Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)

2003-05-23 / 118. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 MAGYARNÁNDOR 2003. MÁJUS 23., PÉNTEK A .Nándor" név alapján feltételezhető, hogy a IX. századi bolgár dukátus Idején - ami a mai Négrádban érle el területének legészakibb ki­terjedését - katonai szállást létesítettek ezen a helyen. A falu neve korábban csak Nándor volt, a megkülönböztető és megtisztelő magyar jel­zőt 1906-ban kapta. A község első írásos említése egy, a váci káp­talan által 1287-ben kiállított oklevélből valé. 1332-ben a talu plébániája már fennállt. Emlí­tették a település nevét 1336-ban is az eszter­gomi érsekség tizedjegyzékében, 1405 novem­berében pedig közgyűlést tartott Nándorban a vármegye. A blrtoklástöilénetl adatok meglehetősen hiá­nyosak. Annyit tudunk, hogy említést tettek a községről az 1559-es török adóösszeírások­ban, a tizenöt éves háború idején, 1598-ban Nádasdy Ferenc birtoka volt, 1633-ban pedig, újra hódoltsági területként, öt háztartást írtak itt össze. A talu a török nyilvántartásában Landor néven szerepelt. Balassa Imrének 1660-ban jelentősebb részbírtokai voltak itt, 1715-ben és 1720-ban 15-15 magyar háztar­tást vettek számba a vármegyei adéösszeírá- sokban. A középkorban Magyarnándor mai köz- igazgatási területén volt egy Sokor nevű falu is, amelyet 1499-ben említettek egy oklevélben; valószínűleg a török időkben teljesen elpusz­tult. Önálló település volt a középkorban a mai Kelecsénypuszta is, aminek első írásos említé­se 1379-ből származik. Valószínűleg azonban jóval korábbi a település, hiszen neve a kere­csen szó származéka, ami arra utal, hogy már az Árpád-házi királyok idején solymászok éltek itt. A kelecsényi Buttler-kastély műemlék, 1822-ben klasszicista stílusban épült, 1877- ben átalakították, s 1880-ban báré Buttler Er­vin tulajdonába került. A kastély háromhektá­ros parkja természetvédelmi terület. Magyarnándor klasszicista stílusú, műem­lék római katolikus templomát 1855 és 1858 között építették. Testvérközségek Testvérközségi megállapo­dást írt alá egy hónappal ezelőtt Sándor István Magyarnándor és Tóth István Ipolynyék polgár- mestere. A cserháti, és az Ipo- lyon túli, a Szlovák Köztársaság területén lévő önkormányzat vezetői a szerződéssel azt dek­larálták, hogy kapcsolataikat in­tézményi szinten is fejlesztik a jövőben. A dokumentum meg­születésekor már közös rendez­vények igénye is megfogalma­zódott, az együttműködés okta­tási, sport- és kulturális terüle­ten egyaránt lehetőségeket hor­doz mindkét település lakóinak számára. ■ Ahol a köztársasági elnököket fogadják A rendszerváltás óta három köztársa­sági elnök fordult meg Magyar- nándorban. Göncz Árpád 1995-ben, Mádl Ferenc 2001-ben, s a két állam­fői látogatás között,. 1996-ban a Szlo­vák Köztársaság elnöke, Michal Kovác is tiszteletét tette a településen.- Daróczi Feri bácsi örökségéből élünk - válaszolja a dolgozószobája fa­lán lévő festménnyel kapcsolatos kérdé­sünkre Sándor István polgármester. Mint megtudtuk, a reneszánsz művelt­ségű és polihisztor tanító a leikéből épí­tette a falut. Emléke máig elevenen él, és tetten érhető azoknak az embereknek a munkájában, akik ma közösségként tartják egybe a települést. Bár a telepü­lés nagyobb eseményei a Szent István- napi „Bearatási ünnephez”, az „Ipoly” magyarOszlovák regionális kiállítás és vásárhoz, testvértelepülésükhöz, Ipoly- nyékhez, illetve más felvidéki kapcsola­taikból eredő alkalmankénti kulturális programokhoz, vagy éppen az idősek napja rendezvényéhez kapcsolódnak, a mindennapi élet is fontos Magyar- nándorban. Ami a települést komfortossá teszi, a gáz, a telefon, az ivóvíz, illetve a csatorna­hálózat, a jó iskola, a megfelelő egészség- ügyi és szociális ellátás, az itt mind meg­van. Még a mobütelefonok is jól használha­tóak a dimbes-dombos tájon, ami sokáig problémát jelentett. Időközben megépült egy nyolc-tíz hektáros tó is a falu határá­Díjazott polgármester Sándor Istvánt legutóbb az Év Polgármestere kitüntetéssel díjazta a magyamándori székhelyű Cserhátvidéke Takarékszövetkezet ala­pítványa. Az 55 éves polgármester negyed százada áll a falu élén. A magyar-szlovák kormányközi vegyes bizottság tagja, jelentős ér­demei vannak a falu infrastruktúrájának a kiépítésében. A horgászegyesület el­nöke, vöröskeresztes aktivista, a Magyamándorért Közalapítványban is dolgo­zik. Nős, nagyobbik leánya gyógyszertári asszisztens, a fiatalabb ipari mene­dzser Bercelen. ban, amely az itt és a környéken lakó em­bereknek felüdülést, kikapcsolódást kínál. Korszerűsítették a közvilágítást, készül a rendezési tervük, fogászati berendezést vá­sároltak. A foglalkoztatás terén azonban még sok a tennivaló. A közművek megléte és a szabad munkaerő nagy száma talán befektetőt hoz erre a vidékre is. Amikor Magyarnándor polgármesterét arról kérdezem, hogy mindezek közül mi­re a legbüszkébb, elsőként a debercsényi templomot említi. Arra ugyanis palócos furfanggal szereztek pénzt a múlt rendszerben, s hat hónap alatt fel is építették. Ami pedig nem kőből, hanem az emberek leikéből épített erős vár, az az összefogás. Olyan ügyekért sikerült szándékokat egyesíteniük, mint a pávakör megtartása, egy súlyosan beteg kisfiú svájci műtétje vagy a futball felélesz­tése. Elérték, hogy a falu lakossága ne csökkenjen, hogy új házak épüljenek, a fi­atal házasokat az önkormányzat a lehető­sége szerint támogatja. CSÖNDES A RÉZPART. A Magyarnándor, Cserháthaláp és Debercsény határában lévő, rézparti víztá­rozó a horgászok kedvelt helye, mostanság azonban a jó idő ellenére sem ülnek pecások a stégeken. ív­nak a halak, s hogy a jövőben is jó fogás legyen, a horgászegyesület június 14-ig mindenféle horgászat tilalmát rendelte el. Azt követően azonban reszkessetek halak! ■ Takarékos A magyamándori székhelyű (s tevékenysé­gével a megye jelentősebb részén jelen lévő) Cserhátvidéke Körzeti Takarékszövetkezet ügyvezető elnöke, Holes Imre szerint takaré­kos a nándori lakosság: 360 családnak 300 millió forint a náluk elhelyezett pénzbetétje. A vállalkozói szféra azonban piac nélküli, s gyengén teljesít ezen a vidéken. A legnagyobb probléma, hogy kicsi az a vállal­kozói kör, amely megfelelő piaci háttérrel rendel­kezik, s a mezőgazdaságból is kevesen tudnak megélni. A takarékvezér szerint a lakosság zömé­nél is csak kényszertakarékosságról beszélhetünk. A kényszervállalkozók nem mernek hitelt fölven­a lakosság ni, fejleszteni. Kévés lakás épül, s mindez kedve­zőtlenül hat Magyarnándor fejlődésére. A takarék- szövetkezet igyekszik a lakosságot megfelelő hite­lekkel kiszolgálni, amivel elsősorban a közműhá­lózat-fejlesztéseknél élnek a falubeliek és a kör­nyező településeken élők. A megye legnagyobb ta­karékszövetkezete tizenöt főt foglalkoztat a ma- gyarnándori központjában, s tavaly 2,4 millió fo­rint helyi adót fizetett az önkormányzat számlájá­ra. Holes Imre reméli, hogy az adó formájában nyújtott támogatásuk segíti a község előtt álló fel­adatok megoldását. Reményei szerint ebből az öszszegből jut az iskolának, óvodának, s még ta­lán arra is futja, hogy a falu központi helyén lévő épületük előtti területet rendbe tegyék. m Gyümölcskertészek a piac kegyeire bízva- Nehéz úgy tervezni, hogy a piac teljesen kiszámíthatatlan. A jövedelmezőségünket a mindenkori felvásárlási árak döntik el. Volt olyan évünk, hogy kilónként 240 forintért adtuk el a gyümölcsöt, s a rákövetkezőben ennek negyedért, alig hatvan forintért - mondja Tiszavölgyi Gyula, a Farmer-Fruct Kft. ügy­vezető igazgatója, akit a gyümölcsöskertjükről kérdeztük. Kényszervállalkozásnak in­dult, s még most is sok furcsa helyzettel kell szembesülnie azoknak a kertészmérnököknek és alkalmazottaiknak, akik az egykori Magyamándori Állami Gazdaság megmentését a privati­zációban látták. Megvették ugyanis a gyümölcsöskertet, de nem adták azzal a földet, így több pályázattól is elestek már. Fede­zet híján banki kölcsönre sem számíthatnak, ami ugyancsak megnehezíti a gazdálkodást és gátolja a fejlesztést. A folyamatos munkát ugyanis hűtőház építésé­vel tudnák biztosítani, ám ez pil­lanatnyilag erejüket meghaladó beruházás lenne. Tiszavölgyi Gyula a társaság gazdálkodásáról elmondta, hogy a mérlegüket az általuk elvégzett munka minősé­gén túl elsősorban a sajátosan működő piac határozza meg. Szállítanak Tatabányától Kiskő­rösig, Győrtől Gyöngyösig, ám a szezonban hamar beállnak az árak, s hűtőház híján akárhogy is, de el kell adni a gyümölcsöt. A Farmer-Fruct mindezekkel együtt nem a lehetőségeit éli fel, hanem új ültetvényekkel cseréli ki az elöregedett fákat. Mohora, Magyarnándor és Debercsény határában a majd kétszáz hektáros gyümölcsö­sükben az immár termő 23 hektár cseresznye, 73 hektár al­ma, 60 hektárnyi szilvás és 38 hektár meggyesen kívül idén termőre fordul a ribizlijük is. Pár év múlva pedig az a további 14 hektárnyi bogyós gyümölcs, ami szintén az új ültetvényhez tartozik. A tavaszi munkákat sorra elvégezték, az alma virág­zása után már a korai cseresz- nye szüretére készülnek. ■ Arcok a településről A vöröskeresztes vezető Filiczkiné Nagy Éva nemcsak a funkciókat, a velük járó munkát is halmozza. Igazi közmunkás - már a szónak nem a munkanélküliséghez kapcsolódó, ha­nem közszolgálati értelmében. Önkormányzati képvi­selő, a művelődési és oktatási bizottság tagja, néptánc­oktató és énekel a pávakörben. Egy időre még a műve­lődési ház vezetését is elvállalta. O irányítja a Vöröske­reszt eredményes és elismert helyi szervezetét, s egyik főszervezője a nyugdíjasok napjának. Mindemellett intézmény- és vál­lalatvezetőket győácöd, hogy segítsenek az évente két-három alkalom­mal megrendezendő véradó nap eredményes rendezésében. Tevé­kenysége azonban Magyamándoron túlra is kiterjed a megyei közgyű­lés Mecénás Alapítványa révén. A sikeres sportelnök Szladovnyik János kezében a dolgok arannyá válnak. Szakmája szerint ugyan kereskedő, ám amikor egy sú­lyos betegséggel bekerült a balassagyarmati kórházba, elhatározta, hogy ha felgyógyul, a betegek segítésével fogja az isteni irgalmat meghálálni. így lett az élelmezé­si osztályon csoportvezető. A közügyek mindig foglal­koztatták. Régi népfrontos, aki a rendszerváltás idején még 150 fős helyi tagszervezettel büszkélkedhetett. A pártszakadás után azonban elment a kedve a politizálástól. Ekkor gondolta, segít a magyamándori sportegyletnek. Elnökként azt tartja legnagyobb dolog­nak, hogy haza tudta hozni az idegenben játszó játékosokat. Az alapítványszervező Tamás Józsefné elégedett ember, ugyanis az általa vezetett Magyamándorért Közalapítvány eddig kitűzött céljait sorra megvalósították. Öt éve határozták el, hogy az iskolát számítógépekkel szerelik föl, az óvodának eszközöket, játékokat biztosítanak, s a templom tataro­zásának ügyét is előbbre viszik. Nos, a jótékonysági rendezvényeiknek, báljaiknak köszönhetően számító- gépes terem működik az iskolában, az óvoda játékokkal jól fölszerelt, s tavaly a templom tető- és csatomafelújításakor az állami és az önkor­mányzati támogatás mellé hétszázezer forintot tehettek az alapítványi kasszából. Tervek azonban a jövőre nézve is vannak, mind a hagyo­mányápolásban, mind pedig a faluház kialakításával kapcsolatosan. Hobbija a tanítás Tíz éve tanít Magyamándorban Száma Gábor. A ma­tematika-fizika szakos, hajdúszoboszlói származású is­kolaigazgató szerint a jól megalapozott tudás adja az ál­tala vezetett tanintézet erősségét. Nem elsősorban a ki­magasló eredmények, hanem az egyenletesen jó telje­sítmény jellemzik a nándori iskolát, ahol tizenegy tele­pülésről fogadnak diákokat. A végzősök megállják a he­lyüket a balassagyarmati középiskolákban, ahol a hozott jegyeiket tar­tani is tudják. Ami iskolavezetési munkáját illeti: a változó oktatási kon­cepciókkal szerinte a megfelelő sebességet kell tartani, s akkor nem le­het baj. Ami probléma, hogy a 240 főre tervezett iskolának csak 170 di- ákja van, s ez a különbözet az állami támogatásból is hiányzik. ■ VÉGE A CSENDESPIHENŐNEK. Csipetnyi gyermekcsapat igyekszik az árnyas fák alatti játszóterükre. S bár az óvoda udvara megfelelő teret biztosít számukra, maga az épület sokat szolgált, s tervek is készültek már egy új helyre költözéshez. Jelenleg ötvenegy gyermek tölti itt min­dennapjait, az ősztől azonban már csak harminchatan. Csökken a gyer­meklétszám, amiből az következik, hogy a csoportok számát is csök­kentik. Lesz egy csoport a kicsiknek és a középsősöknek, s egy a na- gyoknak, akiket már az iskolára készítenek fel.__________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom