pályázatot nyújtottak be az Ecseg- Buják-Bér összekötő út megépítésére, amely megszüntetné a község zsákutcajel­legét. A település vezetőfaluként csatlako­zott a Belső-Cserhát kistérséghez. Gazdag programok Hagyományőrzők gyűrűjében Molnárné Bódi Piroska Bujákon a hagyományőrzés még él az emberekben. Ezeket a feladatokat a községi művelődé­si ház és könyvtár vezetője, a helyi születésű Molnárné Bódi Piroska koordinálja. Pásztón, a Mikszáth Kálmán Gimnázium­ban érettségizett. Fakultáción tanulta a múzeum- és könyvtár- ismeretet. 1977-től előbb mint könyvtáros, 1991-től mint intéz­ményvezető irányítja a község kulturális életét. Nemrégiben megszerezte a középfokú közművelődési programszervezői végzettséget. Szakdolgozatát Buják történeti hagyományairól, népviseletéről írta. Kislánykora óta van népvi­seleti ruhája, s kötődik a népha­gyományokhoz. A könyvtárban mintegy 15 ezer kötetből áll a könyvállo­mány, amelynek gyarapítására évente 300 ezer forintot biztosít az önkormányzat. A könyvtárlá­togatók száma egyre növekszik. Elsősorban általános, közép- és főiskolás tanulók keresik fel.- Amennyiben a kért könyv nincs a könyvárunkban azt könyvtárközi kölcsönzéssel old­juk meg - mondta Molnárné. - A legnagyobb programok egyi­ke az 1982 óta évente megtartott Bujáki vasárnap folklórfesztivál, amely igen komoly szervező- munkát igényel, de a rendez­vény sikere mindezt feledteti. A huszadik alkalommal megren­dezett Bujáki vasárnap egy fer­geteges esemény volt és megíté­lésünk szerint ez volt a legsike­resebb, sok tekintetben meg­újulva, új helyszínen, új progra­mokkal. Most az őszi szüreti napra készülünk, amelyre októ­ber 4-én kerül sor. Nívós együt­teseket szeretnénk meghívni, így a Bakony néptáncegyüttest, valamint a Kristály majorettcso- portot. A tervek szerint az őszi „vendégség” idején, Szent Már­ton napján, a Primavera vegyes kórus komolyzenei műveket ad elő - adta tudtunkra a művelő- dési ház vezetője. ___________■ O tthon a Glatz-alkotások Huszonnégy év után végre vég­leg hazatért a falu hagyatéka, a Glatz Oszkár menye által Buják­nak adományozott sok-sok fest­mény: többek között a nagybányai festőiskola jeles képviselőjének, Glatz Oszkár festőművésznek 40 alkotása is. Kodák Csaba polgármester el­múlt év októberében azt ígérte, hogy a képek visszakerülnek a községbe, mert ott a helyük. Ez volt az első lépés ahhoz, hogy a nagyközönségnek méltóképpen bemutathassák a műalkotásokat. A község vezetői azon munkál­kodnak, hogy megteremtsék az anyagi feltételeit a Glatz múzeum­nak. A képek jelenleg a bujáki honvédüdülőben vannak elhe­lyezve______________________■ K özös esélyért a „BECS” Az elmúlt év őszén Buják vezetésével nyolc kör­nyékbeli település részvételével megalakult a Becs, a Belső-Cserhát kistérség, amelyben Cserhátsurány, Herencsény, Szanda, Terény, Bo­kor, Cserhátszentiván és Kutasó is „szövetséges”. A székhely Herencsényben van, ahol egy kistérsé­gi menedzser áll rendelkezésre az önkormány­zatok számára a pályázatok elkészítéséhez. Közö­sen szeretnék esélyhez juttatni a kistérséget, rend­be tenni az utakat, vízelvezető árkokat, közterüle­teket és sokkal nagyobb hangsúlyt akarnak fektet­ni a hagyományokra, népviseletre és a természeti adottságokra. A tiszta faluért A község önkormányzata ez évben meghirdette a Tiszta udvar, rendes ház versenyt. A képviselő-testü­let környezetvédelmi bizottsága fogja megszemlélni a falut, s augusztus 20-án különdíjban részesíti a leg­szebb portákat. A díjazottak 15,10 és 5 ezer forint ju­talomban részesülnek. ■ Arcok a településről Sikeres hagyományőrzők A művelődési ház és könyvtár keretében működő hagyományőrző együttes 12 dalos kedvű asszony­nyal 1992-ben alakult meg, akik ismerték a régi szo­kásokat, dalokat. A helyi óvodában 1997-ben a ne­velési programba is felvették a hagyományőrzést. Ezekből a gyerekekből bővítették a csoportot, amely jelenleg 28 fővel működik. A próbákat hét vé­gén tartják, a tagokkal közösen állítják össze a műsorokat. Bemu­tattak már bujáki dalcsokrot, libapásztorjátékot. „Este a fonóban” címmel felidézték a régi falusi fonó hangulatát, a „Summásélet” cí­mű műsorban pedig a summások keserves életét elevenítették fel. Évente 10-12 alkalommal tesznek eleget különféle meghívásoknak idehaza és külföldön is.' A háromdiplomás jegyző Pásztor László tíz jelölt közül nyerte el a község jegyzői tisztjét. Mérnök-közgazdász végzettsége van, jelenleg jogi tanulmányokat folytat a diploma meg­szerzésére. A bankszférából került a jegyzői székbe. Célja, Buják község fejlődésében és fejlesztésében eredményesen dolgozni: támogatja a polgármestert programjának megvalósításában. Tősgyökeres bujáidként úgy gondolja, hogy ha terveik megvalósulnak, akkor a községben - a népviselet, a hagyomány értékeit megőrizve - egy ide­genforgalmi centrum alakul ki. Igazgatóként tért haza A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola igazgatói posztjára kiirt pályázaton Géczi Ferencet találta al­kalmasnak a képviselő-testület. Az új igazgató bujá­ki születésű, háromdiplomás pedagógus. Az egri ta­nárképző főiskolán, népművelés-magyar szakon szerzett diplomát. Kezdetben a bujáki művelődési ház igazgatója volt, majd Kecskemét mellett Város­földön tanított több mint tíz éven át. Ott is folyamatosan figyelem­mel kísérte szülőfaluja eseményeit. Az elmúlt év őszén, miután azt tapasztalta, hogy fejlődni kezd a település, feleségével eldön­tötték, hogy hazatérnek és pályázik az iskola igazgatói tisztjére. Az új tanévben az iskolával összevont óvodával egy új intézményt fog irányítani. Hobbija a néprajzkutatás, a helyi népszokásokkal való foglalatosság. Pedagógusi feladatának vallja a szülőkkel való együttműködés erősítését. Véleménye szerint a hátrányos helyzet­ből való kiemelkedés egyik eszköze a tanulás, amelynek az első színtere az általános iskola. A legtöbb gyermek jövője itt alapozó­dik meg. Természetbarát háziorvos A falu orvosa dr. Kiss P. János. Alföldi születésű, 27 éve, 1976-ban került Bujákra. Klinikusként kezdte pályafutását, ám a maga ura kívánt lenni. Sorkatonai szolgálata alatt érlelődött meg benne a gondolat, hogy körzeti orvos szeretne lenni. Bujá­kon éppen üresedés volt, jelentkezett, elfogadták és megkezdhette a praktizálást. Az itteni emberek befogadták, az idők folyamán megkedvelte ezt a helyet. A bete­gekkel sikerült jó kapcsolatot kialakítani, az emberek bizalom­mal fordulnak hozzá. Független emberként szinte minden idejét a betegeinek szenteli. 27 év alatt köztiszteletet és megbecsülést vívott ki. Nélküle nincs foci Bujákon A bujáki „focimindenes”, Pásztor Sándomé Évi­ke, a Cserhátgyöngye kisvendéglő tulajdonosa. A sporttal a hetvenes években került kapcsolatba, a helyi női kézilabdacsapat tagjaként. Salgótarján­ban a kereskedelmi szakmunkásképző iskola női focicsapatával 1979-ben városi bajnokságot nyer­tek. Bujákra hazatérve a község focicsapatának lelkes támogatója lett. Önkormányzati képviselői tiszteletdíjából felszerelést vásárolt a játékosok számára. Emellett minden segít­séget megadott a helyi focistáknak. Jelenleg az egyesület ellenőr­zési bizottságának tagja. Vezetője és játékosa a négy éve megala­kult BSC Cserhátgyöngye női labdarúgócsapatnak. Húszéves fia még a bujáki ifiben játszik, házi gólkirály, férje is végigjárta a csapat ranglétráját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom