Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)
2003-05-26 / 120. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - NAGYLÓC 2003. MÁJUS 26., HÉTFŐ Régtől lakott helység, hiszen mér az 1332-37-es pápai tizedjegyzék is egyházas helyként említette. A falu neve egykor Léc «olt. A környéken már a honfoglalást megelőzően éltek avarok és szlávok, de a szőlőhegy elpusztult földvára nem az ő emléküket őrzi: a feltételezések szerint a tatárjárást követően emeltek itt egy őrtornyot, ami Hollókő várának elővédje volt. A községet az 1400-as évek elején a Szécsényi család birtokolta, 1461 és 1481 közön pedig Hollókő várához tartozón. Az élaluban fennmaradtak az eredeti palóc házak, de többségük igen elhanyagolt állapotban van. A község déli végében meredeken emelkedik az út és szerpentin vezet Zsúnypusztára: ez a Cserhát- hegység egyik kapuja. A domb gerince vízválasztó a Zagyva és az Ipoly között. Zsúnypuszta közigazgatásilag Nagyléchoz tartozik, de a középkorban önálló település volt. 1423 és 1461 között Hollókő várához tartozott. Akkoriban vámszedő hely is volt itt. Mai nevezetessége a kőbánya. A községi plébániatemplom a XV. században épült. Bár a múlt században jelentősen átalakították, megőrizte eredeti támpilléreit, középkori ajtó- és ablaknyijait. Ritkaságszámba megy az a lecskefé- szek-kolónia, amely Nagylóc Zsúnypuszta felé eső szakaszán ad otthont a hasznos madaraknak Jézus nyoma Pár érdekes legenda is fűződik a faluhoz és környékéhez, közülük a legmeglepőbb talán az, hogy Jézus itt járt, Nagylóc közelében. A közeli Őrhegyről Szentkút irányába haladt szamara hátán, s amikor egy mélyebb talajú részen lelépett annak hátáról, ottmaradt a lábnyoma, amely ma is látható. Hogy a mindig és mindenhol fel-fel- bukkanó kincskeresők érdeklődését is felkeltse valami, álljon itt a várdomb mítosza is. A valaha ott állott földvár alatt valahol vasajtóval elzárt kincseskamra található. Csak meg kell találni, pontosan hol! Sok mindent szeretnének megvalósítani Ha a térségi központból, Szécsényből a világörökség egyetlen Nógrád megyei színhelyére, Hollókőre tartunk, két, egymástól távol eső településen is keresztülmegyünk, ám mindkettő Nagylóc köz- igazgatási területe. A 81 fős Zsúnypuszta ugyanis Lóchoz tartozik, igaz, infrastruktúrája jóval elmarad az „anyaközségétől”, amely pályázati és saját forrásból a harmadik évezred legelejétől össz- közműves. Falugondnoki szolgálat és polgárőrség működik mindkettőben, a háziorvosi és házigondozói ellátás mellett fejlett és sokoldalú a szociális és gyermekgondozási rendszer, amelyet pályázati segítséggel jövőre bővíteni szeretnének. Ehhez az önkormányzat már megvásárolt egy épületet, amelyet három ütemben komplex szociális központtá alakítanak át. Ám a teljes komfortérzéshez még sok mindent meg szeretnének valósítani az itteniek, többek között a rossz tv-vételi lehetőségen már idén erősítőállomás fog segíteni, de a kábeltévére, az Internet-csatlakozásra - amely jelenleg csak az iskolában és a polgármesteri hivatalban található - és a teleházra egyre erősebb az igény. Leromlott és méltatlan állapota miatt csak korlátozottan mernek programokat tervezni a művelődési házba, amelyet ugyancsak pályázat útján szeretnének felújítani. A 18 százaléknyi roma kisebbség saját önkormányzattal rendelkezik, s gond nélküli az együttműködés a polgár- mesteri hivatallal és önkormányzattal. A közmunkában, valamint közhasznú és közcélú munkaprogramban - amely a település rendbetételét, szépítését célozta meg - mintegy 20-22 fő vesz részt évente, főleg a legrászorultabb rétegből. Az önkormányzati utak helyreállítására már megvannak a tervek, folyik a forráskutatás. Hosszú évek óta hatékonyan működik a jelenleg 40 családot érintő szociális földprogram, amelyben elsősorban a nöNAGYLÓC 2003. ÉVi KÖLTSÉGVETÉSE 40 742 Összesen: 220 784 irt vénytermesztés jövedelmező. A jellegzetesen lóci öltözködési és egyéb egyedi szokásokra a faluvédő egyesület hagyományőrző csoportja vigyáz, amely a Lóci Kalendárium kiadása mellett sokat tesz a településért. Hiába az idegenforgalmat vonzó Hollókő közelsége, Nagylóc eddig nem sokat profitált a turistaáradatból, de talán a község és Szécsény közötti völgybe tervezett kétlépcsős, kétgátas víztározó tó kiépítése vonzó turistacélpont lehetne. Felkérésre lett polgármester Dulai Barnabásáé rendhagyó módon került a falu élére, hiszen három évvel ezelőtt - időközi választáson - a volt képviselő- testület kérésére indult. A salgótarjáni pénzügyi és számviteli főiskolán az elsők között végzett kétgyermekes, tősgyökeres nagylóci családanya számára nem ismeretlen az államigazgatási és pénzügyi szakterület, ugyanis Salgótarjánban és Szécsényben is dolgozott az utóbbi téren. Különösebb hobbira a falu vezetése mellett nem marad ideje, de imád sütni, főzni és szeret(ne) minél több időt eltölteni családja körében. Alaposan kihasználják A dolgok jelenlegi állása szerint Nagylóc sportélete most nem éppen zenitjén delel, de jönnek talán szebb idők is. Az intézményi háttér már most sem hibádzik, de meglehetősen kihalt a focipálya, mivel csak a Bozsik-2 program és a Góliát gyerekfoci szereplői gyakorolnak rajta. Tavaly ugyanis a felnőtt labdarúgók már a megyei másodosztályban sem tudtak kiállni az utolsó két fordulóra... Annál kiterjedtebb a tömegsportélet az 1994- ben átadott impozáns sportcsarnokban. Délelőtt az óvodások és iskolások veszik birtokba, estefelé viszont aerobic, asztalitenisz és teremfoci zajlik benne vég nélkül. Bár a szellemi sportok csúcsa, a sakk nem kötődik a csarnokhoz - kis túlzással elég hozzá egy füstös kocsmazug is - régóta meghatározó sportága a községnek. Virágzó sakkélet folyik már évtizedek óta a faluban, de az NB Il-es szereplés eddig még sohasem sikerült a lóciaknak. Talán majd idén, amikor is a megyebajnokság könnyed megnyerése után már sokadszor próbálhatják meg a magasabb osztályba jutást. Kőbánya, családi vállalkozásban Nagylóc legnagyobb ipari cége a zsúnypusztai Mapifkő Kft., amely igazi családi vállalkozás, hiszen a valaha termelőszövetkezeti kőbányát a tulajdonos Pifka Zoltán, lánya, fia és veje üzemelteti, ráadásul nem távvezérléssel, lévén egyikük sem fél a fizikai munkától. 1994-től még csak bérelte, négy évvel ezelőtt viszont meg is vette, majd folyamatosan fejlesztette az andezitbányát Pifka Zoltán, aki joggal érezheti „ősvállalkozónak” magát, ugyanis már 1982-ben „kiváltotta az ipart” fuvarozásra, alighanem elsőként Nógrád megyében. Kiépítette teherautóparkját, amely zömében mai bányájából szállította a követ, aztán jött a merész gondolat, amely a fenü elhatározáshoz vezetett. Fokozatosan lecserélte a régi gépeket, új szállítósort, kő- törőket rakodógépeket szerzett be, és kiterjedt partneri, üzleti kapcsolatokat alakított ki, nem csak Nógrád, hanem Heves, Borsod, Pest és Jász-Nagykun-Szol- nok megyében is. A Mapifkő mindenféle nagyságban lti tudja szolgálni közületi megrendelőit, s nem csak ütés vasútépítési kőből tud azonnal szállítani, de rendkívül kedvező áron a házak alapjához, díszkerítésekhez szükséges méretből az egyéni vásárlóknak is, így a fuvarlehetőséggel komplex szolgáltatást tud nyújtani mindenkinek. A vállalkozás 19 helybelit foglalkoztat, s a cég kiváló kapcsolatokat ápol a környező falvakkal. Nagy havazás esetén például tolólappal tisztítja meg a közeli utakat és térítésmentes apró szóróanyagokat biztosít csúszásmentesítésre. Egy figyelmes lokálpatrióta vállalkozó ugyanis ad az ilyenre... Arcok a településről Az egész család polgárőr Lázár István az 1991-ben alakult polgárőrség alapító tagja, 1996-tól pedig mint a mozgalom elnöke tevékenykedik. Munkája eredményességét nem csak Nagylócon, hanem a környező településeken is ismerik és elismerik. Jó kapcsolatot tartanak fenn a szomszédos polgárőrszervezetekkel és ennek is köszönhetően még eredményesebb és sikeresebb a tevékenységük. A helyi polgárőrparancsnok egyébként autóvillamossági szerelőként dolgozik a megyeszékhelyen, Salgótarjánban, de amikor hazamegy, otthon majd teljes szabad idejét kitölti a polgárőri teendők ellátása. Azért jut ideje családjára is, főleg amikor szolgálatban van, ugyanis az egész család tagja a polgárőrségnek. Lázár István Otthonosan érzi magát - itthon Pnlya Rezső Marosvásárhelyen született, élete nagy részét ott élte le, de immár három éve nagylócinak mondhatja magát. Az Erdélyből származó festő képeit már nem csak a falu apraja- nagyja ismeri, hanem számos Nógrád megyei műkedvelő is. Imádja Picasso és a szürrealista Dali művészetét és ez számos alkotásából kiérződik. A községben megrendezett jótékonysági rendezvényeken minden alkalommal licitálhattak a felajánlók képei valamelyikére. Szinte véletlenül került a faluba, ahol soha nem éltek ismerősei: csak egy házat akart venni, egy nyugodt helyen. Az itt töltött évek alatt megszerette a környéket, amely hasonlít otthonához.- Itt Nagylócon ugyanúgy, mint mindenütt a világon be kell illeszkedni és úgy érzem nekem sikerült, hisz' nem várok többet az emberektől, mint amennyit képesek adni - vallja magáról. A szeretet hirdetője Bélák Dezsőné történelem-magyar szakos tanárnő, s 1975-től tanít a falu iskolájában. 1993-ban lett igazgatóhelyettes, jelenleg pedig, mint megbízott igazgató végzi munkáját, melyet ő kimondottan hivatásnak tekint. Élete szorosan összefonódik az iskoláéval, a faluval, hisz 1990-ig Nagylócon élt, gyermekei is idejártak annak idején, sőt most már nagyobbik lánya is az iskolában tanít. Ági tanárnő a helyi fiatalok több generációját tanította, akik ugyanazzal a szeretettel és tisztelettel gondolnak vissza rá, mint amit tőle kaptak gyermekkoruk idején. Ő ugyanis meg van róla győződve, hogy elsősorban szeretetre van szüksége minden gyermeknek. A fejlődésért és ifjúságért Egy olyan lelkes lokálpatrióta, mint Hegedűs Sándor autóvillamossági szerelő, a szociális földprogram vezetője - aki egyben már második ciklusban alpolgármester is - minden alkalmat megragad, hogy települése boldogulását elősegítse. Mint a Nagylóc Község Fejlődéséért és Ifjúságáért Alapítvány kuratóriumának elnöke - a többi taggal együtt - tíz éve serénykedik azon, hogy a pályázati lehetőségek figyelésével és azok megírásával minél több pénzügyi forrást kutasson fel és szerezzen meg a nemes ügynek. Az elmúlt évtizedben több mint hárommillió forintot hoztak a közösségnek ezek a „kérelmek” és a pályázatírók mostani nagy terve a közösségi ház pénzügyi alapjainak megteremtése. Pecázik a doktor Mintegy negyedszázada lát el háziorvosi szolgálatot Nagylóc, Zsúnypuszta és Hollókő körzetben dr. Tóth Endre. 1979-től a faluban él családjával, s azóta részét képezi a község életének. Az emberek mindig bizalommal fordulnak hozzá, hiszen sok esetben munkaidőn kívül is ellátja a helyi betegeket. Orvosként ha kell, szigorú, magánemberként pedig rendkívül sokoldalú. Imádja a természetet, az állatokat, kedvenc időtöltése közé tartozik a horgászat és a vadászat. Egy időben mezőgazdasági tevékenységet is folytatott, de mivel orvosi kötelezettségei nagyon lefoglalták, ezért felhagyott vele. Felesége és három gyermeke szinte mindenben támogatja. ■
