Nógrád Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-24 / 95. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - BÁRNA 2003. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK BARLANGKEGYHELY. Egyre kedveltebb és közismertebb ne­vezetesség a település közepén szépen rendben tartott barlang- kegyhely. A sziklamélyedésben kialakított vallási találkozóhe­lyen sokan gyújtanak meg pár szál gyertyát, s töltik az időt imádkozással. ■ A falu középkori eredetű, az első írásos adat 1405-ből való egy itte­ni erdőrészt említő birtoklevélből. A néveredet kutatói a „sötét” érte­lemben használt „barna” mellék­név helynevesülést tartják legvaló­színűbbnek. Más feltételezés sze­rint a Barna, Barnabás személy­névből ered a falu neve. 1495-ben azt jegyezték fel, hogy Lorántffy Tóbiás az embereivel véresre ve­rette Szapolyai János egyik bárnai jobbágyát. A falu földesura 1548- ban a Feledy család volt. A telepü­lés a XVI. század második felében a török portyák miatt elnéptelene­dett. A birtokos Báthory Zsófia 1662-ben felvidéki szlovák jobbá­gyokat telepített ide. Az új lakosok hat évre teljes adómentességet kaptak, s már a XVIII. század elejé­re teljesen elmagyarosodtak. Bárnát 1715-ben a nemes, 1720- ban pedig a jobbágy községek közé sorolták az adóösszeírók. A település a török időkben elnép­telenedett, a hódoltság után felvi­déki szlovákok települtek Ide, akik azonban a 18. század elejére már elmagyarosodtak. A római katolikus plébániát 1799-ben alapították. A műem­lék jellegű, késő barokk stílusú templom 1809-től 1822-ig épült. Bárna erdő környezetben bújik meg, a nevezetességek egyike az 520 méter magas Nagykő, amire turistaút vezet. A csúc­sról szép kilátás nyílik a Bükk, a Cserhát és Mátra vonulataira. Bárnától északkeletre található a 457 méter magas Szerkő, (a helybeliek Szérkőnek mondják) amelynek az a különlegessége, hogy nem vulkánikus eredetű, hanem homokkő. Egy zsákfalu nyitni szeretne Bárna, az 1104 lélekszámú község azon ritka települések közé tartozik, amelyet csak egyetlen kiépített útvo­nalon lehet megközelíteni, azaz zsákfalu. A festői völgyben élők en­nek nem nagyon látják hátrányát, ha mégis, a jó levegő, a csend és nyuga­lom kárpótolja őket.- Sokmindenre lehetünk büszkék: rengeteget fejlődtünk, a község önkor­mányzati útjainak 99 százaléka szilárd burkolatú, az 1996-os ivóvíz és digitá­lis telefonhálózat, a '97-es gázbeveze­tés mellett azonban nagy szívfájdal­mam, hogy nincs kiépített szennyvíz- hálózatunk - vonta meg a röpke mér­leget Hadik József polgármester. Az említetteknél persze sokkal több kisebb-nagyobb lépés történt itt az utóbbi évtizedben. így többek közt fel­újították a Bárna-patak hídjait, jól fel­szerelt, számítástechnikai kabinettel is rendelkező iskolával, négyezer köte­tes könyvtárral, postahivatallal, gyógyszertárral rendelkeznek. Hely­ben lakó háziorvosuk és körzeti meg­bízottjuk van, szilárd a közbiztonság. Az ötven fős napközis óvoda főzőka­pacitását az iskolai menza mellett a rá­szorult, idős emberek szociális étkez­tetésére is fordítják. Vállalkozás nem sok működik a faluban, az önkor­mányzat a legnagyobb munkaidő, de egyben közcélú és közhasznú foglal­koztató is, miközben a megyeszékhely közelsége enyhít a foglalkoztatási hiá­nyosságokon. A kisebbségi önkormányzattal har­monikus és felhőtlen az együttműkö­dés - summázhatjuk dióhéjban a múl­tat és jelent, de milyen terveket szeret­nének megvalósítani a jövőben?- A ciklus végére megvalósul a na­gyon várt szennyvízhálózat kiépítése, s még ebben az évben bekötik a kábel­tévét. Szeretnénk fel­lendíteni a falusi turiz­BflRNfl 2003. ÉVI KÖLTSEGUíTESE összesen: 106 7001 Ft must. Tudni kell, hogy községünkön vezet keresztül a Kék Túra útvonala és sok kiránduló megpihenne, étkezne, talán meg is szállna itt, ha erre a felté­telek meglennének. A falu szélén épülőben van egy pan­zió, vendégfogadó, amely remélhető­leg minél előbb elkészül, s már jó há­rom éve egy vadaspark is működik itt, ez utóbbi a vadászturizmust lendíthe­ti fel - vázolta fel a jövőképet a falu el­ső embere. Negyedszázada a falu élén Hadik József 1978-ban arról volt híres, hogy 28 évesen ő volt az ország egyik, de Nógrád megye kétségtelenül legfiatalabb tanácsel­nöke. Azóta sem történt változás a falu élén, s mint elmondta, amíg bíznak benne, addig szeretne a közösségéért, annak élén dolgozni. A villamosenergia-ipari technikumot, majd államigazgatási főiskolát végzett két­gyermekes polgármester szereti a természetet, ha ideje engedi, szívesen tesz- vesz a ház körül és eljár gombázni is. Valaha labdarúgó volt, nagy szívfájdalma, hogy mára már nincs fociélet a faluban. Alig fél kilométerre a falutól, közvetlen a híres Nagykő alatti völgyben fekszik Magyarország egyedülállóan első, teljesen magántulajdonú ve­gyes vadaskertje, amelyet a Báma-Vad Erdő- és Vadgazdálkodási Kft. alapított 1999-ben.- Édesapámmal együtt gyakran jártunk ide az Alföldről méhészkedni, később vadászni, innen a gyönyörű környékhez való kötődésem - mesélte Zsikla Attila, a cég egyik tulajdonosa, mialatt be­mutatta a mintegy 400 hektáros, tíz kilométernyi kerítés övezte, mély vízmosásokkal is tarkított vál­tozatos és csodálatos fekvésű területet. A zárttéri vadtenyésztésre betelepített állatok között találha­tunk gímszarvast Gemencből, dámot Gyulajról, őzet, vaddisznót különböző helyekről, egytől- egyig jó vérvonalú vadakat, amelyek az eddigi ta­pasztalatok alapján kiválóan érzik itt magukat, s megfelelően szaporodnak. A minőségi vadászat és a fotóturizmus mellett a vadaskert közvetlen oktatási és kutatási célokat is szolgál, hiszen a most szakirányú egyetemet vég­zők, a jövő erdészei, vadgazdái itt végzik a terep­munkát, ismerkednek a gyakorlati teendőkkel.- Munkalehetőséget is nyújtunk az ittenieknek és a jövőben bővíteni szeretnénk foglalkoztatásu­kat, mint ahogy a jelenleg rendelkezésre álló terüle­tünket is. Tevékenységünkkel szeretnénk elősegíte­ni a régió fejlődését, hozzájárulni Bárna és környé­ke megismertetéséhez, amelyhez számítunk a falu támogatására is, a kölcsönös előnyök jegyében. Trófeagazdag területünkön a vadgazdálkodási terv­nek megfelelően a gondos és a jövő etikus szakem­bereinek vezetésével várjuk az ide látogatókat va­dásztatásra, pihenésre, vadnézésre, szállás- és étke­zési lehetőséggel ebben a tiszta levegőjű egészséges környezetben - zárta szavai! házigazdánk. ______■ A jó kenyér titka Gajdár Zoltán és felesége keze munkáját nem csak Bárnában, hanem az egész környéken ismerik. Sőt, eszik, mivel mindketten pékek. A jó kenyér egyik szinonimájaként is használhatnánk vezetéknevét, hiszen termékeik rendkí­vül keresettek. De mi is a jó kenyér titka? - kérdeztük a vál­lalkozásba félig-meddig kényszerűségből, pesti barátja nóga­tására 1996-ban belevágó Gajdár Zoltánt, aki gépésztechni­kusként jószerivel két keze munkájával, és felesége, Katalin - aki mára már pékmester - segítségével építette fel apró „pékség-birodalmát”.- A jó kenyér titka a kovász és a liszt valamint a pék tisztessé­ges munkája - hangzott a vá­lasz. - A „titkot” egyik mester sem árulja el, csak gyermeké­nek, aki továbbviszi a dinaszti­át, mint ahogy én is reményke­dem a nagyobbik fiamban, hi­szen úgy néz ki, az általam el­kezdett úton ő megy tovább. De azért annyit mondhatok, a liszt minősége, beszerzési helye, a kovász mennyisége és érési ide­je, a keltetés időtartama, a pék­ség mikroklímája, valamint to­vábbi rengeteg apróság befolyá­solja a végeredményt. S még va­lami: mi nem használunk ada­lékanyagot, ezért az árban nem tudunk jobbak lenni az ipari méretekben és villámgyorsan le­gyártott kenyérnél - fejtette ki véleményét a titkokról a mester, aki feleségével együtt hét éve szabadnap és nyaralás nélkül dolgozik, jelenleg három alkal­mazottal. Hagyományos házi kenyerük és a finom pékáruk (kifli, zsöm­le) mellett egyre népszerűbb a legkorszerűbb táplálkozási kö­vetelményeknek megfelelő, tel­jes kiőrlésű rozsból készült ci­pójuk is. Nem csak kínálatuk bővül időről-időre, de a pékség kapacitása, valamint nagyobbo­dó épülete, amely már eddig is megfelelt az EU-szabványok- nak. Hiába csábítják a családot angliai ismerősei arra, hogy köl­tözzenek oda, nyissanak ott ku­riozitásnak számító üzemet, ők inkább itthon keresik a boldogu­lás és a bővülés útját - egy pék­dinasztia megalapításának lehe­tőségét. Arcok a településről Önzetlen numizmata Ritka gyűjtőszenvedély rabja Szabó József, aki 35 éve, még pincér korában szerette meg a pénzt. No nem a bor­ravalóként adott „suterokat”, hanem az akkor ritka kül­földi vendégektől inkább szuvenírként kapott érméket. Azóta már szinte egyedülálló, 35004000 darabos gyűjte­ménnyel rendelkezik, de nem csak a mennyiség, hanem a ritkaság a fontos. Kétezer évet ölel fel a kollekció, hi­szen már az első századból is van fizetőeszköze. A magyar érmek a ked­vencei, azoktól meg nem válna. A gyűjtőszenvedéllyel megáldott „fana­tikustól” szokatlan hitvallást is hallhattunk tőle: „Bár minden gyűjtő szinte csak magának szeretné a ritkaságokat, különlegességeket, én má­sok sikereinek, szerzeményeinek is tudok örülni”. Háziorvos, Erdélyből Hét éve van saját háziorvosa a falunak, dr. Takács Er­zsébet Ildikó azóta Bámában is lakik. A Nagyváradról származó doktornő és családja gyerekeik boldogulása miatt költözött Magyarországra, s nem bánták meg dön­tésüket. Egy ilyen kis és elzárt település egyetlen orvosa gyakran kerül embert próbáló helyzetekbe, annak elle­nére, hogy a rendelési időn kívül az ügyeleti szolgálatra tartozik a körzetek ellátása, az emberek általában ahhoz fordulnak elő­ször, akit ismernek, akiben bíznak, így nem egyszer fordul elő, hogy fá­radtan is rendelkezésre kell állni. De a bizalomnál fontosabb megtisztel­tetés és tőke nem létezik - vallja a falu orvosa. A drámapedagógus Bár Hódmezővásárhelyről származik, 31 éve tanít már Bámán Hagymási Józsefné, aki majd' két évtizede vezeti az iskolai színjátszó csoportot. Számos országos versenyen arattak elismerést tanítványai, közülük töb­ben Szlovákiában is ismertek. A szomszédos országba gyakran hívják a dramaturgiával is foglalkozó, rendkívül energikus és fáradhatatlan tanítónőt az irodalmi és szín­játszó fesztiválok zsűrijébe. Két lánygyermeke közül főleg Bereczki Bri­gittára büszke nem csak Bárna, Nógrád megye, de az egész ország: a kétszeres olimpikon biatlonos megszámlálhatatlanul nyerte az országos bajnoki címeket nem csak sílövésben, hanem sífutásban is. Nagymester kisleány A most hetedikes Szegedi Alexandra már három éve a Palóc Mesemondás Nagymestere. Persze ezt a kitüntető címet nem csak úgy egyszerűen adják, Szandi mögött már számos hazai díj és elismerés áll, sokaknak okozott felejthetetlen élményt egyedi és le­bilincselő előadásmódjával, amelyre nagy hatással volt nagymamája ízes beszéde, magával ragadó hu­mora. A könyveket szinte faló cserfes kis menyecske kitűnő tanuló, s bár még messze van az igazi pályaválasztástól, de már most hatá­rozottan állítja: színésznő, vagy polgármester lesz belőle. Hagymási Józsefné Gyakran ajándékozza el képeit Susánné Torják Erzsébet pontosan fél évszázada, 14 éves korában festette meg első képét. Próbálkozott grafi­kával, használt már temperát, vízfestéket, de végül az olajnál maradt, s nem válogat a témákban, a portrétól táj­képig mindent fest, sokszor akár emlékezetből is. Két­ezer körül van képei száma, rengeteget elajándékozott belőlük, de vettek már tőle gyűjtők, s már a tengeren túl­ra is került alkotása. Tárlaton is szerepeltek már képei, hamarosan Sal­gótarjánban lesznek megtekinthetők kiválasztott művei. Volt egyszer egy színjátszó csoport Gondolná valaki, hogy úgy 15-20 éve Csehov, Oscar Wilde, vagy Agatha Christie darabokat is láthattak az ér­deklődők, nem csak a valahai bányásztelepülésen, hanem a környező falvakban is, méghozzá a helyi amatőr színját­szók előadásában? A már 35 éve itt tanító, tősgyökeres bámai, Gajdár László dramaturgként, színészként és ren­dezőként is motorja volt a lelkes fiataloknak, ám a tartal­mas szórakozás és a sikerek ellenére a rendszerváltás körül lassan meg­szűnt a színjátszósdi ezen műfaja, de szerencsére nem nyom nélkül. Az általános iskolások előbbitől kissé eltérő jellegű irodalmi színpada Hagymási tanárnő vezérletével tovább járja az elkezdett művészi utat, szá- mos területi és országos fesztiválon elismerést aratva. ______________■ E gyedülálló vadaspark

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom