Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)

2003-05-30 / 124. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2003 - KAZÁR 2003. MÁJUS 30., PÉNTEK 1221-ből maradt fenn az első írásos említés, Cazar alakban. A középkori falut elsősorban mezőgazdasággal és fakitermeléssel foglalkozó jobbágyok lakták. A község 1384-ben az esz­tergomi érsekség tlzedfízetől között szerepelt. 1406-ban Is említették: Zsigmond király a bu­dai Szent Zsigmond préposlságnak adományoz­ta, mert birtokosa utód nélkül hunyt el. A köz­séghez tartozik Székvölgypuszta, ami a közép­korban önálló lalu volt, Zekellő néven. Az ugyancsak Kazár részét képező Mizserfa régi neve Mizserfalva volt: a XIII. század közepén betelepülő kun Mizser törzsről kapta a nevét. A XIX. század második felében bányászcsalá­dok települlek ide, 1920-ban a község mellett tárnát is nyitottak. A XIX. század második leiében a faluban élt és alkotott Szabó István, a tudós pap, aki Homé­rosz eposzait először lordította magyarra. A faluban ma is fellelhetők a népi építészet em­lékei, a palóc házak, oszlopos tornácé, deszka- oromzaté porták. Nemzetközi hírűvé a szép népviselet tette a községet. A település határában természeti látványosság, tudományos érlék található: a sok millió éves riolittula-erózió, amely képződmény fehér, nö- vénytelen talajával, tekervényes gyűrődéseivel holdbéli tájhoz hasonlít. A köznyelv „Zsidótemp­lomnak" is nevezi. Turulmadár a falu központjában, háttérben a római katolikus templom Közösségi házzá alakítja az önkormányzat az egykori magtárépületet, amelyet tavaly vásároltak meg. Holdbéli tájakon A Mátrával és a Karanccsal egyidős a Kazár határában fek­vő riolittufa. A fehéres-sárgás, többhektámyi terület remek tu­risztikai látványosságot kínál, új felfedezőit táblák segítik abban, hogy megtalálják. Kialakulásá­ban több millió évvel ezelőtt a Mátra vulkánjai játszottak sze­repet, az általuk lerakódott por­réteget az esőzés holdbéli tájra alakította. A mély völgyekkel szabdalt kopár felszín termé­szetvédelmi oltalom alatt áll. ■ Ahol örökség a hagyomány Kazáron féltve őrzött kincs a ha­gyomány, mert bíznak abban, hogy ez ad jövőt a településnek. A bá­nyászmúlt, a hagyományos parasz­ti élet építészeti, zenei, valamint a szokásokban és a viseletben megje­lenő örökségének bemutatása má­ra országos, sőt nemzetközi hírne­vet szerzett Kazárnak. A Henry Ford Természeti és Kulturális Örökségért-díj zsűrije is elismerő oklevéllel jutalmazta az ófaluprog- ramot. Az elmúlt években parasztházakat vásárolt, s újított fel pályázati pénzekből a község önkormányzata. Az ófaluprog- ram keretében felújították a tájházat, bá­nyász- és kézművesházat avattak. Ezer­nyi sikeres pályázat tette lehetővé, hogy térségi irodát alakítsanak ki, felújítsák a teleházat, s a vendégeket pedig kulcsos házban fogadhassák. A 35 fő elhelyezé­sére alkalmas turistaszálláson ugyan még alig száradt meg a festék, csoportok már jelezték: szívesen töltenének itt egy-két éjszakát. A falufejlesztési program a millenni­um évében indult, s mára látványos eredményekre vezetett. Első ütemben a már meglévő épületeiket renoválták. Akkor 20 millió forint fejlesztéshez 10 millió forint támogatást kaptak. Máso­dik ütemben 26,6 milliós tervükhöz már 20 milliót sikerült pályázati úton szerezni. Ugyancsak ennyit kaptak ké­sőbb egy 33,3 millió forint értékű prog­ramra, s egy térségi pályázatból is 22 A csapatjátékos Kazár polgármester asszonya, Molnár Katalin a falu szülötte. Salgó­tarjánban végzett középiskolát, majd Kecskeméten főiskolai és Pé­csett egyetemi diplomát szerzett. Vizsgamunkája egy sikeres Phare- pályázat alapját adta. Az EU intézményrendszerének ismerete, s e gondolkodásmód a munkájának részét képezi. Csapatjátékos, aki a múlt rend­szerben az ifjúsági mozgalomban szerzett ismertséget és tekintélyt, kapcsolatait azonban mindmáig jól kamatoztatja. Hobbija a falufejlesztés mellett a kaktuszok gondozása. Gyűjteményét közel száz tövises növény képezi. millió forint jutott a kazári településfej­lesztésre. A sikeres pályázatok receptje a jó csapat. Az élet szép. Ezt a nevet viseli a pol­gármester asszony által készített terü­letfejlesztési tanulmány, amely a palóc falvak rejtett értékeit mutatja be. Ahogy az infrastruktúra Kazáron immár a szeptemberre elkészülő csatornaháló­zattal teljes körűvé válik (az ivóvíztől a vezetékes gázon, vezetékes és mobil te­lefonok használatán át mindez már a falubeliek RUMS 2M3, ŰR ÜOSÉftEÜSi 30452 összesen: 2213231 Ft rendelkezésére áll), valóban komfortos lehet az életük. A nagyobb fejlesztések­ből már csak a címzett állami támoga­tással remélt belvízelvezetés, valamint a vízelvezető árkok tisztítása, utak hely­reállítása marad hátra. Az intézmények rekonstrukciójában a polgármesteri hi­vatal és a kultúrház maradt legutoljára. Az utóbbi években 60 millió forintot fordítottak azonban az iskola, 20 milliót az óvoda, s 6 millió forintot az idősek otthona felújítására., Önkormányzatokat segít a szövetkezet HAROMKO TAKAREKSZOVETKEZET A Háromkő Takarékszövetke­zet 1999 novemberében nyitotta meg kazári fiókját azzal a céllal, hogy a településnek, illetve a környező térségnek helyben ad­jon komplex banki szolgáltatást. Megcélzott ügyfélkörében egy­aránt helyet kaptak a térségi ön- kormányzatok, a helyi vállalko­zások, valamint a lakosság. Legjelentősebb partnere, a kazári önkormányzat már 2000 januárja óta ügyfele a fióknak. Az önkormányzattal kapcsola­tos klasszikus banki feladato­kon túl a települést érintő segé­lyek kifizetését is a fiók bonyo­lítja le. 2002 novembere óta Rákóczibánya Község Önkor­mányzata is a fiók ügyfelei kö­zé tartozik. A két önkormány­zat számlavezetése önmagában rangot jelent a takarékszövet­kezet számára. A fióknál jelenleg félszáz tár­saság és egyéni vállalkozó bank­számlavezetése és finanszírozá­sa történik. Ez az eredmény - fel­tételezhetően - az utóbbi évek színvonalas munkájának kö­szönhető, amely egyúttal ma­gyarázza azt, hogy a településen és a vonzáskörzetben működő vállalkozások is egyre inkább el­fogadják és elismerik a Háromkő Takarékszövetkezet által hely­ben nyújtott szolgáltatást. A lakossági bankszámlák és megtakarítások volumene növe­kedett a legdinamikusabban. A nyitástól eltelt rövid idő óta a la­kossági állomány meredeken növekedett, 2002-ben pedig megduplázódott. A Háromkő Takarékszövetkezet által kínált szolgáltatásokat a lakosság mind szélesebb körben veszi igénybe. Az igénybe vett szol­gáltatások közül kiemelkednek az alábbiak: Á- betétek elhelyezése * hitelezés ¥ lakás-előtakarékosság, * lakás-, gépkocsi-, életbiz­tosítások, * bankszámlával kapcsolat­ban pedig: csoportos uta­lás, tartós megbízás, bank­kártya-forgalmazás . A Háromkő Takarékszövetke­zet változatlan célja, hogy kedve­ző, versenyképes kondícióival, udvarias, gondos ügyfélszolgála­tával megszolgálja jelenlegi ügy­felei bizalmát, illetve tovább nö­velje partnerei számát és a tér­ségben betöltött szerepét. 1. A nemrégiben gyönyörűen felújított kulcsos­ház szolgálhat szállásul az idelátogatóknak 2. A falu történelmének egy darabja: bányász­emlékmű a település főterén 3. A kazári népviselet az utazási kiállításokon és a nemzetközi turisztikai kiadványokban Ma­gyarországot képviseli Zsivajgó az iskolában Meglehet, hogy szeptemberben két elsős osztályt is indítani kell az Aha Sámuel Általános Iskolában, ugyanis eddig 31 gyerme­ket írattak be ide. A tanulmányi képzés színvonala mellett a szülőknél fontos szempont, hogy gyermekük akár „zsivajgós” is lehet, vagyis tagja az országszerte ismert együttesnek. Szabó János néptáncoktató vezetésével működik a Zsivajgó néptánccsoport, amely a felső ta­gozatos kazári gyermekeket fo­gadja. Az együttes állandó fellé­pő a kazári búcsún, továbbá meghívottak a megye különböző részein rendezett folklórgálákon. A zsivajgósok az utóbbi időben nagy sikert arattak a jászkiséri nemzetközi gyermekfesztiválon, a balatonföldvári Földvár feszti­válon, illetve a parádi palóc na­pok rendezvényein is. Az Aba Sámuel Általános Is­kola a néphagyományok ápolá­sára építette a pedagógiai prog­ramját. Pahich Norbert irányítá­sával már az első osztálytól tan­tárgyi keretben szerzik meg ezen ismereteket, s aki a legérdeklő- dőbb, az tagja lehet a Zsivajgó néptáncegyüttesnek. A Beszterczey Művészeti Alapisko­la itt a néptánccsoport mellett képzőművészeti műhelyt mű­ködtet Rózsás Beáta vezetésével, a kerámiaszakkörben Kisné Kotroczó Gabriella segíti az anyagformázás alapismereteinek, fogásainak az elsajátítását. Mind­ezeket a színjátszók művészi tel­jesítménye egészíti ki, a csoportot Vinczéné Nagy Andrea vezeti. A kazári fellépők esetében nem csak a tánc és a viselet vonz­za a színpad felé a tekintetet. Az itteni gyerekek nagy mesemon­dók hírében állnak. ízes palócos­sággal előadott történeteiket a felvidékiekével vetik össze. A pa­lóc mesemondógálákon sorra ér­nek el szép eredményeket. A me- sélők közül előadásmódjával már óvodás korában kiragyogott a kis Sándor Gergő, az Aba Sá­muel iskola elsős diákja. Arcok a településről A cukrászmester Ecsegi Sándomé süteményeiért Istenmezejéről, Salgó­tarjánból, vagy akár Bérről is szívesen eljönnek. Titka a szigorúan betartott receptúra, ugyanis szerinte az a P* jó, ha egy felejthetetlen ízt akár évek múlva is vissza idézhetünk. Cukrászatában - ahol ottjártunkkor hu szonötféle süteményt kínáltak éppen - hatan dolgoz­nak, sőt, főiskolás gyermeke és férje is besegít. Min­Ecsegi Sándomé denki mindent megkóstol, az ízesítésnek ez is az egyik titka. Ami ér­dekes, hogy mégsem unnak rá a finomságokra. A cukrászmester a Karancs Szálló indulásának évében, 1964-ben kezdte a szakma fogá­sainak megtanulását, a HungarHotels révén a legjobb pesti szállo­dákban szerzett gyakorlatot. Specialitása a kazári pite, a meggyes ré­tes és a sajtos kosár, amely a híres cukrászdák süteményeivel is föl­veszi a versenyt. A faluépítő Telek Gábor negyvenöt évesen pályázta meg a köz­munkásokat is foglalkoztató, a szociális fölprogram­nak hátteret nyújtó, valamint az intézmények karban­tartását, fejlesztését, s a közterületek ápolását végző kht. vezetését. A kétgyermekes családapa tősgyökeres kazári, aki vallja, hogy a közmunkásokat csak az tud­ja irányítani, aki ismeri is őket. Büszke a vállalkozók házának felújítására, s több más középület csinosítására. Az ófalu- program látványosságai ugyanis a kezük munkáját is magán viseli. A napokban a sportpálya kerítését piros-fekete színű zártszelvényre cserélték, a csapatot ugyanis a színek is lelkesíthetik. Munkáját - mint mondja - nem cserélné másra, mert az Kazárt szépíti. Hobbija maradt azonban a szakmája, műszerészként számos nagyobb cégnél még mostanság is számítanak rá. A haj ősember Katona Miklós nem csupán a magyar tengerhajózás kutatója, az internetes Navigare magazin szerkesztő­je, de maga is hajóépítő. A ságújfalui származású író hajózási szakközépiskolában tanult, szolgált a Buda iskolahajón, továbbá a Balaton akkori legnagyobb ha­jóján, a Beloiannisz motoroson. A Kazárra nősült fia­talember több éven át a Duna jégtörőin és motorosa­in kereste a kenyerét, míg végül rátalált az írásra. Idejének és energi­ájának legnagyobb részét hajózástörténeti kutatásokra fordítja. Re­gényei, az Isten akaratából, valamint a Csingtau, 1914 az osztrák-ma­gyar tengerhajózás hajdanvolt dicsőségét idézik. Társszerzőkkel megírta és szerkesztette a Hajóportrék sorozat első kötetét Magyar tengeri hajók 1945-2000 címmel, A magyar Duna-tengerhajózás re­gényéért a Magyar Tengerészek Egyesülete rendes tagjává választot­ta. Jelenleg Dorogházán dolgozik, ahol hajóépítő műhelyt alapított két társával. Ahogy könyvei, úgy hajóik is kiváltották a szakma ér­deklődését. Horgász igazgató Nem csak a helyi iskola majd' kétszáz diákját, tanár­társait, s magát az utóbbi években kicsinosított intéz­ményt, de a jánosaknai horgászegyesületet is igazgat­ja Kapás Imre. A 41 éves, recski származású magyar­történelem szakos tanár megszállott horgász és aktív közéleti ember, aki korábban a megyei közgyűlésnek is tagja volt. Tapasztalataival most a falu képviselő-tes­tületének munkáját segíti, s ellenőrző bizottsági elnökként a Salgótarján-Vizslás-Kazár csatornamű társulást felügyeli. Földművelésből jövedelem Tizennyolc család jövedelem­kiegészítésének tervével indult négy évvel ezelőtt a szociális földprogram Kazáron, mára azonban már hatvanöt család­nak teremt lehetőséget a szociál­politikai közhasznú társaság ál­tal segített mezőgazdasági prog­ram. Kezdetben csak kukorica és burgonya termesztésével fog­lalkoztak, ma azonban már emellett minden, a programban részt vevő család tíz tyúkot is kap, amit egy éven át nevelnek. Idén - szintén ingyenesen - zöldségmagokhoz is hozzájut­hattak a gazdálkodók, a szántó­földi művelést a kht. traktorával segítik. Mivel az önkormányzat kevés földterülettel rendelkezik, az egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó programot földbér­leményekkel segítik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom