Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)
2003-06-04 / 128. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 K O Z Á R D 2003. JÚNIUS 4., SZERDA A falu fölé magasodó a Pogányvár-hegyen földvár állt egykor. A község oeve valószínűleg a honfoglaló magyarokkal érkező kazár néptöredéknek Itteni megtelepedésére utal. Az mindeneseire oklevélben feljegyzett lény, hogy Kozárd halárában a középkorban két település Is volt a mai falu környékén: Kozárvölgy és Varaskalapács. Utóbbi feltételezhető, hogy erődített hely lehetett, s neve a „Váras(kalapács)” szó származéka. 1413-ban mindkettőt a Derencsényl család nyerte adnmányul Zsig- mnnd királytól. Kozárdot a török kincstári adóívek csak 1633-ban említették, három adóköteles háztartással. A falut 1770-ben Esterházy Miklós herceg és a Marsovszky család birtokolta. A hercegi család 1848-ban összes nógrádi birtokát, közöttük Kozárdot is, eladta. A falu a Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet szélén fekszik. Az ezen a tájon előforduló természeti értékek közül mindenképpen említést érdemel a szárnyasvilág: a gyakori erdei madarak mellett több harkály-, bagoly- és nappali ra- gadozéfaj is előfordul, s nem ritka a holló sem. A harangtorony Az ecsegi római katolikus plébánián őrzött 1829-es Canonica Visitatio már említi a kőanyagú harangtornyot és két régi harangját. A klasszicista jellegű épület egyemeletes, négyzet alaprajzú. Oldalhossza 3,95 méter, egyszerű falát öv- és koronázópárkány tagolja, cseréptetős gúlasisak fedi. Keleti, egyenes záródású bejárata felett íves falmező helyezkedik el, ablakai is ívesek. Mögötte romos kastélyt láthat az arra járó; a körülötte tenyésző idős fák arról árulkodnak, hogy valaha gondozott park vehette körül. Nem csak az eső és a szél ellen véd, de Kozárd falu központját is szépen díszíti a millenniumi emlékpark szomszédságában lévő új buszmegálló. Meteorológiai állomás Mini meteorológiai állomást telepítettek a gyümölcsöskertbe. A növény-egészségügyi állomástól kapott berendezés méri a- páratartalmat, a levelekből megállapítja a növények nedvességtartalmát és csapadékigényét. Az adatokból azonnal tudható, mikor kell permetezni, s milyen mértékű kell legyen a vízpótlás. ______ __ __ _■ T elepülés gondos női kezekben Kozárd nem csak páratlanul szép fekvése révén egyedülálló, de abban is, hogy a települést asszonyok irányítják. Nő a polgármester, s az ösz- szes képviselő-testületi tag is a gyengébb nemből való. Az itt élő majd kétszáz lakos úgy gondolta, gondos női kezekre kell bízni a környezet megszépítését, ők tudják biztosítani, hogy megtartó ereje legyen Ko- zárdnak, a Cserhát lankái közt megbúvó településnek. Ahogy a Börzsöny lábánál Berkenye, úgy Kozárd is hamarosan mintafalu lehet: az ott élőknek munkát, nyugalmas életet, az ide érkezőknek pedig a pihenéshez kellemes környezetet biztosító település. Vagy ahogy a Balaton-felvidéken, a parttól távoli települések a Művészetek völgye program révén új életre keltek, ugyanígy a Hollókőhöz közeli települések is - amennyiben megszépülnek, ösz- szefognak és a lehetőségeiket együtt próbálják meg hasznosítani - minden bizonnyal felértékelődnek. Kozárd az idők során elvesztette intézményeit. Körjegyzőséget Ecsegen működtetnek, ahová az óvodások és az iskolások is járnak. A szociális ellátás, s minden más feladat is falun kívülre került, s a fiatalok közül is sokan messzebb keresik a boldogulást. Öregedett a falu, az átlagéletkor 50 év feletti. Mégsem ezek a benyomásai annak, aki mostanság Kozárdon jár, ugyanis egyre több helyen látni a változást. A szép ácsolatú buszmegállót, építkezéseket, kikotort patakmedret, közösségi célokat szolgáló új házakat, virágosítást. Egyre többen szeretnének Kozárdon hétvégi házat venni, növekszik a házak, telkek és a föld értéke, s ami a szemnek kedves, hogy megművelt a határ. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács pályázati értékeléseiből is kitűnik, hogy nagyra tartják az itteni beruházásokat. Most sikeres hazai és nemzetközi pályázatokra lesz szükség, hisz az utak I Külföldi élettapasztalattal Dr. Hajasné Banos Márta bár hihetetlen, de már 1976-ban tanácselnök volt. Debrecenben végzett népművelés-könyvtár szakon, a könyvtárosi munkát előbb az ecsegi faluvezetésre, majd később Budapesten rendezvények szervezésére cserélte. Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezeténél, a FAO-nál dolgozó férje révén a család több évet élt külföldön, többek közt Vietnamban, Egyiptomban, Olaszországban. Célja, hogy a települést is arra a szintre fejleszthesse, amit agrárvállalkozásaikkal már elértek. Segítője egy hölgykoszorú, akikre a mindennapokban is számíthat. állapota rossz, a felújítást pedig a csatornahálózat építése is meg kell hogy előzze. Kozárdot élő faluvá kell tenni, amely megélhetést biztosít az ott élőknek, s programlehetőséget minden korosztálynak. Fajátékokból játszóteret terveznek a juharfás ligetbe, térburkolattal akarják ellátni a buszmegálló környékét, s a millenniumi emlékpark mellett, az épülő csárda szomszédságában szeretnék az egykori vásárok megrendezéséhez a feltételeket megteremteni. Aranylakodalom a bányászcsaládban Feleségének 50 évvel ezelőtt kérte meg a kezét Gergely György, aranylakodalmukat a közelmúltban tartották. Gyuri bácsi aktív korában egyike volt a föld alatt ezernyi veszélynek kitett munkásoknak, a kányási bányában harminc évet szolgált. Hogy ne érje baj őket, a bányászok Szent Borbálához imádkoztak. Gyuri bácsira felesége, Borbála néni vigyázott. Ma már a fiuk és a leányuk is Veresegyházán él, de ha tehetik, akkor meglátogatják idős szüleiket. Az erdő alján szép környezetben él a Gergely házaspár, négy unokájuk is szívesen tölti az idejét Kozárdon. A jó levegő, s a kertben, meg a földeken végzett munka az, ami megőrizhette egészségüket. Kétezer-kétszáz négyszögöl a „birtok”, ennek a fele szőlő, így egy kis bor mindig van félretéve az ünnepnapokra. Természetesen jutott arra az alkalomra is, hogy ötven éve mondták ki a boldogító igent. A család apraja-nagyja összegyűlt, születésnapi torta, virágkosár... Volt itt minden, ami ilyenkor az ünnepeiteknek kijár. Elérzéke- nyülten mutatja az idős vájár a felvételeket, aki a feleségének egészséget kívánt, mert nekik már sok mindenből kijutott. Gyuri bácsit a bánya, Boriska nénit pedig többek közt egy buszbaleset tette próbára, amit csodával határos módon túlélt, de abból teljesen fölépülni a mai napig nem tudott. A mezőgazdasági munkás, majd hivatalsegéd mama, és nyugdíjasként is kérges kezű férje szívesen mesél szülőfalujukról, amelyet a portájuk környékén is mind szebbé tesznek a helybeliek, s a Kozárdon nyugalmat, pihenést keresők. Vidékfejlesztés a kozárdi almavölgyben Huszonhat almafajtát telepítettek a kozárdi almavölgybe, amelyeket Prímalma márkanéven fognak értékesíteni. A mintagazdaságban ugyanakkor jelentős a lassan termőre forduló kajszibarackos, s francia, olasz, osztrák minták alapján falusi fesztiválokra, például barackünnepre is készülnek. Habár az almaültetvény az ecsegi határban keresendő, a község és a környező települések agrárgazdaságát, jövőbeni arculatát meghatározó három társaság központja Kozárdon található. Vagyis innen nyílik az almavölgy, s innen irányítanak egy majd ezerhektáros gazdaságot. A tulajdonosi körét tekintve gyakorlatilag családi gazdaságokként működő agrárvállalkozás nem csak a mezőgazdaság, de a vidéldejlesztés lehetőségeinek is széles skáláját jeleníti meg. A tízéves Agro-Service, a később alapított Prim-Agro Bt., valamint az Agro-Kozárd Szövetkezet együttese biztosítja az eredményes munkát. Az említett agrár-, illetve agrárfeldolgozó társaságok Kozárd, Csécse és Ecseg területén, egészen a pásztói határig terjedően az őstermelőkkel együttműködve gazdálkodnak - mutatja be a családi vállalkozást Kodak István, az Agro- Service ügyvezető igazgatója. A Prim-Agronak meghatározó a mangalica-törzstenyészete, amelyre alapozva a későbbiekben húsfeldolgozót szeretnének építeni. Amit nem tenyészállatként adnak el, azt a gyulai húskombinát veszi meg tőlük. Jelenleg több mint ezer jószágra lenne vevőjük. A takarmányozást saját növény- termesztő ágazatuk biztosítja, az állatok csak szemes takarmányt kapnak, a tápot nem ismerik. A cég ugyankkor teherfuvarozással, illetve földmunkagéppel végzendő munkákkal is foglalkozik. Munkájuk eredményét ültetvények, megművelt területek jelzik. Az említett cégek több mint húsz főt foglalkoztatnak, s a telepítések időszakában, s majdan a szüret idején számos, hátrányos helyzetű cigánycsaládnak is munkát adnak. Megbecsültségüket jellemzi, hogy a tulajdonosi körben jegyzett dr. Hajasné Banos Mártát polgármesterré választották. Az Agro-Service tízéves múltra tekint vissza, ez a társaság működteti az ecsegi szeszfőzdét és a helyi italboltot, amelynek a teljes átépítése már elkezdődött: A csárdává történő alakítás nagyléptékű ingatlanfejlesztéssel, kereskedelmi szálláshely bővítésével, sőt új munkahely teremtésével is együtt jár. Az új típusú szövetkezetként alapított Agro- Kozárd a tagjainak szolgáltat, s a vetőmag, illetve a növényvédő szer beszerzésében is kedvező piaci pozíciót ér el. A kozárdi fejlesztésekben a közeljövőben hűtőház építése szerepel, ez fogadja majd a kozárdi almavölgyben termesztett gyümölcsöt. A környék húsz településéről eddig már 45 gazda jelezte csatlakozási szándékát egy termékértékesítő szervezethez. Az intenzív művelés, a Prímalma márkavédjegy, a tárolás feltételeinek a biztosítása, az itt létesítendő szakmai oktatóközpont, amelyben partnerük a gödöllői Szent István Egyetem, továbbá a szálláshelyek és a gyümölcsök köré szervezett ünnepek a gazdálkodóknak, valamint a környező településeknek is biztos jövőt ígérnek. Arcok a településről A könyvtáros-kisasszony Figurámé Csáki Zsuzsannának már a nagyszülei is kozárdiak voltak, sőt a férje is falubeli. Kisebbik gyermekük a szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskolába készül, a nagyobbik informatikát tanul Budapesten. Zsuzsa gondozza a falu 2300 kötetes könyvtárát, amelynek bővítését és jobb környezetben történő elhelyezését szorgalmazza. Mindemellett ovisoknak szervez városligeti kirándulást, s a község rendezvényeinek sikeréhez is hozzájárul. Majd száz szavazattal került a képviselő-testületbe, képviselő-társai (asszonyai) alpolgármesternek választották. A társadalmi teendők mellett napi munkája, sőt munkahelye is van, az Agro-Kozárd Szövetkezetben adminisztrációs feladatokkal foglalkozik. A falugondnok asszony Deák Lajosáé a női falugondnokok kis számú csapatának tagja, immár nyolc éve. A beosztottjaival nincs problémája, ugyanis mindent egyedül végez.. Az önkormányzat kisbuszával naponta több zör ingázik Ecsegre, a gyermekeket iskolába, óvodába viszi, s hozza is őket. A tanítás vége felé pedig minden órában fordul a járata, hogy a gyermekek ne csellengjenek. Mindeközben az időseknek ebédet visz, s a reá bízott feladatokat, a termény- és táp-, illetve virágcsokor-vásárlást, a gázpalackcserétől a gyógyszerek kiváltásáig megoldja. Újabban Pásztóra is rendszeres az útja, szerdánként a piac az, amiért sokan vele tartanak. Reményeik szerint hamarosan már egy új, komfortosabb és biztonságosabb kisbusszal utazhatnak. Mónika egyébként a képviselő-testület tagja, felsőtoldi származású férjével 13 éves fiukat nevelik. ■ Deák Lajosne Épített hagyományok őrzése Az önkormányzat helyi védettség alá szeretné helyezni a település régi parasztházait. Ezzel lehetőséget biztosítanának arra, hogy a község elővásárlási jogot szerezhessen a megüresedő porták megvásárlásakor, s garanciákat is kaphatnak arra, hogy az épületeket modern építészeti technológiák alkalmazása mellett jellegükben a valamikori állapotukban őrizzék meg. Funkciót is többfélét képzelnek el, így lehetne süteményesházuk, vagy akár a kézművességnek is saját épülete. Az épületrekonstrukciókban partnerük a Szécsényi Építőipari Rt., amely terveivel, kivitelezésével már letette névjegyét a településen. Az egykori iskolaépület sem marad kihasználatlan, itt kaphat helyet a könyvtár, de ide kerülhetnek a közelmúltban pályázati úton nyert számítógépek is, amely egy Internet-kávézóként működő teleház technikai feltételeit biztosítja. Ez utóbbi létesítményre a helybeliek éppen úgy igényt tartanak, mint a turisták. A hely kiválasztása pedig azért is szerencsés, mert - ugyancsak pályázati pénzből - az iskolaépületet turistaszállóvá alakítják. Mindezek mellett a pincesor védelméről is gondoskodni szeretnének, ennek garanciáit már a készülő új településrendezési terv is tartalmazza. ■ Alapítvány Kozárdért A falu kulturális érékeinek megmentését tűzte ki célul a Kozárdért Alapítvány. Az alapítók reményei szerint az alapítványi formában működő szervezet révén bővülni fognak az ön- kormányzat pályázati lehetőségei is. Egy-egy települési nap megszervezésétől az elszármazottakkal való kapcsolattartásig számos feladat mutatkozik már most, az indulás időszakában. Az alapítvány gondolatát szívesen fogadták Kozárd hét végi lakói is, közöttük olyan pedagógus is akad, aki a kozárdi gyermekek nyári szünidős programját segít majd tartalmasán kitölteni.
