Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)

2003-05-07 / 104. szám

2003. MÁJUS 7., SZERDA MEGYEI Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal KORKÉP Jogvédő iroda, hét végi kollégium Bátonyterenyén az Ózdi út 19. szám alatt működik a ro­ma közösségi ház. Kevesen tudják, hogy ennek kereté­ben jogvédő iroda is műkö­dik, ahol az Igazságügy­minisztérium antidiszkrim- inációs jogvédő hálózatának megyei képviselője dr. Far­kas Imre. A közösségi házat a Nógrád Megyei Cigány Ki­sebbségi Képviselők és Szó­szólók Szövetsége működte­ti, amelynek elnöke Szomora Szilárd.- A jogvédő irodában minden héten kedden 9 órától van ügy- félfogadás - mondta Szomora Szilárd. - Működése azon cso­portok számára fontos, akiknél az érdekérvényesítési képesség viszonylag alacsony fokon áll. Ingyenes jogsegélyszolgálat ez voltaképpen (csak diszkriminá­ciós esetekre!), s nem csak a ro­mák kereshetik fel. Ugyanitt működtetnek egy hét végi kollégiumot is, amely egy ingyenes korrepetálási le­hetőség azon gyermekek szá­mára, akik tanulási nehézsé­gekkel küszködnek. Tíz peda­gógus dolgozik minden szom­baton 8.30-13 óráig, matemati­Régészeti „Őrizzük emlékeinket, gyűjt­sük össze töredékeinket, ne­hogy végleg elvesszenek, az ál­tal is üresebb legyen a mólt, szegényebb a jelen, s kevesebb a jövő! - Ipolyi Arnold szép és örök érvényű gondolata volt a mottója a Kastélykerti Társal­gó legutóbbi programjának. Kisterenye régészeti emlékeiről tartott előadást dr. Szomszéd András nyugdíjas főlevéltáros, a város monográfiájának szerzője. Az érdekes és illusztrált előadás hangsúlyozta: a természeti és kul­turális értékek megőrzésének fon­tossága nemcsak a már feltárt lele­tekre érvényesek, hanem azokra az értékekre is, amit részben még a föld mélye rejt, ne illetéktelenek bukkanjanak rá. Kisterenyén az Aranyhegy különösen érdekes, nem elsősorban a nevében is sze­replő arany legendája miatt. Kul­túrtörténeti jelentősége, hogy már 3500 évvel ezelőtt olyan népek él­tek itt, akik már földet műveltek, tevékenységük fő területe az állat­tenyésztés volt, gyűjtögettek, ha­lásztak, s fejlett fémművességgel rendelkeztek. A fémmegmunkálás anyaga a bronz volt, amit kohászati eljárás­sal tettek hasznos eszközökké (sarló, csákány stb.), de készültek a védekezést szolgáló fegyverek is, pld. lándzsa. A már fellelt lele­tek között találhatók apróbb esz­közök, mint a mostani gombok, cipzárak elődei, vagy egyszerűen a viselőit díszítették. A korabeli nők ékszerként is használták, a kától kezdve a magyaron át a természettudományi tárgyakig egyéni és kiscsoportos foglalko­zásokon segítenek a tanulók­nak, próbálják szintre hozni, felkészíteni az órákra a gyere­keket.- A hét végi kollégium mű­ködtetéséhez a városi önkor­mányzat és a Bátonyterenyei Cigány Kisebbségi Önkormány­zat is hozzájárul - emelte ki Szomora Szilárd. - Segítségük­kel a nyári szünetben is tudunk' programokat biztosítani a gye­rekeknek. Augusztusban ismét pótvizsgára felkészítő tábort rendezünk. A tanuláson kívül elvittük a gyerekeket strandra, Tarnamérán meglátogattuk a rendőrmúzeumot. A hét végi kollégiumban min­den szerdán és csütörtökön te­hetséggondozás folyik: Tőzsér Jánosné vezetésével képzőmű­vészeti, kézműves-foglalkozá­son vehetnek részt mindazok, akik szeretik az ilyen irányú el­foglaltságot. A nyári programot klubszerűén tervezik, zenehall­gatás, beszélgetés, társasjátéko­zás, a felügyeletet a szövetség szervezi meg, érdeklődni a (32) 355-027-es telefonszámon lehet. __________________ H. E. emlékeink tehetősebbek ezeket arannyal vál­tották fel. Ezért válhattak ezek a tárgyak a pénzsóvárgás áldozatá­vá, a „kincskeresők” a mai napig bíznak abban, hogy megtalálják a mesés pinceajtót. A rendezvény aktualitását ad­ta, hogy 1833-ban - majd' 200 év­vel ezelőtt - folytattak itt ásatáso­kat Kubinyi Ferenc, Jankovich Miklós, akik anyagi áldozatot hozva, időt nem kímélve igyekez­tek a lelőhely rejtélyét megfejteni. Száz évvel később, 1933-ban avat­ták fel Abonyi Lajos dombormű­vét, az ünnepségen megjelent fia, Márton Lajos, aki több munkájá­ban foglalta össze az Aranyhegy jelentőségét. Ezért is elgondol­kodtató, kicsit szomorú, hogy ez a hely még mindig nem élvez vé­delmet... Az épített környezet gyöngy­szemeként került bemutatásra a kastély, mint műemlékegyüttes. A hely érdekessége, hogy a parkkal, az istállókkal, a cseléd- szárnnyal együtt, mögötte a templommal és a Kacsavéggel különös értéket képvisel. A templom több mint 700 éves, a hozzá vezető útvonal (Kacsavég, alvég) 300 éve alakult ki, az ott található házak kora is megha­ladja a száz évet. A Kastélykerti Társalgó követ­kező összejövetelén Ferenczy Te­réz, Nógrád megye első költőnője (SzontaghPál felesége) életét, köl­tészetét ismerhetik meg a hallga­tók, születésének 180. a halálának 150. évfordulója jegyében. ÓNÉ Adatrögzítés roma munkavállalókkal- Bízom benne, hogy ez az együttműködés a Bátonyterenyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a FreeSoft Kft. közötti folyamat első része lesz - mondta a napokban Vanya Gábor polgármester Bátonyterenyén, amikor megkezdte működését a bátonyterenyei adatrögzítő központ. A bátonyterenyei táv­munkában 15 roma munkavállaló vesz részt, akik megkezd­hették az általános felkészülést távoktatás keretében. az adatrögzítő központban talál­ható számítógépek felszereltsé­ge nem marad el a fejlett nyuga­ti technikától. Mint mondta, ha­sonló programot már készítet­tek, csak sokkal nagyobb lépték­ben: az ügyfél a nyugdíjbiztosító Vanya Gábor (balról az első) az irodaavató ünnepségen optimistán nyilatkozott a távmunka lehetőségeiről A FreeSoft Kft. adatrögzítő programok fejlesztésével is fog­lalkozik, jól ismerik tehát az adatrögzítésre vonatkozó ma­gyarországi igényeket. Amint az a megnyitón elhangzott, több or­szágos adatrögzítési programban is részt vettek már, gyakorlatot szereztek nagy mennyiségű adattömeg gyors, a minőségi kö­vetelmények szerinti feldolgozá­sában. A telephelyen 15 adatrög­zítő dolgozik majd Kiss László üzemvezető irányítása mellett, egyelőre egy műszakban.- Fontos minél több munka­hely teremtése, a szociálisan hát­rányos helyzetű családok szá­mára a megélhetés biztosítása - emelte ki Vanya Gábor. - A gép- beruházások, a teremfelújítás mind-mind arra utal, hogy van jövője a programnak: ugyancsak ezt erősíti meg az, hogy a cég nemcsak a támogatás fél évére, hanem további másfél évre biz­tosít munkát az alkalmazottak­nak. A15 munkavállaló előtt itt a lehetőség: megismerkedhetnek a XXI. század technikájával, ami biztosíték arra is, hogy az így megszerzett tudást később is hasznosítani tudják. A távmunkaközpontok jövő­jéről Vanya Gábor elmondta: gazdasági alapokon nyugsza­nak, amely azt is jelenti, hogy képes megtermelni mindazon javakat, amelyek a gazdaságos működtetést biztosítani tudják. Vaspál Vilmos, a FreeSoft Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: volt, ahol három műszakban összesen 450 ember dolgozott.- Sok ember dolgozott már programjainkban, és viszonylag kicsi volt a lemorzsolódás - hangsúlyozta Vaspál Vilmos. - A bátonyterenyei adatrögzítő köz­pontot kísérleti jelleggel egyelőre két évre tervezzük, nevezetesen, hogy az ilyen típusú központok­kal milyen módon lehet munka­helyeket teremteni úgy, hogy pia­ci követelményeknek megfelelő teljesítményt hozzanak. Fontos, hogy kiváló példa legyen: lehet és kell is ilyet csinálni. Az ügyvezető nem hallgatta el azt sem, hogy a központ mű­ködésében két kritikus pont van: az egyik, hogy munkát kell szerezni, és olyan munkát kell végezni, amelyet a piacon el le­het adni, különös figyelemmel a másik kritikus pontra, az adat- biztonságra. Vaspál Vilmos ki­emelte: nem a rövid távú nyere­ség a cél, hosszú távra tervez­nek, éppen ezért döntöttek úgy, hogy ha nyereséget érnek el, ak­kor azt visszaforgatják a bátonyterenyei munkahelyekre. Jinda József, a kft. műszaki igazgatója, a program felelőse elmondta: mintegy tízmillió fo­rintot érnek a gépek, amelynek a háromnegyedét fedezte az In­formatikai és Hírközlési Minisz­tériumhoz benyújtott sikeres pályázat. A munkaterületek elő­készítésére külön ügyeltek, mint az állítható magasságú asz­tal, megfelelő helyi világítás. Egyelőre a minimálbért fizetik a dolgozóknak, de idővel szó le­het teljesítménybérről is. A helyi munkaügyi központtól további támogatásként fél évre bértámo­gatást kaptak: ebből fedezhető az adott dolgozó ötvenezer fo­rintos munkabére, annak járu­lékkötelezettsége fél évig, illetve a képzési költség. Az adatrögzí­tő központ számára a bátonyterenyei önkormányzat biztosította a helyiségeket a volt ingatlankezelő épületében. Szomora Szilárd, a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Kép­viselők és Szószólók Szövetsége elnökeként elmondta, hogy a kapcsolatot a FreeSoft Kft. kép­viselőivel Berki Judit, a szövet­ség korábbi elnöke vette fel az­zal a céllal, hogy újfajta foglal­koztatási lehetőséget találjanak, ezáltal magasabb szintű, a konkrét piacon is eladható tu­dást szerezzenek az emberek. Szomora Szilárd hangsúlyozta: meg kell mutatni, hogy alkalma­sak az ilyen munka végzésére is. HEGEDŰS E. Már az első napon megkezdődött a „termelés” GÓCS ÉVA FELVÉTELEI Vitafórum a nemzeti vidékfejlesztési tervről Az FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztálya által meghirdetett program- sorozatra a bátonyterenyei kistérség is jelentkezett. A vitafórumot a közelmúltban szer­vezte meg a Bátonyterenye és Környé­ke Területfejlesztési Társulás. A félna­pos rendezvényt Csikó István Béla, a társulás elnöke nyitotta meg, köszönt­ve a több mint 50 résztvevőt. Vanya Gábor, Bátonyterenye polgármestere, a társulás alelnöke részletesen beszá­molt a kistérség eddigi munkájáról, a vidékfejlesztésben elért eredmények­ről. Példaértékűnek nevezte a kistér­ség önkormányzatainak, vállalkozói­nak, nonprofit szervezeteinek össze­fogását, mely alapját jelentheti a dina­mikus gazdasági felzárkóztatásnak. A kistérségi területfejlesztési tanács lét­rejöttével új dimenziók nyílnak meg a kistérség önkormányzatai, érdekkép­viseletei, egyesületei és vállalkozói előtt. Komplex kistérségi programok kidolgozásával egységes koncepciók alapján juthatunk forrásokhoz az Eu­rópai Unió strukturális alapjaiból, amelyek a jövő évtől már elérhetővé válnak. Végh Gyula foglalkoztatási és térség- fejlesztési menedzser a nemzeti fejlesz­tési tervet (nft) mutatta be a fórum résztvevőinek, amely a 2004-2005 kö­zötti időszakra a strukturális alapok cél­kitűzéseit hivatott lefedni. A terv lehető­séget teremt arra, hogy 1200-1500 milli­árd EU-forrást és magyar társfinanszíro­zást fordíthassanak fejlesztésekre. A prioritások között részletesen bemutat­ta a gazdasági versenyképesség növelé­sét, az infrastruktúra, az emberi erőfor­rások fejlesztését, valamint az agrár- és vidékfejlesztést. Az operatív programok közül az agrár- és vidékfejlesztési prog­ramot, a humán erőforrás-fejlesztési programot, a gazdasági versenyképes­ségi programot, a környezetvédelmi és infrastruktúra-programot és a regionális fejlesztési programot példákkal illuszt­rálva szemléltette. A fórum résztvevői aktívan kapcso­lódtak be a beszélgetésbe és vélemé­nyük alapján egy olyan projektgyűjte- mény állt össze, mely alapján pályáza­tot nyújthatnak be a javaslatok részletes kidolgozására az európai uniós pályá­zat-előkészítési alapra. Adorján Tamás vidékfejlesztési me­nedzser előadásában a nemzeti vidék- fejlesztési terv általános célkitűzéseiről szólt, melyek a következők: a vidéki te­rületek fenntartható fejlődésének előse­gítése, a többcélú, környezettudatos gazdálkodás ösztönzése, foglalkoztatási és jövedelemviszonyok javítása a vidék népességmegtartó erejének fokozása ér­dekében. Ismertette a nemzeti vidékfej­lesztési terv intézkedéseit: agrár-kör­nyezetgazdálkodás, kedvezőtlen adott­ságú vagy környezetvédelmi korlátozás alá eső területek támogatása, mezőgaz­dasági területek erdősítése, korai nyug­díjazás, szerkezetátalakítás alatt álló fé­lig önellátó gazdaságok támogatása, az unió környezetvédelmi, állat-egészség­ügyi és élelmiszer-higiéniai követelmé­nyeknek való megfelelés elősegítése, termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása. A jelenlévők az intézkedések szük­ségszerűségével egyetértettek. Kiemel­kedően fontosnak ítélték az „Agrár-kör­nyezetgazdálkodás” és a „Kedvezőtlen adottságú vagy környezetvédelmi korlá­tozás alá eső területek támogatása” elnevezésű intézkedéseket. Hangsúlyozták az Európai Unió tá­mogatásaihoz való hozzáférést és az unió piacain való megjelenést hatalmas mértékben elősegíti a termelői csopor­tok létrehozása. A fórum résztvevői kér­ték, hogy az ilyen jellegű szakmai talál­kozókat a jövőben is rendszeresen is­mételjék meg és naprakész informáci­ókkal segítsék munkájukat. „Negyven év múltán...” A Váci Mihály Gimnázium jubileumi tanévének legjelentősebb eseményeire a közelmúltban került sor. Ez alkalomból megjelent a tanintézet első évkönyve, amely bemutatja, hogyan illeszkedett, ü- leszkedik a megye oktatási rendszerébe a középiskola. Hiteles és érdekes történel­mi áttekintést ad arról, hogy az első, 1590-ben Losoncon megnyílt Nógrád megyei gimnáziumtól kezdve a gyöngyö­si, a balassagyarmati, a salgótarjáni, a pásztói tanintézetek után milyen törté­nelmi-társadalmi körülmények között került sor az 1962/63-as tanévbeli meg­nyitóra. Valamennyi itt érettségiző, jelenleg is itt tanuló diák, illetve dolgozó tanár név­sora mellett helyet kapott néhány volt ta­nítvány visszaemlékezése, s külön feje­zetet kapott a hagyományteremtés, külö­nös tekintettel névadójuk, Váci Mihály munkásságára. ___________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom