Nógrád Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-08 / 82. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - ZABAR 2003. ÁPRILIS 8., KEDD A bronzkortól lakott a vidék, ezt a környéken előke­rült tárgyi emlékek is bizonyítják. Középkori erede­tű település, a pápai tizedszedők Sobur alakban 1332-ben vették nyilvántartásba. A név eredetére több magyarázat is van. egyik szerint az ószláv zobor, azaz gyülekezőhely az eredetije. Írásban elő­ször 1359-ben jelent meg Zabar neve. amikor a Zabary és a Bebek csatád birtoka volt. A XVIII. szá­zad végén, a XIX. század elején nagyobb létszámé szlovák és német csatád települt a községbe. A tri­anoni békeszerződés előtt Zabar Gömör vármegyé­hez tartozott, s csak a határok átrajzolása után ke­rült Négrádba. s vált határ menti településsé. Az 1950-es évekig a Csehszlovákiába vaté átjárást vámházzal ellátott határátkelőhely biztosította. A falu római katolikus temploma műemlék, a XIII. században épült román stiiosban. A XV. században gótikus stílusban átépítették, majd 1932-ben a homlokzatot átalakították, ekkor készült el a torony is. A hajé síkmennyezetes. A templom orgonakarzattal, télköríves, don­gaboltozatos szentéllyel, késé gótikus kapu­val. román tölcsérablakokkat rendelkezik. A plébánia épülete 1725-ben épült, s 1814-tól használják jelenlegi céljára. Szép buszmegállók Fából készült, a táj jellegének megfelelő két új fedett buszmeg­állót kapott tavaly a község, amelyeket PHARE-támogatásból finanszíroztak. Ezeken kívül stí­lusában hasonló hirdető- és út­jelző táblákat is kihelyeztek szerte a faluban. Utódra lelt Csak azt sajnálja nagyon a 73 éves Mihály József, hogy nemrég cserélték fel a lábtaposós, fújtatós orgonát villanymeghajtásúvá, így 43, kántorságban eltöltött évéből alig játszhatott az új, korszerűbb, s kényelmesebb hangszeren. Mert bár valaha három község miséire, temetéseire és lagzijaiba is hívták, J mára már csak néha kérik fel ilyes­mire.- Hiába, megöregedtem, mosta­nában gyakran a szomszédos Domaházáról jár át hozzánk egy fiatal kántor. Jobb a hangja, mint nekem, méltó utódom lesz - je­gyezte meg elégedetten a falu egy­házi énekese. Hidegrekord Kevesen tudták ez év elejéig, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálatnak Zabarban is van egy hivatalos automata mérőállomá­sa. Ám január 12-én egy-kettőre ismertté vált a község neve. Haj­nali négy órakor itt mérték az az­napi hidegrekordot, mínusz 30,9 Celsius-fokot, amelyről beszá­molt az országos írott és elektro­nikus sajtó. Negatív csúcs tehát már van, de nyáron meglesz-e az ellentétes rekord is ugyanitt? Elöregedett, de bízik jövőjében Zabar Zabar, a hegyek övezte hármas me­gyehatáron fekvő, 574 lelket szám­láló ősrégi település mára már nincs elzárva a külvilágtól, s talán ennek is köszönheti, hogy lassan elöregedik. A fiatalok akik innen egyetemre, főiskolára kerülnek, már nem nagyon térnek vissza. Az egyedüli megtartó erő talán már csak a szegénység - állapíthatnánk meg szomorúan és ebben sajnos sok igazság van.- Hiába, mára már egyetlen zabari központú ipari, vagy kereskedelmi tár­sulás sem működik, pedig az ipari park helye is ki van már jelölve, csak jönné­nek valakik - kesergett Nagy Tamás polgármester, de azért biztató dolgok­ról számolt be. Ezek szerint Cered, Szilaspogony és Zabar részvételével kö­zel egymilliárdos költséggel indul a kö­zös szennyvíz-beruházási program, ha­marosan eljut a faluba a kábeltévé, az internetes hozzáférés és a teleház is so­kat fog javítani az informális és kulturá­lis elzártságon. Felújítják az óvodát, a fent említett társközségekkel együtt in­dul a közmunkaprogram, és mintegy 40 főt fél éven keresztül napi nyolc órá­ban foglalkoztatnak, amelyben főleg a szép számú cigány lakosság alacsony jövedelmű rétege élvez majd előnyt. Á tősgyökeres roma lakossággal gyakorla­tilag nincs probléma de egy közelmúlt­beli sajnálatos esemény kapcsán az erős, 34 fős polgárőrség újra aktivizáló­dott, s a község minden lakójának meg­elégedésére végzi dolgát, de körzeti rendőr is települt Zabarra, akinek szol­gálati lakást biztosítottak. A lakosok tíz százaléka részesül szociális segélyben, óvoda és az öregek otthona működik, de az alsós és felsős diákok a közös ceredi iskolába járnak. Minden nap van orvosi, heti háromszor fogorvosi rende­lés és a gyógyszertár is kétszer tart nyitva hetente. És hogy mire számít, mit tesz a falu az Európai Közösséghez való csatlakozás „előestéjén? - Szinte érintetlen, szép környe­Méhészkedik a polgármester Az egykori műszaki szakoktató és testnevelő tanár, a 37 éves Nagy Tamás a tavalyi önkormányzati választások után már máso­dik ciklusát tölti a falu élén. Főiskolás tanulmányait Pécsen és Egerben végezte, majd tíz éven át tanított a salgótarjáni Kós Károly Építőipari Szakközépiskolában. Szeret kertészkedni és mé- hészkedni, ismerősei szerint amolyan ezermester, de a család, a két leány- gyermek, valamint hivatali elfoglaltsága miatt ezekre az időt rabló hobbikra ma már nem nagyon marad ideje. ZABAR 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE 13171 5 Összesen: 119 441E Ft zetünket jobban ki kellene használni, főleg a falusi és vadászturizmus terén. Van egy alkalmas területünk arra, hogy esővíztározót hozzunk létre, mellette a dombon parcelláznánk hétvégi telkeket is. Bízunk abban, hogy az EU-ba lépé­sünk után megindul valami élénkülés, fellendülés. Mi a lehetőségeinken belül megpróbálunk mindent megtenni bol­dogulásunkért - bizakodott a polgár- mester. Tartalmas élet - vidéken A Varga családot nem csak Zabaron és környékén ismerik, de nyugodtan mondhatjuk, ország­szerte. A családfő, László egy igazi polihisztor, többek között tanított Cereden - felesége ma is ott pedagó­gus - jelenleg az ország, sőt, Közép- Európa legnagyobb iskolahálózata, a Beszterczey Alapfokú Művészeti Magániskola pedagógusa és kom­munikációs szakembere.- Mi sem jellemzőbb férjemre, hogy amikor a nagy ausztriai Go- renje-bevásárlási hullám dúlt, ő ahogy lehetett, egy Yamaha szinte­tizátort szerzett be. De nem számít neki, hogy pengetős, billentyűs, vagy ütőshangszer kerül keze ügyébe, mindegyikben otthon van. Mára már 300 körül jár szerzeményeinek száma, amelyet saját, számítógépes vezérlésű keverővei ellátott otthoni stúdiónkban veszünk fel, ráadásul színdarabokat is ír Laci - árulja el neje.- Se szeri, se száma közös fellépéseinknek, ame­lyeken a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumba já­ró Éva lányunk segítségével hármasban adunk elő a helynek, alkalomnak és felkérésnek megfelelő kon­certet, zeneművet, akár lakodalmas rockot. Ha kell, megzenésített Weöres Sándor-vers, irodalmi műsor, vagy rendhagyó irodalomóra is szerepel repertoá­runkban, karitatív műsorainkban például siketek­nek, vagy mozgássérülteknek játszottunk - veszi át a szót a családfő.- Önök igazi csodabogarak itt a „világ végén", nem is tudom, mi tartja Zabaron a családot?- Sok helyre hívtak, hívnak, de nem megyünk. Autóval fél órányira van Salgótarján, Eger, vagy Ózd, de ez egyáltalán nem fontos, nem vonz a város. Mondja, mit szeressek rajta? Csend, nyugalom, tisz­ta levegő, egészséges és gyönyörű környezet van itt, és az Ur kijelölte pályánkat. Szép és tartalmas életet itt, a „világ végén” is lehet élni. Vendégváró Szederjes-völgy Zabar község nem bővelkedik vállalkozókban, sőt. Éppen ezért, ha ebben a foglalkoztatásszegény környezetben akad olyasvalaki, aki a maga lehetőségein belül kimozdítja, fellen­díti egy mikroközösség boldogulását és felvállalja az elsők, az úttörők - néha gyanakvással, talán még irigységgel is kí­sért - szerepét, talán említést érdemel. Bár Bíró Vilmos, a Zabarral szomszédos istenmezejei vállalkozó, 12 embert fog­lalkoztató erdőgazdaságának jó része az előbbi község terü­letére esik, s a vadászturizmus felfuttatására megépített va­donatúj vendégháza is annak határában van. rénnyel felszerelt, fürdőszobás vendégszobák az emeleten, pin­cebár, biliárd, szauna, gőzfürdő és masszírozókabin az alagsor­ban - egyszóval van itt minden, ami a felhőtlen kikapcsolódás­hoz elengedhetetlen.- Egyszerre tizenkét főt tu­dunk vendégül látni, exkluzív körülmények között, svédaszta­Ha lekanyarodunk a Zabarból kivezető főútvo­nalról a Szederjes-völgy­be, az újonnan épített szi­lárd burkolatú nyomvona­lat magaslesek övezik. Mi­közben a vadászház felé sétálunk, nem csak a kiter­melt fatörzsek sokasága, hanem a tervszerű erdő- gazdálkodás számtalan nyoma is látszik. A vég­használatra került erdők helyén hasonló fafaj-ösz- szetételű friss telepítések találhatók.- A tájvédelmi körzet­ben lévő akácosokat az ide vonatkozó törvények ér­telmében szerkezetátalakítással őshonos fafajtájú erdőkké ala­kítjuk - magyarázza házigaz­dánk, Bíró Vilmos, de rövid ba­rangolás után már másféle pa­zar látvány tárul szemünk elé. A mesterségesen kialakított halas­tavat természetes források táp­lálják, s a kifogásra váró halak (ponty, süllő, amur, busa, ke­szeg) minden bizonnyal megdo­bogtatják a horgászatot kedve­lők szívét. Akik viszont nem pe- cabottal vadásznak, azoknak szarvas, az oly' ritka muflon, vagy őz és vaddisznó kerülhet puskacső elé, akár egyéni, akár csoportos vadászat keretében. Ha valaki nem lőni, csak tanul­mányozni szeretné a vadakat, szokásaikat, azoknak a vadmeg­figyelés jelenthet különleges él­ményt. Ha eddig a táj, a vadászház körüli rendezett park és szalon­nasütő, piknikezőhely vívta ki elismerésünket, akkor a NOÉ Kft. pihenőházába belépve sem csalódunk. Hatalmas társalgó a földszinten, kényelmes, egyedi tervezésű tölgyfa bútorzattal be­rendezett, tévével és hűtőszek­los reggelivel, szabadtéri főzési és sütési lehetőséggel, vad- és halétel-specialitásokkal, s igény szerint lovaglást, sétakocsiká­zást szervezünk. Alig negyed­órányira található a bükkszéki gyógyfürdő, így semmi sem hi­ányzik, ami a minőségi turiz­mushoz szükséges - adja meg a végszót Bíró Vilmos, akit talán joggal tölthet el valamiféle bel­ső elégedettség: lehetőségein belül ő már megtette a maga lé­pését a térség és saját jövője, boldogulása felé. Arcok a településről Napi problémák megoldója Ferenc Nándor másfél éve látja el a falugondnoki feladatot, büszke rá, hogy közbizalmat élvez, hiszen a tisztségre települése választotta meg annak ellenére, hogy nem őslakos.- Úgy érzem, végleg befogadtak, bizalmukba fo­gadtak az itteniek. Mára már második ciklusban va­gyok önkormányzati képviselő, s szinte a nap 24 órá­jában része vagyok a közösségi életnek legfontosabb zömmel, egy mikrobusszal. Feladata az itt lakók életminőségének, komfortérzetének javítása, a rászorultak mindennapi problémáinak orvoslása, amely a bevásár­lástól, a szállításig, ügyes-bajos dolgok elintézéséig, családi, iskolai és falurendezvényekig terjed. A vasárnapi templomjárat.működteté- se éppúgy belefér, mint a legkülönbözőbb jogos óhajok teljesítése.- A munka nagy alkalmazkodóképességet kíván, de szeretem csi­nálni, örülök, hogy megbíznak bennem - foglalja össze „ars poétiká­ját” a falu gondnoka. Fafaragó ezermester Bár fafaragónak hívják, inkább illik Csemus József­re az ezermester titulus. Eddigi 58 éve alatt volt már gyári munkás, rakodó, gépszerelő, lakatos és hegesz­tő, de a művészetek és a fa megmunkálása érdekelte kisgyerekkora óta.- Hamar, 40 évesen kinyugdíjaztak szilikózis miatt, az orvosok már akkor lemondtak rólam, csoda hogy élek - mondta utánozhatatlan humorral a morbid szavakat, s persze szája végében ott az azóta is elmaradhatatlan cigarettavég. - Csinál­tam faragott székeket, sámlikat, asztalokat, óradobozokat, cifra bo­tokat és fokosnyeleket, ördögfejes késnyeleket, díszes trófeaalátéte­ket, virágtartó dézsákat, csillárokat (természetesen fából), s a lánya­imat is „bebútoroztam”. Csemus József leghíresebb műve a „szőröslábú” szék. Az őz lába­it preparálva és belülről, láthatatlan módon megerősítve készített székeket, egyedi rendelésre.- Sokat „kotlok” a témákon, nem szeretek másoktól „lopni”. Inkább az erdei állatokat, vadászjeleneteket, virágmintákat vésegetem a saját magam készítette szerszámokkal, a gyáriak ugyanis elég satnyák, ha­mar kimegy az élük. Valaha a lányaim is „faricskáltak”, de amire a leg­büszkébb vagyok, hogy már a kisunokám is próbálkozik vele. A legtávolabb tanuló Kiss Gergő lassan többet tanul külföldön, mint itt­hon, legalábbis ami középiskolás és egyetemi stúdiu­mait illeti. A zabari fiatalember Cereden járt általános iskolába, majd a salgótarjáni Bolyai János Gimnázi­umban felfigyeltek a fiú szorgalmára és éles eszére, így országos tanulmányi versenyen kiváló eredményt ért el. Külföldi ösztöndíjat kapott, Walesben két év alatt nemzetközi érettségit szerzett. Most az egyesült államokbeli Midleton egyetemére jár, és az elkövetkező négy évben a geológiát helyezi tanulmányai középpontjába. Eddig mindössze kétszer járt itthon azóta, és ezentúl sem fog gyakran hazalátogatni Zabar legtá­volabb tanuló diákja. A nagy mesélő Csudapofa ez a tízéves zabari roma kissrác, lassan már az egész országban, sőt, külföldön is ismerik. Különlegesen egyéni és népies- mondhatnánk, nem a végletekig kiművelt - előadásmódjával elbű­völi és megkacagtatja hallgatóságát, lépjen fel bárhol. Őstehetség te­hát mesemondásban Pántya Dávid, a ceredi iskola színművészeti és drámai előképző tagozatának tanulója, aki legutóbb Nyíregyházán 340 fellépő között aratott zajos sikert. Mester(i) gombaszedő Az érintetlen környezetben - amikor szezonja van- rengeteg gomba terem Zabar környékén, sokaknak pár hónapig akár megélhetést is biztosítva eladásuk után, feltéve, ha kellően szorgalmasak és szerencsé­sek. Ám Kiss Józsefet, a Salgótarjánban dolgozó köz­ismert hentest nem ez, hanem valami megmagyaráz­hatatlan gombázószenvedély hajtja. Meglehetősen jól ismerheti a lelőhelyeket, mert szinte alig tudja hazacipelni a bő­séges termést, s ha van ideje, naponta akár többször is fordul - me­sélik róla falubelijei, akik, ha lenne ilyen cím, a falu „gombakirályá­nak” választanák meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom