Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)
2003-06-26 / 146. szám
2003. JÚNIUS 26., CSÜTÖRTÖK VILÁG TÜKÖR NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP - 9. OLDAL Cél a közös érdekérvényesítés Kovács László, Vladimír Spidla, Mikulás Dzurinda és Leszek Miller a szlovákiai üdülőhelyen fotó: europress/epa „Közepes országok” A négy országot az Unión belül adott földrajzi helyzetük köti majd ösz- sze, közülük három ország úgymond a „közepes kategóriába” tartozik, Lengyelország pedig a nagy uniós országok egyike lesz, ezért ebben lesz némi érdekkülönbség, ám ez kevésbé fontos, mint az a körülmény, hogy új országként egyaránt érdekünk a tizenöt tagország között egyenrangúságunk és egyenjogúságunk megteremtése - nyilatkozta a V4-csúcs alkalmából Kovács László. Hírek Dunai hajózás Befejeződött az újvidéki Duna- szakasz megtisztítása. Az 1999 áprilisi NATO-katonai akciók következtében Növi Sad három hídját lerombolták, így a Duna-szakasz hajózhatatlanná vált. A nemzetközi hajózási út most már teljes mértékben használható, az erre szánt mintegy 26 millió euróból 10-15 százalékot sikerült megtakarítani. MTI Követségi robbanás Robbanások rázták meg szerdán a libériái fővárosban, Monroviában az Egyesült Államok nagykövetségi épület- együttesét, többeket megsebesítve a harcok elől a diplomáciai negyedben menedéket kereső sok ezer helyi lakos közül. A képviseletről menekülő szemtanúk elmondták, hogy legalább egy lövedék csapódott be az amerikai követségbe, mti Nem váratlan A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget nem érte váratlanul, hogy elutasítják azt a javaslatát: kerüljön ki a nemzetállamként történő megfogalmazás az ország alkotmányából - jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint az RMDSZ-en kívül egyetlen román politikai párt sem értett egyet a javaslattal, mti Ankara bizakodik Törökország elégedett a sza- loniki csúcs határozatával, amely szerint 2004 decembere előtt megkezdődhetnek a EU-csatlakozási tárgyalások Ankarával - mondta Bülent Arinc a török parlament elnöke Budapesten.mti NATO-vizit Egynapos látogatást tesz ma Koszovóban az észak-atlanti szervezet állandó tanácsa (19 tagország nagykövete, Robertson főtitkárral az élen), és a hét meghívott új kelet-európai szövetséges nagykövete. Az atlanti szövetség ily módon is kifejezésre akarja juttatni: megadja a szükséges katonai biztonsági garanciát a balkáni térség stabilitásához, mti Elfogott miniszter Amerikai kézre került a volt iraki tájékoztatási miniszter. Muhammad Szaid asz- Szahafot egy úttorlasznál tartóztatták fel amerikai katonák Bagdad elővárosában. Eddig egy rokonának házában rejtőzködött. A háború alatt asz- Szahaf gyakran okozott megrökönyödést, cáfolva azt is, amit a tévénézők olykor élőben láthattak, mti A Visegrádi Négyek országainak csúcsvezetői között teljes az egyetértés abban, hogy együttműködésük az uniós keretek között, a négy ország EU- csatlakozása után is jól hasznosítható, elmélyíthető, ezért folytatandó - szögezték le közös nyilatkozatukban szerdán a szlovákiai Alacsony-Tátrá- ban a résztvevők. Tálé „Közösen sokkal könnyebben tudjuk érvényesíteni elképzeléseinket” - nyilvánították ki a négy ország több mint tízéves együttműködését elégedetten summázó politikusok, atók leszögezték: a kölcsönös szolidaritás és támogatás jegyében eredményesen tudták segíteni egymás NATO- és Strasbourg A közgyűlés emberi jogi és jogi bizottsága által határozati javaslatként beterjesztett jelentés megvitatását a parlamenti közgyűlés szerdán kezdte meg. A 13 pontból álló határozattervezet alapja a holland Erik Jürgens által a bizottság elé terjesztett és a magyar javaslatoknak megfelelően már számos ponton módosított jelentés, továbbá a bolgár Lacsezar Tosev által a politikai kérdések bizottságában benyújtott jelentés. EU-csatlakozását. A csúcstalálkozón megállapodtak az Unión belüli visegrádi együttműködés folytatásának elveiben, és egyetértettek abban, hogy a nemzeti koordinátorok munkacsoportjai által kidolgozott elképzelések alapján a soros Csehország elnökségét záró jövő évi csúcstalálkozón ezt egy meghatározó erejű dokumentumban rögzítik. A találkozón a vendéglátó A határozattervezet jelenlegi formájában tartalmi kérdésekben már nem emel kifogást, míg korábbi változata a területi elv megsértésében és a hátrányos megkülönböztetés több formájában is elmarasztalta a kedvezménytörvényt. E vitás pontok egyrészt a törvény 2003. június 23-i módosításának következtében, másrészt a Jürgens-jelentés szövegében a magyar fél által kifogásolt pontatlanságokról folytatott egyeztetések következtében megszűntek. A jelenlegi tervezet értelméSzlovákia kormányfője, Mikulás Dzurinda átadta a V4 soros elnökségét Csehország miniszter- elnökének, Vladimír Spidlának. A magyar miniszterelnök, Medgyessy Péter képviseletében jelen lévő Kovács László külügyminisztertől Leszek Miller lengyel kormányfő vette át országa nevében a Visegrádi Alap egy évre szóló elnökségét. ben az ET közgyűlése elvben kedvezően fogadja az anyaállamoknak más államokban élő kisebbségei kulturális, nemzeti, nyelvi azonosságának megőrzéséhez nyújtott támogatását. Hangsúlyozza azonban, hogy az anyaállamoknak a segítség- nyújtásnál ügyelniük kell arra, hogy azt mind formájában, mind tartalmában elfogadja az az ország is, amelyhez a kisebbségek tartoznak. A „közgyűlés nyomatékosan kéri Magyarország kormányát és Országgyűlését, hogy találja meg a módját a 2001. június 19-i, a kisebbségek iránti kedvezményes bánásmódról szóló törvény módosításának oly módon, hogy az a szomszédos országokkal történő tárgyalásokon és kétoldalú egyezményeken alapuljon”. Bírálat és elismerés Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése a szerda délelőtt elé terjesztett határozattervezetben nyomatékosan kéri a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy a megfelelő formában és a nemzetközi szervezetek által is megfogalmazott bírálatokat figyelembe véve módosítsa a 2001. június 19-én elfogadott kedvezménytörvényt. A közgyűlés egyúttal felszólít minden érintett kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat, vagy folytassa azokat. ________________ÁLLÁSPONT_________________ N YEMCSOK LÁSZLÓ Búú-bánattól fogyózásig Kényszeraratják a búzát, mert beérett, akarom mondani beszáradt. Az aszály ellenére az ország kenyere megterem, de a gazdák szerint könnyen lehet, hogy éhen hal, aki termeli a gabonát. Háromtonnás átlagtermésnél nem „kaszál” a paraszt, csak veszít, hiszen 30 ezren felül kellene kapnia a búza tonnájáért, hogy legalább veszteséges ne legyen. A biztatás ugyan jön az agrárvezetéstől, hogy lesz majd magasabb átvételi ár, hiszen Ukrajnában és Romániában is aszály pusztított. Néhány agrárszakember ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy például Kazahsztánban, Üzbegisztánban, az USA-ban, Ausztráliában a tavalyinál jobb termés várható, és Oroszország sem panaszkodhat. Kinek higgyen a gazdálkodó? A termelők szerint ma már senkinek sem lehet, megtanulták ezt a sertésfelvásárlásnál és a tejfelesleg kezelésénél. Igaz, a szaktárca hozott támogatási rendeleteket, intézkedéseket, de más a papír és más a valóság. Hiába adják meg a minőségi sertésért a közvetítők a kilónkénti 230 forintot, ha aztán szállítási költség és jutalék címén levonnak tőlük. Aztán hiába korlátozzák rendeletileg a tehenek tejtermelését, ha a jószág azonnal nem hajlandó erre, és azt sem tudja, mikor mennyit adjon, hogy jó legyen a gazdának, a feldolgozónak és az államnak is. (Magáról nem is beszélve, hiszen olyan „nevelést” kapott, hogy minél többet.) A túlsúlyos disznónak is fogynia kellene, mert mindig kihízza azt az éppen aktuális túlsúlyos felső határt, amit még támogatnak. A búzának, a kukoricának is meg kellene magyarázni, hogy mikor mennyit teremjen, ha jót akar a gazdájának, az ágazatnak. Van egy másik verzió is, a többség megelégedésére szolgáló szabályozott piac működése. Ezzel csak az a baj évek óta, hogy Magyarországon vagyunk, és az állatok, a növények keveset beszélnek. EGYETÉRTEK: 06-90430-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640-330404 CSÁK ELEMÉR A fele köztársaság A köztársasági elnökhöz fordult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, hogy kérjen alkotmányos normakontrollt a közoktatási törvény hétfőn elfogadott módosításaira. Felébredek éjszaka, és azon töprengek: mit tennék, ha én lennék a köztársasági elnök? Mádl Ferenc hétfőn visszaadta a kórháztörvényt a parlamentnek, pedig nyilvánvalóan tudta, hogy az Országgyűlés a jogszabályokat az ő kifogásai ellenére is elfogadja. Mi vezette az elnököt erre a lépésre? Asszisztálni akart saját, államfői presztízsének a megnyirbálásához? Netán abban reménykedett, hogy hivatali tekintélye „átviszi” kifogásait a törvényhozáson? Vagy azt akarta demonstrálni - megaláztatása árán is -, hogy semmivel nem ért egyet, ami a kormány programjának része? Az utóbbi hetek- hónapok történései azt sejtetik, inkább az utóbbiról van szó. Mádl Ferenc „lebegtette" viszonyát az EU-csatlakozásról szóló népszavazáshoz (ahogyan azt a Fidesz tette); tüntetőleg odaállt egy ellenzéki vonzódású főtisztviselő és egy közszolgálati médium - pártosságát nem titkoló - elnöke mögé; feltűnő hallgatásával azonosult a Fidesz által megfogalmazott országgyalázó lisszaboni nyilatkozattal. Nincs ebben semmi elítélendő, mondhatják: az államfő nem tesz mást, mint egyetért a választópolgárok egyik felével - azzal, amelyik az ellenzékbe szorult jobboldali pártokra szavazott; ez szíve joga mindenkinek. Joga az ország első számú állampolgárának is, aki - nem titok - a jobboldalról jött, s elsősorban Orbán Viktornak köszönheti államfői székét. Akkor mi a gond? Számomra csak az - fejezem be az éjszakai filozofálgatást - hogy Mádl Ferenc ilyen hozzáállással csupán a köztársaság egyik felének marad az elnöke. De így lesz akkor is, ha a következő választások nyomán esetleg ismét a Fidesz (akarom mondani: a Szövetség) alakít majd kormányt? EGYETÉRTEK: 06-90430-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430 as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Az olaszok szeretnék, ha az EU soros elnökeként még az idén sikerülne tető alá hozniuk a közösség új alkotmányát. Ám ha kifutnak az időből, a szerződést akkor is Rómában írják alá a tagállamok és a csatlakozók - legkésőbb 2004 márciusáig. Budapest Úi római szerződés A tervek szerint' az alkotmányos okiratot mindenképpen a jövő nyáron esedékes európai választások előtt látják el kézjegyükkel az érintett országok állam- illetve kormányfői. Am addig végleges formába kell önteni az Unió alaptörvényét, amelynek tervezetét nemrég hagyták jóvá a görög- országi csúcstalálkozón. A Külügyminisztérium illetékesei üdvözlik, hogy máris megkezdődtek az előkészületek az őszi kormányközi tárgyalásokra: ekkor véglegesítik az „új római szerződést”. Az alkotmányozó konvent tehát még folytatja munkáját, feldolgozza a módosító indítványokat, a többi között Medgyessy Péter javaslatát. A kormányfő Porto Karraszban megfontolásra ajánlotta a nemzeti-etnikai kisebbségek közösségi jogainak törvénybe iktatását. Szakértők szerint a kilátásba helyezett további bővítés, a nyugat-balkáni országok majdani felvétele is időszerűséget kölcsönöz annak az elképzelésnek, hogy az uniós alkotmányban is tükröződjenek a kisebbségi kollektív jogok. Az európai alaptörvény az elképzelések szerint megerősíti az együttműködést a kül- és biztonságpolitika terén, rögzíti az új döntési és hatalmi viszonyokat. Utóbbi téren egyelőre még tisztázatlan: vajon az Unió kormányának számító bizottságban sikerül- e megőrizni az egy ország - egy biztos (főminiszter) elvét. Magyarország akkor lenne elégedett, ha nemcsak tanácskozási, hanem szavazati joggal is rendelkezne az összes biztos, azok után is, hogy 2007-ben az EU-országok száma eléri majd a 27-et. Most tehát tökéletesen senki sem elégedett a görögországi csúcs eredményeivel, de az évmásodik felében még van esély a „javításra”. Ha az értékközösség elveivel összhangban - és a magyar elképzeléseknek megfelelően - tartalmazza majd a leendő uniós alkotmány az alapvető kisebbségi jogokat, a „tagállamok és a polgárok konföderációjának” legfőbb elveit, földrészünk olyan alkotmánnyal gazdagodhat, amely hosszú időre megszabja az itt élő népek sorsát. TORONYI ATTILA Akcióterv a felzárkóztatásra A romák integrációjának helyzetéről, illetve a népesedési kormánybizottság munkájáról számoltak be a kormányülésen a kabinet tagjai. A kormány az aszály kapcsán megígérte: egyetlen gazdát sem hagy magára. Budapest A népesedéspolitika hosszú távon ható, politikai és társadalmi konszenzust kívánó program - mondta Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Kifejtette: a születési arányszámokat tekintve Európa középmezőnyéhez tartozunk. A férfiak és nők életesélyei soha nem voltak olyan jók, mint jelenleg, bár a középkorú férfiak között nagy a halálozási arány. Az államtitkár történelmi fordulatként értékelte, hogy megfordult a vándorlás aránya: többen akarnak letelepedni a határon belül, mint ahányan elhagyják az országot. A gyermekvállalási kedvről szólva kijelentette: mind a férfiak, mind a nők szívesen vállalnának gyermeket. Az előző kormány által készített felmérésre hivatkozva leszögezte: a családi pótlék döntő faktornak számít a gyermekvállalás tekintetében. Ennek érdekében a Medgyessy- kormány 20 százalékkal növelte a családi pótlékot, növelte a gyest és a lakáshoz jutási támogatást. Jövő héten a cigányság helyzetével foglakozó nemzetközi konferenciát tartanak Budapesten. Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter kijelentette: elkészült a romák társadalmi^ integrációját segítő középtávú intézkedési csomag. Lévai leszögezte: az integrációs terv csak úgy lehet sikeres, ha gyakorlati politikává válik. A kormányhivatal két programot dolgozott ki a diszkrimináció ellen: az egyik az egészségügy humanizálását célozza meg azzal, hogy megpróbálja kizárni a diszkriminációt az egészségügyből, a másik az „utolsó pádból” nevet viseli, hogy ne kerüljenek ok nélkül kisegítő osztályba a roma gyerekek. A hazánkat érintő aszálykárokról Gál. J. Zoltán kormány- szóvivő kijelentette: a kormány egyetlen gazdát sem hagy magára. A kárenyhítést szolgálja a 85 milliárd forintos agrárkonszolidációs program. A problémák enyhítésére a kormány visszamenőleges hatállyal intézkedett a vízkészlet járulék eltörléséről, és két héten belül kidolgozzák a kárenyhítés megoldásait. BARANYA
