Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)

2003-06-07 / 131. szám

Könyvhét előtt a Palócföldről Pezseg az élet mostanában a Palócföld körül. A közelmúltban látott napvilá­got a folyóirat idei 2. száma, s mint egyike az irodalmi élet szereplőinek, a lap is készül a 2003-as ünnepi könyv­hétre. Június 13-án, pénteken 17 órai kezdettel Salgótarjánban, a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban „Nem is­merhettük hányra áll az óra” címmel mutatják be a Palócföld ez évi külön- számait: a költészet napjára napvilá­got látott lírai válogatást, valamint a teljesen friss, irodalomtörténeti tanul­mányokat tartalmazó összeállítást. Szépirodalom - versek, novellák - vala­mint két költő, a mezőkövesdi Cseh Károly és a budapesti Pintér Lajos születésének ötvenedik évfordulójára írott köszöntő ve­zeti be a XLIX. évfolyam(!) második szá­mát. Cseh Károly munkásságát Bertha Zol­tán debreceni irodalomtörténész, vala­mint Kerék Imre soproni költőtárs méltat­ja, Pintér Lajosról Vasy Géza, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára írt elis­merő szavakat. E kitekintés mellett termé­szetesen nem hiányoznak a lapból a me­gyei, vagy éppen szorosan idekötődő alko­tók írásai sem. Őket a baglyasaljai Kup- csulik Ágnes, a balassagyarmati Pohánka Erika vagy a Bolyai János Gimnáziumban érettségiző diák, az egyébként Pásztón élő Kiss Ildikó versei képviselik. Hozzájuk so­rolható a salgótarjáni származású Molnár Zsolt újságíró, költő, művészeti író, sőt a veszprémi Széki Patka László verse is. Utóbbi azért, mert Bojtor Károly mátra- verebélyi születésű festő „Emlékezés” cí­mű képe ihlette abból az alkalomból, hogy az 1999-ben elhunyt művész az idén, már­cius 15-én lett volna hetvenéves. A verset a költő a hitvesnek, az özvegynek, Mártá­nak ajánlotta. A kerek évforduló az indíté­ka annak is, hogy e szám illusztrációit Bojtor Károly rajzai, festményei képezik. A 2003-as Madách-díjasok sorából Korill Ferenccel, a megyeszékhelyi József Attila Művelődési Központ igazgatójával beszélget Baráthi Ottó a frappáns című - „Ha hagynak dolgozni, akkor jól vagyok” - interjúban. A közéletből, s a helyi televí­zió képernyőjéről is jól ismert személyi­ség érdekesen, olvasmányosan beszél éle­téről, eddigi betöltött funkcióinak tanulsá­gairól s nem utolsósorban a kultúráról. Egyebek közt szó esik a Palóc­föld hasábjain, 1986-ban meg­jelent a „Reformoknak is meg­van a maguk sorsa” című ta­nulmányáról js, amelyben Korill Ferenc a filmforgalma­zás akkori korhadt, életidegen rendszeréről fejtette ki nagy feltűnést keltett nézeteit. Egy másik művészetről, jelesül az irodalom televíziós jelenlété­ről, „tündökléséről” illetve hi­ányáról, „bukásáról” érteke­zik Farkas Katalin egykori szerkesztő, ma művelődés- szervező a „Vers, eredj...” cí­mű, eredetileg szakdolgozat­nak készült nagy ívű, jól bibli- ografált tanulmányában. A je­lenlegi helyzetről, az irodalom háttérbe szorulásáról meg­szívlelendő gondolatokat örö­kít meg: napjainkban „ismét újjáéled a szóbeli­ség”, a közönség az irodalom való­di, ősi közegén át, audiovizuális úton jut irodalmi él­ményhez. De csak akkor, ha eljuttat­ják hozzá. S mivel éppen a legrászorultabbak (legigénytelenebbek) nem vá­logathatnak a közlésmódok (szolgáltatások) között, szinte kötelessége lenne a leginkább hozzáférhető eszköz, a televí­zió gazdájának (a „köznek”) ezt az igényt kiszolgálni, éb­ren tartani vagy felkelteni.” Kurdi Mária, a Pécsi Tudo­mányegyetem Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tan­székének tanára Delmot Bolger dublini íróval beszélge­tett. Az interjú tanulsága ben­ne foglaltatik a címében: „Joyce-szal nem lehet verse­nyezni, az ember egyszerűen legyen önmaga”. A beszélge­tést követően az író „Jeromos passziója” című drámájából is olvashatók részletek. Ugyan­csak világirodalmi horizontú írás fűződik Király Nina nevéhez. A színháztörténész Dosztojevszkij a „Szelíd teremtés” című „monodrámájáról” mondja el véleményét. Mintegy ellenpontként értelmezhető a ba­lassagyarmati újságíró, Elekes Éva írása, amely visszatérvén a megyébe, három nógrádi településről - Vanyarcról, Csitár- ról és Szécsényről - megjelent helytörté­neti tanulmányokat, könyveket mutat be. A csitárit a napokban elhunyt Zólyomi Jó­zsef muzeológus, néprajzkutató írta, Szécsény várostörténeti krónikája Szenog- rádi Ferenc pedagógus, a Nógrád Megyei Hírlapban is rendszeresen publikáló új­ságíró nevéhez fűződik. A megalapításának félszázadik évfordu­lójára készülő Palócföld legújabb száma - mint jelezni szándékoztunk - jól egyesíti a megyén belüli és túli értékeket mind a fel­dolgozott témákat, mind az írások szerzőit tekintve. •k Dukay Nagy Ádám költőtől, a lap egyik szerkesztőjétől megtudtuk, hogy június 13-án, az ünnepi könyvhét keretén belül mutatják be a nagyközönségnek a költé­szeti különszámot - amelyet ő maga szer­kesztett és interpretál - valamint az iroda­lomtörténeti különszámot Kovács Anna szerkesztésében. A „csupavers” kiadvány kapcsán Kupcsulik Ágnes és Paróczai Csa­ba tart szerzői felolvasást. Ugyancsak szellemi izgalmat keltő eseménynek ígér­kezik a tanulmányok Kovács Anna általi méltatása, hiszen az elemzettek oldalán olyan irodalomtörténeti kiválóságok sze­repelnek mint például Ady Endre, Babits Mihály, Gárdonyi Géza, Illyés Gyula, Jó­zsef Attila, Madách Imre, Mikszáth Kál­mán, Molnár Ferenc, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, a szerzők sorában pedig jó nevű irodalomkutatók, rangos, de legalábbis te­hetséges publicisták sorakoznak. _____ CSONGRÁDY BÉLA I llusztráció a Palócföld 2003/2-es számából: Bojtár Károly „Márta” (1969) Bojtor Károly „Lovasok" (1997), gobelinkarton, vegyes technika Pünkösdi dalostalálkozó Tizenhat magyar, illetve nem­zetiségi népdalkört és népzenei együttest vár hagyományos pün­kösdhétfői dalostalálkozójára a tatabányai Bányász Művelődési Otthon. Az először 1981-ben meg­rendezett eseményre annak ide­jén mintegy tucatnyi csoport je­lentkezett, s az érdeklődés azóta is töreüen: az ország távolabbi ré­szeiről és a határon túlról is vár­nak vendégeket, ezúttal a szlová­kiai Pogrányból érkezik együttes. A csoportok 10-15 perces bemu­tatóit szakértő zsűri értékeli. Santana nagylelkű felajánlása zöttebb országa: több mint öt­millión betegedtek meg AIDS- ben vagy hordozzák magukban a betegség vírusát. Naponta 1600 dél-afrikai fertőződik meg HIV- vírussal és 600-an halnak meg az AIDS következtében. Carlos Santana az AIDS elleni küzdelem céljára ajánlja fel nyári koncertkörútjának teljes nyereségét. A latin gitár- virtuóz arra számít, hogy 2,5-3 millió dollár jön össze az Egyesült Ál­lamokban tartandó 23 koncertből. Az 55 éves mexikói születésű gitá­ros, énekes és zeneszer­ző június 13-án az észak-karolinai Raleigh városban kezdi és július 14-én Los Angelesben fe­jezi be a Shaman című lemezéről elnevezett koncertkörutat. A világban 42 millió ember betegedett meg AIDS-ben, vagy hordozza magában a betegségért felelős HIV-vírust, és közülük 29 millióan élnek Afrikának a Sza­hara alá eső területén. A Dél-afri­kai Köztársaság a világ legfertő­HuUámvasutazási rekordkísérlet Másodszor is nekiül, hogy új világrekordot állítson fel hul- lámvasutazásból az amerikai Richard Rodriguez a németor­szági Hasslochban. A chicagói egyetemi docens csütörtöki saj­tóértekezletén bejelentette, megkísérli, hogy egy egész hó­napon át naponta csupán 15 perces megszakításokkal utaz­zék a hullámvasúton. Rodriguez 2002-ben a hass- lochi Holiday Parkban 104 egy­mást követő napon napi tíz órát töltött a hullámvasúton. Telje­sítménye azonban nem került be a Guinness Rekordok Köny­vébe: a jelenleg érvényes rekord 35 óra megszakítás nélküli uta­zás, amelyet tavaly állítottak fel egy japán szabadidő parkban. A 44 éves Rodriguez két hul­lámvasutat is igénybe vesz majd rekordkísérletéhez, s vécét épí­tenek be azokba a kocsikba, amelyeken majd utazik. Az ülé­seket jól kipámázzák, hogy a férfi aludni is tudjon bennük. A chicagói Lojola Egyetem do­cense szerint a hullámvasúton történő utazásnál az első két nap a legnehezebb. Három-öt nap el­teltével már jobban tud aludni a hullámvasúton, mint akármelyik szállodában. A rekorder „útja” során rádiót hallgat, olvas és a többi utassal is.beszélget. Hotel „cidri” az USA-ban is Jéghotel épül Finnország, Svédország és Kanada példáját követve az Egyesült Államokban is. A tervek szerint az alaszkai Fairbankstől mintegy száz kilo­méterre északkeletre folyik majd a küenc méter magas szálloda építése szinte kizárólag hóból és jégből. A jéghotel a tervek sze­rint idén novemberben nyílik meg. A hat gótikus stílusú szoba jégágyait Ténszarvasbőr borítja, hogy a vendégek a mínusz 2,2 Celsius-okos szobahőmérsékle­ten mégse fagyjanak halálra. Golyóstoll, már hatvan éve Hallókészülékes macska Földünk idősebb, mint eddig vélték Hatvan évvel ezelőtt, 1943. június 10-én Argentínában sza­badalmazták a magyar szárma­zású Bíró László József golyós­tollát, amelyet a köznyelv Ar­gentínában ma is bírónak nevez, s amelyet angol nyelvterületen máig biro pennek, röviden bironnak hívnak. A neves feltaláló 1899. szep­tember 29-én született Budapes­ten. Több szabadalma mellett a világhírnevet a golyóstoll hozta meg számára. Feltalálásához az ötletet a véletlen adta: amikor az íróasztalon felborult egy tintás­üveg, az ott tartott apró golyók végigszaladtak a tintán, nyomot rajzolva az asztalra. Bíró először nagyméretű golyót alkalmazva ládaszignáló tollat készített, amit bemutatott az 1931. évi Budapes­ti Nemzetközi Vásáron. Később kisebb méretben kivitelezve író- tollként is bemutatta találmá­nyát. Szabadalmát 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Ki­rályi Szabadalmi Bíróságnál. A legnagyobb kihívást a meg­felelő sűrűségű festék kikísérle­tezése jelentette, s végül az önt­vényrepedést jelző festék alkal­mazása vált be. Miután 1943. jú­nius 10-én szabadalmaztatta go­lyóstollát, megkezdte gyártását is. Először a brit királyi légierő számára gyártották a Bíró-féle golyóstollat, a franciák pedig BIC (Biró Crayon) néven árusí­tották. New Yorkban a forradal­mi újítást mint „víz alatt is író” tollat reklámozták, s 12 dollár 30 centbe került. Hallókészüléket kap egy csak­nem teljesen süket macska Német­országban. Leo áüagos házimacs­ka, küencéves, fekete bundájú, éle­te a dívány és a konyhaasztal kö­zött zajlik, de hat év óta nemigen hall semmit. Gazdája, Susanna Hohmann azonban nemrég olva­sott egy hirdetést, amelyben sze­rencsére éppen süket macskát ke­resett valaki, nevezetesen Hans- Rainer Kurz állati hallókészülék­szakértő és az asszony jelentkezett nála. Kurz már 1995-ben hallókészü­léket fejlesztett ki kutyák számára, jelenleg pedig a hannoveri állator­vosi klinika orvosaival együtt negyven macskán kísérletezik hal­lókészülék beültetésével. Május közepén beoperálták Leo fejébe a hallókészülék tokját. A következő lépés az lesz, hogy beültetik a di­gitális hallókészüléket, amelynek segítségével a macska képes lesz agyában feldolgozni a megszokott akusztikai jelzéseket, azokat az egészen halkakat is, amelyeket ed­dig nem hallott meg. A főpróba megvolt, és megállapították, hogy Leo újra hall. Akárcsak a kutyák hallókészüléke esetében, Kurz ez­úttal sem óhajtja szabadalmaztat­ni találmányát. Egy macska-halló­készülék beültetéséért 300-400 eurót kér és biztos benne, hogy ha a macskák egyszer megszokták a készüléket, újból úgy mozognak majd a szabad természetben, ahogy az egy macskától elvárható. Ez dói csak az jelent kivételt, ha rossz időben akarják kitenni a szű­rét, mert akkor minden macska süketnek tetteti magát... A Föld a Naprendszer születé­sének a szakaszában az eddig vélt- nél hamarabb alakult ki - hozták nyüvánosságra kutatásaik ered­ményeit amerikai tudósok. A Science című tudományos fo­lyóirat pénteki számában megje­lent írásában Stein B. Jacobsen, a kutatócsoport egyik tagja azt írta, hogy a Föld - akárcsak a Naprend­szer másik három belső bolygója - a Nap születését követően 10 mil­lió évvel lényegében már kiala­kult. Miután mintegy 4,5 milliárd esztendővel ezelőtt a Nap belsejé­ben beindultak a nukleáris reakci­ók - és így az égitest hőt és fényt bocsátott id magából - mindössze 10 ezer évnek kellett eltelnie ah­hoz, hogy meginduljon a négy bolygó születési folyamata. Ez a szakasz a Nap születését követően mintegy 10 millió évvel lezárult, lé­nyegében a belső bolygók ekkorra már betagozódtak a Nap köré, az­az a központi csillagunkhoz leg­közelebb a Merkúr, majd kifelé haladva a Vénusz, a Föld és a Mars foglalta el Nap körüli pályáját. Ekkoriban Földünk mérete a mostaninak 64 százaléka volt. A gyarapodást mintegy 20 millió esztendővel később az okozta, hogy bolygónk összeütközött egy Mars méretű égitesttel. Tudósok eddig úgy vélték, hogy a Föld a Nap születése után 50 millió évvel jöhetett létre. Most azonban a Földre hullott meteori­tokon végeztek el izotópos teszte­ket, és ezek arra mutatnak, hogy a Föld 40 millió évvel öregebb, mint azt eddig gondoltuk. __________________________!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom