Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)
2003-07-12 / 160. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 CSERHÁTSZENTIVÁN 2003. JÚLIUS 12., SZOMBAT A falu neve régen Szenfivány volt. Festői fekvésű, a Cserhát-hegység meredek hegyoldalai, dombjai között található falu. A Szuha-patak sokfelé sziklás völgyében, az erdőkkel borított, 513 méter magas Bézma-hegy alatt fekszik. Korai történetéről nem tudunk sokat, de az oklevelek tanúsága szerint 1524-ben Katonai György birtoka volt. A XVI. század közepétől a török hódoltsághoz tartozott, s az összeírásokban fennmaradt néhány akkori birtokosának neve is: 1562-ben bizonyos Csálin Díván török tiszté, 1572-ben pedig Ferhát bin Abdullah zsoldos lovas katona hűbérbirtoka volt. A falu a XVIII. századtél nemes kisközség volt, Így lakéi nem fizettek adót. Nevezetes látványosság a temetőben álló, eredeti állapotában fennmaradt, ugyancsak a XVIII. századi harangtorony. A községben még az 1945 előtti időkben említésre mélté falusi turizmus alakult ki. A XX. század végére ismét felfedezték a csodálatos fekvésű és tiszta levegőjű vidéket a csendre és nyugalomra vágyé turisták, nyaralók. A falu római katolikus temploma 1759- ben épült, de azóta már többször átalakították. Szociális lakás, vagy vendégház Étkezőhelyiség, fürdőszoba, társalgó, lakószobák. Az állapotuk ugyan egy nagy felújítást kíván, de az egykor állatorvosi szolgálati lakásnak otthont adó épület többféle módon is szolgálhatja a jövőben a települést. A tervek szerint szükséglakásként is működhet az az épület, amely a falu Bokor felőli részén található. Az elképzelések szerint azoknak a szentivániak- nak jelenthet biztonságot, akik valamilyen nem várt esemény miatt egy rövid időre esetleg kénytelenek lennének kiköltözni a házukból. Ritka, hogy ilyesmivel is számol egy település, de ha van erre alkalmas ingatlan, amit pályázati források segítségével föl is tudnak újítani, az ötlet mindenképp jónak tűnik. Nem beszélve arról, hogy egy felújított lakásban a település vendégeket is fogadhat - mint ahogy fogad is. Az említett portára például évről évre sátortáborozó cserkészek érkeznek. Az udvar mérete, a fedett szín is bővíti a turisztikai komfortot. Az épület maga pedig egy közösségi tér, amelyet a faluban egyedül élő idős emberek is használhatnak. ■ Virágos Cserhátszentivánt legtöbbször a környező településekkel együtt említik, mégpedig úgy, hogy itt éltek a környék nemesei. A szentivániak öntudatát erősítette, hogy az érintett hat faluban valamiképp mindig központi szerepet tudtak betölteni. Mára azonban - munkahely híján - maradt a táj lenyűgöző szépsége, amit a falujukat szerető helybeliek és környezetvédelmi, turisztikai szakemberek óvnak, s igyekeznek újra ismertté tenni. Iskolája mellett még sok minden mást is elveszített időközben a település. A lé- lekszám 1990-ben még 229 fő volt. Mára a betelepült, ám többnyire csak a hétvégéket itt töltő emberekkel együtt is alig százhetvenen vannak. Körjegyzőségük Alsó- toldon található, s néhány éve elköltözött az állatorvos is. Papjuk, háziorvosuk mellett falugondnokuk, s a szociális foglalkoztatás gyakran változó, s többnyire csak szűkülő lehetőségei szerint egynéhány ember talál itt munkát. falu a Bézma lábánál A hegyek között megbúvó településre nehéz befektetőt hozni, s talán nem is szabad a táj szépségét valamilyen ipari beruházással elrontani. Itt a megmaradás lehetőségét abban látják, ha a falu fenntartására, szépítésére, értékeinek megőrzésére lehetne tartós, állami foglalkoztatási lehetőséget biztosítani. A hivatalok további elvesztésének megakadályozására is születnek ötletek, s tennének is ezért. Postájukat például szeretnék ön- kormányzati tulajdonba átvenni. Szentivánok összetartója Cserhátszentiván ugyan munkalehetőséget még nem kínál, de az ide látogató turisták és az itt élők is méltányolják, hogy közművesített és szépen gondozott a település. Itt minden utat aszfaltburkolattal láttak el, legutóbb a temető felé vezetőt tették rendbe, s az esővíz-elvezetést is megoldották. Megyénkből elsők között virágosították a közterületeket, s a tóparti terület, pihenőhelyeivel a „szigeten” túli részek, az árnyas sétányok és az újonnan épített madártani kilátó mind-mind azt a két háNem csak a.szomszédos hat község, de a megyén kívüli Szentiván nevű települések összefogásában, egymásra találásában is jelentős szerepet vállalt Noskó Sándor, aki 1990-től polgármestere Cserhátszentivánnak. Az 1952-es születésű faluvezető szakmája szerint gépkezelő. Vallja, hogy neki és az itt élőknek a Bézma lábánál van Európa. Faluszeretetének is köszönhető, hogy turisztikailag érdekes maradhatott Cserhátszentiván. Naprakész a hírekben, mindenre figyel, ami a világban történik, s persze fiára, leányára és két unokájára is marad még figyelme. ború közötti időt idézi meg, amikor is Cserhátszentivánnak vízimalma és strandja is volt, s amikor a fővárosiak először fedezték fel a falusi vendéglátás szépségét, romantikáját. A Bézma és a Kangyikó lábánál megbúvó település mit sem vesztett az idők során a szépségéből. A Virágos Magyarországért mozgalomban szerzett belügyminisztériumi különdíjukat is büszkén őrzik, miként gondozzák az újszentivániak- tól kapott kétszáz rózsatövet is. Tanösvény a patakparton Egy elhagyott kőbánya rekultivációja révén nyílt lehetősége a településnek arra, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával biológiai és geológiai tanösvényt alakíthassanak ki az egykori strand túloldalán. A patakparti sétány ismeretgazdagító, romantikus kirándulást ígér a felfedezőinek. Egy jó hónapon belül elkészül az a tanösvény, amely a vidék geológiai és botanikai érdekességeinek bemutatását is szolgálja. A munkálatok megszervezését a nemzeti park szakemberei vállalták, az önkormányzat pedig arra kötelezte magát, hogy ezt követően öt éven rendben tartja a régi kőfejtőhöz vezető útvonalat. Aki Cserhátszentivánon utazik keresztül, vagy csak a Hollókő felé vezető úton messziről látja a települést, annak ajánljuk, tegyen egy kis kitérőt. Szentiván békés kis tavánál pihenőhelyek várják a kirándulókat. A „szigetközben” kiépített helyeken pihenhetnek meg a vándorok, s erőt gyűjthetnek a fölöttük magasodó, újonnan épített madártani kilátó megmászására. A kiindulási helyünkről nyílik a kőfejtőhöz vezető sétány is, amely árnyas erdőben vezet a patak mentén. Iskolásokat, kirándulókat fogadnak Cserhátszentiván egykori iskolájában ma már csak akkor hallani gyermekzsivajt, ha erdei iskolások vagy kiránduló családok hangja tölti meg az ódon falakat. A festői táj és a környék számtalan látnivalója turisták sokaságát vonzza erre a vidékre. Nekik ajánljuk a település központjában lévő vendégházat. Gyermekkora szép szen- tiváni nyarainak emléke késztette dr. Kovách Georginát arra, hogy a használaton kívül került épületet megvásárolja. A kisbágyoni család sarjának cserhátszentiváni rokonai is voltak, az Ambróziák. Ismerte hát a falut, a rendszerváltás után családjával földet is vásárolt mindkét település határában. A gazdaságuk ugyan szépen gépesített, ám a sovány földeken kevés a termés. Csakhogy miként a gazdálkodás, úgy a nyaraltatás is legalább annyira nosztalgia, mint megtérülési számítás kérdése náluk. Ezt igazolja az is, hogy olyan rendkívül alacsony szállásdíjakkal ajánlják vendégházukat, amit a szerényebb körülmények közötti iskolák, vagy a nagyobb utazásokra anyagilag képtelen családok is megengedhetnek maguknak. A vendégház komfortja ugyanakkor a turisták minden igényét kielégíti, s remek bázist nyújt azoknak, akik Hollókő, Pásztó, Szentkút, Csesztve, Balassagyarmat felfedeznivalóiért kerekednek fel. Irodalmi emlékhelyek, természeti szépségek kínálnak látnivalókat a Cserhátban, ám aki kalandvágyóbb, annak a vártúrákra vagy a lovaglásra is lehetősége van a közelben. A tágas udvaron pedig akad bőven hely azoknak, akik a Hármasforráshoz tett kirándulás, vagy a Bézma megmászását követően a szabadtűzi konyhatudásukat szeretnék kipróbálni. A vendégeket a falu presszójában lévő gondnok fogadja, információkat azonban Interneten, a www.maganszal- las.hu/cserhatszentivan címen is találunk a szállásról. A telefonon érdeklődők az 1/355-9385-ös szá- mot hívhatják. _______________■ Ar cok a településről Csőri István A falugondnok Bár szakmája szerint finommechanikai műszerész, az árkok és parkok fűkaszálásától a hivatásos sofőri munkán át a faluban előforduló apróbb-cseprőbb dolgok mindegyikéhez értenie kell Csőri Istvánnak. A negyvenesztendős falugondnok kilenc éve Cserhátszentiván mindenese, még a gázcseretelepet is ő üzemelteti. Segítője hol van, hol nincs, ez mindig a szociális foglalkoztatáspolitika függvénye. Jobb időkben volt, hogy egész brigáddal veselkedhettek neki a faluszépítő munkának. A munka most is ugyanannyi, csakhogy ma nem nyolcán, hanem harmadmagával tartja rendben a települést. Ahogy körülnéz, mindenfelé látja a keze munkáját, s ez örömmel tölti el. Bár munkája nem nyolcórás, hisz' mikor kinek kell valamiért segítségre lenni, marad ideje saját kertjére is. Édesanyjával él, testvére gyermekei szívesen nyaralnak a szentiváni portájukon. Idősek ápolója Öregek gondozása, ápolása a feladata, s a bevásárlástól a takarításon, az ebéd házhoz szállításán át mindent megold Kabács Jánosné. Az alsótoldi konyhán főzött étel naponta általa kerül az idősek asztalára, s van, amikor postára, vagy gyógyszertárba megy a mások dolgait intézni. Három éve dolgozott már ugyanitt szociális munkásként, a gondjaira bízottak között akad 92, vagy 94 éves, egyedül élő asszony is. A segítségükre végzett munkát naplóban vezeti. A személyes odafigyelést igénylő munkáját szereti, ugyanakkor nem tudja, meddig is tart az még, ugyanis a szerződése jelenleg csak egy rövid ideig köti az önkormányzathoz. Cserhátszentiváni születésű, édesapja is idevalósi, s örül annak, hogy pincérnek tanult fia is a közelben maradt: Pásztón talált munkát. f ^ Kabács Jánosné Kozmával is birkózott Nem akármilyen történeteket hall Bakalár Tibortól az, aki csak egy kis időt is a társaságában tölt. Kis magyar személyes történelmet, amelyben ismert emberek emlékezetes pillanatai és szívbe markoló sorsok elevenednek meg. Egykor a porcelángyárban olyan emberek társaságában dolgozott, mint az alig egy esztendeje elhunyt Hofi Géza. Bakalár Tibor egyébként birkózó volt, ami a kondícióján még ma is jól látszik. A bajnok életét fiatalkorának politikai eseményei azonban nagyban befolyásolták: az olimpiai és világbajnok Kozma Istvánnak is edzőpartnere volt, ám az 1956-os forradalom leverésekor jutott neki a verésből és az akkor szerzett, gránát okozta sérülése a sportpályafutást is lerövidítette. Felesége akkoriban a Postásban tornázott, Cserhátszentivánnak később ő volt az utolsó tanítónője. Negyven éven át, három évvel ezelőtti haláláig foglalkozott az itt élő gyermekekkel. Hat falu orvosa Huszonhat évvel ezelőtt került Cserhátszentivánra dr. Forrást Ottokár. Miközben évfolyamtársai az egyetemi klinikákon való bentmaradásra törekedtek, ő a már vidéken praktizáló bátyja nyomdokaiba lépve, a vidéki életet választotta. A doktor úr hat település lakosságát látja el, s meggyőződése, hogy a szakmai kapcsolatokat is ápolni tudja a vidéken dolgozó háziorvos. A pásztói kórház megfelelő hátteret nyújt számára, a továbbképzések, tanfolyamok pedig az ország távolabbi szegletében élő kollégákkal is összehozzák. Dr. Forrási Ottokár a pásztói és a megyei orvoskamarában szívesen vállalt, s vállal ma is feladatokat, a megyei alelnöki tisztet is ő látja el. Mindemellett tagja a képviselő-testületnek, de volt már alpolgármestere is a településnek. Felesége az asz- szisztense, leánya ugyancsak mellette látja el az ápolónői feladatokat, az informatikával foglalkozó fia azonban már a fővárosban kere- si a boldogulást. ____________________________________________■
