Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)

2003-05-24 / 119. szám

2003. MÁJUS 24., SZOMBAT HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Ö R K É P Betegközpontú magánosítás Emlékmű Antall Józsefnek Budapest Tűrhetetlen állapotok alakul­nak ki az egészségügyben; ám a helyzet javítására tíz éven belül 1500 milliárd fo­rintnyi fejlesztési többletfor­rásra lenne szükség - mondta Medgyessy Péter miniszter- elnök az ágazat modernizá­ciójáról szóló konferencián. A korszerűtlen berendezések, a rossz állapotban lévő épületek rontják a gyógyítás feltételeit. A miniszterelnök- is tisztában van azzal: mind a betegek, mind a dolgozók, mind a szolgáltatások finanszírozói elégedetlenek. A te­temes fejlesztési többletet nem lehet előteremteni az állami költ­ségvetésből, ugyanakkor az adó- és járulékterheket sem akarják emelni. Ezért van szükség a pri­vatizációra, a tőkebevonásra, de csak úgy, hogy az a betegellátás színvonalának javítását szolgálja - mondta Medgyessy Péter. A kormányfő csak olyan magánosítással ért egyet, amely után a szolgáltatásokért továbbra sem kell fizetni a betegeknek. Ki­emelte, már jelenleg is az el­látások tíz százalékát magán­Versenyteremtés Matejka Zsuzsanna, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénz­tár főigazgatója az Europress- nek azt mondta: ideje, hogy végre valódi biztosítóként a le­hető legjobb szolgáltatásokat vásárolhassuk meg a betegek­nek. A privatizáció mindenkép­pen versenyt teremt a szolgálta­tók piacán. Külföldi példák is bizonyítják, hogy a magánkézbe került egészségügyi intézmé­nyek közelében az állami ellátás színvonala is javul. szolgáltatóktól vásárolja a társa­dalombiztosítás. A kormányfő sem a demonst­rációtól, sem a sztrájktól nem fél, csak attól, ha az egészségügyben dolgozók nem társak a reform­ban. A tervezett átalakítás kap­csán megjegyezte: az ellátások színvonalának emelkedése, a hozzáférhetőség javítása a leg­főbb cél, miközben az ellátási kötelezettség nem sérülhet. Medgyessy Péter figyelmeztetett arra is, hogy az egészségügy rendbetétele több kormányzati cikluson keresztül valósulhat csak meg. NÉMETH zsuzsa NÍVÓDÍJ. Magyarország jól ismert és kevésbé látogatott tájainak, településeinek, érdekességeinek hiteles bemutatásáért a Magyar Televízió Rt. nívódíjat adományozott a Főtér című műsor készítői­nek. Elismerést kapott többek között a Nap-kelte műsor producere és alkotóközössége, a Sportfőszerkesztőség a debreceni tornász­világbajnokság nemzetközi közvetítéséért, valamint nívódíjat kapott Ráday Mihály és Szenes Iván is. fotó: europress/kallus györgy ly 1 J°ZSEP; IäsnSN1*' f ÄMÄN^Slf52^« fí: 'IZENOTMiUlOMViVäs Itr '"íniszteronöke Orbán Viktor, Kő Pál és Dávid Ibolya együtt olvassa a „könyvet” FOTÓK: SOMOGY MEGYEI HÍRLAP/GÁTI KORNÉL Az avatáson részt vett Antall József özvegye is Balatonfüred Antall József néhai miniszter- elnök tiszteletére, az első sza­badon választott kormány megalakulásának 13. évfor­dulóján tegnap emlékművet avattak, s a volt kabinettagok informális kormányülést tar­tottak. Ünnepi beszédében Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség elnöke hangsúlyozta: Antall József sze­mélyes és közéleti nagysága ab­ban áll, hogy világosan meglátta, hol húzódik fontos választóvonal a hosszú idegen megszállás után ocsúdó magyar társadalomban. - Vállalta egy kockázatos törté­nelmi küldetés személyes áldo­zatát, vállalta a csődgondnok­ságot - mondta. Dávid Ibolya, az MDF elnöke, az Országgyűlés alelnöke azt emelte ki, hogy Antall József sze­mélyében a magyar az európai­val, a korszerű a történelmivel, a modern a nemzetivel találkozott. Hozzáfűzte: Antall József XIX. századi gondolkodó volt XXI. századi célokkal. Kő Pál Kossuth-díjas szobrász- művész Történelemkönyv című alkotása süttői mészkőből ké­szült és nyitott könyvet ábrázol. Nyitott oldalán Antall József egyik legismertebb mondása ol­vasható: „Érzésben és lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni”. A műalkotás másik oldalán pedig a Kézai- kódexből származó színes ini­ciálé, illetve hold- és napszimbó­lum látható. A másfél méter ma­gas posztamensen álló, nagymé­retű emlékművet a Tagore sétá­nyon állították fel. Költségei meg­haladják a 10 millió forintot, ám az összeg neki járó feléről a mű­vész lemondott. Az emlékmű fel­állítását kezdeményező veszpré­mi székhelyű Reguly Alapítvány és a füredi önkormányzat köz­adakozásból gyűjtötte össze a szükséges pénzösszeget. ______■ A falvak nem halnak meg... Lengyel László úgy véli, most szembesül a magyar társadalom azzal, hogy nemcsak a szűkebb környezetét, hanem az euró­pai viszonyokat is ismernie kell a boldogulásáért. A Pénzügy­kutató Rt. elnök-vezérigazgatója a közeljövő szokatlan dolgai közé sorolta, hogy a külföldiek hamarosan nem turistaként járnak-kelnek köztünk, hanem más nyelvet beszélő, más szo­kásokkal rendelkező európai polgárként. Kaposvár- A helyzet hasonlít majd az Oszt­rák-Magyar Monarchiához - mondta -, amelyben a magyar az­zal szembesült, hogy románok, csehek, szlovákok, szerbek és né­metek járkálnak az országban. A következtetés: több nyelvet kellett tudni, és szükség volt a toleranciá­ra. Az Unió küszöbén most ismét új együttéléshez kell magunkat szoktatni. Természetes lesz pél­dául, hogy minden határellen­őrzés nélkül Európa másik végébe juthatunk, s útközben nem kérik a papírt, és nem kérdezik meg, honnan hová tartunk. A repülő­terek többségén sem kell majd sorbaállni: csak átsétálunk az európai polgároknak fenntartott folyosón.- Ezek jó dolgok, a szakemberek mégis civilizációs sokkról beszél­nek. Sok lesz belőle?- Tény, hogy vannak társadalmi csoportok, amelyek helyzete rosz- szabb lesz. Nem azért, mert tehet­ségtelenek, hanem mert túl nagy hátránnyal indulnak. Ez a képzés és a feltételrendszer hiányosságai­nak a következménye. A gond az, hogy az egyén ezt nehezen tudja majd feldolgozni.- S a közösségek?- Az Unió újrarendezi a közös­ségek, a települések viszonyát. Fontosnak tartom a főváros szere­pét. Azt például, hogy képes lesz- e egy új Magyarországba beillesz­kedni, lesz-e belőle közép-európai központ? A megyei jogú városok leckéje is a közösségépítés. Eddig várként szívták el a környező tele­pülések elől a forrásokat. A „feu­dális birtokközpont” fölött azon­ban eljárt az idő. A korszerű me­gyei jogú város nyitott, kifelé su­gárzó. A kisvárosok életrevalósá­gát pedig az minősíti majd, hogy milyen lesz a kapcsolatuk a kör­nyező térséggel. A századfordulós levegőt a mai kornak megfelelő tartalommal kell visszahozni. Száz éve sajátos munkamegosztás volt a város és környéke között: ehhez társult a kisvárosi gondol­kodás és viselkedés. Most kettős veszély leselkedik: a túl nagy és a túl kicsi jövedelem. A nagy jöve­delem túlterjeszkedésre ösztönöz. Pápa például ennek nyögi a követ­kezményét, 1998-2002 között olyan jövedelemhez jutott, amely­ből a megvalósult fejlesztéseit már nem tudja működtetni. A tanul­ság: túlterjeszkedni sem szabad. Néha a túl sok pénz is baj. Ezt in­kább tartalékolni kellene, és meg­ágyazni a tőkének, amely forrást teremt a fejlesztések finanszírozá­sához és működtetéséhez. Ugyan­akkor a rendelkezésre álló kis pénzt koncentrálni is kell. A kevés pénz ugyanis jó tanácsadó. Fon­tos, hogy a stratégiai célok kon­szenzussal készüljenek, fogadja el azokat a kisváros, a falu értelmisé­ge, vállalkozói és a önkormányza­ti intézményrendszerrel. Ha a kis­város és a falu működését párt- politikai lojalitás vezérli, akkor nagy baj lehet. Létkérdés a meg­egyezés az aprófalvakban. Amikor szakmai kérdésekbe beleszól a politika, akkor kétséges a jövő.- A falvak sorsa napi téma. Mi a falu, mi a jövője? Újragondolják ezt is?- Európa a falvak Európája, csak tőlünk nyugatra nem ugyan­azt értik falun, amit mi. A falu nem agrártermelésből élő közös­ség. Európában ugyanis nagy me­zőgazdasági egységek vannak, mert a kis falu kis földje csak kor­látozottan versenyképes. A falu szerepe megváltozik. Az új falu a lakosainak szolgáltat, a vendégei­nek pedig vonzerőt teremt. Ha megtisztul a falukép, s kiépül a befogadó, szolgáltató rendszer, amely társul a tisztasággal, a ter­mészeti környezettel és a viszony­lagos olcsósággal, akkor van jövő­je a falunak.- Ennek megvalósítása együtt­működést feltételez.- A magyar politikai élet vi­szont a szakításokat népszerűsí­ti... Pedig az európai kihívások kö­zül a legfontosabb az együttmű­ködés. Nálunk sajnos az összeüt­LENGYEL LÁSZLÓ közgazdász, politológus 1950-ben született Budapes­ten; ELTE JTK, (1969-74). 1974-76: a Pénzügyminiszté­rium Államigazgatási Szervezé­si Intézetében dolgozik, 1976- tól a Pénzügykutató Intézet, majd Fit. munkatársa, 1990- elnök-vezérigazgatója. Kutatási területe a nagyvállalatok kap­csolati rendszere, a gazdasági mechanizmus és a politikai rendszer viszonya, az 1990-es években a gazdasági és politi­kai átalakulás. közés, a harc a meghatározó. Az európai polgár azonban az együtt­működést keresi. Az európaiság arról szól, hogy hogyan kell sze­retni az idegent, és nem arról,, ho­gyan kell gyűlölni. Az emberek akkor tudnak együttműködni, ha ügyüket nem öltöztetik azonnal politikai mezbe. Azért éltük túl a századokat, mert sokkal tolerán- sabb, befogadóbb nemzet a ma­gyar, mint amit erről mások gon­dolnak. Most sem vagyok pesszi­mista. Mi Európával szemben óvatosak vagyunk, de nem eluta­sítók. Az óvatosság nemzeti sajá­tosság. Tudatosítani kell, hogy a kihívások mögött sokkal egysze­rűbb a világ, mint látszik. A csatla­kozással sem lesz minden új, s nem történik minden azonnal. Ta­gadhatatlan, hogy néhány terüle­ten lesz gátszakadás, de a napi viselkedésben nem. Lassú belenö- vés következik az új feltételrend­szerbe. Az internetet ma minden­ki használhatja már, de csak a tár­sadalom 12 százaléka használja.- Önt nem tartják - szókimon­dása, kritikus megjegyzései miatt - a hatalom barátjának.- Nekem minden kormányban voltak barátaim. A hatalmon levő­ket soha nem keresem, de akik ki­szorultak onnan, azokkal rend­szeresen együtt ebédelek. Tudni kell együttműködni az emberek­kel. A politikai megosztottsággal nem lehet tartósan együtt élni. Milyen az a vasárnapi ebéd, ahol némán ül egymással szemben apa és fia, nehogy a beszélgetéskor kiderüljön, hogy ki kire szavazott. Nem álbékét hirdetek, s nem kérem, hogy mindenki ölelje meg a másikat, de vegyük végre észre: a vita nem szakítást, örök haragot jelent. LENGYEL JÁNOS MDF nélkül a négypárti Kaposvár A négypárti egyeztetésen az előkészítetlensége miatt nem veszünk részt - mondta az Europressnek Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. - Hét­főn, a megfelelő előkészítés után, természetesen hajlandóak vagyunk az egyeztetésre. Az iraki békefenntartás fel­tételei megváltoztak: s a nem­zetközi szervezetek tekintélyé­nek csökkenése megállt. Nem gördítünk akadályt a magyar részvétel elé. Erről hétfőn dönt az MDF-frakció. Egyeztetés kérdése az, hogy miként való­sul meg a részvétel. De tudni kell, hogy Magyarország NATO- tagállam, s ebből következik a kötelezettsége is. europress Hírek Emlék és köszönet A siófoki buszkatasztrófa sérültjeinek mentésében és a helyreállításban részt vett szak­emberek kaptak elismerést; di­cséretet Budapesten. Lamperth Mónika belügyminiszter hét szakembernek emléktárgyat adományozott, 23 rendőrt, tűz­oltót részesített dicséretben és jutalomban. Csehák Judit egészségügyi miniszter Pro Sanitate emlékplakettet adomá­nyozott; jutalomban részesített hat orvost és mentőápolót. Csillag István gazdasági és köz­lekedési miniszter elismerő oklevelet adományozott a MÁV Rt. három munkatársának, akik a kárelhárításban, mentésben, helyreállításban vettek részt. Wilfried Gruber, Németország magyarországi nagykövete megköszönte a segítséget vala­mennyi hatóságnak, intéz­ménynek. Mint mondta: hálás a segítségnyújtásért és a rész­vétnyilvánításokért. MTI Áder értékelt A Medgyessy-kormány ígéretei­nek javát nem teljesítette: nem csökkentek az adókulcsok, nem emelkedett a minimálbér, 30 ezer ember vesztette el az állását, iskolákat és óvodákat zártak be, az önkormányzato­kat pedig „gyatyára” vetkőzet- ték - értékelte a kormány mun­káját Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, europress Bizottságot akarnak Az óvodák és iskolák bezárásá­nak okait vizsgáló parlamenti bizottság felállítását kezdemé­nyezi a Magyar Demokrata Fó­rum. Lezsák Sándor, az MDF elnökségi tagja szerint felmerül a gyanú, hogy sokszor nem a gyermeklétszám csökkenése miatt számolnak fel oktatási intézményeket, hanem nyere­ségvágyból. EUROPRESS Aranyvonat Az aranyvonat egykori kísérői­ről emlékeztek meg a Magyar Nemzeti Bankban a pénzinté­zet alapításának 79. évfordulója alkalmából. Járai Zsigmond jegybankelnök az akkori ma­gyar aranykészlet és egyéb érté­kek megmentéinek, illetve hoz­zátartozóiknak 30 elismerő ok­levelet, Ladányi Frigyes akkori igazgató rokonainak pedig Ma­gyar Nemzeti Bankért Emlék­érmet adományozott, europress Vasutasprémium A MÁV Rt. tulajdonosi jogait gyakorló minisztérium képvise­letében Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter jóvá­hagyta a társaság idei üzleti és beruházási tervét: a vasúttársa­ságnak 163,5 millió utast és több mint 44 millió tonna árut kell szállítania, bevételének el kell érnie a 217,5 milliárd forin­tot, vesztesége pedig nem lehet több 29,1 milliárd forintnál, mti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom