Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)
2003-06-17 / 138. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ BÁTONYTERENYE 2003. JÚNIUS 17., KEDD Hatvan éve szerezte diplomáját „Szerencsés az életem, hiszen a munkám volt a szórakozásom, a hobbim” A név, s a hozzátartozó optimizmust és életörömet kifejező szavak olvastán bizonyára sokan felkapják fejüket Nógrád megyében. Több generáció képviselői mosolyogva, tisztelettel és jóleső derűvel gondolnak régi tanárnőjükre, az országosan ismert néptánc-oktatóra, Almássy Ferencnére, vagy ahogyan mindenki szólítja: Baba nénire, aki az idei pedagógus napon a bátonyterenyei városi ünnepségen vette át gyémánt diplomáját. Bátonyterenyei nyári tárlat- Nőtincsen születtem 1924- ben, s mindig is Nógrádban éltem - mesél Baba néni a tőle megszokott lendülettel, az újra átélt emlékek örömével életéről, munkájáról, pályájáról. - Szüleim köztiszteletben álló pedagógusok,. nagyszerű emberek voltak. Édesapám vidám természetét örököltem. Egy testvérem van, aki szintén pedagógus, nagyon szeretem, nagyon büszke vagyok rá, ő Nőtincs díszpolgára. Az elemi iskola első évét az édesanyám keze alatt végeztem, meg is alapozta kellőképen indulásom a tudás útján. Tízévesen Budapestre kerültem apácákhoz, a VI. kerületi Teréz Intézetbe. Ez idő óta állok a két lábamon, önálló életet éltem, ahol nagyon jól éreztem magam. Innen a II. kerületi Csalogány utcai Állami Tanítóképzőbe kerültem, remek iskola volt! Ha jó pedagógussá sikerült válnom, akkor ezt ennek az intézetnek köszönhetem. Következetesek, szigorúak voltak, s nagy szeretettel neveltek bennünket. Az első komoly, életre szóló megmérettetésem 1940- ben volt, amikor is fiúosztálynak „A virágos fa és a méh” című témában tartottam bemutató órát. Máig hallom az egyébként szigorú és komoly igazgató hangját: „Jól sikerült! Kicsi a bors, de erős!” Mert hogy mindig ilyen egészen kicsike voltam.- Mikor került vissza Nógrád megyébe?- 60 éve (te jó ég!), 18 évesen osztatlan falusi iskolába kerültem tanítani Felsőpeténybe. Öt km-re szüleimtől, öt évig tanítottam itt, pályám egyik legszebb öt éve volt. Férjhez mentem, így kerültem Keszegre, majd Balassagyarmatra, a Rákó- czi-iskolába. Itt 16 évig tanítottam, s ugyancsak nagyon jól éreztem magam. Hiszen nekem az iskola volt mindig is mindenem: nemcsak munkahely, hanem az otthonom, a templom, a szórakozás. Ezekben az években szereztem tanári diplomát testnevelés szakon, s mert tanulni is mindig szerettem, vörös diplomát kaptam. Aztán az életem következő állomása: válás, egy újabb házasság, amelyből képletesen és a valóságban is kilépve kerültem Kisterenyére. Egy újonnan induló középiskolába, ahol 18 évig, nyugdíjazásomig, 1980-ig dolgoztam. S természetesen itt is csodálatos éveket töltöttem. Egy remek közösségben, ahol az igazi értékek domináltak.- Elévülhetetlen érdemeket szerzett a néptánc-tanításban is.- Pályám másik nagy, munkát-élményt-felejthetetlen örömöket adó területe volt a néptánc-tanítás. Balassagyarmaton felnőtt csoportom volt, talán még emlékeznek a Palóc Együttesre. A folklór, a népdal, a néptánc csodájával ismertethettem meg a kicsiket, a gyerekeket. Gyermekcsoportom Csillebércen díjazott lett, felnőtt csoportom elnyerte a „Kiváló Együttes” címet. A kisterenyei évek során nem volt olyan diáknap, ahol ne nyertünk volna! Sosem felejtem azokat a csillogó szemeket, amikor a „Ködellik a Mátra”-t énekelve, táncolva gyerekeim fergeteges sikert arattak. Vásárhelyi László, aki csak ravasz palóc menyecskének hívott, azt mondta: macskakörmöket vártam, oroszlánkörmök érkeztek! Néptáncos tevékenységemért egyébként megkaptam a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést, majd a „Kiváló Népművelő” címet is. Együttesemmel eljutottunk a közép-európai néptáncversenyre, Zakopanéba, ahol 16 ország versenyzői közül a 2. helyen végeztünk.- Ennyiféle tevékenység után nem unalmasak a nyugdíjas évek?- Nem, mert nem álltam le, váltottam: a vendéglátásban dolgoztam még 13 évig. Balatonlellén a Postás üdülőben recepciós voltam, s természetesen nagyon jól éreztem magam. Pedagógus vénám jól tudtam hasznosítani, hiszen szülők jöttek gyerekeikkel, akikkel szenzációs kapcsolatot alakítottam ki. Nagyon sok ismert emberrel ismerkedtem meg. A 10 év óta tartó, most már tényleg nyugdíjas években kedvteléseimnek élek. Rengeteget utaztam, 12 országban jártam, köztük 5 szigeten, ami maga a csoda számomra: a kicsit vad, az érintetlennek tűnő természet, a tenger. Mostmár az első helyen az olvasás áll, évente 230-250 könyvet olvasok el. Második helyre a színház került, kedvenc elfoglaltságaim között harmadik helyen a kézimunkázás áll, majd a rejtvényfejtés, a rádiózás s a tévénézés a sorrend. Napjaimat beosztva élem időmet, szinte minden percemet kihasználva. Magdika barátnőm szintén pedagógus volt, s szinte mindenben azonos a gondolkodásunk, egy arany ember: szinte testvéri gondoskodással viseltetik irántam (nem szeretek főzni), közös séták, beszélgetések, programok teszik még tartalmasabbá napjainkat. Én még az életben egy percet sem unatkoztam! Bár nincs saját gyerekem - ez egy kicsit fájdalmas -, mégis úgy gondolom, nekem nagyon sok gyerekem volt, van, hiszen mai napig megkeresnek tanácsért életük egy- egy fordulóján. így maradhattam meg valamennyiüknek. Sokan azt hiszik, ez a kor, a nyugdíjas évek, az ember improduktív korszaka. Nem igaz! Nagyon szeretett kis otthonomban remélem még sokáig örülhetek az életnek, hiszen vidám természetű édesapám is 88 évig élt, s örömömet megoszthatom barátaimmal, az általam szeretett emberekkel. __________________________(ÓMÉ) A z Ady Endre Művelődési Központ Iványi Ödön művészeti kisgalériájában június elején nyitotta meg Vanya Gábor polgármester az I. bátonyterenyei tárlatot a Fáy András Szakközépiskola tanulóinak közreműködésével. A Bátonyterenyén és a kistérségben alkotó amatőr művészek alkotásaiból készült, rendkívül színvonalas, sokszínű, a felhasznált anyag és alkalmazott stílus sokaságát, változatosságát bemutató kiállítás mind az előkészítő-szervező munka során, mind a megnyitás után nagy érdeklődést váltott ki. A kiállító Egyhetes tanulmányúton vett részt a közelmúltban Lisszabonban a Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium három pedagógusa és két tanulója. Csank Csaba igazgató, Bo- csok Józsefné projekt koordinátor, Pethő Andrásáé szaktanár, valamint Hegyes Csilla és Vámos Beáta annak a programnak a keretén belül utaztak Portugáliába, amelynek célja a hátrányos helyzetű tanulók felnőtt életének megkönnyítése. A találkozón a tapasztalatokról, az eltérő gyakorlatokról számolt be a három portugál, három bolgár, két francia és két magyar iskola koordinátora, közben a nyolc francia és a két magyar diáknak küamatőr művészek: Babcsány Józsefné, Bocsa Gergely, Érdi Anita, Fancsikné Deák Ibolya, Göröcs Beáta, Hadusovszky Rudolfné, B. Horváth László, Illés Győző, id. Ivitz László, ifj. Ivitz László, Kakuk Ferenc, Kalinics János, Kamjén Istvánná, Kómámé Karikó Krisztina, Kovács Anita, Kulcsár Judit, Ladóczki Béla, Mészárosáé Palchuber Zsuzsanna, Oravecz Viktória, Osgyáni Lajos, Pál Péter, Sütőné Székely Katalin, Szeberényi Krisztina, Szemecz Szilárd, Tóth Katalin. A kiállítást az intézmény nyitvatartási idejében augusztus 22-ig tekinthetik meg a látogatók. ■ lön programokat szerveztek a vendéglátók. Amint azt Bocsok Józsefné elmondta, Portugáliában a hátrányos helyzetű réteg többnyire fekete bőrű, de számukra is nyitottak a továbbtanulás lehetőségei. Szokásaikat nem változtatják meg, inkább erősítik, például a néptánckultúra, a kézművesség ápolásával. Bulgáriában még működnek a hatalmas árvaházak, de már megjelentek a korszerűbb élethelyzetet modellező lakóotthonok is. A francia példa a másik véglet, ahol a tanulók önállóságára, kreativitására építenek. A bátonyterenyei intézmény a fogyatékos tanulók szakképzésbe integrálásának eredményeiről számolt be. H. E. 1 __________________________________!_______________ A lmássy Ferencné B A tárlat élénk érdeklődést vált ki a közönség körében m Egy hét Portugáliában Kistérségi „Ki mit tud?” általános iskolásoknak Bátonyterenyén, az Ady Endre Művelődési Központban rendezték meg a közelmúltban azt a „Ki mit tud?”-ot, amelyen nemcsak a város, hanem a kistérség általános iskolái is részt vettek. A kategóriaversenyek korosztályonkénti helyezései a következők voltak. 3-4. osztály: ének kategóriában első Oláh Tamás (Bartók isk., Bt.), második Kelemen Annamária (Mátraterenye), harmadik Pál Bence-Csaja Adám (Erkel isk., Bt.). Vers kategóriában első Haraszti Gábor (Bartók isk., Bt.), második Húgai Dominika (Erkel isk., Bt.), harmadik Salamon Dóra (Bartók isk., Bt.). Mese kategóriában első Bajnóczi Barbara (Bartók isk., Bt.) második Vanya Vivien (Kossuth isk., Bt.), harmadik Apostol Klaudia (Bartók isk., Bt.). Tánc kategóriában első a Kossuth iskola aerobic-cso- portja, második a Bartók iskola „Limbo” csoportja. 5-6. osztály: ének kategóriában első Kun Judit (Mátramindszent), második Kóródi Krisztina-Baracz Adrienn (Erkel isk., Bt.), harmadik Jáhor Klaudia (Erkel isk., Bt.). Vers kategóriában első Lavaj Éva (Bartók isk., Bt.), második Bató Brigitta (Bartók Isk., Bt.), harmadik Baracz Adrienn (Erkel FOTÓK: GÓCS ÉVA A közönség jól szórakozott a gyerekek előadásán isk., Bt.). Tánc kategóriában első a Kossuth iskola aerobic csoportja, második a Bartók iskola Fiesta csoportja. Egyéb kategóriában első Kovács Barbara (Bartók isk., Bt.), a második helyet nem adta ki a zsűri, harmadik a Bartók iskola csoportja. 7-8. osztály: ének kategóriában első az Erkel iskola kamara- kórusa, vers kategóriában első Matikovszki Bianka (Erkel isk., Bt.), második Botos Fruzsina (Erkel isk., Bt.), egyéb kategóriában első a Kossuth iskola aero- bic-csoportja. Bátonyterenye Város Önkormányzatának különdíját a Bartók Béla Általános Iskola „Limbo”-csoportja, a Kossuth Lajos Általános Iskola aerobic- csoportja, valamint az Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola kamarakórusa kapta. Közönségdíjat nyert ének kategóriában Kun Judit (Mátramindszent). A kistérségi „Ki mit tud?” megrendezését támogatták: Bátonyterenye önkormányzata, Mátramindszent önkormányzata, Mátraterenye önkormányzata, Mátraverebély önkormányzata, Lavaj Attila vállalkozó, Bátonyterenye, Oláh János és Társa Sütő Bt. Bátonyterenye. Támogatója volt a rendezvénynek valamennyi általános iskola vezetése és pedagógusa, akik részt vettek diákjaik felkészítésében és elkísérték a rendezvényre a versenyzőket: Bátonyterenye: Bartók Béla Általános Iskola, Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Kossuth Lajos Általános Iskola, 3. számú Általános Iskola. Mátraterenye: ÁMK Móra Ferenc Általános Iskola. Mátramindszent: Általános Művelődési Központ Általános Iskolája. Mátraverebély: Madách Imre Általános Iskola.
