Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)

2003-05-22 / 117. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - ŐR HALOM 2003. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK Régen Trázs volt a falu neve, ami a szláv ere­detű slrázsa szó származéka. A középkorban .Sírás" és .Zlhras" alakban is említették. A fa­lu neve onnan ered, hogy a középkorban a templomdomb - inkább csak nagyobb halom - tetejéről mindenfelé jé kilátás nyílott, ezért őrök, azaz strázsák figyelték Innen, hogy nem közeledik-e ellenség az Ipoly völgyében. Ha a szükség úgy hozta, az Itt élők a folyó árterének akkor még kiterjedt mocsaraiban találtak me­nedéket. Az Őrhalomhoz tartózd Máriamajor a közép­korban még önálló község volt a pápai tlzed- jegyzékben 1332-ben már szerepelt, s az Idő tájt plébániája is volt. Trázs földesura az 1300- as évek elején Varbéky Márton volt, de hűtlen­sége miatt Károly Róbert elvette tőle és Szécsényi Tamásnak adta. A birtok 1423-ban az esztergomi érsekségé volt, 1461 és '81 kö­zött Szécsény várához tartozott. A török 1579- ben Istraj néven vette nyilvántartásba a falut. A török kiűzése idején Trázs elpusztult, de gyor­san újratelepít. A mai római katolikus templom 1937-ben épült. A berendezés egy része, így a tölgy­fa padsorok is a régi barokk istenházából maradtak meg. Őrhalom kedves építészeti emléke, az aprócska Szent István-kápolna a templomot övező temetővel szemben, a Kossuth ót másik oldalán. 1888. augusz­tus 20-án szentelték tel: Kanyó János helybeli gazdálkodó építtette a szántóföld­je szélére. A fehér falú, fazsindelyes épü­let mára körbeépült lakóházakkal. Közhasznúan a turisztikáért Megyénk első közhasznú sportegylete az Ipoly-völgyi Lo­vas Diáksport-egyesület, amely a díjugratást, s magát a lovas­sportot a turisztikai célokkal öt­vözte. Az egyesület vezetője, Renner Péter méltán büszke ar­ra, hogy nem csak a lovak és a lovaglás iránti figyelmet tudták felkelteni, s remekül szerepel­nek a versenyzőik, de a turiszti­kában is jelentős előrelépéseket tettek. Négy-öt éve még sokan megmosolyogták az elképzelé­seiket, ma azonban már két csa­ládnak jövedelemkiegészítést biztosít Őrhalomban a falusi vendéglátás. Nógrádgárdonyban pedig a lovasbázisukon tizenegy lovat tartanak az istállóban. Az egyesület az önkormányzattal és a hagyományőrzőkkel idén az Utazás 2003 kiállításon is képvi- seltette magát. _____________■ Z ebra a faluban Gyalogos átkelőhelyet feste­nek fel az idén őrhalmi iskola elé, s a település elején és végén is forgalomlassításra lehet majd számítani. A település kérését a megyei közútkezelő társaság el­fogadta, az utóbbi években megnövekedett közúti forgalom miatt a szakemberek szerint is szükségesek ezek a biztonsági intézkedések. ■ Rokonságban a tópartiakkal Eltéphetetlenek azok a rokoni szá­lak, amelyek az őrhalmiakat az Ipoly túlpartján, Ipolyvarbón élők­kel összekötik. A testvértelepülés új polgármesterével az őrhalmi pol­gármester már fölvette a kapcsola­tot, amelynek eredményeként közös programok sorát szervezhetik a jö­vőben. Őrhalomban előkerültek a viseletek, élednek a hagyományok. Jellemző ut­cakép a krumpliszsákok mellett ülő idős emberek látványa. Életük ma talán könnyebb, sokan az ebédet is a közsé­gi konyháról kapják. Patika is van már helyben, az orvosi ellátást jelenleg he­lyettesítő orvossal biztosítják. A falu teljesen közművesített: '94-től a portá­kon megoldott a gázellátás, az utak nagy része aszfaltozott, működik a csa­tornahálózat, megszépült a templom, a ravatalozó. Szécsény felől Szent István szobra fogadja az erre járót. A parkosí­tott, gondozott terület felüdülést nyújtó látvány. A fiatalok zöme munkát kap Balassagyarmaton, ahol a kórház, a polgármesteri hivatal jelent perspektí­vát. Aki a vállalkozói szférában keresi a boldogulását, annak a város határában lévő kábelgyár, s a Delphi, valamint ki­csivel odébb, Szügyben a Zöllner ad munkát. Ami pedig ügyintéznivaló odahaza adódik, az a csitáriakkal és az ilinyiekkel közös körjegyzőségükön megoldható. Futballozó polgármester Őrhalom polgármesterét a Cserhát­vidéke Körzeti Takarékszövetkezet a je­lölések és szavazatok után az év embe­rének választotta. A felvidéki, testvér­települési kapcsolat is nem csak a ma­gyarságtudatát erősíti a település lakó­nak, de a rokoni kapcsolatok ápolását is segíti. Az utóbbi időben árkokat, járdákat, utcákat rak rendbe a község, s játszótér építésére fognak pályáz­ni. A községházán min­QRHAtQM 2002, ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE 2 650 28 190 Összesen: 196 584 E Ft den ügyintéző a belső hálózat mellett az Internetet is használhatja, amely ké­sőbb a könyvtárból, a leendő teleházból is hozzáférhető lesz. Őrhalomban két polgárőrség, egy települési és egy térsé­gi is működik. Eredményességüket mi sem jelzi jobban, mint annak a posta­rablónak az elfogása, akinek közelmúlt­beli rablását követően - a polgárőrség és a rendőrség együttműködésének kö­szönhetően - 47 perc alatt bilincs kat­tant a kezére. Igazgatási területen 1975-től dolgozik Kanyó János. Őrhalomban született, itt telepedett le, alapított családot, fia is a helyi általános is­kolában tanít. Ötvenegyedik születésnapját a napokban ünnepelte a polgármester, a pályán azonban még mindig fürgén mozog. Hat-hét éve baráti társaságával öregfiúk futballegyesületet szerveztek, az edzéseket so­hasem hagyná ki. A sportélet fontosságát számára nem kell magyarázni, érthető­en büszke arra a megyénkben párját ritkító sportöttözőre is, amelyet a szaktárca államtitkárával közösen avattak a közelmúltban. Iskola parlamenti képviselettel Kevés iskola rendelkezik olyan magas szin­tű képviselettel, mint az őrhalmi. Igazgató­ja ugyanis országgyűlési képviselő. Urbán Árpád, az őrhalmi, hugyagi, csitári, gárdo­nyi és ilinyi gyermekek oktatásának feltéte­leit erős tanári gárdával és személyes tekin­télyével is biztosítja. Jól imádkoztak a hosszú télért az őrhalmi diá­kok. Idén rekord-időtartamú volt a korcsolyasze­zon, az eredmények is jöttek szépen. Csábi Berna­dett például harmadik lett korosztályának országos gyorskorcsolyaversenyén. A tél persze nem az egyetlen évszak, amikor is sportolni lehet. Korisoknak ott a görkori, s Takács János tanár úr ve­zényletével a hagyományos iskolai sportok mellett itt akár a kajakozásra is lehetőség nyílik. Évek óta jegyzett az őrhalmi röplabdásélet, labdarúgásban pedig a felnőttcsapathoz méltóan készül az után­pótlás. Az iskolából nem csak a fiúk, de a lányok is beneveztek a Bozsik-, a Góliát- és a Grund-utánpót- lásprogramokra, a Pepsi-, a Fox Kids-tomákra és a korosztályos diákolimpiára. A nyári táboroztatások bevételeiből mind több jut a diáksport-egyesületnél fejlesztésre, versenyekre, eszközökre is. Az őrhalmi iskolában a diákok a szaktárgyakból is szépen teljesítenek, a tanulmányi versenyeken eredményesek. Teljes a szakos ellátottság, a megfe­lelő középiskolai eredményeket szaktanárok ala­pozzák.- Amely területen nem tudnánk biztosítani a kol­légának a teljes óraszámot, ott nem alibi munkát ke­resünk számukra (ez ugyanis a gyermeknek jó a legkevésbé), hanem óraadó tanárokat kérünk föl, hogy segítsenek - mondta az iskola igazgatója, aki most a felújításokon, napközis játszókerten, fejlesz­tésekben gondolkodik és pályázatokat ír. Tetőtér- beépítést szeretnének, ez többek közt új számítógé­pes szaktanterem kialakítását teszi majd lehetővé. A világ megismerésének és a tudás megszerzésé­nek persze nem csupán virtuális eszközei vannak. A hagyományápolásnak itt az is különleges módja, hogy disznóvágást rendeznek az iskolában, ahol a hagyományos szalmapörzsöléstől kezdve a feldol­gozás menetét megismerhetik azok a gyerekek is, akiknek szülei már felhagytak az állattartással. A világlátott Urbán Árpádot őrhalmi megbízatá­sának kezdetén meglepte, hogy milyen sok gyer­mek nem ismeri még megyénket sem. Ennek az állapotnak megszüntetése érdekében kollégáival hollókői, ipolytarnóci, aggteleki és szilvásváradi iskolai kirándulásokat szervezett, elsőként azon­ban Ópusztaszert, nemzeti zarándokhelyünket lá­togatták meg. Névadáson is gondolkodnak, az is­kola ugyanis jelenleg csak körzeti általános iskola-. ként jegyzett. Várhatóan olyan személyt választa­nak majd, amely nemcsak példakép lehet, de nóg­rádi kötődésével is a diákok szülőföld iránti tiszte­letét erősíti. Kemping épül a tó mellé Széles Ferenc emlékeztében még elevenen él, hogy a faluvé­gen egykor források eredtek. Már rég nem látszott a víztü­kör, amikor tóépítésbe kezdett. Tízévnyi tájszépítő munká­jának eredményét látva, nem is tűnik távolinak a horgász- turizmus, a megépítendő kemping és a szabadidőpark lehe­tősége Őrhalomban.- Sok feltételről kell még gon­doskodnunk, többek közt a tó övárok rendszerét teljesen ki kell építeni, ez ugyanis a csapa­dékvíz elvezetését, illetve an­nak szűrését biztosítja. A telek melletti utat ahogy tudom, rendbe tartom a gépeinkkel, de megoldást majd a szilárd bur­kolat jelenti. Szerencsére, az önkormányzatnak is vannak sportfejlesztési tervei a patak mentére, és remélem, hogy ha­marosan elfogadja a képviselő- testület a településrendezési tervet is. Ami az erőnkből telik, azt mi elvégezzük. Az elhagyott bányagödrök és a gondozatlan területek rekultivációja jól sike­rült, a mederkotrásból kikerült földdel jól gazdálkodtunk, s bár a parkosítás - köszönhetően a bátyámnak, Széles Istvánnak - a másfél hektárnyi bekerített te­rületnek egy jó részén rendben is lenne, de a közművesítés és a térvilágítás miatt azt még meg kell bolygassuk - ismertette ter­veit a tóépítő. Az élő tóhoz fontos a vízpót­lás, ezt a patakból biztosítják. A 600 négyzetméter alapterületű tó mára bizonyított. A vízmély­ség a legnagyobb szárazságban sem csökkent 1,6 méteres szint alá, a meder alja az Ipoly sóder- ágyán fekszik, így a vízszűrés is biztosított. Jól érzi itt magát a ponty, a kárász, s talán túl jól a törpeharcsa is, amelyet még a bekerítés előtt hordtak bele a horgászok más tavakból, kiönté­sekből. A tóépítési munkálatok befejeztével azonban szakszerű haltelepítés is várható, hiszen a pihenőparkba horgász turistákat is várnak majd. Az Őrhalomra megálmodott tervek nagyívűek: fogadóépü­let, faházak, tenisz- és lábte­niszpályák teszik majd teljessé az új tó köré szerveződő turis­taközpontot, amely a lakóko­csival vagy kerékpárral érke­zőknek egyaránt kellemes pihe­nőhelyet kínál a jövőben. A lé­tesítmény tervezésekor előrelá- tóak voltak, s gondoskodtak ar­ról, hogy legyen majd helye mindennek. A helyi termelő- szövetkezet földjeiből ugyanis jelentős területet vásároltak meg. Széles Ferenc azonban nem siet. Építőipari vállalkozá­sára, az Universalra is figyelnie kell, onnan ugyanis harminc családnak biztosítanak jövedel­met. Arcok a településről Sportos plébános Tizenhárom éve szolgálja az őrhalmi és a hugyagi híveket Vizy Domonkos, akinek a katolikus gyüleke­zetét néhány protestáns hívő is látogatja. A budapesti születésű, anyai ágon kolozsvári, apai ágon kassai kö­tődésű nemesi sarj szívesen jött e vallásos vidékre. Kemény, becsületes életre nevelték, kitartásban pél­daképe az édesapja volt, aki katonatisztként szolgált. Vizy Domonkos sokáig a civil életben dolgozott, 34 évesen találta meg igazi hivatását. Felnőtt emberként már nehezebb feladat a tanu­lás, az esztergomi teológiai tanulmányait azonban azzal az erős aka­rattal vitte végig, hogy lesz majd mit továbbadni a híveknek. Akik jól ismerik, azok illő tisztelettel viseltetnek iránta. Akadnak azonban olyanok, akik csak a közvetlen, egyszerű embert látják benne, aki szívesen bringázik a gyerekekkel, strandolni viszi azokat, akik egyébként ritkábban jutnának el a fürdőhelyekre, síel vagy éppen az öregfiúkcsapatban rúgja a labdát. Meggyőződése, hogy a fiatalság leikéért és fizikai állapotáért is tenni kell, s ebben egy egyházi sze- mélyiség is sokat segíthet. _________________________________■ H AGYOMÁNYÁPOLÓ FIATALOK. Két éve alakult az őrhalmi hagyo­mányőrző kör, amely a falu hírnevét a megye-, sőt az országhatáron ta­nén és túl is több alkalommal öregbítette már. A fiatalokból álló együttes célja az őrhalmi hagyományok felkutatása, s bemutatása. Büszkén hord­ják szüleik, nagyszüleik egykori ruhadarabjait, a próbákat a művelődési házban és a polgármesteri hivatal nagytermében tartják.___________■ A táncpedagógus óvónő Menyhárt Gábomé diákkorában azok közé tarto­zott, akik igen korán hivatásuknak választották a pe­dagógiát. Balassagyarmaton tanult óvónőképzőben, majd a szántós éveket a diplomáért Kecskeméten folytatta. Két gyermek édesanyja, fia húsz, leánya 16 éves. A gyermekszeretete a pedagógusi pályán tartot­ta. Az őrhalmi óvodában dolgozik, sőt a szabad idejé­ben is oktat, nevel. Egykor tagja volt ő is annak a néptánccsoportnak, amely Sztancsik József vezetésével aratott szép sikereket. Ma már néptáncoktató, ő fogja össze a falu hagyományőrzőit, s emellett kép­zi is magát ezen a területen: tanfolyam-allgató, ahol a játék és a tánc szerepét erősítik az óvodai képzésben. A tanultakat a gyakorlatban is eredményesen alkalmazza. A védőnő Az egyházasdengelegi származású Hevér Istvánná harmincnyolc éve védőnő. Sokáig Cserhátsurányban, majd Nógrádmarcalon látta el jó tanácsokkal a kismamákat. Hét éve Őrhalomban és Hugyagon, s ma már nyugdíjasként teszi ugyanezt, fáradhatatlanul. Táplálkozási, életvezetési tanácso­kat ad, előadásokat tart az iskolában, az egészség­tan tantárgy, illetve egynémely osztályfőnöki óra keretében számí­tanak a szakértelmére. Foglalkozik az óvodásokkal, a kórházból hazakerülő kismamákkal, de a szülés előtti időszakban is akad bő­ven tennivalója. A családlátogatás, családgondozás a munkájának fontos része. A tanácsadó épülete jól fölszerelt, a napokban egy számítógéppel is gazdagodott. Hevér Istvánná úgy látja, hogy so­kat változtak a családok életkörülményei az utóbbi években. A hi­giéniás feltételek, a családok komfortja általában javult, ugyanak­kor vannak porták, ahol a pénztelenség és az igénytelenség miatt rosszabbak az életkilátások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom