Nógrád Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-05 / 80. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - CERED 2003. ÁPRILIS 5., SZOMBAT A falu területén valószínűleg már a XI. század­ban letelepedtek a bolondóci várjobbágyok. A legkorábbi írásos említés 1405-ből származik, akkor a falu Szécsényí Frank országbíró birto­ka volt. 1409-ben jegyezték fel az Innen szár­mazó Ceredi Demeter nevét, aki a prágai egye­temen tanult. Cered 1423-ban 23 portával Somoskő várához tartozott. A falu 1459-ig volt a Szécsényí család birtoka, akkor a család fér­fiágon kihalt, birtokait a Guthi Ország, valamint a Losonczy család örökölte. A falu 1461-ig Gömör vármegyéhez tartozott, ezután Nógrádba került földesurának kérésére. A XVI. század kö­zepétől itt is törők uralom következett: 1553-54-ben 11 adóköteles háztartást írtak össze. A várháborúk idejének emléke, hogy Eger 1552-es ostromának hősei között említet­ték Czeredy Lénárd puskás katona nevét, aki valószínűleg innen származott. A tizenöt éves háború alatt, 1594-re a jobbágyporták száma báromra apadt. 1686-ban elpusztult faluként vették nyilvántartásba, de 1695-ben már újra 11 adóköteles háztartást találtak itt. A község barokk római katolikus templo­ma (felső kép) 1762-re épült lel. A köze­lében álló, zsindelytetős (a harangláb (al­só kép) a XVIII. század második feléből származik. Radvánszkyk öröksége A XIX. század végén a Radvánszky-Humayer család építtette a falu központjában ta­lálható kúriát. Az épületegyüt­tes 1950-től működik polgár- mesteri hivatalként, s 1987-es kibővítése óta a művelődési központ szerepét betöltő falu­háznak is helyet ad gondozott, árnyékos udvarával. Cered igazi értékeit a szerencséseb­bek már látják, tapasztalják, sokak számára azonban majd csak évtize­dek múltán értékelődik fel a Medvesalja, a Pipó-patak és mind­azon természeti szépség, amely erde­ivel, vadállományával és jó levegőjé­vel a település jövőjét jelentheti. Ha­tár menti község, amely az Európai Unióba kerülésünk révén természe­tes életközösségével kerülhet mind szorosabb kapcsolatba. Cereden a 2001-es népszámláláskor 1256-an laktak, ez a szám ma mintegy öt- vennel nagyobb. A faluban a munkaké­pes korú lakosság alkotja a „derékhadat”. Igaz, az itt lévő egyéni és társas vállalko­zások, idegenforgalommal, mezőgazda­sággal vagy építőipari tevékenységgel foglalkozó cégek csak korlátozott szám­ban adnak munkát, a település jövője mégsem kétséges. A község jelentős er­dőterületekkel rendelkezik, amely gaz­Cered, a művészetek völgye vészeti Magániskola, tűzzománc- és fazekasmunkák kiégetésére alkalmas ke­mencével, báb- és színjátszó csoporttal. Mindemellett egy hazai és egy nemzetkö­zi művésztelep is rárajzoltatja évről évre a kulturális térképekre a község nevét. Rendezvények idén is lesznek szép számmal a településen: június utolsó hét végéjén harmadik alkalommal rendezik meg a nemzetközi motoros enduro- versenyt, amelyre tíz or­szágból várnak vendége­Helytörténész polgármester Czene Árpád ősszel múlt ötvenesztendös, Szécsényben érettségi­zett, majd Keszthelyen szerzett üzemmérnöki diplomát. Dolgozott a ceredi szövetkezetben, húsz éve még a pPartamentnek is tagja volt. Az államigazgatásban 1989-től dolgozik, eközben elvégezte az Ál­lamigazgatási Főiskolát is. Hobbija a helytörténet- és a családfakutatás. Ahogy vallja: mindenkinek tudnia kellene, honnan jött, s akkor azt is jobban tudná, hogy hová tart. Polgármester­ként eddig csak hasznát látta, hogy a faluban mindenkit ismer. dag vadállománya révén kedvelt úti célja nem csupán a hazai, de a külföldi vadá­szoknak is. Cered joggal népszerű a turisták köré­ben is. A falusi vendéglátók és a panzió szálláshelyet biztosít, továbbá Salgótar­ján és Pétervására között itt van egyedül lehetőség a'la carte-étkezésre. Cered ugyanakkor a nógrádi művésze­tek völgye. A faluban két festőművész is él, Czene gól István és Farkas Lajosné, il­letve itt (is) működik a Beszterczey Mű­CERED 2003. Elfi KÖLTSÉGVETÉSE | ^----------­— hitel, kamat 1 oktatás 106 794 / /^Afejlesztés i: C / / X \ 7 774 2 / | 1 j; § I PV~ ——~Zjí6522 8 igazgatás\ / \\ szociális- , \V /ellátás i W17113 40 625 \ / szociális/"^ __ágazat művelődés | 35 693 F3S5 összesen: 236 ISI 1 Ft ket. Augusztus 29-én id. Szabó István Kos- suth-díjas szobrászművész születésének centenáriumára emlékeznek kiállítással, másnap pedig a megyei vadásznapot is itt ünnepük. Ez pedig már a nemzetközi SzeptEmber fesztivál kezdete is, amelyre hat-nyolcezer vendéget, köztük erdélyie­ket, felvidékieket és osztrákokat is várnak. Az elmúlt esztendőben Cered díszven­dég volt a budapesti XVIII. kerületi önkor­mányzat „emberes” programján, most a fővárosiak viszonozzák a vendégséget. SS®*? NEMZETKÖZI MÜVÉSZTELEP. Évről évre egyre népszerűbb a ceredi nemzetközi képzőművésztábor. Európa több országából, sőt, a tengerentúlról is felkeresik grafikusok, festőművészek, szobrászok a tele­pülést, majd az alkotó kikapcsolódás gyümölcseit Salgótarjánban is bemutatják. Az egész évben működő, de nyáron kicsúcsosodó tábor nemzetközi hírnévhez segíü Ceredet. _________gyuriáh tibor abchív felvétele E gyüttélés, önkormányzatiság Cereden most alakult először cigány kisebbségi önkormány­zat. Vezetőjük, Radics Tivadar- né Jutka 25 éve dolgozik a sal­gótarjáni tűzhelygyárban. A helyi cigányság számára a munka- és munkahelyszerzést tekinti legfontosabb kérdésnek. Vetőmagokra pályáztak, így a családok a saját szükségleteiket nagyobb biztonsággal tudják ki­elégíteni. Jó példa számukra Zabar, ahol már több éve eündí- tották a szociális földprogramot. Törekvéseiket a települési önkor­mányzat is respektálja, így a kert­művelésekhez alkalmas gépbe­szerzésben is gondolkodnak. Felszámolták a Dankó Pista-te- lepet, a faluban együtt él roma és i nem roma. A köztük lévő konflik- | tusokról talán azért is hallani keve­set, mert alkalmazkodtak egymás­hoz, ismerik egymást ______■ J ó adottságok a biogazdálkodásra A tavalyi évet is eredményesen zárta a Ceredvölgye Mezőgazdasági Szövetkezet, amely a pályázati lehetőségeket megragadva részt vesz a rét-legelő programban, s a kevés műtrágya-felhasználásnak köszönhetően eredményes lehet a biogazdálkodás területén is. A szövetkezetnek ma 46 tagja van, a dolgo­zói létszám 52 fő. Valamikor az ország legnagyobb, 3700 hektáros erdejével rendelkezett a helyi szövetkezet. A gaz­dálkodási területük összesen 8000 hektárnyi volt, ma ez 2600 hektár, amelynek zöme legelő. Két­száz hektáron triticalét és búzát, 150 hektáron si­lókukoricát, további 30 hektáron héj nélküü tököt termesztenek, amelyet aztán az állatállomány ta­karmányozásában hasznosítanak. Mint azt Kis Simon Győzőtől, a szövetkezet el­nökétől megtudtuk, idén az ötszáz darabos hús­marhaállomány fiatalítására készülnek, mintegy ötven szarvasmarha minőségi cseréjét szeretnék elérni. Gazdálkodásukban fontos ágazat a libatenyész­tés. A hortobágyi Lúd Rt.-vel állnak szerződéses kapcsolatban, évente mintegy 300 ezer tenyészto- jást szállítanak az Alföldre. A juhtenyésztés a je­lenlegi 210 darabos állománnyal már nem számot­tevő, ugyanakkor a szövetkezet nem adta fel a le- geltetéses gazdálkodást. A gazdaság számára a külterjes legeltetés remélhetően távlatokat nyit az Európai Unión belüli mezőgazdasági piacon is. Ami eddig hátránya volt a szövetkezetnek, neveze­tesen, hogy nem jutott az utóbbi években elég pénz kemikáliákra, az most előnyükre is válhat a biogazdálkodásban. Minden pályázatot megragadnak, a munkahely­megtartóktól a környezetvédelmiekig. Bemutató gazdaság kialakításán dolgoznak, takarmánybeta- ( karító gépek cseréjére készülnek. A szövetkezet ráadásul nem csak jelentős munkaadónak számít a településen, de a sportegyesületnek és az iskolá­nak is támogatója. Arcok a településről Jubiláló tisztelendő Ceredre éppen tíz esztendeje költözött az idén ötven­esztendös Orbán Mihály, a település lelkipásztora, a ka­tolikus egyház plébánosa. A budapesti születésű egyház­fit szülővárosában szentelték pappá, szolgált Dorogon, Budapesten, Szécsényben, majd Nagylócon és Hollókőn. Cered mellett a szomszédos, plébános nélküü községek­ben is ő látja el a papi teendőket, ami vasárnaponként, s az ünnepnapokon jelent kihívást. Pihenőnapjain lelkigyakorlatos progra­mokat szervez. A legidősebb lakos A falu legidősebb embere Mag Bálint, aki 1911-ben született, s a határ túloldaláról, a benesi kisemmizettek sorában települt át Messzelátópusztára. Felesége bakó- házapusztai, a faluban a hatvanas években építettek há­zat. Három lányt neveltek föl, egyikük Salgótarjánban él, ketten cerediek maradtak. Bálint bácsi a volt ötvözet­gyárból, a „Feszibői” ment nyugdíjba, de dolgozott a bá­nyában és a földeken is. Hat unokája van, feleségét tizennyolc éve veszí­tette el. Szőlőföldjük mindig szépen művelt volt, kora ellenére a tőkéket még most is maga permetezi, a venyigét is maga metszi. A bort azonban lassan két évtizede, felesége halála óta nem issza - vejeinek adja. Horgászmester tanár Két gyermek édesapja a háromszakos tanár, Tajti László, aki a település „motorja”. Tagja az önkor­mányzat képviselő-testületének, elnöke a Medvesaljai Kistérségért Egyesületnek, ötletgazdája és elindítója a ceredi művésztelepnek. Ő az, aki családjával Csengettyűs vendégházzá alakított egy kisebb öröksé­get, s most - többek közt - falusi vendéglátó. Kézmű­vesmesterségeket tanult ki, de horgászmesteri vizsgát is tett - szükség volt arra is. A faluban műhelyfoglal­kozásokat szervez, ifjúsági képzőművészeti és mentálhigiénés előadásokat tart. Bizakodó futballvezér- Hetedik éve nem tudok szabadulni ettől az egyébként kedves feladattól - mondja Herman László, a Ceredvölgye SE elnöke, aki 1991-ben fejezte be az aktív sportolást, ám néhány év pihenő után a község focicsapatának szolgála­tába szegődött. A páratlan szépségű „Apoka-stacüon- ban” nagy meccsekre készülnek, a tavaszi bajnokság­ban szeretnék a megyei másodosztályban a kilencedik helyet megtartani. Bár a pálya még átázott, s hiányzik a tornaterem is, ám reméli: a mátraderecskei edzéseknek beérik a gyümölcse. Iskola a határon Zabarról negyvenhárom, Szilaspogonyról ötven gyerek jár a ceredi körzeti általános iskolába. A tanulói létszám aüg kétszáz, s a legna­gyobb problémát a szegénység jelenti, ami elsősorban a roma csalá­doknál jelentkezik - mindezt Kiss Józsefné iskolaigazgatótól tudtuk meg, aki immár negyed százada tanít a zabari tagiskolában, illetve a ceredi „anyaiskolá­ban”. Anyagi lehe­tőségeik ellenére jó a továbbtanulási arány, s ez köszön­hető a pétervásárai mezőgazdasági kö­zépiskolának, ahol szintén jól ismerik ezeket a problémá­kat, segítenek ab­ban, hogy a gyere­kek szakmához, érettségihez jussa­nak. Cereden egy alsó és egy felső ta­gozatos speciális osztályban segítik a szerényebb adottságúak felzár­kóztatását, az eredményesebb tanítás érdekében pedig maga az igaz­gató asszony is fejlesztő pedagógusi szakvizsgájára készül. Az oldott légkörű oktatást számos kézművesprogram segíti, technikaórákon például a fazekasmesterséget is kitanulhatják a gyermekek. A népi kultúra ápolása mellett a Beszterczey Művészeti Iskola is gazdag programot kínál a diákságnak, s az alapfokú zenei oktatásra is lehető- ség nyílik a körzetből ide járóknak. ___________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom