Nógrád Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-07 / 81. szám

2003. ÁPRILIS 7., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Nógrád Megyei Hírlap Csongrády Béla jegyzete Kettős jubileum Horgászbot helyett szerszámot fogtak Ruhatárfrissítés Gyarmaton Nagyszabású húsvéti öl­töny- és kosztümcsere-akci- ót hirdet Balassagyarmaton a Star Áruház. Az akció kedden indul a Canada Üz­letház 2. emeletén, s április 19-ig tart. E két hét folyamán megunt, divatjamúlt, cserére szánt kosz­tümjét és öltönyét most 6 ezer forintért beszámítják új vásárlá­sa esetén. A kedvezménnyel együtt kosztümöt akár már 8980 forintért, öltönyt pedig már 9980 forintért kaphatnak, vagyis, itt az alkalom a ruhatár takarékos felfrissítésére. Az ak­ció idején félezer alkalmi ruha közül válogathatnak. Az öltönyhöz most különö­sen megéri nyakkendőt és in­get is választani. Nyakkendőt fél áron kínálnak, 1990 forint helyett 990 forintért, az ele­gáns férfiingből pedig kettőt vi­hetnek haza egy áráért, akár 3980 forintért. A vásár kereté­ben most fél áron 5480 forint helyett 2990 forintért vásárol­hatók meg a szebbnél szebb, a tavasz minden színében pom­pázó széldzsekik. A Canada Úzletház hétfőtől péntekig 8- tól 17.45-ig, szombaton 8-tól 13-ig, vasárnap 9-től 13.30-ig várja a kedves gyarmati és kör­nyékbeli vásárlókat. CSALÁDI HÉT VÉGE. A bátonyterenyei Ady művelődési házban családi hét végét rendeztek szombaton. A fő programot az Eu- rópai Unió jelentette, gyermekek, fiatalok és felnőttek számára egyaránt. _____________________________________fotó; bt Á s ok méltatlan, igaztalan jel­ző után az elmúlt években Salgótarján végre egy valós és rangos minősítést is kapott, amikor iskolavárosnak nevezte­tett. Az általános iskolák ugyanis „lefedik” a település egészét, a kö­zépfokú oktatási intézmények szé­les választékot nyújtanak a to­vábbtanulni szándékozóknak. (S e „leltárba” tágabb értelemben az iskola-előkészítésben nélkülözhe­tetlen, kiterjedt óvodai hálózat, il­letve a helyben működő főiskola is beletartozik.) A legtöbb iskola az utóbbi öt évtizedben, a megyeszékhe­lyi jelleggel összefüggésben jött létre, tehát már bőven az 1922- es várossá válást követően kelt életre. Vannak persze régebbiek is: például a Petőfi elődje 1870-ben, a Domyay Béla iskoláé 109 évvel ez­előtt alakult. Az elmúlt hét végén egy ugyancsak patinás intéz­mény, az egykori polgári, a mai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola ünnepelte fennállásának 100., az­az centenáriumi évfordulóját. Az akkori községi képviselő-testület 1903. május 28-án döntött a pol­gári iskola feláUításáról. Azon év szeptemberében két fiú- és egy le­ányosztállyal, 140 tanulóval in­dult az oktatás, amely - kisebb kényszerű megszakításokkal - 1910-től folyt, illetve folyik a mai épületben, 1948 óta persze már ál­talános iskolai keretek között. Ne­héz számba venni, hogy e hosszú idő alatt kik, milyen jelemős ta­náregyéniségek tanítottak itt, azt pedig szinte lehetetlen áttekimeni, hogy mi lett az idejárt, alapmű­veltséget e helyütt kapott diákok­ból Legtöbbjük - mim hírük - jól megállta a helyét, tiszteletre méltó állampolgára, jó szakembere lett városának, hazájának. Emlék­szem az ötvenes években micsoda rang volt „Rákóczi útisnak" lenni, milyen presztízscsmáknl vívtunk . főként az acélgyáriakkal a sport­ban, a kulturális életben, de a ta­nulás területén is. A pénteki ren­dezvény arról győzött meg, hogy a maiak is szeretik „alma mater”- üket, példásan őrzik a „nagyságos vezérlő fejedelem" - aki 1971-ben lett névadójuk - szellemiségét, em­lékét. Annak tudatában tehetik, hogy - mint R. Várkonyi Ágnes, je­les történész, a polgári iskola volt növendéke írja ezen alkalomra megjelentetett 'iskolatörténeti kö­tetben - „II. Rákóczi Ferenc a füg­getlenség, a társadalmi haladás, az egyetemes és nemzeti érdekegy­ség, a hazaszeretet, a politikai el­kötelezettség és erkölcsi nagyság egységét megtestesítő személyisé­ge a magyar történelemnek”. Miu­tán a Rákóczi nevével fémjelzett szabadságharc 1703-ban, éppen háromszáz évvel ezelőtt indult, az iskola kettős jubileumról emléke­zik meg ezekben a napokban, he­tekben. ló érzés volt tapasztalni azt a megbecsülést, ahogyan a múlt tanúihoz, formálóihoz, az egykori pedagógusokhoz és tanít­ványokhoz viszonyulnak, ami­lyen ügybuzgalommal az ünnepi műsort és a dokumentumkiálU- tást készítették, ahogyan a min­dennapi működést biztosító váro­si önkormányzat és a szép számú támogató tevékenységét, a külön­bözővetélkedők, versenyek győzte­seit, résztvevőit - köztük a határa­inkon túli magyar nyelvű iskolák tanulóinak produkcióját - méltat­ják, elismerik. Ezen ihletett idő­szak jelentős impulzusokat kell hogy adjon az iskolaközösség egé­szének a bonyolult jelenben való sikeres helytálláshoz és a jövő vár­hatóan egyre nehezebb oktatási, nevelési teendőinek megoldásá­hoz. Jómagam, mint hajdani di­ákjuk is ezt kívánom, jó szívvel, őszinte hittel! Falugyűlés: volt és lesz Falugyűlést tartottak nemrég tásra is, de az EU-csatlakozással Patakon, amin részt vett Bállá kapcsolatban felmerült sok kér- Mihály fideszes országgyűlési dés miatt a falu előtt álló felada­képviselő, aki az EU-csat- tokról már nem volt idő tárgyal­lakozásról feltett kérdésekre ni, ezért új falugyűlést hívnak adott választ. A falugyűlésen ke- össze. rült volna sor a közmeghallga- ________________________1 A szécsényi Petőfi Horgász Egyesület tagjai az elmúlt hét vé­gén és egy héttel korábban talonba tették a horgászfelszerelést. A hor­gászbot helyett szerszámot vettek kézbe, s korra való tekintet nélkül Lelki betegségek Salgótarján Ha a lélek megbetegszik, en­nek előbb-utóbb testi következ­ményei is jelentkeznek. Ez lesz a témája a Belszervi Betegek Sal­gótarjáni Egyesületének hétfői, a Rákóczi út 13. szám alatti iro­daházban 16.30 órakor kezdődő foglalkozásán. Az előadó Rács Ernő főorvos. ott serénykedtek, a sóderbányató környékén. Vidu Pál, aki 27 éve irányítja az egyesület életét elmondta, hogy 25 éve minden tavasszal megszerve­zik a társadalmi munkát, amelyen az egyesület mind a 270 tagja részt vesz. A tavat övező 18 hektárnyi te­rület kezelői jogát az egyesület megkapta az önkormányzattól. Dr. Serfőző András országgyűlé­si képviselő a horgászegyesület tagja, aki évek óta szívén viseli a tó és környékének sorsát, a mostani munkálatok egyik szer­vezője arról szólt, hogy 15 újabb demonstrációs tábla kihe­lyezésével tovább bővítik a tan­ösvényt, a tó környékét pihenő parkerdővé alakítják, kibővítik a nevelőtavat. A hatalmas területen mindenki találhatott munkát. Ferencz István, Masbnka Attila, Gonda Pál a vé­dőgát mellet szorgoskodtak. Beszkid Béla teherautójával a neve lőtó bővítése során kitermelt só­dert szállította a bekötőútra, hogy eltüntetessék a kátyúkat. Pásztor Győző is elvitte saját munkagépét, aminek jó hasznát vették a munká­latok során. Szerémi Zsolt és társai egy gyalogösvény kialakításán munkálkodtak. Vercsik István arról tájékozta­tott, hogy Balassagyarmatról több tagja van az egyesületnek. A társa­dalmi munkáról ők sem maradnak távol. A tájba nem illő vadhajtáso­kat kivágták, hogy helyükre vadal­mafát és vadkörtefát ültessenek. Zsidói Ferenc ifjúsági tag is élen járt a munkában. A tél megrongálta Álmosdi Já­nos és Vaskor János stégjét. Ők an­nak helyreállításán szorgoskodtak. Példaértékű az az összefogás, értéket teremtő munka, amit a szécsényi Petőfi Horgász Egyesü­let tagjai végeznek. SZENOGRÁDI FERENC Fogadószoba Bátonyterenye Balázs Pál alpolgármester áp­rilis 7-én 9-11 óráig a kisterenyei ügyfélszolgálati irodán, 12-14 óráig a városházán tartja foga­dónapját. Salgótarján Dr. Szabó Lajos és Karaka- sevné Persik Magdolna április 8- án (kedden) 15 órától fogadóna­pot tart egészségügyi, társada­lombiztosítási és drogokkal kap­csolatos kérdésekben az MSZP városi irodáján (Salgótarján, Kossuth L. út 8.). Új iroda, az Európai Unióért Juhász Gábor MSZP-s ország- gyűlési képviselő, Bátony­terenye és a kistérség vezető tisztségviselői részvételével újabb fontos intézmények meg­nyitására került sor a hét végén Bátonyterenyén. Ünnepélyes ke­retek között nyitotta meg kapuit az Európai Információs Alpont és a Tourinform-iroda. Az ünnepélyes megnyitón képviseltette magát a Bátony­terenye és Környéke Területfej­lesztési Társulás vezetője, mene­dzserei, és a Miniszterelnöki Hi­vatal kistérségi megbízottja, a Földművelésügyi Minisztérium kistérségi menedzsere is. Juhász Gábor köszöntője után Brunda Gusztáv, a Nógrád Megyei Regi­onális Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány vezetője jelenlétében megnyitotta az Európai Informá­ciós Alpon­tot, melynek feladata, hogy az Eu­rópai Unió­ról, az uniós csatlakozás­ról napra­kész infor­mációval álljon az ér- deklődők rendelkezé­sére, kiad­ványokkal segítse a közvéle­mény tájékoztatását. Az iroda az Interneten keresztül folyamatos kapcsolatban áll az országos há­lózattal. Az iroda létrehozásában nagy segítséget nyújtott Brunda Gusztáv és a salgótarjáni Euró­pai Információs Pont vezetője, Babjákné Ott Éva. A Tourinform-irodában há­rom idegenforgalmi ügyintéző dolgozik. EURÓPÁRA TEKINTÜNK Az Európai Unióhoz való csat­lakozás részletes feltételeit, a tag­sággal járó jogokat és kötelezettsé­geket az április 16-án Athénban aláírásra kerülő csatlakozási szer­ződés rögzíti majd. Ami mezőgaz­daságunk helyzetét illeti, a tárgya­lások eredményeként a magyar gazdák hosszú távon olyan támo­gatási körülmények között mű­ködhetnek majd az EU egységes piacán, amelyek biztosítják szá­mukra a tisztességes verseny fel­tételeit. A magyar agrárgazdaság bekerül egy 450-500 milliós egysé­ges belső piacra, ami jelentős vá­sárlóerővel, hatalmas kereslettel rendelkezik. Ami a támogatásokat illeti, a magyar gazdák az első nap­tól kezdve a többi tagország ter­melőivel azonos feltételekkel je­lennek meg a piacon és vesznek részt a piaci intézkedésekben (ga­bona, marhahús, tejpor, vaj és bor), és részesülnek az export- és Mezőgazdaság: hosszú távú remények a vidékfejlesztési támogatások­ban. Ugyanazokra a termékekre és teljesen azonos mértékű exporttá­mogatásban fognak részesedni, mint a francia, dán vagy holland gazdák és exportőrök. Ami a csat­lakozás várható előnyeit illeti, elő­ször is Magyarország bekerül egy olyan közösségbe, amely már hosszabb ideje stabil gazdasági hátteret (kiegyensúlyozott gazda­sági növekedés, pénzügyi helyzet és tőkeerő) és ezáltal egyenletesen növekvő életszínvonalat - a ma­gyartól magasabb színvonalon - biztosít a lakosságnak, ezen belül az agrárnépességnek is. A konkrét előnyöket egyrészt a magyar mezőgazdaság adottságai, másrészt a közös agrárpolitikában (kap) rejlő lehetőségek adják. Ma­gyarországon az ökológiai (termé­szeti) adottságok kedveznek a me­zőgazdasági termelésre. Az ország területének kétharmada haszno­sítható, a talaj minősége kedvező. Az ökológiai adottságok az EU-tag- államokkal történő összevetésben, de nemzetközi viszonylatban is versenyerőt jelent és a csatlakozás után főleg a hatalmas egységes belső piac által biztosított lehető­ségek miatt jobban érvényesíthető lesz. Javulnak a magyar termékek harmadik országbeli elhelyezésé­nek lehetőségei, mivel a csatlako­zás idején a termékegységre jutó exporttámogatási kulcsok az EU- ban feltételezhetően még mindig nagyobbak lesznek, mint a jelenle­gi magyar támogatások. Általában véve a kap mind a pi­acszabályozás, mind a vidékfej­lesztés területén minden eddiginél nagyobb forrást, támogatást bizto­sít majd a magyar mezőgazdaság számára. A csatlakozás forrásbővítést je­lent, nemcsak a jövedelemkiegé­szítő támogatások, a magasabb ex­porttámogatások, a biztonságo­sabb piaci értékesítés, a magasabb árak, hanem a kedvezőbb beruhá­zási körülmények és az olcsóbb hitelhez jutás biztosításával. Az EU agrárpolitikai és piacszabályo­zási rendszere - a várható további átalakulások után is - olyan stabi­litási tényezőt épít be a magyar mezőgazdasági termelésbe, amely önmagában is javítja termékeink versenyképességét. Az EU-s agrártámogatások leg­nagyobb tételét képező jövede­lempótló közvetlen kifizetések fo­kozatosan kerülnek bevezetésre azt követően, hogy az EU-tagor- szágok sokáig vitatták ezen támo­gatási forma létjogosultságát az új tagok esetében. A magyar gazdák terme­lési költségei ma még jóval alacsonyabbak mint nyu- . gáti társaiké. Gondol­junk csak arra, hogy VV nálunk a földár, a ' föld bérleti díj mér- téke egytizede az Fi uniós átlagnak, vagy arra, hogy át- % { meneti mentességet kaptunk egy sor költsé­ges, főleg agrár-környezet­védelmi feladat ellátása alól. Ezért az új tagországok gaz­dái közösségi forrásból 2004-ben a közvetlen kifizetések 25%-át, 2005-ben 30%-át, 2006-ban 35%-át kapják meg, majd ez további foko­zatos emelkedés után 2013- ban éri el a 100%-ot. A tárgyalások eredménye­ként ugyanakkor mód van a közvetlen kifizetések nem- zeti költségvetésből törté- % nő kiegészítésére, minden évben max. 1 30%-kal. Lényeges A, szempont és hang­it súlyozandó, hogy a közösségi jog értel- l-A mében nemzeti tá- ■V. mogatást közvetlen ki­' fizetés céljára az EU hoz­zájárulása nélkül egyetlen tagország sem folyósíthat. Sorozatunk a Külügyminiszté­rium támogatásával készül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom