Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)
2003-06-02 / 126. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2003. június 2., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Gyermeknapi mesepályázat - sok nyertessel Nagy meglepetést szereztetek nekünk a jobbnál jobb, ötletesnél ötletesebb mesékkel. Tudtuk, hogy ez a feladat nem lesz könnyű, és kell hozzá némi segítség is anyutól, óvó nénitől, tanító nénitől. Ezúton köszönjük mindenkinek a részvételt, valamint segítőiteknek az alkotó közreműködést. Nyerteseink Általános iskola, Becske (Mészáros Anita, Oláh Daniella, Túri Dániel, Matyóka Gábor, Janek Adél, Kovács Julianna), Általános Iskola, Endrefalva (Murányi Bernadett, Rácz Kálmán, Szőrös Zsolt), Oláh Kinga Endrefalva, Czikora Andrea Salgótarján, Horváth Zoltán Endrefalva, Várhegyi Miklós Szurdokpüspöki, Tekeres Patrik Bátonyterenye, Laczkó Lilla Szécsény, Sipos Ildikó Karancskeszi, Bárdos Noémi Pásztó, Somoskői Szilvia Ságújfalu, napközi otthonos óvoda Kisbágyon, Hugyecz András Martin Bátonyterenye, Szabó József Márkháza, Pulai Noémi Egyházasgerge. Gratulálunk, a nyeremények a salgótarjáni (Erzsébet tér 6.), illetve a balassagyarmati (Kossuth út 15.) szerkesztőségünkben vehetők át. A MESESZÉP MACSKAKISASSZONY Párizs utcáin járunk, a legelőkelőbb városrészben. Az egyik gyönyörű ház kertjében csodaszép macskakisasszony illegeti magát. A cicusnak rengeteg kérője akadt volna, de ő pöldiendien mindegyiket visszautasította. Minden hiába, az egyik kérője, egy kis nyeszlett kóbor macska nem adta föl még a visz- szautasítás ellenére sem. Éjjel-nappal réti virágokat ment gyűjteni, hogy legyen mit küldeni a kisasszonynak, de az rá sem hederített. Ez napról napra, évről évre ment így. Aztán elmúlt a virágözön, a macskafiú eltűnt. A cicus édesapja megelégelte a lánya viselkedését és elhatározta, hogy feleségül adja az utcán elsőnek sétálónak. Abban a pillanatban megjelent egy nagy fejű, nagy orrú kutya. A kisasszony sírva fakadt és elhatározta, hogy megkeresi a kóbor ci- cust, mert időközben rájött, hogy csak hiúságból nem akart hozzámenni, pedig szerette. így hát a keresésére indult és megtalálta egy szegény városnegyedben. A nyakába ugrott és bár szegénységben, de boldogan éltek míg meg nem haltak. ÁLLATOK AZ ESKÜDTSZÉKEN „Az állatok nem is annyira buták, mint amennyire gondolnánk” - ezt mondta régen egy nagy tudós. Ezzel szemben az emberek ostobasága sokszor valóban elképesztő. Gondoljátok csak el, régen előfordult, hogy állatokat vonszoltak bíróságra és vád alá helyezték őket: de nem egy színjáték kedvéért, hanem igaziból! Például 1386-ban Franciaországban gyilkosságért - mint főbenjáró bűnért - elítéltek egy játékos, nagy orrú, nagy fejű kutyát. Akadnak azonban ennél cifrább esetek is: egy gyönyörű macskalányt azért vontak felelősségre, mert az egyik hódolója elől menekült be a templomba és ott zajongott. Egy kis kóbor cicát pedig azért akarták elítélni, mert a hatalmas éhségtől kóborolva és nyávogva arra adta a fejét útközben, hogy letapossa és megegye a házinéni virágait. Ez az eset azonban, amelyet most mesélünk el nektek, nemrégiben történt Olaszországban. 1985-ben egy olasz kisvárosban egy járásbíró elrendelte egy kutyus letartóztatását. Azzal vádolta a kutyát, hogy a környéken lakók délutáni pihenését zavarja. Néhány i ap múlva a kutyát szabadon engedték, ( e csak azzal a feltétellel, hogy többé a 1 örnyéken sem vakkant annak az utcá- i ak, ahol annyi galibát okozott. (Tekeres Patrik, Bátonyterenye) BARÁTOK Volt egyszer egy vidéki tanya, ott élt _ {gy cicalány és Bemát a kutya jó barát- ’ í ágban. A cicalány szép volt, elhatároz- 11, hogy ahhoz megy férjhez, aki elhoz- / a neki a szivárványszirmú virágot. Na- jyon sok kérő jelentkezett, de senki s em tudta elhozni a virágot a meredek i veghegyről. A szomszéd tanyáról jeI rntkezett egy kedves kandúr. A kutyá- \ á megbarátkozott, aki adott neki egy nérföldjáró különleges cipőt. A kan- c úr, amikor feljött a hold és fényesen r igyogtak a csillagok elindult a csodála- t >s virágért. A kutya segítségével elhozII a virágot a kedves cicalánynak, aki r agyon boldog volt. Nagy lakodalmat r mdeztek és békességben, szeretetben é tek egymással. (Laczkó Lilla, Szécsény) MACSKAKALAND Cirmos elhatározta, hogy megláto- g ltja barátnőjét, Cilit. Elment a rétre vi- r igot szedni, ahol egy nagy kutya őrizte a virágokat. Cirmos beöltözött egy zöld bokornak, de a kutya mégis észrevette, mert mozgó bokrot még soha nem látott, és elkergette Cirmost. Elhatározta, hogy most fának öltözik, de a kutya megint észrevette, mert a fa eddig nem volt ott és megint elkergette. Cirmos hazaszaladt, megkergette a postást, ellopta a cipőjét és ezt vitte el a kutyának. A kutya nagyon örült a cipőnek, elkezdte rágcsálni, Cirmos pedig addig szedett egy nagy csokor virágot. Elment Cilihez és odaadta neki. Jutalma egy nagy puszi volt és máig is élnek míg meg nem haltak. (Várhegyi Miklós, Szurdokpüspöki) A CICA BOLDOGSÁGA te a csillagokat nézte és sóhajtozott, szomorkodott egy cicalány után, akit Cicami- cának hívtak. Kandúr Bandi még virágot is ültetett, hogyha megkéri a kezét, csokorba kötött virággal induljon hozzá. De sajnos Cica- micának más fiú után fájt a szíve. A szomszédjában Buksi kutya lakott és nagyon tetszett a cicusnak. Mindig csinosan öltözött és csábosán nézegette Buksit. A baj csak az volt, hogy Buksi észre sem vette Cicamicát mert nem érdekelte. Egy fontos dolga volt Buksinak amivel szívesen töltötte el az idejét, az pedig gazdája tornacipőjének rágcsálása volt. Ezért úgy döntött Cicamica, hogy elmegy Kandúr Bandihoz és megengedi neki, hogy udvaroljon. Hamarosan összeházasodtak és éltek boldogan. Volt egyszer egy olyan cica, aki mindig boldog volt és Sziszinek hívták. Szi- szi az egyik nap vásárlás közben találkozott egy kandúr cicával, akit úgy hívtak, hogy Pistike. Elkezdtek beszélgetni a boltban és azt mondta Pistike Sziszinek, hogy menjenek el a pizzériába pizzát enni. Amikor jóllaktak Sziszi hazasietett a kutyájához, Dorkához, aki már nagyon várta őt. Pistike gondolt egyet és a virágboltban szép piros csokrot csináltatott Sziszinek. Amikor átadta a csokrot Sziszi nagyon boldog volt, megpuszilták egymást és boldogságban éltek mind a ketten. (Murányi Bernadett, Endrefalva) A SZERELMES KANDÚR Volt egyszer egy macska, akit úgy hívtak, hogy Kandúr Bandi. Minden es(Hugyecz András Martin, Bátonyterenye) KORMI Kormi magányosan éldegélt, barátokról álmodozott. Egyszer új lakók érkeztek a szomszédba, Cila és Morzsi. Kormi beleszeretett Cüába. Morzsi ezt rossz szemmel nézte és nem engedte Kormit Cila közelébe. Amikor egy éjszaka Kormi szerenádot adott Cilának, Morzsi úgy megkergette a szerelmes szomszédot, hogy az a cipőjét is elveszítette. Kormi békülési szándékkal egy csokor virágot ajándékozott Morzsinak. Morzsi a virág láttán megbékélt, barátságot kötött Kormival. Azóta békességben, örök barátságban élnek egymás szomszédságában. (Napközi otthonos óvoda, Kisbágyon) Életpályát kínálnak a fiatal vállalkozóknak Valamennyiünk előtt ismert a megye fiataljainak elhelyezkedési nehézsége, munkavállalási lehetőségeik szűk korlátja, a munkanélküliség, a kényszervállalkozások problémája. A megyénkben fiatalok számára az egzisztenciateremtés egyik legkézenfekvőbb formája a saját vállalkozás létrehozása. Erről, illetve a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által számukra nyújtott segítségről beszélgettünk Bárány Zsuzsanna életpálya-menedzserrel.- Alapítványunk segíteni szeretné megyénk fiataljait, hogy vállalkozásaikat tudatosan alakítsák ki és ismerjék meg a sikeres vállalkozás üzletmenetét, előkészítő folyamatait, piackutatást, marketingstratégiát, üzle- titerv-készítést és ezek ismeretében mérlegeljék döntésüket a vállalkozáshoz - kezdte Bárány Zsuzsanna. - Együttműködési megállapodást kötöttünk az Életpálya Alapítvánnyal, amely szerint megyénkben közvetlenül segítjük azokat a fiatalokat, akik az Életpálya által meghirdetett országos versenybe bekapcsolódnak. A pályázatokat április végéig nyújthatták be a vállalkozásukat 2002 áprilisa után indított, vagy csak ezután indítani szándékozó fiatalok, s ebben az évben immáron harmadik területi döntőnket szervezzük június 3-án Salgótarjánban, amely arra hivatott, hogy a „2003. év legsikeresebb fiatal vállalkozóit” megválassza.- Hogyan történik a kiválasztás?- A beérkezett üzleti tervek két fordulón vesznek részt: négy területi döntő kerül megrendezésre vidéken és egy országos döntő Budapesten. A beérkezett üzleti terveket az alapítvány szétválogatja és egy úgynevezett előzsűrizésen mennek keresztül. Ezeken a helyszíneken a független szakemberekből álló zsűri elolvassa a pályamunkákat és rangsorolja azokat. A legjobb tíz üzleti terv készítőit egy személyes meghallgatásra behívják mind a négy helyszín egyikén. A vállalkozások között az üzleti tervek és az elbeszélgetés alapján felállítanak egy sorrendet, amely a délutáni eredmény- hirdetés kapcsán kerül kihirdetésre. A területi döntőkön az első három helyezést elért vállalkozások jutnak tovább a budapesti országos döntőbe. A pályázat fordulóiban azok a vállalkozások kerülnek kiválasztásra, amelyek a legéletképesebbnek bizonyulnak.- Mi a sorsuk a továbbjutott vállalkozásoknak, ötleteknek?- A négy területi döntő helyezettjei, azaz összesen 12 vállalkozás kerül az országos döntőbe, amely Budapesten kerül megrendezésre, várhatóan június 25-26-án. Az országos meghallgatás előtt az országos döntő zsűritagjai megkapják a fiatalok üzleti terveit, majd a személyes találkozó után döntenek a helyezésekről, amelyet egy ünnepélyes díjkiosztó keretében hirdetnek ki. Az országos döntő két napot vesz igénybe: az első napon a meghallgatás történik, ahol eredményhirdetés még nem lesz. Este egy vacsora keretén belül kötetlen beszélgetésre adunk lehetőséget a fiatalok és szponzorok között. Másnap kerül sor az ünne pélyes díjkiosztóra, ahol kihirc letésre kerül az Év legígéreteseb a fiatal vállalkozója cím.- Mi lesz azokkal a pályamunkákkal, amelyek nem kerülnek az orszi gos ítészbizottság elé?- Levélben ki pnak értesítést. Ebben a levélbe: i kapnak egy bírálatot az üz éti tervükről, amely segítségé rel átgondolhatják azokat a rés íeket, amelyeknél hiányosságokat észleltek szakembereink.- Mi lesz a kei 'di, salgótarjáni területi döntőn?- Személyes meghallgatásra is sor kerül. A ; sűri által leginkább megvalósíthatónak ítélt üzleti tervek ké: zítőit már e területi döntőkben is díjakkal jutalmazzuk: az első helyezett 125 ezer, a második 100 ezer, a harmadik 75 ezer forintot kap céljai eléréséhe.:. Az országos döntőben dobo£ óra kerülők pedig fél és negyedmillió forint közti jutalmat ve hetnek át - zár- ta szavait Bárám Zsuzsanna. ■ Diáktárlat bizonyítványosztásig Mátramindszent Évtizedes hagyomány, hogy az általános iskolában gyermeknap környékén a diákok munkáiból kiállítást rendeznek. így volt ez az idén is: akvarellek, montázsok, ceruzarajzok, kézimunkák sora tanúsítja a gyerekek ügyességét. A kiállítást a napokban nyitotta meg Varga Dóra rajztanár, igen rendhagyó módon: a művészettörténet- és történelemdolgozat „aranyköpéseiből” állított össze egy csokrot. Természetesen volt műsor is, de ezúttal a pedagógusok kedveskedtek a gyerekeknek. A kiállítást bizonyítványosztásig tekinthetik meg az érdeklődők. Ha szennyvíztisztító, akkor bio? Túl a Föld napján, a víz évének közepén, s a környezetvédelmi világnap felé közeledve csíptem el egy riportot a minap a Magyar Televízió Ablak című műsorában. Arról szólt, hogy egy biológiai szennyvíztisztító miként tette elviselhetetlenné egy település életét, miként változtatta szinte pöcegödörré a község halastavát, s pusztította el az azt tápláló patak élővilágát. Pedig semmi más nem történt, mint az, hogy az önkormányzat zöld utat adott egy biológiai tisztítómű felépítésének... „Lényegesen olcsóbb!” - olvastam egy cikkben, ami egy másik, hasonló szennyvíztisztítóról szólt, arról, amit a közelmúltban üzemeltek be Diósjenő, Berkenye és Nógrád községek szennyvizének ártalmatlanítására. Márpedig ha valami bio és még olcsóbb is, mint a megszokott, akkor az csakis jó lehet - gondolná az EU-kom- formitást most ízlelgető magyar állampolgár. A helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen a szennyvízberuházás pénzről is szól, érdekeket is érint, meg kell hogy feleljen egy csomó jogszabálynak, s az sem mindegy, ki kapja a megbízást. De nézzük először, mitől is oly' olcsó ez a „bio”! Az említett három nógrádi település esetében az egy köbméter szennyvíz ártalmatlanítására kalkulált ösz- szeg 850 Ft, ám az állam hozzájárul a szolgáltatás díjához, így a 210 Ft feletti részt a költségvetés fizeti. Érdekes megemlíteni, hogy a térséget ellátó szolgáltató 160-170 forintos ajánlatot tett, tokkal-vonóval, ám ez nem volt szimpatikus. Nyilván azért, mert a bio, az bio. Na és az állami pénz meg ingyen van! No de mennyire bio a Nógrád határában megépült technológia? S miért éri meg jobban, mint a hagyományos megoldás? Ugye abban mindenki egyetért, hogy a szennyvíz eltüntetéséhez minimum csatornahálózat kell, s szükség van az adott technológia műtárgyára is. Jelen esetben egy betonmedencére, amelyet egy temperát helyiség borít, s legalább öt emberre, aki a műveletet irányítja, figyeli, a berendezéseket karbantartja. Ebből a szempontból tehát aligha állíthatjuk, hogy a biomegoldás olcsóbb lenne. Ne legyünk azonban igazságtáanok, hiszen a hasonlónak tekinthető érsekvadkerti és gágagutá tisztítóművet két ember is „elkezeli”. Ráadásul az utóbbi hét fáut szol- gá ki. Váamennyi megoldás lelke egy speciális medence, vagy tó, amely olyan baktériumokat tartá- maz, amelyek képesek lebontani a szennyvizek környezetre káros szerves anyagát, a mtrogén- és a foszforvegyületeket. A tó azonban csak akkor „működik”, ha megfelelő a hőmérséklete. Ez tavasztól őszig megoldott, télen viszont fűteni kellene a „bacigyárat”, máskülönben az eleven iszapnak nevezett kultúra képtelen kifejteni áldásos tevékenységét. A szükséges hőmérsékletnek el kell érnie a 8-10 fokot. Kérdés: mi történik azokon a helyeken, ahol nincs fűtött tó, vagy medence, s a tél háom-négy hónapig olyan kemény, mint amilyen most volt? Ott bizony gyűlik a szennylé és sajnos büdösödik, mert a folyamat átmenetileg leáll. Némiképp más megoldást választott Szügy önkormányzata, hiszen ott egy rizómás rendszer működik, vagyis a káros anyagokat a speciális növényzet gyökerén tenyésző baktériumok kötik meg. A hőmérséklet sajnos ebben az esetben sem hagyható figyelmen kívül, ráadásul bizonyos járulékos technológiá elemekre így is szükség van. Ezek után a biomegoldásoktól elkápráztatott döntéshozók bizonyára elsápadnak, ha meghallják: a megyénkben működő valamennyi hagyományos tisztító lelke az eleven iszapos, azaz baktériumos károsanyag-lebon- tás, vagyis valahol ezek is biotisztítók. Csak jóval olcsóbbak, mint a fergeteges kampánnyá nyomuló „fehérgalléros” bioüzemeltetők. T. NÉMETH LÁSZLÓ
