Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)

2003-06-19 / 140. szám

VILÁG TÜKÖR 2003. JÚNIUS 19., CSÜTÖRTÖK Hírek Jóvátétel Harmincöt egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött az illetékes román kormány­hatóság. Közülük huszonkettőt az erdélyi magyar történelmi egyházak kapnak vissza. Az Unitárius Püspökség négy, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület három, az Erdé­lyi Református Egyházkerület kettő, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség három, a Temesvári Római Katolikus Püspökség négy, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség pe­dig hat ingatlant kap vissza, mti Iraki misszió Lezárult az Irakba küldendő lengyel vezetésű, többnemzeti­ségű hadosztályba jelentkező államok listája. Összesen húsz ország ajánlott fel kontingense­ket - köztük hazánk. Lengyelor­szág hozzávetőleg hét és fél ez­res hadosztályt irányít majd. mti Kitüntették Német kitüntetésben részesült Václav Havel. A volt cseh elnök a Német Nemzeti Alapítvány százezer euróval járó díját vehette át Berlinben. Itt elmon­dott beszédében Havel elítélte a nacionalizmust és „a nemzeti érdekek egoista kultuszát”, mti Melléfogtak Valószínűleg bakot lőtt Kostunica volt jugoszláv állam­fő pártja azzal, hogy hitelt adott egy börtönfoglárnak, aki saját merénylőivel hozta kapcsolatba Djindjics meggyilkolt szerb miniszterelnököt, mti Szaddám él Washingtonnak nincs kétsége afelől, hogy a volt iraki elnök továbbra is Irakban van. Tegnap egyébként amerikai katonák tüzet nyitottak iraki tüntetőkre Bagdadban, legkevesebb egy ember halálát és egy sérülését okozva. Ugyancsak az iraki fő­városban gránáttámadás végzett két amerikai katonával, mti Önégetés Az Iráni Népi Modzsahed Szer­vezet két szimpatizánsa - két asszony - gyújtotta fel magát Párizsban. Egyikük belehalt sérüléseibe. Tettükkel az ellen tiltakoztak, hogy a francia ter­roristaelhárító erők látványos rajtaütés keretében őrizetbe vették a teheráni kormánnyal szemben álló fegyveres szerve­zet mintegy 160 aktivistáját, mti Bányászok Oroszországban a négy föld alatt rekedt bányász kimentése után sem fejeződött be a kuta­tás Ziminka bányájában: a ke­resés addig folytatódik, amíg meg nem találják az utolsó el- tflnt szénbányászt is. mti ■ Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal SEGÉLYSZÁLLÍTMÁNY IRAKNAK. Újabb humanitárius küldeményt indított útjára a Magyar Vörös- kereszt. A kormány három kamionnyi, 22 millió forintnyi ajándéka a bécsi repülőtéri berakodást köve­tően Ammánba, majd Bagdadba kerül. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Döntő szakaszban a megújulás Az EU reformjairól döntő kormányközi konferenciának első­sorban úgy kellene javítania a konvent által megfogalmazott alkotmánytervezeten, hogy kiterjeszti a minősített többséget igénylő kérdések körét és változtatásokat hajt végre az intéz­ményi felépítményben - vélekedett szerdán az Európai Bizott­ság elnöke. Brüsszel Romano Prodi a csütörtökön kez­dődő szaloniki EU-csúcs előtt úgy értékelte a tervezetet, hogy az „a helyes irányba” mutat, és meg­felelő alap lesz az októberben megnyíló konferencián folytatan­dó tárgyalásokhoz. Van azonban néhány terület, amelyen a konvent nem ért el ki­elégítő eredményt. Tervezete sze­rint sokféle döntés meghozatala­kor érvényben maradna a vétó­jog, márpedig „az egyhangúság szabályának elfogadása azt jelen­ti, hogy nem fognak döntések születni. A vétójog zsákutcába juttatja az Uniót” - jelentette ki az elnök az adópolitikát említve pél­daként. Ő sem kívánja a vétójog teljes felszámolását, új tagorszá­gok csatlakozásáról hozandó döntéseknél például mindig is egyetértett vele. Alkalmazását azonban csak az ilyen különleges esetek nagyon szűk körében tart­ja indokoltnak. Prodi fenntartásait hangoztatta a konventnek azzal a javaslatával szemben is, amely szerint a tag­országok állam- és kormányfői­ből álló testület, az Európai Ta­nács élére választott elnök kerül­ne, két és fél évre szóló megbíza­tással. Emlékeztetett arra, hogy ő maga korábban már többször fi­gyelmeztetett, milyen veszélyek­kel járna egymással versengő ha­talmi központok létrehozása az Unióban. „Nem vagyok biztos ab­ban, hogy az elnök hatásköreinek a tervezetben szereplő felsorolá­sa teljesen kiküszöböli a végre­hajtói hatáskörök meg­kettőzésének kockáza­tát” - mondta. Szavaiból az is kitűnt ugyanakkor, hogy a bi­zottság már nem zárkó­zik el teljesen az új tiszt­ség bevezetésétől, ame­lyet a jelenlegi és a jövő­beli kisebb és közepes országok többsége to­vábbra is ellenez. Prodi szerint ugyanis „ha az Európai Tanácsnak a ha­tékonyabb működés ér­dekében tartósabb elnök­ségre van szüksége, ak­kor több biztosítékot kell teremteni” az általa emlí­tett hatásköri kettőzések elkerülésére. Magát a bizottságot illetően az elnök úgy vélekedett, hogy az en­nek létszámára és összetételére javasolt változások ugyancsak ag­godalmat okozhatnak az intéz­mény működésének hatékonysá­gával kapcsolatban. Az alkotmányos szerződés ter­vezete szerint érvényben marad­na az a szabály, hogy mindegyik tagállam egy-egy biztossal kép­viseltetheti magát a bizottságban; 2009-től kezdve azonban a szava­zati joggal is rendelkező biztosok száma 15-re csökkenne. Prodi kijelentette, hogy a bi­zottság létszáma és összetétele nem szervezeti, hanem első­sorban politikai kérdés. Szerinte egy nagyobb létszámú - akár 30 fős - bizottság is képes lenne jól működni, ha az elnöke megfele­lően szervezi meg és osztja el a munkát, például több alelnök ki­nevezésével vagy biztosok szak­területenként szerveződő cso­portjainak létrehozásával. Politikailag azonban nehezen vállalható egy olyan helyzet, amelyben valamely tagország egy számára fontos kérdés­ben nem vehet részt tel­jes értékűen a döntés- hozatalban, mert éppen akkor nincs szavazati joggal rendelkező tagja a bizottságban - mondta az elnök. A szaloniki csúcs má­sik fő témájával, az EU és a nyugat-balkáni térség közötti viszonnyal kap­csolatban közölte: az Eu­rópai Tanács meg fogja erősíteni, hogy felelőssé­get érez a térség iránt, és azt a határozott szándékát, hogy segít az ottani országoknak az EU-hoz való csatlakozásban. „Eu­rópa újraegyesítése mindaddig nem lesz teljes, amíg balkáni ba­rátaink nem csatlakoznak a csa­ládhoz” - jelentette ki. Ez azon­ban még nagy erőfeszítéseket kö­vetel tőlük, s a bizottság éppen azért állított össze számukra is felkészülési programot, hogy megkönnyítse a felzárkózással kapcsolatos céljaik elérését - fűz­te hozzá azokra az aggodalmakra utalva, amelyek szerint a balkáni országok nem mindig haladnak az Unió által elvárt ütemben. GYULAY ZOLTÁN ■> Meghallgatási csapda Ha ketten teszik ugyanazt, az nem ugyanaz. A régi latin bölcsesség - mint megannyi társa - ma is érvényes. Sőt, talán érvényesebb, mint valaha. Az Országgyűlés külügyi bizottsága kedden úgy döntött, lehe­tőleg hétfőig meg kívánja hallgatni Orbán Viktor volt kor­mányfőt a Kereszténydemokrata Internacionálé lisszaboni nyilatkozatának hazánkat elmarasztaló kitételeiért, Med- gyessy Péter jelenlegi miniszterelnököt pedig a Greenpeace paksi akcióját követő rendőri beavatkozásért. A megfelelő ko­reográfia szerint az utóbbit az ellenzék, a fideszes Németh Zsolt kezdeményezte. Orbán Viktor azonnal jelezte, hajlandó eleget tenni a hívó szónak, Medgyessy Péter azonban közölte, ő nem megy, de szakminiszterei rendelkezésre állnak. Egy ide, egy oda? Aligha. Ugyanis, hogy Orbán Viktor késlekedés nélkül (mind­járt a meghívás másnapján) megjelent a bizottság előtt, egy­szerűen a koreográfia része. (Medgyessy ugyanis csütörtökön Görögországba utazik, az Európai Únió állam- és kormányfői­nek találkozójára.) Mondhatni: a kormányoldal besétált a csapdába. Ha ugyanis a lisszaboni jelentést agyonhallgatják a szocialisták, bizony nem lett volna a dologból semmi. így vi­szont Orbán Viktornak megadatott a lehetőség arra, hogy el­ismételhesse a portugál fővárosban elhangzottakat: a magyar rendőrség politikai megrendelésre dolgozik, a kormány - vér­szemet kapva - sorozatosan megsérti, megnyirbálja az embe­ri jogokat, és egyebek. A kormánypártok képviselői - persze - arra hivatkoztak, hogy a Fidesz „feljelentésével” az ország ér­dekei sérültek, de ismerjük be: ellenzéki pozícióban hasonló eszközökkel maguk is gyakorta éltek. De hogy a kép kerek legyen: Orbán Viktort párttársa, Né­meth Zsolt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének el­nökét ért támadásról is kérdezte, ám a volt kormányfő eluta­sította a válaszadást. Fog ő Medgyessy Péter helyett beszélni? EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 BÍRÓ FERENC Az esélytelenek esélye Mióta a cigányság helyzetének alakulása az ország európai uniós megítélésének egyik kulcskérdése, ugrásszerűen meg­növekedett a különféle szaktárcáknál a romák felzárkóztatá­sára elkülönített pénz. A tavalyi 7,4 után az idén 10,3 milliárd forintot szán rá a kormány. Kerül-e a milliárdokból akár csak egyetlen millió is oda, ahol nagyon kell? Mondjuk a Somogy megyei Pálmajorba vagy Rinyabesenyőre, ahol a romák 97-99 százaléka munka- nélküli? No persze pályázni kell az elsőként interneten meg­hirdetett pénzre. Főként, ha valakinek napi munkaeszköze az internet, és ismeri a pályázatírás csínját-bínját... Ám nemcsak pénz kérdése, hogy a cigányság ne társadalmi teher legyen, fontosabb, hogy valóban akarjunk segíteni raj­tuk. Tény: se szeri, se száma a sokmilliós romaprogramok­nak. A munkaügyi központok minden megyében szakképző tanfolyamok sorát szervezik. Elgondolkodtató azonban, hogy az itt végzettek alig két százaléka tud elhelyezkedni, miköz­ben a nem romáknak szervezett képzések némelyike révén 80 százalék. Kitalálója jó ötletnek vélhette például, hogy a ha­gyományos cigánymesterségekre kell megtanítani a romákat. Am ezekre a termékekre nincs kereslet, és akik elsajátították az ősi fogásokat, alig jutottak közelebb a biztos megélhetés­hez. Közben valahol boldogan kipipálták a feladatok sorában a „romák visszavezetése a munka világába” rubrikát. Az évtizedek során halmozódott hátrányt csak pozitív diszk­riminációval lehet csökkenteni. Mondjuk ki nyíltan: kivétele­zéssel. A továbbtanulásban, az elhelyezkedésben, a lakáshoz juttatásban. Meglehet, emiatt - a többségi társadalom tagjai kö­zül - sokan berzenkednek. Csakhogy egyenlő feltételekkel a romák soha nem jutnak előbbre, mert képzetlenek, mert hat­van százalékuk munkanélküli, és mert nincs megtakarított pénzük. A szüleiktől is csak az esélytelenséget örökölték. EGYETÉRTEK: 06-90-330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: T80 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. ____________________ÁLLÁSPONT _____________________ M agyar tiltakozás Fokozódó terror Szlovák hajthatatlanság Budapest Bekérették a Külügyminisz­tériumba Szerbia-Monteneg- ró nagykövetét a Szerbia terü­letén átmenő áruforgalom vámgarancia-intézkedései­nek módosítása miatt. Major István helyettes államtítkár felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányrendelet sérti az 1948. évi Belgrádi Egyezményt, amely kimondja a Duna hajózhatóságá­nak szabadságát. Hazánk elfogadhatatlannak tartja, hogy a Duna Bizottság tag­államai nem kaptak előzetes érte­sítést a szerb hatóságoktól a vár­ható intézkedésekről, s így nem tudtak áthidaló megoldásokat keresni. A Külügyminisztérium helyet­tes államtitkára hangsúlyozta, hogy a vámgarancia-módosítás betartása naponta jelentős vesz­teséget és komoly többletköltsé­get okoz a Mahartnak, a Szerbián áthaladó összes hajónak és ha­jóstársaságnak, valamint azok­nak a megbízóknak, akiknek az áruja a veszteglő hajókban talál­ható. Ez az intézkedés különösen érzékenyen érinti a magyar acél-, gabona- és takarmánytermelő és exportáló vállalatokat. Major István nyomatékosan kérte a nagykövetet, hogy tájé­koztassa kormányát a kialakult helyzetről, és vonják vissza a kormányrendeletet, mert az sérti a két ország gazdasági együttmű­ködésében érintett vállalatok ér­dekeit. A politikus jelezte: közös érdek a kialakult problémák gyors megoldása. A magyar fél szeretné elkerülni ellenintézke­dések meghozatalát, mert ezáltal sérülhetnek a magyar-szerb gaz- dasági kapcsolatok. __■ Gáza - Jeruzsálem A palesztin kormányfőnek nem sikerült engedményekre bírni 13 radikális szervezet vezetőit. Az Iszlám Dzsihád képviselője leszögezte: a palesztin népnek törvényes joga az ellenállás a megszállókkal szemben. A Hamász szóvivője viszont nem zárta ki, hogy folytatódik a pár­beszéd az Izrael elleni támadá­sok beszüntetéséről. Közben az amerikai elnök nemzetbiztonsá­gi tanácsadója a palesztin cél­pontok elleni támadások meg­fontolására intette az izraeli kor­mány képviselőit. Izrael meg is ígérte Washingtonnak, hogy kor­látozza a terroristagyanús palesz­tin aktivisták célzott likvidálását, de a „ketyegő bombákra” tovább­ra is vadászik. Tel-Avivtól északra szélsősé­ges palesztinok tüzet nyitottak egy izraeli gépkocsira, megölve benne egy hétéves kislányt. A tá­madásban megsebesült a jármű vezetője és egy másik gyermek, az áldozat hároméves húga. Tegnap palesztin fegyveresek egy dél-izraeli településre Kasz- szám típusú rakétát lőttek ki, amely károkat okozott egy lakó­épületben, de személyi sérülés nem történt. Ciszjordánia északi részén, Dzsabaa településen az izraeli hadsereg szerdára virradó­ra lerombolta az al-Aksza Mártír­jainak Brigádjai palesztin fegyve­res csoport egyik tagjának házát. A katonák a földdel tettek egyen­lővé három másik épületet a déli Rafahban is. Palesztin biztonsági források közölték, hogy izraeli katonák megsebesítettek három palesztint a Gáza-övezet északi részén. ■ Pozsony Mikulás Dzurinda kormánya mindent megtesz azért, hogy a magyar kedvezménytör­vény Szlovákiában ne legyen érvényesíthető. A szlovák kormányfő úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabály módosításának országgyűlési szavazás előtt álló normaterveze­te „továbbra is tartalmazza a te­rületen kívüliség elvét”. Dzurin­da a kabinet szerdai ülésének szünetében közölte: álláspontja változatlan. A politikus kitart rég­óta hangoztatott nézete, vagyis amellett, hogy a magyar-szlovák alapszerződés megfelelő keretet nyújt a magyar kisebbség identi­tásának megőrzéséhez. Ezt a szlovák kormányfő arra reagálva hangsúlyozta, hogy a magyar Or­szággyűlés lezárta a törvény mó­dosításának általános vitáját, és június 23-ra kitűzte a módosítás­ról szóló szavazás napját. A pozsonyi kabinet vezetője kilátásba helyezte: meg fogja akadályozni a törvény „diszkri­minatív és területen ldvüli hatá­lyának érvényesítését”. Arra a kérdésre, hogy milyen eszközö­ket alkalmaznak majd, Dzurinda csak annyit mondott: „Erről majd időben értesülnek.” Pozsony már korábban meg­tette a szlovák-magyar kisebbsé­gi vegyes bizottság mandátumá­ból kiinduló, az alapszerződésre alapozott „eurokonfom módosí­tás” lehetőségét kínáló javaslatát. Nem tagadta: a legújabb buda­pesti fejleményt - az országgyű­lési vita lezárását - meglepőnek tartja, de a visegrádi négyek jövő heti csúcstalálkozójának napi­rendjét ezzel a kérdéssel nem kí­vánja megterhelni. __■

Next

/
Oldalképek
Tartalom