Nógrád Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-28 / 98. szám

2003. ÁPRILIS 28., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Testvérvárosi kézfogás Szécsény és Czma Gora alakuló kapcsolata NMH-Információ A hét végén a lengyelországi Czrna Górából egy küldöttség járt Szécsényben. A két telepü­lés vezetői a testváros kapcsolat felvételéről tárgyaltak. A szom­bat délelőtti megbeszélésen részt vettek a város oktatási in­tézményeinek vezetői is. A len­gyel kollégákkal megegyeztek abban, hogy augusztus 18-24-ig a szécsényiek vendégül látják a testvérváros diákjait. Ennek vi­szonzásául szeptember első he­tében az általános iskolából és a gimnáziumból 35 fős delegáció utazik Lengyelországba. A szécsényiek megmutatják a vendégeknek megyénk neveze­tességeit, elviszik őket Egerbe, Budapestre. A magyar diákok megismerik a testvérvárost és an­nak környékét Zakopane és Krak­kó nevezetességeit, kirándulnak a Kárpátokba. A találkozó prog­ramjában közös sport és kulturá­lis rendezvények is szerepelnek. Marian Mikolajczyki a test­vérváros iskolájának igazgatója elmondta, hogy a diákok angol és német nyelven kommunikál­hatnak egymással. A fiatalok kölcsönösen megismerik a két nép kultúráját, hagyományait. Amennyiben a szécsényiek igénylik sí tábort szerveznek a diákok részére, ahol megtanul­hatnak síelni. Arra a kérdésemre, hogy hol fekszik ez a bizonyos Czrna Góra a delegáció vezetője a vá­ros jegyzője azt mondta, hogy festői környezetben a Kárpátok­ban, 20 km-re Zakopanétől, amely több egymástól 4-5 km-re lévő települések központja.- Hogyan jött létre a kapcso­lat? Kérdésemre dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet Szécsény város polgármestere azt válaszolta, hogy pár évvel ezelőtt a Szécsényi Népművészeti Egye­sület a Nógrád Megyei Folklór Napok keretében vendégül látta az ottani néptánccsoportot. Az­óta sor került kölcsönös vendég- szereplésre is. Majoros István a Szécsényi Népművészeti Egye­sület elnöke úgy érezte, hogy a lengyelek szívesen elmélyítenék a kapcsolatot a Szécsényiekkel. Erre a kapcsolat felvételre most került sor. Úgy tudom, hogy Szécsénynek van egy olaszorszá­gi testvérvárosa is.- Igen velük a kapcsolatunk az utóbbi négy évben egy kissé elhalványult, szeretnénk azt is­mét feleleveníteni és tartalom­mal megtölteni. SZENOGRÁDI FERENC Szakmai megmérettetés, nyilvánossággal Megnyílt a 27. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat - Országos rangot jelent Prokai Gábor (balra) Kovácsáé Czene Csilla megnyitóján az országos jelentőségű eseményen FOTÓ: RIGÓ TIBOR Salgótarján város szignáljával szombaton megnyílt a 27. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat a Nógrádi Történeti Múzeumban. A Salgótar­jáni Rézfúvós Kvintett zenés műsora után Kovácsáé Czene Csilla, Salgótarján alpolgár­mestere mondta el ünnepi beszédét. Az al­polgármester örül annak, hogy az értékek ál­talános átrendeződése, az értékválság és a művészetfinanszírozási gondok időszaká­ban Salgótarjánban ez a kulturális tradíció mégis tovább él. Mint mondta a kiállítás a Tarjáni Tavasz elnevezésű művészeti feszti­vál egyik legkiemelkedőbb eseménye. Kovácsné Czene Csilla hangsúlyozta a Salgó­tarjáni Tavaszi Tárlat nem csak a város, ha­nem az ország egyik legrangosabb képző­művészeti rendezvényei közé tartozik, s ily módon lehetőséget ad a képzőművészet leg­jobbjainak szakmai megmérettetésére, a kö­zönséggel való találkozásra, a nyilvánosság előtti bemutatkozásra, valamint a helyi alko­tók ösztönzésére.- Salgótarján városának ezek a rendezvé­nyek rendkívül fontosak, hiszen immár több évtizede élnek és jótékonyan hatnak az itte­ni képzőművészeti életre, annak szerves ré­szét képezik - fogalmazta meg az alpolgár­mester. Kovácsné Czene Csilla úgy véli, hogy a város megújulása, gazdasági fellen­dülése elképzelhetetlen a kultúra, a szellem kölcsönös egymásra hatása és a város művé­szetének fejlődése nélkül. Prokai Gábor, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus osztály- vezetője hangsúlyozta a tárlat legfontosabb és talán legértékesebb jellemzője, hogy az alkotások művészi világlátásból és nem megfelelési kényszerből születtek. Vélemé­nye szerint a művészet továbbélése akkor valósul meg, ha a művész a társadalom önis­mereteként maga találja meg témáját. Emel­lett Prokai Gábor a kiállítás eddigi életéről, érdekességeiről, sokszínűségéről beszélt. A rendezvényen Salgótarján Megyei Jogú Vá­ros, a tárlat fő támogatója, nagydíját Szabó György szobrászművész kapta meg. A kiállí­tás augusztus 30-ig tekinthető meg a Nógrá­di Történeti Múzeumban. H. B. Lakber-rendezők A Nógrádker Rt.-nél azt vall­ják, hogy aki az otthonát akarja kényelmesebbé, szeb­bé varázsolni, annak jogos igénye, hogy a szükséges dolgokat egy igényesen be­rendezett, modern áruház­ban kereshesse. A salgótar­jáni „Lakbért” ennek megfe­lelően most átalakítják. Az utóbbi időben éjszakákba nyúlnak a műszakok a város­központi áruházban, ugyanis jú­nius 20-ra a teljes felújítást sze­retnék befejezni. Napközben csak olyan munkálatokat végez­nek, amelyek nem zavarják a vá­sárlókat. A zavartalan kiszolgá­lás érdekében egész osztályokat telepítenek át, a vevőket táblák és az eladók igazítják el abban, hogy a megszokotthoz képest mit-hol találnak a felújítási munkák alatt. Az áruház re­konstrukcióját követően azon­ban minden a megszokott he­lyére kerül. A második emelet már elkészült, az eddig gyakor­latilag csak raktárként használt teret a teljes padozat és világítás- cserével egy gazdag bútorvá­lasztékot kínáló bemutatótérré alakították. Itt import bútorokat is találunk, a heverők, fotelek, étkező és ülőgarnitúrák, szek­rénysorok árban, igényességben a legkülönbözőbb igényeknek felelnek meg. Az áruházat klimatizálni fog­ják, ami azt jelenti, hogy a nyári melegben felüdülés lesz ide be­jönni, s a kereskedők bíznak ab­ban, hogy aki csak érdeklődő, abból vásárló is lesz. Idén augusztus 20-án har­minc éves jubileumát ünnepük az áruház átadásának. Erre az alkalomra megszépül az épület, a teljes körű rekonstrukcióra a Nógrádker várhatóan húsz mil­lió forintot fordít. Ezt a saját erőn túl megyei és központi te­rületfejlesztési forrásokkal sze­retnék kiegészíteni. A Lakbér a felújítást követően nem csak komfortosabb, de ele­gáns áruházzá is válik. Ennek érdekében a sötét színű burko­lólapokat az áruház teljes terüle­tén világosakra cserélik, hason­lóan a Nógrádker másik áruhá­zához, a Pécskőhöz, a családi áruházhoz, ahol ma sportruhá­zati osztályt adnak át. PR Vakációs készülődés Balassagyarmat Immár hagyományosnak mondható az a Diákjuniális, ami idén június 10-13-a között, a 17. alkalommal kerül megren­dezésre Balassagyarmaton. Összeállt a program, melyhez segítséget nyújtott a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, a balassagyarmati középiskolák, civil szervezetek, sport egyesü­letek. A rendezvényre nem csak balassagyarmati középis­kolákat hívtak, hanem rétsági, pásztói, szécsényi, ózdi, mis­kolci középfokú oktatási intéz­mények is. Szívesen fogadták az invitálást és képviseltetik majd középiskolájukat egy 30- 40 fős delegációval a juniálison, melynek elsődleges célja: lehe­tőséget biztosítani a tehetséges diákok bemutatkozására. To­vábbi cél az életkorból adódó szubkultúrái elemek bemutatá­sa, közösség erősítése, diákok, iskolák közötti kapcsolattartás erősítése, egyéni értékrend fej­lesztése, továbbá más emberek­kel való tolerancia és másság­elfogadás tanítása. Egyeztetési fórum A Nógrád Megyei Agrárkama­ra ma rendezi meg a Nemzeti Vi­dékfejlesztési Terv egyeztetési fó­rumát, melyet Varga László, az FVM Nógrád Megyei Földműve­lésügyi Hivatalának vezetője nyit meg. Ezt követően a jelenlévők­nek dr. Káposzta József a Szent István Egyetem egyetemi docen­se, tanszékvezető ismerteti a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ter­vezetét. A fórumon szó lesz még az agrár-környezetgazdálkodás­ról, aminek célja olyan mezőgaz­dasági gyakorlat elterjedésének elősegítése, mely egyebek mellett a környezeti és természeti érté­kek megőrzésén alapszik. A je­lenlévők mindezek mellett meg­ismerhetik a termelői csoport lét­rehozás és működtetés támogatá­sának, az Európai Unió higiéniai követelményeinek való megfele­lés elősegítésének, a szerkezetát­alakítás alatt álló féüg önellátó gazdaságok támogatásának, a ko­rai nyugdíjazásnak, a mezőgaz­dasági területek erdősítésének, valamint a kedvezőtlen adottságú vagy környezetvédelmi korláto­zások alá eső területek támogatá­sának kritériumait, a kedvezmé­nyezettek körét, valamint az in- tézkedés célját. _____________■ U niós kistérségi szeminárium A napokban tartották Balassagyarmaton azt a kistérségi sze­mináriumot, mely a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium projektje jegyében a kistérségek EU-s szakmai felkészülését tűzte ki céljául. A Nógrád Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara által szervezett rendezvénysorozat első helyszíne Balassagyarmat volt. Lombos Ist­ván polgármester köszöntő szava­iban elmondta, hogy a vállalkozói réteg komoly erőt képvisel ha­zánkban és a megyében is, s egy év áll rendelkezésre ahhoz, hogy valamennyi magyar üzletember az unió egyenrangú polgárává váljon. Fodomé Kovács Erzsébet, a NKIK elnöke leszögezte, hogy a kamara stratégiájának része a ren­dezvénysorozat megvalósítása a megye hat városában. Apatini Komélné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium he­lyettes államtitkára ismertette, mi­lyen kormányzati támogatási le­hetőségek és konstrukciók állnak rendelkezésre a kis- és középvál­lalkozások számára az uniós csat­lakozást követően. A támogatá­sok két fő területe a vállalkozások versenyképességének fokozása és a tudásbővítés, tehát az informá­ciók sokrétű eljuttatása az érintet­tekhez. A magyar vállalkozások újfajta versenyközegbe kerülnek majd az Unióban, épp ezért a ver­senyképesség létérdek, amely összefügg a termelékenységgel, a bérek és az életszínvonal emelke­désével. A hazai kis- és középvál­lalkozások bizonyos szempont­ból gyengébbek, mint uniós ver­senytársaik, - hangsúlyozta az ál­lamtitkár-helyettes. Sok esetben hiányzik a korszerű technológia, tőkeszegények a vállalkozások, nehéz finanszírozási lehetőséget találni. Az unió jogi környezete is más közeget nyújt majd, bár a jogszabályok nem íródnak újjá, hisz az uniós elvárásokhoz fokozatosan igazodtunk az elmúlt időszakban. Bizo­nyos feltételek, normák, szabványok azonban minden tagállamban _a, érvényesek lesznek, ,vS ezért is fontos az in- formációk megfelelő továbbítása. A Széche- -fa nyi Vállalkozás-fejlesz- ' tési Program széles kör- •' ben támogatja a kis- és kö­zépvállalkozásokat, a mo­dernizációs és technológiai­fejlesztésre irányuló beruházá­sokat. A díjmentes fejlesztési tar­talékok, adókedvezmények segí­tik a saját forrás megteremtését, kedvezményes hitelek, kamattá­mogatások, a 40 millió forint alatti hitelek esetében 50 száza­lékos garanciadíjak adják a külső finanszírozási forrásokat. A Széchenyi kártya nyújtotta hi­tellehetőség ez év közepétől az ed­digi maximum 1 millió forint he­lyett már 5 miüió forint lesz, s ehhez kamattámogatást is ad a kormány. A mikrohitel prog­ram május közepétől a legki- 'Y sebb vállalkozásokat segí­tve, ti, a technológiai felzár- '• ' kóztatást a 4-15 éves fu- JL tamidejű hosszú távú ' ' hitel biztosítja a jövő- lY ben. A kormány 40 milü- árd forintot különített el a kis- és középvállalkozók hi­teleire, s ehhez társul a 7-7,5 százalékos kamattámogatás, - emelte ki Apatini Komélríé. A nap további részében dr. Pásztor Zsuzsa, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsosa szólt a Nem­zeti Fejlesztési Tervről, majd szekcióüléseken vehettek részt az érdeklődők az építőipar, építő­anyag-ipar, a fa- és bútoripar, vala­mint a kereskedelem és fogyasz- tóvédelem ágazatait érintve. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom