Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)
2003-07-14 / 161. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 NÓGRÁDMEGYER 2003. JÚLIUS 14., HÉTFŐ Középkori eredetű község a Megyeri-patak termékeny völgyében. Valószínűleg az első foglalás jogán volt a Rátái nemzetség birtoka. 1294-ben említették először az oklevelek, bár akkor még puszta földterületként. A XIV. század elején Marczali László bán fia, Dezső voit a földesura. aki 1329-ben Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adta el. 1414-ben a helységet Sarai Miklós nádor Lászlóli Lászlónak ítélte egy birtokperben. Az egész környékhez hasonlóan a XVI. század közepétől a falu a török hódoltság része volt. 1571-ben Husszein Mohammed káplár és más török katoRák voltak a hűbérurai. 1598-ban Szentmarjai György birtokolta. 1633-ban, a váci nahije részeként hat adóköteles háztartást írt itt össze a török. A hódoltság és a Rákóczi-sza- badságharc után, 1715-ben tíz itteni háztartás került a vármegyei nyilvántartásba. A közeli Lapásdpuszta a középkorban önálló település volt, amit 1277-hen IV. László király a Rátát nembeli Porcz Istvánnak adományozott. A falu plébániája az oklevelek tanúsága szerint már 1382-ben fennállt. A ma is látható római katolikus templom 1794-ben épült, aminek a tetőszerkezete 1906-ban villámcsapás miatt leégett. Fácánok cső előtt Tudatosan fejlesztik a vadász- társaság működését is. Kihasználva, hogy különleges domborzati viszonyaik látványos, szórakoztató vadászatokat tesznek lehetővé, bérbe adtak egy területet fácánnevelésre. Júliusban hozzák az előnevelt fácánokat, amelyeket január végéig levadásznak. Egy évre előre el van adva minden vadászatuk. ■ Kórusban Az épített környezet ápolása, fejlesztése mellett ápolják a falu hagyományait is. Asszonykórusuk a megalakulása óta helyben és országosan is számos helyen szerepelt. Műsorukon elsősorban a helyben gyűjtött népdalok szerepelnek. ■ Vállalkozásbarát önkormányzat Nógrádmegyer, a honfoglaló Megyer törzs ősi fészke a Salgótarján és Szécsény között lévő kisebb-na- gyobb dombok ölelte völgyben fekszik - utalt Verbói Gábor polgár- mester az ezeréves gyökerekre. A falu még a közelmúltban is a szegkovácsairól volt ismert országosan. Az utóbbi másfél két évtizedben azonban sokat változott a helyzet. A dolgos szegkovácsok leszármazottai, gyerekei, unokái, a falu lakosai a folyamatosan megújuló életük kovácsolásával vannak elfoglalva. Minderről örömmel beszél a polgármester, akit már negyedik alkalommal választottak meg a falu élére. S ez nem véletlen, hiszen minden ciklusban tudtak hasznos dolgokat produkálni. A faluban hagyománya van a malomnak és a pékségnek, hát utóbbit építettek egyet, ami nem jellemző az önkormányzatokra. Több mint 12 éve üzemel, 30 üzletbe szállítják a friss kenyeret. Emellett bevezették a vezetékes ivóvizet és a gázt, folyamatosan felújították az intézményeket. Megépítették a telefonhálózatot, kiépítették a kábeltévét, s tíz település ösz- szefogásával belefogtak a szennyvízhálózat kiépítésébe is. A próbaüzem 2002 őszén kezdődött és a munka a befejezés^ előtt áll. Áldoztak az emberekért is: építettek egy 22 személyes szociális otthont, amit már bővíteni kell, mert ötvenen várnak egy-egy üresedésre. Gyógyszertárat is létesítettek, szolgálati lakással. Mindig a lakosság teherbíró képességének megfelelően terveztek. Már kész a falu teljes közműellátása, s kezdhetik az utak felújítását. Idén a Zrínyi és a Jó-' kai, illetve a Mikszáth és az Arany János utat szeretnék felújítani. Ez majdnem 50 millió forintba kerül pályázati és önkormányzati pénzből. Nógrádmegyer polgármestere azt mondja, Eleteleme a munka Verbói Gábor polgármesternek életeleme a munka. Az államigazgatással negyedszázada kötelezte el magát. A rendszerváltás előtt fuvarozó vállalkozó lett, mígnem 1990-ben felkérték, hogy vállalja el a polgármesterséget szülőfalujában. Most is abban a házban laknak, ahol született. Büszke a családjára, hiszen a Verbóiak az 1600-as évekre vezethetik vissza a származásukat. Szenvedélye a vadászat, ő az elnöke a négyezer hektáron gazdálkodó vadásztársaságnak. Büszke rá, hogy már harmadszor választották polgármesterré, s ezt akarja viszonozni az előrelátó, lelkiismeretes, az egész falut szolgáló munkájával. tófiStolffilB 2913. ÍR ÄÄfif ÉSÍ személy' juttatást* hitelkamat és törlesztés dof«i kiadások Mr 61041 működési tótó hogy csak tudatos környezetépítéssel lehetséges hosszú távra gondolkodni. A négyévenkénti tisztújításokkal semmit sem lehet befejezni, lényeges lenne a folytonosság. Szerencsére náluk jó a képviselő-testület, amelyben néhányan már az 1990-es testületben is szerepeltek. Igaz - mondják - hogy nem csinálnak látványos dolgokat, de azt tartják, hogy nem szabad ugrálni, csak addig nyújtózkodni, ameddig a takaró ér. A falu Európa-hírű művésze Radics István képzőművész tanár, festőművész, a falu szülötte és büszkesége. Iskolai tanulmányait a Budapesti Képző- művészeti Főiskolán fejezte be, ahol rajz, művészettörténet, ábrázoló geometria szakos középiskolai tanári diplomát kapott. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Európa számos országában járt tanulmányúton, részt vett egyéni és csoportos kiállításokon. Negyedszázadon át szakfelügyelőként irányította Nógrád megye általános és középiskolai rajzoktatását. Bátonyterenyén a Kossuth Lajos Általános Iskolában és a Váci Mihály Gimnáziumban tanított rajzot, művészettörténetet. Számos növendéket indított képző- és iparművészeti pályára. Országos és nemzetközi kiállításokon elsősorban tűzzománcaival szerepelt sikerrel, amelyet a salgótarjáni tűzhelygyárban készített. Alkotásait számos köz- és ma- gángyűjtemény őrzi. ______■ FÁB AN AZ ÉLETE. A településen alkot id. Rácz Béla fafaragó is ■ Arcok a településről Több százan eszik a főztjét Verbói Józsefnét a faluban mindenki csak Piroska néniként emlegeti. Ahogy mondja: „veterán”, éppen negyedszázada dolgozik az iskola konyháján. Előtte a termelőszövetkezetben főzött a falubelieknek, de dolgozott pékségben is, még a férjével. Dajka is volt az óvodában. A falubeliek nagyon kedvelik Piroska néni változatos főztjét. Ilyenkor nyáron, tanítási szünetben jobbára csak az időseknek főznek, alig hetven személyre. A szociális otthon lakomák, meg a bejáróknak, s akiknek autóval viszik házhoz az ételt. Volt azonban időszak, amikor 350 személyre kellett főzni. A több mint húsz éve özvegy asszony szíve vágya, hogy még néhány évig dolgozhasson, hiszen akkor érzi jól magát, ha mások szolgálatára lehet. Azt mondja, neki a gyerekei, unokái mellett a konyhai csapat jelenti a gyógyírt az életben átélt sok szomorúságra. Mindent a vevőkért Rácz Jenő és felesége valamikor Salgótarjánban dolgozott a BRG-ben. Amikor a munkanélküliség őket is elérte, gondoltak egy merészet és vállalkozásba kezdtek. Indulásként egy faépületben kezdtek zöldségféléket és palackozott italokat árusítani. Szorgalmas és kitartó munkájuk eredményeként a házuk első részében alakítottak ki üzlethelyiséget, ahol már nagyobb területen, nagyobb választékot kínálnak vevőiknek. Noha még másik két zöldséges is működik a faluban, most már megélnek az üzletből. Vevőik igényeire mindig figyelnek és azt hoznak a kis üzletbe, amit a vásárlóik keresnek. A vevők pedig szívesen vásárolnak náluk, mert mindig rend és tisztaság uralkodik az üzletben, árujuk pedig friss és kívánatos. Kisebbség, saját hatáskörrel A faluban újra működik a kisebbségi cigány ön- kormányzat, de van egy másik egyesület is. A cigány egyetemista fiatalok önképző szervezetet alapítottak, amit örömmel támogat az önkormányzat. A kisebbségi önkormányzatnak járó állami pénzügyi keretet egymillió forintra egészítették ki, hogy ebből támogassák azokat, akik rászorulnak. A 22 tagú közhasznú munkáscsapatból 18 roma. ■ Európai szintű vállalkozás A nógrádmegyeri szegkovács szövetkezet egykori telepére rá sem ismerni. Itt működik a Mixed Bt., az a családi vállalkozás, amelyet 1992-ben alapított Klucska László. Az akkor három fővel működő gazdasági társulás a beindított fejlesztések következtében ma már háromhektáros telephelyen, 3200 négyzet- méter üzemcsarnokokkal beépített területen mintegy 60 munkással dolgozik. A telephelyen szigorú rend és tisztaság van, minden európaias. 1992-ben pályázatok révén kapott lábra a cég, majd 1996-ban ugyancsak pályázati támogatásokkal fejlesztették tovább. A legutóbbi pályázatukkal az asztalosüzemet indították el. Fém és fa alkatrészeket egyaránt gyártanak. A Mixed Bt. a Schindler tető- ablakgyártó cég beszállítója. Kizárólag alkatrészek készülnek a csarnokokban. A piackutatás azonban folyamatos, új vevők is jelentkeznek a kifogástalan minőségű munkát produkáló cégnél, ami nem véletlen, hiszen működik az ISO minőségbiztosítási rendszer. Kezdenek több lábon állni. A tetőablak-alkatrészek mellett bérmunkában más cégeknek is gyártanak különböző alkatrészeket, főleg lakatos- termékeket. Az anyagbeszerzéstől a kiszállításig mindent a családon belül oldanak meg, ami azonban nem jelenti azt, hogy nem figyelnek a világra. A Miskolci Műszaki Egyetemmel tartanak technológiai kapcsolatot, ami egyaránt hasznos mindkettőjük számára. Négy falu fogásza Dr. Somogyi Géza fogorvos noha nem nógrádmegyeri, de már idetartozónak vallja magát. Dolgozott az Alföldön, Tolnában, Veszprémben, a fővárosban rangos helyeken, de beleunt a zsúfoltságba, a zajba. Veszprém megyéből került erre a vidékre, ahol lehet kertészkedni. A vállalkozó fogorvost az önkormányzat maximálisan támogatja, s a doktornak nagyon jólesik a figyelmes bánásmód. Somogyi doktorhoz négy község tartozik, s több mint négyezer embert lát el. Sok fogászati gondot kell megoldania. Szeretné, ha minél többen megfogadnák a tanácsait, mert csak közös munkával lehet a fogakat megóvni. Hosszú ideig akar a faluban maradni, ahol bíznak benne, s ő is bízik az önkormányzatban. Beérett munkájának gyümölcse Tamási Gyuláné védőnő csaknem harminc éve dolgozik Nógrádmegyeren és a szomszédos Magyargé- cen, Kisgécen. Naponta jár ide Szécsényből, hogy négyszáz-ötszáz gyerek egészségére, fejlődésére vigyázzon. Mindig az egészségügyi pálya vonzotta, amelyet hivatásának választott. Nagyok a különbségek a pályakezdet és a mai helyzet között. Amikor először idejött, elképesztő állapotokat talált. A roma gyerekeket nem hozták oltásra, piszkosak, elhanyagoltak voltak, viskókban laktak. Viskó mára már alig akad, de ezek sem a régiek már. Sorban épülnek az új házak, a gyerekeket hozzák a rendelésre, tiszták, szépek a babák. Csodálatos feladat a családgondozás, terhes anyukákkal foglalkozni, a csecsemőkkel, a nagyobb gyerekekkel, és a szülőkkel is törődni. A szülők ma már sokkal gondoskodóbbak. Úgy érzi, hogy az ő munkájának is most érik be a gyümölcse... Döntését nem bánta meg Dr. Pálmai Kálmán vállalkozó háziorvos 1976-ban végezte az orvosegyetemet, s már akkor szerződést kötött a megyével. Akkor dőlt el, hogy Nógrádmegyerre jön, s azóta itt dolgozik. A doktor a gyógyítómunkája mellett is fogékony maradt minden orvosi újdonságra, tudásának gazdagítására. Felfrissítette baleseti sebészeti ismereteit, általános szakorvosi vizsgát tett. A körzeti orvosi munka mellett pszichodráma-terapeuta ismeretekre is szert tett, ami sokat segít abban, hogy minél eredményesebb gyógyítómunkát végezhessen. Amikor ideérkezett, öt faluban gyógyított, ma már csak két községben. Nincs olyan ember, akit kívülről-belülről ne ismerne. Már azoknak a gyerekeit is kezeli, akik a kezei között születtek itt a faluban. Pálmai doktor ma már visszavonhatatlanul a falu doktora, aki a közéletből is kivette a részét. Nógrád megyében másodikként lett vállalkozó háziorvos, s nem bánta meg.
