Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)
2003-05-21 / 116. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - R I M ÓC 2003. MÁJUS 21., SZERDA Honfoglalás kori sírokat is feltártak Rimócon, a későbbi temetkezési helyeken pedig Szent István pénzérméi kerültek elő. A XII. századiéi a falu a Kacsics nemzetség birtoka volt. Egyik ura, Simon bán 1212-ben részt vett a Gertrud királynő elleni pilisi merényletben. Ezért 1229-ben javait, köztük Rimécot is, büntetésből elkobozták. A falu ekkor a Szák nemzetségé lett, de Szák nembeli Pésa 1274-ben a Kacsics nemzetség egy másik ágából származó főúrnak, Illés nembeli Farkasnak adta cserébe. A XIV. század elején a nemzetség ezen ága is kegyvesztett lett: Károly Róbert elvette birtokaikat, mert a felvidéki kiskirály, Csák Máté hívei voltak. Az oklevelek tanúsága szerint a falu 1333- ban még két részből, Kis- és Nagyrimócből állt. Egy oklevél szerint az esztergomi érsek 1343-ban a rimóci plébánost, Miklóst - a falu 23. papját - küldte a garábi premontrei kolostorba, egy garázdaság kivizsgálására. A Szécsényi család kihalása után, 1459-től a Losonczy és a Guthi Országé családé lett Riméc. A tőrük időkben a szécsényi szandzsák része volt. 1720-ban pedig tizenhét magyar háztartást írtak itt össze. A község valószínűleg az Árpád-kortól egyházas hely, a plébánia első írásos említése a 1332-37. évi pápai tizedjegyzék- ből származik. A faluközpontban álló római katolikus templom 1686-ban már állt többszöri átalakítás után mai formáját 1912-ben kapta. A vele szemben álló plébániaház barokk, 1786-ból származik. A „trófeakirály” vadászmester Kereken 50 éve járja a környék erdeit a ma 70 éves vadászmester, volt vadásztársasági elnök Gólyán László. Ez alatt elEElHSfEHl etikaj kódexet. Lakása tele van az elejtett vadak trófeáival, közöttük 6 arany-, 11 ezüst- és 19 bronzérmes is akad. Néhány kutyája áldozatul is esett a vaddisznókkal való találkozásnak, és egyszer maga is közel állt ahhoz, hogy élete legnagyobb kanja őt „ejtse el”. Első lövésre csak megsebezte a pár kilóval 2 mázsa feletti dúvadat, amely nem bukott fel, és azonnal ellene for- | dúlt. Háromcsövűjéből hiába lőtt még kétszer, annak ellenére, hogy kutyája is „fogta” a „disznókirályt”, menekülnie kellett, de j futás közben nem nagyon tudott j újratölteni. Amikor már csak pár j méterre volt a kan és már a legrosszabbra is felkészült, akkor tudta végre ártalmatlanná tenni a rohamozót. Díjnyertes agyara mára már Laci bácsi szobája falá- nak legbecsesebb darabja. ■ Megőrizve hagyományait fejlődik a falu Ha Hollókőn, a világörökség egyetlen nógrádi helyszínén biciklije nyergébe pattan az évente ott megforduló sok ezer turista valamelyike, a néhány éve kiépített kerékpárúton szinte pedálozás nélkül legurul a virágos utcácskákkal, „kontyosházas” falumúzeummal, népművészeti babaházzal, hagyományőrző egyesületekkel, híres és különleges népviselettel, de 1993 óta sportcsarnokkal, sőt ez évtől akár szépségszalonnal is hívogató, szinte élő skanzennek hívható Rimócig. Ám ha a törekvések megvalósulnak, az Ipoly menti kerékpárúton akár az ipolytamóci ősleletekig is elkerekezhetnek a turisták, mely igazán vonzó perspektíva lenne az érintett települések, így Rimóc idegenforgalma szempontjából. Az 1919 lélekszámú Rimóc infrastruktúrája már jelenleg is jól kiépített, a teljes közműhálózat 2000-re elkészült. Telepostaház, valamint számítógépekkel, Internet-csatlakozási lehetőséggel rendelkező klubkönyvtár működik, és mikrohullámú összeköttetés révén széles sávú, rendkívül kedvező áron elérhető internetes hozzáférésre, valamiát kábeltévé-csatlakozásra még az idén lehetőség lesz, és mindezekhez nagyban folyik a forráskeresés az önkormányzat részéről, mely egyébként a legnagyobb foglalkoztató a községben. Saját háziorvossal rendelkeznek, anya- és gyermekvédelmi hálózat, polgárőrség, konyhával ellátott óvoda, iskola és idősek napközis otthona működik, és a rászorultaknak még házhoz is viszik a meleg ételt. A Rimóc Községért Alapítvány ’94 óta ritkaságszámba menő szociális boltot működtet, mely nem csak olcsóságával vonzó, de hat helybelinek is munkát ad. A falu mintegy 20%-os kisebbsége már a harmadik ciklusban választ cigány önkormányzatot. Rimóc még azon, egyre fogyó községek közé tartozik, ahol erősen őrzik a hagyományokat, és például az egyedülálló népviselet bizony gyakran előkerül a szekrényekből Repülőgépmémök a falu „ főpilótája’ Sok szempontból is figyelemreméltó polgármestere van mára rendszer- váltás utáni első választás óta Rimócnak. A még most is csak 41 éves, tősgyökeres fiatalember, Beszkid Andor négy gyermek - három fiú és egy kislány - édesapja, és a repülőgép-mérnöki diplomáját Rigában szerezte meg. Aztán elvégezte a közgazdaságtudományi egyetemet, most pedig az ELTE- n tanul jogot. Bár nagyon szeretett repülni vitorláson is, legnagyobb bánatára mára már se lehetősége, se ideje nincs rá. így hát kénytelen a realitások talaján - azaz a földön - maradni, heti két focimeccsel pótolni a repülés semmihez sem mérhető élményét. SHMZmÉVttölISfGVt^ intézmények működtetése 176685 kiadások 35 501 1250 Összesen: 243 8501 Fi a nagyobb ünnepnapokon és a fiatalok is büszkén viselik. A két működő hagyományőrző egyesület a népdalokat és a táncokat országszerte, sőt külföldön is népszerűsíti. Havonta megjelenő helyi újságot adnak ki, és a nagy lokálpatrióta Benkó Péter annak ellenére, hogy már elköltözött a községből, rendíthetetlenül és hangyaszorgalommal kutatja a falu gazdag történeti múltját, teljes, alapos és hiteles munkát szeretne kiadni kezéből könyv formájában. Rozi néni babaháza Páratlan népművészeti kincsre és különlegességre lel, aki megkeresi Kiss Bertalanná portáját, illetve a mellette lévő, eredeti állapotában helyreállított takaros parasztházat. A három, korhűen berendezett szobában a legapróbbtól, az embernagyságúig sorakoznak az egyedülálló és messze földön híres rimóci népviseletbe bújtatott játékbabák, melyeken végigkísérhetjük az öltözési szokásokat, sajátosságokat életkortól függően, a gyermektől az idős korig.- Kislányként, mint mindenki, és is szerettem babázni, öltöztetni őket, majd a leányommal tettem ugyanezt, de miután férjhez ment, maradtak megint a bábuk. Ajándéktárgyakat, köztük persze túlnyomó részben népviseletes babákat készítettem, de már nyugdíjas vagyok, és úgy gondoltam, berendezek egy babaházat, amolyan rimóci népviseletes babamúzeumot - meséli Rozi néni, és elmondja vágyát is.- Minden támogatás nélkül, saját indíttatásomból, egyedül csinálok mindent, és már sokan megfordultak itt, akik hallomásból értesültek róla. Szeretnék egy ünnepélyes megnyitót, ahol hivatalosan is közkinccsé tehetem a gyűjteményt, a Palóc babaházat. Két család, egy vállalkozás Kevesen gondolnák, akik arra járnak, hogy a budapesti West End City Center Váci úti mutatós téglahomlokzatát szorgos rimóci kezek húzták fel, mégpedig a VIL- BER 2000, ugyancsak rimóci építőipari kft. vállalkozásában. Ez a szembetűnő referenciamunka mindenki figyelmét felkeltheti, de például egy másik nagy volumenű építkezés, az olaszliszkai per- litduzzasztó üzem már nem esik annyira az átlagemberek látókörébe, mint ahogy számos környékbeli vagy távolabbi lakóházról sem mindenki sejti, kinek a keze nyomát viseli. Ezekkel ellentétben a gyönyörűen felújított rimóci polgármesteri hivatalról viszont már minden környékbeli tudja, kinek a műve. A mély- és magasépítéssel foglalkozó, két egyéni vállalkozó -Szabó Vilmos és Oláh Bertalan - összefogásából 3 éve megszületett vállalkozás 10-15 helybelinek, vagy környékbelinek biztosít megélhetést.- Sok helyen dolgozunk az országban, sajnálatos módon itthon Nógrádban a legkevesebbet, de talán mostanában mintha megpezsdülne valami errefelé is, főleg a magasépítészetben - szólt a közeljövő kilátásairól Oláh Bertalan társtulajdonos.- Egyre több kulcsrakész lakóházat is átadunk, és ha jól mennek a dolgok, akkor akár fő-, akár alvállalkozóként 30-40 földinknek is tudunk majd munkát adni. A Szécsényben közelmúltban megnyitott fürdőszobaszalonunkkal már az egyre gyakrabban felmerülő igények elébe mentünk, hisz az újonnan épülő lakásokba, vagy a felújításra váró fürdőszobákba főleg a szép és minőségi termékekre van jobban kereslet - erősítette meg a jövőbe vetett hitet a másik névadó, Szabó Vilmos. Csák Máté vára - A harang Sok legenda és kutatásra váró történelmi adat kering a falu közelében található Pusztavárhegy csúcsán valaha állott várról és leghíresebb tulajdonosáról, Csák Mátéról. Még a kutatók és régészek között is vita tárgya, de a legújabb tények azt Játszanak megerősíteni, hogy az említett helyen, és nem a mai Szlovákia területén állt a hírhedt földesúr központi vára Sztarhora. Számos ember fantáziáját mozgatja meg a leromboltatott erődítményben található feneketlen kút sorsa és titka is. Ami viszont nem a legendák körébe tartozik, az az eladott rimóci harang igaz története. Amikor 1927-ben vagy 28-ban az akkor fölöslegessé váló harangot ünnepélyes keretek mellett Nagybárkányba vitték, kikötötték: ha a rimóciak körmenete a híres szentkúti búcsúba haladva útba ejti Bárkányt, akkor a tiszteletükre kongassák meg a harangot, melynek hangját találóan így jellemezte egy idős néni - Oly szépen szól, csak úgy hasítja az eget, ha jön egy felhő. A szépen felújított polgármesteri hivatal helybeli vállalkozók munkáját dicséri Szeret nagyo(ka)t alkotni Kanyó Balázs - mint mondja - szeret nagyo(ka)t alkotni. Épületasztalos és fafaragó lévén akad is rá lehetősége bőven. A nagy és terjedelmes művek kedvelőjének eddigi munkái is ezt igazolják, hisz eddigi legmagasabb műve, a helyi iskolában található Szent István-szobor 2 méter 40 centi magas. Ha magasságban kisebb is, de igazán reprezentatív alkotás a polgármesteri hivatal domborművű díszajtaja. Ám a legszívesebben tölgyből és cseresznye- fából dolgozó fiatalember tervezi egy egyedi és különleges székely kapu építését, saját maga részére. Egyébként inkább szeret önmaga indíttatásából, mint megrendelésre alkotni, ennek ellenére a zsúnypusztai I. és II. világháborús kopjafától, a hollókői domborművű falutérképtől az egyedi bútorokig, díszes puskatusig mindent elkészít. Legújabb monumentális művére - egy hatalmas végvári vitézre - még csak titokban ejthettünk pillantást, de nemsokára már bárki megcsodálhatja - valahol. A népművészet mestere Vidéki viszonylatban hagyományos módon, a templomi kórusban kezdte az éneklést, majd a népdallal dohánysimítás közben ismerkedett meg Holecz Istvánná, Margitka 1969-ben alapító tagja, majd vezetője lett a ma is működő és nagyhírű Gyöngyösbokréta hagyományőrző vegyes kórusnak, ének- és táncegyüttesnek, mellyel bejárták az országot és külföldre eljutva is sikert arattak. Margitka indult az akkori kor legnevesebb televíziós nép- dalversenyén, az Aranypáván, ahol mind a szakzsűri, mind a nézők elismerését kivívva döntőbe jutott, majd a rendkívül erős és nívós mezőnyben különdíjat kapott. Tevékenységéért a Vas Lajos-díjjal tüntették ki, és a népművészet mestere címet adományozták neki. Negyedszázada hímez Déska Bertalanná művészete nélkül nincs rimóci hagyomány! - mondhatnánk némi túlzással. Mert ha a me- gyeszerte közismert bámulatos kézügyességű népművész nem hímezné rá a valamilyen anyagra a jellegzetes hagyományos és egyedi motívumokat, talán nem lenne a fellépésre, fesztiválra blúz, mellény, szoknya, fejkendő, pompás elsőáldozási ruha, vagy búcsúra, egyházi menetre lobogó, esetleg bármely neves állami eseményre emlékzászló. De legalábbis nem olyan szép, amilyet ő tud „megrajzolni”. A hímzésen kívül 25 éve készíti és díszíti a népviseleti, valamint tánc- és énekegyüttesek fellépőruháját, nem csak a környékbelieknek, hanem Szécsénybe, Salgótarjánba, és még távolabbra is. De külföldön ugyancsak közismert művészete, az Egyesült Államokból vagy Franciaországból is rendszeresen visszajárnak azok, akik ismerik keze munkáját. Fociszeretetből hivatástudat Vincze Barna 17 évig focizott, igaz csak „megye kettő” szinten, de a sport szeretete meghatározta további sorsát, életpályáját. Ő ugyanis a falu sportlétesítményeinek, a sportcsarnoknak és a focipályának a gondnoka. Utóbbit addig-addig bővítgette, hogy mára a játéktér nagysága már megfelel a nemzetközi szabványnak. Ám nem csak a létesítmények érdeklik, elvégezte a „D” licences futballedzői tanfolyamot, így az ificsapat edzője, de egyben a Bozsik 2 és a Góliát-McDonalds gyerekfociprogram helyi felelőse, az összes utánpótláskorú focipalánta irányítója. Bár elégedett a fiatalok tudásával és hozzáállásával, de mivel a felnőttek jelenleg csak a megyei másodosztályban szerénykednek, előtte is ott lebeg a legendás filmhős, Minárik Ede rögeszméje: kellene egy csapat, egy „nagy” csapat - itt Rimócon is. __________________________■ Ar cok a településről
