Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)

2003-06-20 / 141. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 JOBBÁGYI 2003. JÚNIUS 20., PÉNTEK Nógrád megye déli kapuja a főút mellett fekvő, a Zagyva partjára, a Mátra nyugati lábához, a Cserhát-hegység alatt húzódó termékeny lapá­lyra települt község. Ősidőktől lógva lakott a környék, hiszen a közelben kő-, bronz- és hon­foglalás-kori leletek Is előkerültek. A község első Ismert birtokosa az Aha nemzetségből származó Szalánczal Miklós, a Jobbágyi-család őse volt. 1344-ben kapott e helységre szabad Ispánságot. 1424-ben Tari Lőrinc és (la. Rupert kapták adományként Zslgmond királytól. 1465- ben Tarl György Guthi Országé Mihálynak zálo­gosította el. A község római katolikus plébániá­ja az oklevelek tanúsága szerint 1332-ben már fennállt. A török hódoltság idején a templom elpusztult, de már 1693-ban helyreállították, s 1789-ben bővítették. A plébánia épülete 1818- ban, a klasszicista Sréter-kúria 1821-ben épült. 1808 és 1818 között a településen élt Fáy András író. A (alu közelében, a Zagyva bal partján emelkedő Nagy-Hársas-hegy oldalában a XX. század elejétől 1979-ig kőbánya működött, ami az itt felszínre kerülő geológiai értékek és érdekességek miatt ma már ter­mészetvédelmi oltalom alatt áll. A településen már a XIV. században is állt római katolikus templom. Azt lerombolták, a ma is láthatót a XVII-XVIII. században építették. Faluújság Kilencedik éve, negyedéven­ként jelenik meg a község ön- kormányzati tájékoztatója, a Jobbágyi Hírek, amelynek fele­lős szerkesztője Tóth Sándor. A kiadványok részletesen foglal­koznak a községben zajló ese­ményekkel _______________■ P olgárőrség Évek óta eredményesen mű­ködik a község polgárvédelmi szervezete, amelynek vezetője Romhányi András nyugalma­zott rendőr alezredes. A 33 főt tömörítő társadalmi szervezet keretében hatékonyan működik a Szomszédok Egymásért Moz­galom. Ez évi fontos feladatuk kisebbségi önkormányzattal va- ló kapcsolat kiépítése. ______■ Ú tfelújítások a szűkös költségvetésből Jobbágyi a Mátra déli lábánál, Nógrád és Heves megye határán fekszik. Lakosa­inak száma 2260 fő. Az intézmények mű­ködtetése a nagy terhek ellenére biztosí­tott. A két legnagyobb intézmény, az óvo­da és az iskola működtetése azonban az összköltségvetés 46,3 százalékát köti le - ez óriási arány. Az önkormányzat alapellátási kötele­zettségébe tartozó 16 szakfeladat költsé­geire mindössze a költségvetés 25 száza­léka jutott, amely a feladatok ellátását kö­zel sem teszi lehetővé, s ez sajnos meg­látszik a község arculatán is. Példaként említhető község útjainak, járdáinak, közterületeinek, temetőjének állapota, amelyek karbantartása címén az utóbbi években a költségvetés csak „tűzoltó- munkára” nyújtott fedezetet. A községben az elmúlt években ki­épült az infrastruktúra: az egészséges ivóvízrendszer, a gázellátás, valamint a telefonhálózat. A legfontosabb feladat­nak a szennyvízkérdés megoldását tekin­ti a falu, de a kivitelezés megkezdésének időpontja még bizonytalan. Sajnos az új pályázati lehetőségeket figyelembe véve ennek megvalósítása a távolabbi jövő fel­adata. A község mintegy tíz kilométeres bel­területi úthálózata szilárd burkolattal van ellátva, ám ezek jelentős része felújításra szorul. Az elmúlt években több utcát ja­vítottak, újítottak, ez 70 százalékban pá­lyázati pénzből valósult meg. A jövőben is folytatják a munkát, amely 10 millió fo­Sportelnök polgármester Az 52 éves Majoros László tősgyökeres jobbágyi. A rendszerváltás utáni első, harmadik és most a negyedik ciklusban tölti be a pol­gármesteri tisztséget. Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen szerzett mezőgazdasági gépészmérnöki diplomát. Felesége a település egyik háziorvosa, két leánygyermekük van. Az idősebb Budapesten az ÉLTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium másodéves tanulója, a fiatalabb ez évben végzi a nyolcadik osztályt. A polgármester tölti be a községi sportegyesület elnöki tisztét is. rintba kerül, e célra ismét pályázatot ad be a» önkormányzat. Idén az Ady Endre, a Jókai Mór és a Dózsa György út a „so­ros”. A közvilágítás korszerűsítése jegyé­ben 72 hagyományos lámpatest helyett korszerű, energiatakarékos világítótestet szerelnek fel, mindez a képviselők által felajánlott tiszteletdíjból. Jóléti-szociális támogatás keretében sok család gyermeke részesül rendszeres gyermekvédelmi támoga­tásban. A település egész­MBMCTMaííKrtflSteitmf tartalék »00 719 összesen: 176 743 E R ségügyi ellátottsága biztosított, hiszen két háziorvos is foglalkozik a betegekkel. Jobbágyiban dolgozik egy fogorvos, s van gyógyszertár is. A védőnői szolgálat, illetve anya- és csecsemővédő tanácsadás évek óta jól működik. A művelődési lehe­tőségek terén is van választék, hiszen két könyvtár is az olvasni vágyók rendelke­zésére áll. A szemételhelyezés terén a Szuha Kft. a kommunális szemét korszerű módszerek­kel történő feldolgozását valósította meg. Nyitott óvodakép 1949-óta működik óvoda a településen, kezdet­ben két, majd három csoporttal - tájékoztatott Borbás Zsuzsanna, aki 1984-től mint óvodapeda­gógus, 2000-től pedig már intézményvezetőként dolgozik az óvodában.- Óvodánk az 1999-ben bevezetett helyi prog­rammal működik: nyitott működést vállal fel és tesz lehetővé, nyitott a családok, a társadalom, a szűkebb környezet igényei iránt - mondta a veze­tő. - A mostani nevelési évben három korcsoport­ban 95 gyermek jár intézményünkbe (31 kis-, 31 középső- és 33 nagycsoportos), közülük 64 fő tan­■ köteles korú. Az intézmények kö­zötti kapcsolattartás fontos része munkánknak, jó az együttműködés a védőnővel, a családsegítő szolgá­lat munkatársával, s a Pásztói Ne­velési Tanácsadó szakembereivel, akikkel a hátrányokkal küzdő gye­rekek felzárkóztatását együttesen segítjük. A mindennapokat ne­gyedévenként egy-egy zenés rendezvénnyel, vagy mozilátogatással is színesítjük - zárta szavait Borbás Zsuzsanna. ■ Mindenkié lett a „Hetes” A helyőrségi művelődési központ, azaz a „Hetes" m A Magyar Honvédségben lezaj­lott haderőreform jelentős válto­zást hozott az 1960 óta Jobbágyi­ban működő tisztiklub, közismert nevén a „Hetes” életében. Az or­szágszerte üzemelő 42 helyőrségi klub 2002. július 15-től közhasz­nú társasági formába tömörülve, a HM Honvéd Kulturális Szolgálta­tó Kht. intézményeként, nonprof­it szervezeti formában, a civil la­kosok számára is nyitottan műkö­dik. A szervezeti változással együtt a tartalmi munka is válto­záson ment keresztül. A helyi önkormányzattal együttműködési megállapodás született a közművelődési fel­adatok ellátása érdekében. A HM az igényjogosultak részére vásárol kulturális szolgáltatáso­kat. A Nyugállományúak Klubja több mint 40 éve működik. A könyvtár 8000 kötettel áll az ol­vasók rendelkezésére, s a tér­ségben egyedüliként a jobbágyi klubban működik mozi. Az in­tézmény helyet ad vállalkozói rendezvények, tanfolyamok, baráti, családi események meg­tartásához. A kiscsoportos foglalkozáso­kat, szakköröket fiatalok és fel­nőttek egyaránt szívesen láto­gatják: biblia klub, fotószakkör, karate- és táncklub, gyógytorna, jóga, hastánc szerepel a progra­mok közt. Az intézmény célja az alapfeladatok megtartása mellett korszerű információs és szolgáltató pont kialakítása. A községi könyvtár közel ki­lencezer kötetes és 260 beiratko­zott olvasója van. Vezetője Miczkiné Pintér Anna, akinek elmondása szerint önkormány­zati és pályázatok útján szerzett pénzből gyarapítják az állo­mányt. Ugyancsak alapítványi pénzből rendezik meg azt az előadássorozatot, amely Jobbá­gyi történetét mutatja be az ős­kortól napjainkig. Arcok a településről Harminc éve egy iskolában Jancsó Józsefnét három éve nevezte ki a képviselőtes­tület az általános iskola igazgatói tisztségre. A szurdok- püspöki születésű pedagógus házasságkötése révén ke­rült Jobbágyiba. Esztergomban szerzett tanítói diplo­mát, és 1972-től tanít a község iskolájában, ahol egy ide­ig helyettesként, majd 2000-től igazgatóként végzi mun- káját. Két felnőtt gyermeke és egy unokája van. Az irá­nyítása alá tartozó intézményben 8 évfolyamon 10 iskolai és két napkö­zis csoport van, a jelenlegi tanévben 211 gyerek fejezte be tanulmánya­it. Az itt tanulók az elmúlt évben is eredményesen szerepeltek a külön­böző szintű tanulmányi versenyeken. A 18 végzős nyolcadikos közül négy gimnáziumban, hat szakközépiskolában, míg nyolc szakmunkás- képzőben tanul tovább. író, festőművész, tanár Nógrádi Andor nyugalmazott rajz-történelem szakos középiskolai tanárnak a pedagógiai munka mellett min­dig jutott ideje a festészetre, külföldi és hazai kirándulá­sokra, könyvírásra is. A budapesti származású tanár Egerben történelemből, majd Nyíregyházán rajzból, ké­sőbb Budapesten, az ELTE-n történelemből szerzett dip­lomát. Több intézetben tanított, volt művészeti előadó Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban. Feleségével Eu­rópa nagy részét bejárták. Harminc év alatt több ezer kilométert hagytak magunk mögött. Szabadidejében rajzol, festeget és könyvet ír. A legked­vesebb műveinek egyike a Négy évszak című festmény. Lányával és Lendvai Ferenc nyugdíjas tanár kollegájával két kötetben feldolgozták Jobbágyi történetét. Él-hal a fociért Bangó Zoltán közel negyedszázada igazolt labdarú­gó, jelenleg is a megyei másodosztályban bajnokságot nyert csapat kapusa. Számtalan csapatban védett, de szíve mindig hazahúzta. Kétszer volt része a megyei másodosztályban kivívni a bajnoki címet, először 1997- ben, majd az idén. Két éve, amikor még a megyei eső­osztályban szerepelt a csapat és eltávoztak a „profik”, az ő vezetésével visszatértek a régiek és becsülettel végigjátszották a szezont. Bangó Zoltán amellett, hogy az első csapat kapusa, az ifjúsági csapat edzője és a Bozsik-programban is neveli a gyerekeket. Sport irán­ti szeretete példakép lehet bármely fiatal számára: nem csak a sikerek­nél volt jelen, hanem akkor is, amikor bajban volt a csapat. Az idei baj­noki címben is nagy érdemei vannak, és az általa edzett fiatalok bizo­nyára tovább viszik ezeket az érdemeket. TŰRI A NYOMDAFESTÉKET. Kis- és közepes sorozatú nyomdai munkák gazdaságos előállítására sza­kosodott a jobbágyi Karton Nyomda Kft. A huszonegy főt foglalkoztató cég Volán-vállalatoknak, a Match&Smatch-hálózatnak és több fővárosi cégnek készít biztonsági jelekkel ellátott termékeket, de tér- ség önkormányzatainak, kisvállalkozóinak is igény szerint dolgozik. ____________________________■ N yomdászból lelkipásztor Maruzsi Ferenc László a község lelkipásztora. Nyom­dász mesterséget tanult, majd egy orgonista felfedezte benne az ösztönös zenei képességeket. Gergely Ferenc professzornál, a Zeneakadémia híres orgonatanáránál ta­nult tovább, 1977-ben adta élete első nyilvános orgona­hangversenyét. A zene hozta össze a hittel, orgonálás közben érezte, hogy a papi pályát kell választani. 1979-ben jelentkezett papnövendéknek. Egerben, majd Szegeden volt szemináriumi hallgató, közben hat éven át a pásztói Szent Lőrinc templom, majd a Hatvan-Bel­városi Főplébánia kántora volt. A kántorkodás évei alatt Salgótarjánban Virágh András orgonaművész vezetésével tovább képezte magát. 1994- ben a Nemzeti Filharmónia orgonaművész szólistája lett. Az ezredik or­gonahangversenyét 2000. szeptember 12.-én a budapesti egyetemi temp­lomban adta. Harmincnyolc évesen, 1997. szeptember 27-én szentelték pappá a Váci Székesegyházban, Jobbágyiba 2001. augusztus 1-i hatállyal nevezte ki Keszthelyi Ferenc megyéspüspök. Régész tanár úr A pedagógusi munka mellett rendíthetetlenül ku­tatott a régi korok emlékei után Lendvai Ferenc, a job­bágyi általános iskola nyugalmazott biológia-földrajz szakos tanára. A kutatások és a méhészkedés mellett egyik alkotója a Jobbágyi község történetét bemutató két kötetnek. Hosszú éveken keresztül gyűjtögette a múlt emlékeit, cserepeket, állati csontmaradványokat sikerült meglelnie, amivel egy új világ tárult fel előtte. Saját gyűjte­ményében is vannak nagyon értékes darabok, köztük egy mammut csontja. Azért, hogy be tudja azonosítani, milyen korból származnak a leletek, nagyon sok könyvet tanulmányozott át és ezek ismereté- ben tudta hitelesen megírni Jobbágyi földrajzi történetét.________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom