Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)
2003-05-03 / 101. szám
A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2003. MÁJUS 3., SZOMBAT I Buddha-szobrok árnyékában JL . , . Közvéleménykutatás nélkül is tcf Színházi gsféh valószínűsíthető, hogy a legismértebb magyar operettsz- Wíi érzők sorában Kálmán Imrét, - akinek a nevezetes / „Csárdáskirálynő” köszönhető - Lehár Ferenc (1870- s 1948) követi. Nem véletlenül, hiszen az egykori zenekari hegedűs, a katonakarmester nevéhez fűződik többek között „A drótostót”, a „Cigányszerelem”, az „Éva, a „Friderika”, a „Giuditta”, a „Luxemburg grófja”, a „Víg özvegy” és nem utolsósorban „A mosoly országa”, amelynek ürügyén e felsorolást is megtettük. Mi (Teremi Trtxi) és Hattaludy Ferenc (Bozsó József) kettőse könnyedebben fogja fel az életet ___________________________________________ ____________ FOTÓK, P. TÓTH LÁSZLÓ E uróPAS Magyar Táncdíjak Ugyanis a Tarjáni Tavasz összművészeti fesztivál rendezvénysorozata keretében a minap a József Attila Művelődési Központban a Turay Ida Szín- társulat közreműködésével került színre Lehár e műve, amely azonban több szempontból is „kakukktojásnak” tekinthető. Először is azért, mert a cselekménye okán szinte antiop- erettnek számít. Mint ismeretes, e műfajnak éppen az az egyik sajátossága, hogy a „happy end”, tehát az örömteli végkifejlet irányába építkezik. Bármennyi csalódásban, viszontagságban is van részük a főhős pároknak, a primadonnának és a bonvivánnak, illetve a szubrett- nek és az úgynevezett táncos komikusnak a darab első felében - amely rendszerint két felvonást jelent - a legvégén általában egymásra találnak és a továbbiakban boldogan élnek, míg meg nem halnak. Nos, „A mosoly országáéban nem így történik. Lisa - aki szerelme kedvéért még arra is képes, hogy Bécsből a távoli, egzotikus Kínába, ismeretlen, idegen világba költözzön és vele házasságot kössön - és Szu Csöng herceg éppen a darab végére kényszerül elválni egymástól. Kényszerül, mert az európai és az ázsiai etikai normák, szokások, törvények különbözősége elválasztja őket. Ahogyan Csang herceg - Szu Csöng apja - fogalmaz: tűz és víz ez a két kultúra. A fiatalember ugyan képes lenne elviselni a rá erőszakolt többne- jűséget, hiszen számára az csak papíron létezik minden érzelmi háttér nélkül, Lisa azonban - egyrészt neveltetése, másrészt erkölcsi érzéke alapján - tiltakozik az ellen, hogy férjének újabb - immáron mandzsu - feleségei legyenek s még annak tudatában is, hogy Szu Csöng csak őt szereti, otthagyja Kínát, a fényes udvartartással, az ajándékba kapott kis és a palotát uraló hatalmas Buddha-szobor- ral együtt. Más választása persze egyébként se nagyon adódott volna, mert a szigorú helyi tradíciók szerint fehér asszonyként már nem tartózkodhatott tovább a „háremben”. E nagyoperett másik sajátossága a zenei megformáltságá- ban rejlik. Leszámítva néhány könnyedebb dallamot - a slágerré lett „Vágyom egy nő után” és a „Ne félj, ne félj bolond szívem” refrénű betéteket, - ez a muzsika töményebb a megszokottnál, már-már operai jelleget ölt. Erre utal az is, hogy vannak benne az operára jellemző énekelt párbeszédek. Ennélfogva a két főszereplőnek - a Lisa szerepét megformáló Csonka Zsuzsának és a Szu Csongot alakító Leblanc Győzőnek - nincs köny- nyű dolga, de mindketten szép, pallérozott énekhanggal rendelkeznek és ez az erényük ezúttal különösen jól érvényesül. Ugyanakkor Csonka Zsuzsának nagyobb figyelmet kellene fordítania arra is, hogy a közönség értse is amit énekel, Leblanc Győzőnek pedig a mozgását lehetne természetesebbé tennie, annál is inkább mert Ő az előadás rendezője is. E „szerepében” jól választotta viszont ki „színészeit” az ugyancsak remekül éneklő, bájos Teremi Trixit (a darabban Mi a neve), az operettszínpadon otthonos Benkóczy Zoltánt [Csang herceg) és Bozsó Józsefet (Hatfaludy Ferenc) valamint Szirtes Gábort. Utóbbi az eunuch, Lichtenfels grófot személyesíti meg nagy közönségsikert aratva. Feltétlenül az előadás javára írandó az élőzenei kíséret: a Szemirámisz Kamarazenekart Félix Györgyi vezényli. Szintén dicséretesek, a darab hangulatához illőek, a szereplők egyéniségéhez szabottak a kosztümök, jelmezek. A díszleteken már látszott némi spórolás, alkalmi jelleg, s ugyancsak egyenetlen a táncosok - noha a színlap a Fővárosi Operett Színház tánckaraként jegyzi őket - produkciója. A keringőket ízlésesen adják elő, a keleti táncok mozgásvilágában azonban modorosnak; kevésbé járatosaknak tűnnek. Öt színész - Csonka Zsuzsa, Teremi Trixi, Bozsó József, Leblanc Győző és Szirtes Gábor - másokkal - Medgyesi Máriával, Lendvai Zsolttal, Marik Péterrel és Petzkai Endrével - kiegészülve hamarosan, még a Tarjáni Tavasz során visszatér a József Attila Művelődési Központba: május 17-én, szombaton 19 órától - ugyancsak bérleten kívüli előadásban - mutatják be Kálmán Imre „Csárdáskirály- nő”-jét szintén Leblanc Győző rendezésében. Mondani sem kell: nagy várakozás előzi meg Szilvia és Edwin, Bóni és Stázi, Miska pincér, Feri bácsi jól ismert történetét, de főként a fülbemászó, örökzöld muzsikát. CSONGRÁDY BÉLA Gálaest keretében adták át a tizedik alkalommal odaítélt EuróPAS Magyar Táncdíjakat, a Nemzetközi Tánc és Kultúra Alapítvány elismeréseit a Budapesti Operettszínházban. A díjat idén a Magyarországon fellépő táncosok közül a klasszikus balett műfajban Volf Katalinnak (Magyar Nemzeti Balett), a modern balett műfajában pedig Lovas Pálnak (Pécsi Balett) ítélték. A néptáncosok közül Juhász Zoltán (Honvéd Együttes) vehette át az elismeIsmét nagy sikert aratott a már hagyományosnak minősülő táncművészet világnapi gálaműsor, amelyet a Salgótarjáni Néptáncművészetért Közalapítvány és a József Attila Művelődési Központ szervezett az elmúlt hét végén. A kétórás programban a néző végigkövethette azt az utat, hogyan formálódik egy gyermekből táncművész. A fellépők között a gyermekcsoporttól a felnőttig, az amatőr együttestől a profikig láthattunk színvonalas produkciókat, sőt, a rendezvény nemzetközivé szélesedett a szlovák fővárosból érkezett Ifjú Szívek Magyar Táncegyüttes fellépésével. A Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete kiállítást rendez Bátonyterenyén, az Ady Endre Művelődési Központ Iványi Ödön Művészeti Kisgalériájá- ban. A kiállítást május 5-én 17 órakor Tóth Sándor, József Atti- la-díjas költő főiskolai tanár nyitja meg. Közreműködik Szabó János táncpedagógus és rést. A külföldön dolgozó magyar táncosok közül a klasszikus balett területén Nagy Tamás (Holland Nemzeti Balett), míg az argentin tangó kategóriában Kulik Johanna és Josip Bartulovic kapta meg az elismerést. A magyar táncművészetet méltó módon képviselő együttesnek járó díjat a kortárs tánc műfajában a szegedi Kortárs Balett, a versenytánc kategóriában pedig a Savaria Táncegyüttes nyerte el. A Nógrád Táncegyüttes meghívást kapott a franciaországi Quetigny város júliusban megrendezendő Európai Folklórfesztiváljára. Ez nagy elismerés az együttes tagjainak, ugyanakkor kihívás is a Salgótarjáni Néptáncművészetért Közalapítványnak, hogy a magyar kultúrát, azon belül a palóc kultúra sajátosságait hogyan képviseli nemzetközi porondon. A tánccsoport és a közalapítvány ezúton is kéri mindazon cégek és magánszemélyek támogatását, akiknek módjában áll hozzájárulni a bemutatkozás sikeréhez. Pethő Veronika néptáncos. A május 22-ig nyitva tartó.kiállításon tíz népi iparművész és egyesületi tag alkotásait láthatják az érdeklődők. Hímzéseket, vesz- szőfonásokat, fafaragásokat, csuhé-, kovács- és fazekasmunkákat, népi játékokat és mézeskalács-alkotásokat. P. A. Itt még boldog a később elválni kényszerülő Szu Csöng (Leblanc Győző) és Lisa (Csonka Zsuzsa) Gyermekből művész lett A Nógrád Táncegyüttes nyáron Franciaországban mutathatja be kultúránk sajátosságait HOMOGA ISTVÁN Népi iparművészeti kiállítás Vígságos tavaszköszöntő Majális hazánk legrégibb szabadtéri múzeumában Magyarország első szabadtéri múzeuma a balassagyarmati Nógrád Vármegyei Múzeum - ma Palóc Múzeum - telkén létesült 1932-ben. A paraszti porta egy 18. századi boronafalú faházból, egy nádfedelű faépítésű istállóból és kocsiszín-fészerből, továbbá egy nagyméretű olajütő-prést fedő hatlábas pajtából és egy boronafalú fa-pajtából áll. 1996-ban, a Honfoglalás 1100. évében új kiállítási egységek létesültek „Szandai kis kápolna az 1880-as évekből”, valamint a „Palóc fafeszület (rekonstrukció), Karancs vidék 19. század” - címmel. Ez az egyedülálló népi építészeti környezet a faritkaságokban gazdag Palóc-ligetben majálisünnepre csábítja a térségbelieket és a turistákat egyaránt. A hosszú hétvége városi majálissal kezdődött a ligetben május elsején, és palóc folklór-rendezvényben csúcsosodik ki május 4-én, vasárnap 10-től 18 óráig. A Palóc Múzeum ifjú és felnőtt művész barátai ezért szeretettel várnak minden kíváncsiskodót egész napos évadnyitó ünnepre, játszóra: énekszóra, mulatságra, mesehallgatásra, színes vásárra, bemutatóra. Közreműködnek a szandai „Dudások”, herencsényi énekesek és mesemondók, terényi táncosok, kézművesek, az Igric együttes, a Lajtorja néptáncegyüttes, az Őrhalmi Hagyományőrzők, a Pataki Gézengúzok és a Nógrádmarcali Csiperkék. Vándorjátszó ügyességi és énekes játékok lesznek muzsikával, mondókával, 16 órától 18 óráig pedig aprók tánca játékkal, énektanítással. így nyílik a mesébe illő, mégis valóságos palóc porta majálissal, mulatsággal és várja a látogatókat egészen október végéig. ________________________________ 2 _!___i___1___ B UDA LÁSZLÓ FELVÉTELE Vasárnap megtelik programmal a palóc porta
