Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)

2003-06-05 / 129. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYE I KÖRKÉP 2003. JÚNIUS 5., CSÜTÖRTÖK Szemünk védelmében Bajban ismerni meg az igaz barátokat A napszemüveg ma már nem csak divathóbort. Létfontosságú kellék, amely megvédi a szemet a káros ultraibolya sugárzástól. Ezért nem mindegy, milyet biggyesztünk az orrunkra... Szemünk ugyanúgy károsod­hat, mint a bőrünk. A nagy meny- nyiségű UV-sugárzás hosszabb hatásaként kialakulhat a szürke hályog. A roncsolás lassan és fáj­kisebb károsodást okozhat, de hosszabb távon elfedi a szaruhár­tya egy részét és így romlik a lá­tás, egyetlen kezelési módja pedig a műtét. nősen veszélyeztetettek. Ha a gyermeknek választunk nap­szemüveget, legyünk körültekin­tőek, mert a legtöbb, pár száz fo­rintért kapható csak játékra alkal­mas, egyáltalán nem véd. Sokszor gond a gyermek napszemüvegre való szoktatása, de van, akinél nagy szükség van rá. A két-há­Nem mindegy mivel védjük szemünk világát FOTÓ! OY. T. dalommentesen jelenik meg, mégis rontja a látást. A roncsoló­dás lehet retinagyulladás, vagy kúszóhályog. Az UV-fény a napenergia része - láthatatlan, rövid hullámhosszú sugárzás. Az UV-sugárzás forrása lehet az ívhegesztés, a nagy inten­zitású higanylámpa és a szolári­um fénycsöve is. A Földet érő UV- sugárzások nagy részét kiszűri az ózonréteg, de nem mindet. Egy orvosi kutatóintézet szerint az ózonréteg kimerülésével évente közel negyvenezerrel nő a szem­megbetegedések száma. Rövid idő alatt az UV-sugárzás A legegyszerűbb megoldás, hogy szemünk ne károsodjon: ke­rüljük a napot, hordjunk kalapot, viseljünk napszemüveget. Egy jó napszemüveg csökkenti a szemet érő UV-sugárzás mennyiségét. A napszemüvegeknek meg kell felelnie az adott ország szabvá­nyának, amely meghatározza, hogy mennyi UV-fényt kell a szemüvegnek felfogni. Ezt a szemüveg sarkában elhelyezett kis címke jelzi. Vannak általános (utcai viselet) és speciális (sporto­láshoz, munkához) célra készült napszemüvegek. A gyermekek és a fiatalok külö­rom éveseknek még elég a napel- lenzős sapka, de e kor fölött érde­mes szakorvos véleményét kikér­ni. Sok napszemüveg lencséje nincs, vagy rossz szűrővel van el­látva. Az utcán, szupermarketek­ben árusított darabokat általában nem vizsgálják be, mégsem tiltják forgalmazásukat. A jó minőségű, bevizsgált nap­szemüvegek akár több tízezer fo­rintba is kerülhetnek. Kevesen tud­ják megvenni őket, ezért „kapó­sak” az utcán és egyéb helyen árult olcsóbb fajták, amelyek gyakran több kárt okoznak, mint hasznot. Újjáépülő Ipoly-hidak NMH-Információ Az Ipoly folyó megyénket érintő szakaszán, a magyar­szlovák határ két oldalán talál­ható települések polgármesterei átkelőhelyeket szeretnének léte­síteni. Mint megtudtuk, a Nóg­rád Megyei Állami Közútkezelő Kht. megbízásából a budapesti Főmterv Rt. szakemberei már el is végezték a hidak építéséhez kapcsolódó felméréseket. Ür- mössy Ákos, a kht. osztályveze­tője elmondta: jelenleg vizsgálat készül az Ipoly Pest és Nógrád megyei szakaszán egykor mű­ködött, viszont a második világ­háborúban felrobbantott, tönk­rement, lerombolt hidak újjáépí­téséről.- A folyó Nógrád megyei sza­kaszán jelenleg Parassapusz- tánál és Balassagyarmatnál lehet hídon átkelni - tájékoztatta la­punkat Ürmössy Ákos. Hozzá­tette: a jövő évi EU-csatlakozást figyelembe véve ez kevésnek bi­zonyul. Várhatóan Drégelypa- lánk és Ipolyvég, Balassagyar­mat (Újkóvár) és Kóvár, Orha- lom, vagy Hugyag és Ipolyvarbó, Pösténypuszta és Pető, valamint Nógrádszakál és Rárósmulyad között épülne átkelő. A közelmúltban a Nógrád Me­gyei Közgyűlés Hivatala megbe­szélésen ismertette az Ipoly-hi- dak állapotát és megállapították, hogy hat híd esetében további vizsgálatokra van szükség. _____ H. B. Sa lgótarján Rengeteg olyan ember van, akinek segítségre lenne szüksé­ge, mégsem meri nyilvánosan vállalni sorsát. Fél, hogy az em­berek elfordulnak tőle, ha meg­tudják, hogy néha még enniva­lóra sincs pénze. Akiknek önhi­báján kívül alakult így az életük, gyakran gúnyos megjegyzések tárgyai lesznek. Segítséget csak szóban kapnak és még az addig barátnak mondott emberekről is kiderül, hogy csak rosszindula­tú, rosszakaratú ellenségek. Múlt szombati számunkban megírtuk a salgótarjáni Pintér Gézáné és lánya sanyarú sorsát. Azóta több visszajelzés érkezett lapunkhoz. Ez is bizonyítja, hogy többen együttéreznek az asszonnyal, aki pár ezer forint­ból próbál boldogulni. Gyors se­gítségként egy vállalkozó ötezer forintot és egy kis csomagot kül­dött Pintér Gézánénak, majd az St. Glass Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt. és dolgozóinak jóvoltából egy nagyobb csomag élelmiszert juttathattunk el az Ybl Miklós útra. Egy fiatal buda­pesti újságíró és kollégái jelen­leg is azon munkálkodnak, hogy pénzt gyűjtsenek Pintér Gézá­nénak és lányának, hogy ki tud­ják fizetni a több százezer forin­tos tartozásukat. A „tűzoltómunka” tehát el­kezdődött, de az eladói képesí­tése ellenére munkanélküli asz- szony boltokban, gyárakban el­utasító válaszokat kapott, lánya pedig úgy érzi, hiába tanult érettségi után több évig, soha nem lesz munkája már. Egyet­len időtöltése az olvasás, de új­ságra sincs pénzük. Gyenge, ki­merült, s próbál bízni abban, hogy vannak még csodák. ______ FISSZA A z elmúlt hét végén tartotta éves beszámo­lóját a TIT Pásztó Váro­si Egyesülete. Bagyin Pál elnök megnyitóját követően Zombori Ot­tó, a TIT Csillagvizsgá­ló Intézet igazgatója tartott egy rendkívül iz­galmas és szinte min­den résztvevőt rabul ej­tő előadást. Kosztolá- nyi-verssel indította mondandóját, majd a napfogyatkozás kérdé­seivel foglalkozott. Ké­sőbb a csillagjegyek­kel, azok kialakulásá­val kapcsolatos ismere­teket osztotta meg a hallgatósággal, és mindezt bemutatta nél­külözhetetlen esernyő­jén, melynek belső részén ott volt az egész csillagrendszer. A mozgó csillagok alapján vezet­te le miért hét nap egy hét. Végezetül Nemes Nagy Ágnes Tanulni kell című versével zárta elő­adását a kiváló csil­lagász. Tóth Imréné, az egyesület igazgató­ja beszámolóját a közhasznú tevé­kenységről több té­makörre bontva tar­totta meg. Elsőként a klasszikus ismeretterjesztő tevékenységről szólt, melyben hangsúlyozta, hogy a magyar tudomány napján előadást tar­tott Zombori Ottó, dr. Koch Zombori Ottó és esernyője Tóth Imrene igazgató Sándor és Jókai Anna, illetve a magyar nyelv hete alkalmával dr. Szűts Gábor. Megrendezték a felnőtt tanulók hete - a tanulás ünnepét is számos más program mellett. Második fő kérdés­körként a felnőttkép­zésről szólva az igazga­tónő kiemelte, hogy biztosított a jogszabályi háttér, ez év január 29- én elnyerték a felnőtt- képzéshez az akkred- itációt. A szakmai kép­zés, átképzés terén több szakmai tanfolyamra és vizsgáztatásra került sor, bukás­mentes, sikeres vizsgákkal. Tóth Imréné legkiemelke­dőbb feladatuknak az idegen nyelvi képzéseket és az akkre­ditált nyelvvizsgákat említette, amely angol, német és lovári nyelveken folyt és folyik. Kü­lön örömmel ecsetelte, hogy két nyelvtanáruk megszerezte az akkreditált TELC angol vizs­gáztató tanári címet. A szerve­zeti életet jónak és tartalmas­nak értékelte, miként a gyü­mölcsözően alakuló partnersé­gi viszonyt a TIT országos há­lózatán. A szervezet idei terveiről az igazgatónő elmondta, hogy az eddigi jól bevált tevékenységi kört kívánják folytatni, termé­szetesen új, valamint az aktuá­lis évfordulókhoz kapcsolódó, közérdeklődésre számot tartó rendezvényekkel kibővítve. KEREKES LAJOS TIT: magas színvonalú tevékenység Pásztó Nógrád megye gazdálkodóinak külkereskedelmi kapcsolata, EU-tagországokba irányuló tevékenysége (1.) Nógrád megye export-import kapcsolata millió Ft Megnevezés 2000 2001 2002 2001/2000 2002/2001 Export millió Ft 69 798 73 504 77 274 105,3% 105,1% EU-ba export millió Ft 46 755 54 119 56 455 115,8% 104,3% EU export részaránya % 67,0% 73,6% 73,1% Import millió Ft 26 974 27 649 31 901 102,5% 115,4% EU-ból import millió Ft 13 900 16 310 14 464 117,3% 88,7% EU import részaránya % 51,5% 59,0% 45,3% Az adóhivatal rendelkezésére álló bevallási adatok alapján kimutatott társadalmi-gazdasági mutatók jól tükrözik a megye helyzetét. Áfa­bevallások összesített adatai alap­ján látható a belföldi és exportbevé­tel, a belföldi és importbeszerzés, a megvalósult, illetve folyamatban lé­vő beruházások értéke. Az áfa-be­vallások 2000. évtől lehetőséget ad­nak az európai uniós országokkal folytatott kereskedelmi kapcsola­tok összesítésére. Az elmúlt években az export folya­matosan növekedett, a 2002. évi 308 milliárd Ft összes bevételen belüli ará­nya 25%, 77 milliárd Ft. A beszerzések összege 242 milliárd Ft, növekedése közel 11%, melyen belül az import 32 milliárd Ft-ot jelent. Nógrád megye exportáló adóalanyai­nak száma kismértékben növekedett az elmúlt években, 2002. évben 330 gaz­dálkodó exportált - az áfa-köteles adó­alanyok 4,4%-a - körük alig változott az elmúlt években. Az importálók száma is meghaladja a 300-at, számuk évek óta mérsékelt ütemben növekszik. Az áfa-köteles gazdálkodók 2%-a bo­nyolít export- és importtevékenységet. Az áfa-köteles gazdálkodók alig több mint 1%-a folytat legalább 3 éve, ill. an­nál több ideje külkereskedelmi tevé­kenységet. 2002. évben a kivitelt bonyolítók 1/3 része az Európai Unió országaiba szállí­tott. Az összes export 73%-a, 56,5 milli­árd Ft irányul EU-s országba. Növeke­dése ugyanakkor elmarad az összes ki­vitelétől, ill. az előző időszaki növek­ménytől. 2002-ben több mint 100 gazdálkodó bonyolított beszerzést az EU tagorszá­gaiból, az összes importon belüli része­sedésük ugyanakkor 50% alá csökkent. AZ EXPORT JELLEMZŐI Az összes export több mint 97%-át a kft.-k, rt.-k bonyolítják. Az EU tagálla­maiba irányuló összes kivitelből része­sedésük ettől kissé magasabb. Az álta­luk realizált export háromnegyed része, 55,4 milliárd Ft irányul az unió felé. Elsősorban Németország, Ausztria a fő felvevőpiacuk, de egyre nagyobb te­ret nyer a Benelux államok és a skandi­náv térség. Elsősorban az innen áramló külföldi tőkével alapított cégek biztos piaca az anyaország. A bt.-k exportja jelentősen visszaesett, a 2001. évi 3,6 milliárd Ft-tal szemben 2002. évben mindössze 1 milliárd Ft for­galmat bonyolítottak. Az EU- tagállamok­ba irányuló exportjuk csökkenése ettől még nagyobb mértékű volt (3,3 milliárd Ft-ról 780 millió Ft-ra). A mérséklődés egy vállalkozás exporttevékenységének visszaeséséből adódik. A cég az export közel 70%-át bonyolította 2001-ben, ami teljes egészében az EU felé irányult. 2002. évben viszont nem végzett gazdasági te­vékenységet. Ennek a vállalkozónak a ki­esését a többi társaság bővülő külgazda­sági kapcsolata nem tudta ellensúlyozni. Az egyéni vállalkozók összes exportja egyharmaddal mérséklődött 2002. évben, viszont az EU-tagállamokba közel 46%-kal többet értékesítettek. A 63 fő exportáló egyéni vállalkozó 840 millió Ft kiviteléből 11 fő kivitele 261 millió Ft étékben irányult az EU tagállamai felé. Bár számuk ala­csony, örvendetes az EU felé irányuló nö­vekmény, hisz ez a kör alacsony tőkeerejé­nél fogva nehezebben tud piacot teremteni külföldön és ott versenyben maradni. Az export több mint 83%-át, 64 mil­liárd Ft-ot a feldolgozóipari ágazat ter­mékei képviselik, mely előző évhez képest mérsékeltebben alakult. Az ágazaton belül meghatározó a gépipar 35 milliárd Ft-os exportjával, bár ez a kör is veszített részesedéséből. A ko­hászat közel 10 milliárd Ft exportja is 13%-kal kevesebb, mint az előző év­ben. A feldolgozóipar ágazatain belül viszont közel 80%-kal bővült az élel­miszeripar kivitele, bár összege nem éri el 1 milliárd Ft-ot. Az export növekményéhez a szolgál­tatás és vendéglátás járult hozzá legin­kább, mely ágazat 10 milliárd Ft-os ex­portja több mint két és félszeresére emelkedett. Ebbe az ágazatba tartozók az exportból 14%-kal részesednek. A gépipar, illetve a szolgáltatás tu­dott leginkább az Európai Unió tagálla­maiban teret hódítani. Exportjuk közel 90%-a irányul a tagállamokba és ki­emelkedő a szolgáltatás terén e tér­ségbe irányuló 9 milliárd Ft-os kivitel közel négyszeresére emelkedése. A ko­hászat, vegyipar, élelmiszeripar termé­keinek 50%-a tudott versenyképes lenni ezen a piacon, bár a vegyipar exportján belül mérséklődött ez az irány. (Folytatjuk) CIKKÜNK A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

Next

/
Oldalképek
Tartalom