Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)

2003-06-25 / 145. szám

2003. JÚNIUS 25., SZERDA REGIONÁLIS NAPLÓ Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Könyvünnep a hétköznapokon Salgótarján Nyilván sokféleképpen lehet érté­kelni a június 12-től 16-ig tartott öt napot, amely az idén az ünnepi - immár hetvennegyedik - könyvhét hivatalos időszaka volt, noha - mint lenni szokott - előtte és utána is voltak események. Salgótarján­ban például szóvá lehet tenni, hogy valószínűleg a magas árak miatt kevés volt a vásárló, kicsi a bevétel, némelyik rendezvényen gyér számban jelent meg a közönség, a boltokból hiányzott nem egy, erre az alkalomra napvilágot látott ki­advány. E jogos kritikai megjegyzések sem halványítják el azonban azt a tényt, hogy a megyeszékhelyen, a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtárban igencsak gaz­dag, színvonalas program éltette tovább Supka Géza 1929-es kezdeményezését, a könyv - az írók, írástudók és olvasóik - ünnepét. Szinte hihetetlen, hogy e nagyszerű hagyomány eleddig túlélt minden politikai rendszert, társadalmi változást, s képes volt fennmaradni a huszadik századi történelem megannyi vihara, viszontagsága közepette is. S bár tényleg lehet azon vitatkozni, hogy könyv-e valamennyi annak látszó tárgy, feltehetők olyan kérdések, hogy mit ün­nepiünk ilyenkor: a kortárs magyar lite- ratúrát vagy a nemzetközit is, a szépirodal­mat vagy a szakmai publikációkat is, az ek­korra időzített köteteket (és szerzőiket) vagy a mindenkor megjelenteket is, a lényeg a Ba­bits Mihály megfogalmazta sorokban lako­zik: „Ú ne mondjátok azt, / Hogy a könyv ma nem kell, / Hogy a könyvnél több az Élet és az Ember! / Mert a könyv is Élet / s él mint az ember /így ét az emberben a könyv /Sa könyvben az ember. ” A salgótarjáni rendezvénysorozatnak vendége volt több rangos, neves személyi­ség, mások mellett például R. Várkonyi Ág­nes történészprofesszor, Fábri Anna iroda­lomtörténész, Hizsnyai Zoltán, a pozsonyi Kalligram folyóirat főszerkesztője és Nagy Pál, a Párizsban 1962-ben alapított Magyar Műhely szerkesztője. A helyi köz- és kultu­rális élet ismert alakjai közül szerepet vál­lalt a könyvheti programban Kovácsáé Czene Csilla, a megyei jogú város alpolgár­mestere, Bódi Tóth Elemér költő, újságíró, a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztője, Hor­váth István történész, ny. címzetes múze­umigazgató, Kovács Anna muzeológus, a Palócföld szerkesztője, Praznovszky Mihály irodalomtörténész, a Palócföld főszerkesz­tője, Dukay Nagy Ádám költő, szintén a me­gye folyóiratának szerkesztője, felolvasott verseiből Kupcsulik Ágnes és Paróczai Csa­Kovács Anna, a Mikszáth Kálmán Társaság idei kitüntetettje ba, bemutattatott Marschalkó Zsolt „Holdki­rály” című drámakötete. A közreműködők sorában ezúttal is ott volt P. Kemer Edit elő­adóművész és a Pódium Stúdió. Az ünnepi könyvheti program egyik ki­emelt rendezvénye a tíz évvel ezelőtt létrejött Mikszáth Kálmán Társaság ju­bileumi emlékülése volt. Ennek első ré­sze a névadóra való emlékezés jegyé­ben telt el. Fábri Anna előadásában - stílusosan - Mikszáthról, mint társasá­gi emberről beszélt, kiemelve a korabe­li jeles szalonokhoz fűződő kapcsola­tát. Hajdú Péter irodalomtörténész a „Jó palócok...” című ciklus néhány jel­lemzőjét - a szereplők, a helyszínek és az idősíkok viszonyát - elemezte. Praznovszky Mihály a százötven évvel ezelőtt született Mikszáth Kálmánná Mauks Ilona visszaemlékezései kap­csán mondta el gondolatait. A Mik­száth Kálmán Társaság évtizedes múlt­járól való beszélgetés keretében egy - a „nagy palócra” találóan emlékeztető - zsebórával ismerték el Kovács Anna társasági titkár munkáját. A kitüntetett e sorok írójának elmondta, hogy szá­mára nagy örömet jelent ez az óra, hi­szen nem hivatalos, hanem szakmai díjnak számít, amelynek ötlete a társa­ság alapítóitól származik, mél­tó Mikszáthhoz és az ő emlé­két ébren tartó tevékenység­hez. Már csak kultikus jellege zsonyi Kalligram nevében a főszerkesz­tő, Hizsnyai Zoltán és Németh Zoltán irodalomtörténész, kritikus válaszolt Dukay Nagy Ádám kérdéseire. Szó esett a bő tízéves Kalligram folyóirat és kiadó történetének fontosabb állomásairól, az Irodalmi Szemléből való kiválás folya­matáról, a lap karakteréről - melynek lé­nyege a különféle irodalmi csoportosulá­soktól, stílusirányzatoktól független, ér­tékközpontú szerkesztésmód - a ma­gyarországi, erdélyi, vajdasági kapcsola­tokról, a tematikus számokról, majd Mizser Attila költő olvasott fel a könyv­hétre megjelent „Szakmai gyakorlat kül­földön” című könyvének verseiből. A határokon átívelő társalgáshoz hangulat­teremtő hátteret biztosított Prikler Má­tyás pozsonyi fotós kamaratárlata. Más­nap - ugyancsak Dukay Nagy Ádám ka­lauzolásával - a Magyar Műhely egykori - Nagy Pál - és mai szerkesztője - L. Si­mon László - beszélt a folyóirat párizsi évtizedeiről, periódusairól, az emigráns magyar kultúrában és egyáltalán a ma­gyar irodalomban betöltött szerepéről és az utóbbi, immár Budapest-központú éveiről. Az érdekes beszélgetés fő témá­jává az avantgárd művészet értelmezése, szakaszolása, aktualitása vált. A mai műhely értékrendjét L. Simon László és k. kábái lóránt néhány versének felolva­sásával is érzékeltette. Reményeink szerint a fentiek - ame- — lyek példaként szolgálnak - is igazolják, hogy mennyire igényes, változatos, hagyo­mányőrző és új utakat kereső, a belterjessé­get, a provinciális szemléletet elkerülő volt a könyvtár klubjában megrendezett ese­ménysor. Elismerés és köszönet illeti mind­A pozsonyi folyóirat ez évi hatodik számának címlapja Stílusos Mikszáth-díj: egy zsebóra miatt is inkább vidáman, jókedvűen vette át, semmint meghatottam A Mikszáth-órát az eddigiekben „iga­zi” irodalomtörténészek, kandidá­tusok (Fábri Anna és Eisemann György - Cs. B.) kapták, így velük egy sorba kerülvén az ő munkája is felértékelődött - vélte Kovács Anna. Két egymás utáni estét is rendez­tek az „Európa közel, s távol” cím, mintegy mottó jegyében. Mindket­tőnek a Palócföld volt a házigazdá­ja, s mindkettőn egy-egy folyóirat szerkesztőségének képviselőit kö- fotó: gyurián tibor SZöntötték. Az első esetben a po­azon szerveket, intézményeket és személye­ket, amelyek, illetve akik - akárcsak részvé­telükkel is - hozzájárultak sikeréhez. Ezzel együtt is igaza van Oravecz Imre költőnek, műfordítónak, aki - mint az Élet és Irodalom hasábjain olvasható - a budapesti Vörösmar­ty téren egyebek között a következőket mondta: „A tisztelgésnek sokféle módozata van. Lehet tisztelegni így is, ahogy mi most, ezekben a napokban és lehet másképpen is. Az is tisztelgésszámba megy, ha a jó könyvet egyszerűen csak kézbe vesszük és elolvassuk. Ennél méltóbb megbecsülése nincsen is talán a könyvnek. ” CSONGRÁDY BÉLA Írók, kiadók, játékosok készülődnek Július elején, írók, kiadók, szerkesztők jelennek meg a 23. országos sci-fi és fantasy találkozón, a HungaroConon, hogy a magyar könyvkiadás e szegmensének problémáit megtár­gyalják, megoldásokat keressenek, vagy éppen, hogy talál­kozzanak olvasóikkal és tájékoztassák őket idei terveikről, új kiadványaikról. Salgótarján- A könyvkiadás dömpingjé- ben nagy szükség van az ilyen szakmabeli egyeztetésekre és találkozókra az olvasókkal - mondta Szélesi Sándor, írói ál­nevén Anthony Sheenard, az Átjáró magazin főszerkesztője. - A könyvek némelyike sok esetben elveszik a nagykereske­delmi terjesztés berkeiben, olyanok is, amelyek érdemesek arra, akár irodalmi értékénél fogva is, hogy megismerjék őket az olvasók. Jelen lesz a Cherubion kiadó és írói gárdája, az Agave-köny- vek kiadója, a Mandala-Véda tó- adó szerkesztői és a képregé­nyeket is megjelentető Semic ki­adó szerkesztői. - Az olvasók el­ső kézből kapnak információkat az 1PM magazinról, az Átjáró magazinról és a cseh és szlovák sci-fi-lapokról is - mesélte Michaleczky Péter szervező. - Ezzel együtt a rendezvény már­már kelet-európai jelleget ölt. Nagyon sok író és szerkesztő je­lenik majd meg és akinek novel­lája, regénye van e témában, itt tudja legjobban „eladni” azt. A magyar sci-fi és fantasy könyvkiadók némelyike nem csupán regények kiadásával, de játékokkal is foglalkozik. A sze­rep- és kártyajátékok rajongói­nak számos programot szervez­nek idén: a Camelot kiadó jelen lesz régebbi játékaival is, úgy mint a Gyűrűk ura szerepjáték, Magic verseny, Mechwarrior és MageKnight verseny és bemuta­tó, Guardians verseny és bemu­tatók, de elhozzák legújabb játé­kuk, a Héttenger nevet viselő szerepjáték bemutatóját is. A Beholder kiadó a „Hatalom kár­tyáival” jelenik meg, az Inomi ki­adó a MAGUS szerepjátékkal. Játszani az egyszeri belépődíjért lehet, nincsenek nevezési díjak. A szombat esti utcabál alatt pedig különleges játék szerve­ződik: élő Vampire. Ezen a találkozón osztják tó az elmúlt egy év legjobb sci-fi regényéért járó Zsoldos Péter-dí- jat. Ez a magyar szerzők meg­mérettetése, amelyet Salgótar­ján város önkormányzata és az Avana Egyesület vállalt fel. Idén hatodik alkalommal kerül erre sor, de emellett a legjobb novel­lát is díjazza a négyfős zsűri és az Avana Egyesület a profik mel­lett a legjobb amatőröket is juta­lomban részesíti. Iskolákról, moziról is döntenek Salgótarján Salgótarján Megyei Jogú Vá­ros Közgyűlése június 26-án tart­ja soron következő ülését. A na­pirendi pontok között talán az egyik legfontosabb az önkor­mányzat módosított közoktatá- si-feladatellátási, intézményhá­lózat-működtetési terve, hiszen az utóbbi időben ez foglalkoztat­ja leginkább a város és a perem- kerületek - főleg Somoskőújfalu és Zagyvaróna - lakosságát. Érdekes napirendi pont az Apolló mozi további működteté­sének, az intézmény felújításá­nak, korszerűsítésének kérdése. Szó lesz még a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi tá­mogatás helyi szabályairól, illet­ve az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról. A je­lenlévő képviselők csütörtökön döntenek a családi napközi bő­vítését, a Pécskő úti terület köz­művesítését, valamint a strand­fürdő fejlesztését célzó pályá­zatról is. Emellett az ülésen kívánják rendezni a 11. számú gyermek- orvosi körzet helyzetét, valamint megtárgyalják az egészségügyi és szociális központ telephely- változásából adódó további fel­adatok végrehajtását. Végezetül személyi kérdésekben dönt a közgyűlés, többek között a Nóg­rád Megyei Közoktatási Közala­pítvány kuratóriumában meg­üresedett helyre választanak új tagot, valamint - feltehetően - újraválasztják a Salgótarján Fog­lalkoztatási Közhasznú Társaság könyvvizsgálóját. H. B. Ragaszkodás és indulatok Somoskőújfalu továbbra is válni akar Salgótarján Mint ismeretes a csütörtöki közgyűlésen három lehetőség közül választhatnak a jelenlé­vő képviselők: bezárják a zagyvarónai Bátki József és a Somosi Általános Iskolát vagy megszüntetik a tanítást a Ko­dály Zoltán, a Petőfi Sándor és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában vagy minden okta­tási intézményben „fűnyíró- elv” szerint megszorító intéz­kedéseket vezetnek be. A la­kossági fórumok után kiala­kult helyzetről kérdeztük Baglyasné Földi Nórát, Zagy­varóna képviselőjét és Angyal Jánost, Somoskőújfalu képvi­selőjét.- Az oktatási, kulturális és sportiroda a két peremkerület is­kolájának bezárását javasolja - tá­jékoztatta lapunkat Baglyasné Földi Nóra. Mint megtudtuk a zagyvarónai iskola illetékesei és a lakosok min­denképpen megoldást keresnek az intézmény megmentése érde­kében, akár alapítványi, akár egy­házi úton.- Ha a közgyűlés úgy dönt, hogy bezárja a két városrész áltat lános iskoláját - amit remélek, hogy nem így lesz - akkor a dön­tés határideje 2004 július - mond­ta el a képviselő. Ennek köszönhetően a város­részeknek egy évük lesz arra, hogy mindent kidolgozzanak és minden számításba jöhető lehető­ségnek utánajárjanak. Zagyvaró­nán egyelőre nem merült fel az el­válás kérdése. A somosi lakossági fórumon Puszta Béla polgármester azt nyi­latkozta, hogy tartja magát a köz­gyűlési határozathoz. Jelenleg te­hát a legutóbbi közgyűlés határo­zata érvényes, mely szerint az idei tanévben a két peremkerület­ben nem indul első osztály.- Úgy gondolom, a képviselők­nek mérlegelniük kellene azt, hogy 13:10-es szavazati arány döntött az első osztály megszűné­séről és, hogy a határozat mekko­ra lakossági tiltakozást váltott tó mindkét városrészben - fogal­mazta meg Angyal János. Somoskőújfaluban óriási az el­keseredettség és hatalmasak az indulatok - forr a levegő.- A falu egy nyugalmas telepü­lés, az itt élő emberek nyugalmat szeremének maguknak, gyerme­keiknek, szüleiknek és ezért képvi­selőként nehéz helyzetben vagyok, hiszen átérzem az itt élő emberek fájdalmát - nyilatkozta lapunknak a képviselő. Mint mondta: a város­rész legfőbb érve az, hogy 1977- ben Somoskőújfalu nem akart Sal­gótarján részévé válni.- Amit Puszta Béla a fórumon megfogalmazott, miszerint elvá­lás esetén Somos megy Tarjánba kérni, erről a mondatról az a véle­ményem, nem biztos, hogy én képviselő leszek, vagy ő polgár- mester lesz 2007-ben, ezért mind­annyiunknak sokkal nagyobb tisztelettel kell adóznunk a válasz­tópolgároknak - állapította meg Angyal János. Majd hozzátette: ez az indulatos válasz nem volt mél­tó az elkeseredett emberekhez.- Bátran megjósolhatom, hogy ha bezárják az iskolát, akkor So­mos el fog szakadni azon az áron is, hogyha a három év alatt Salgó­tarján kiüríti a települést - jelen­tette tó a képviselő. - A bezárással járó sérelmet a falu nem fogja le­nyelni és ez nagyon rossz, hiszen lehetne együttműködni is - állapí­totta meg a képviselő, hozzátéve: Somoskőújfalu szívesen vállalja a falu elnevezést. Megkeresésünkre a salgótarjá­ni polgármesteri hivatal oktatási, kulturális és sportirodájának ve­zetője, Szűcsné Zagyi Anna azt a választ adta, hogy az ügyben je­lenleg egyeztetések zajlanak. HORVÁTH BOGLÁRKA TISZTA ÁLLOMÁSOK, VONATOK. Hulladékmentes pályakömyékek, megtisztult peronok, gyomirtás a vágányok között, virágládák elhelyezé­se, várótermek festése és még rengeteg hasonló feladat zajlik a MÁV Rt. háza táján. A jól sikerült, országos akció, amely a megyeszékhelyek állo­másait is érintette, jól látható változásokat hozott és csak remélni lehet, hogy a szépítők vannak többen és nem a rongálók. A Salgótarján-Hatyan vonal nagyobb állomásai is megszépültek, de ehhez több cég összefogá- sa és hathatós önkormányzati segítség is kellett. ____________fotói gyurián

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom