Nógrád Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-17 / 90. szám
2003. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK M E GYEI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KOR KÉP Kedves Gyerekek! Köszönjük a rengeteg rajzot és verset! Reméljük tudtunk segíteni nektek a húsvéti készülődésben! Locsolóverseikkel ajándékcsomagot nyertek: Ágoston Gábor, Bátonyterenye Szarvák Ákos, Egyházasgerge ifj. Keresztes László, Patvarc Ruza Martin, Salgótarján Várhegyi Márk, Balassagyarmat Tóth Dorián Gyula, Mátraverebély Bakos Kristóf, Salgótarján Arany János Általános Iskola 2B Óvoda, Nagylóc Maci csoport ifj. Boros Ferenc, Nagybárkány Rajzaikkal ajándékcsomagot nyertek: Fekete Dóra Berzák Stefánia Megyeri Fanni Imrik Diána Fiikor Dávid Kovács Erika Kiss Patrícia Matyóka Szilvia Buzamanisz Dominika Laczkó Marika A húsvéü Nyuszit nyerte: Tordai Júlia Nyusziország kis kapuja kinyílott hajnalba, Száz nyuszika kiszaladt, ki jobbra, ki balra. Piros tojást vittek minden kicsi házba, Azért jöttem én is ide mára. Tapsifüles nyuszikának nagyon sok a dolga, Piros tojást, hímes tojást szerteszéjjel hordja. Hordjad, hordjad kis nyuszikám kéket is, tarkát is, Nekem is van egy kosaram, belefér még száz is. (Ágoston Gábor, Bátonyterenye) Rózsafának tövéből rózsavizet hoztam, az lesz ma a legszebb kislány, akit meglocsoltam. Drága kislány, gyöngyvirágom ma van Húsvét napja, Meglocsollak, mosolyogjál, mint egy piros rózsa. (Nagylód. óvoda, Marí csoport) Kelj fel párnáidról ibolyavirág, Nézz ki az ablakon milyen szép a világ. Megöntözlek szépen az ég harmatával, Teljék a tarisznya szép piros tojással. (Szarvák Ákos, Egyházasgerge) Kikeleti hajnal ébresztett fel engem, rózsavizet szedni, tündérkertbe mentem. Harmatban is jártam, kisbárányt is láttam. Ezt neked hoztam, azt neked szántam, Mondókámnak vége, adsz-e tojást érte? Húsvét előtt sok dolga van minden nyuszikának, friss tojásért tyúkanyóhoz folyton szaladgálnak. Be is festik szép tarkára, virág is lesz rajta, Piros tojást hímes tojást, csak jó gyerek kapja. (Tóth Dorián Gyula, Mátraverebély) Elérkezett végre szép húsvét reggele, Kinyílott a hóvirág, kizöldült a fák rügye. Melegen süt ránk az édes napocska, 5 Tudom hogy ilyenkor jár erre a kis nyulacska. Eljöttem hát én is a kölnimmel locsolni, E ház asszonyát meg szabad e öntözni? Locsolom, locsolom, I Hadd legyen frissecske, Hadd legyen a leányból | Szép piros menyecske! (Arany János Általános Iskola 2B) E szép ajtón bekopognék, ha nem bánják, locsolkodnék, öntök asszonyt lányával, várok tojást párjával. | Ha pedig sajnáljátok, mindjárt porrá áztok, mert kölni helyett vizet öntök rátok! (ifj. Boros Ferenc, Nagybárkány) Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár egy puszi. (ifj. Keresztes László, Patvarc) Megy a kocsi, zakatol, bárány húzza valahol. Kocsi hátán legények, locsolkodni készülnek. Én is jöttem locsolni, piros tojást gyűjteni. Ide vele ízébe, tarisznyám tetejébe! (Bakos Kristóf, Salgótarján) mmm Jó reggelt, jó reggelt, friss jó egészséget! Kérek a gazdától engedelmességet. Nemcsak a gazdától, egész családjától. Mert van itt egy rózsa, el akar hervadni, tessék hát mondani, szabad-e locsolni? (Várhegyi Márk, B. -gyarmat) Nagyhét: jeles napok A nagyhét a nagyböjt a 40 napos böjti időszak - utolsó hete, amely vi- rágvasámaptól húsvétva- sámapig terjedő hét napot foglalja magában. Jeles napjai: nagycsütör- tök, nagypéntek, nagyszombat. Nagycsütörtökön megszűnik a harangozás: „a harangok Rómába mennek” - az ismert szólás szerint. A szertartásra szó- lítás ezekben a napokban kerepléssel történik, amelyet a gyermekek végeztek a harangozó irányításával. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, amely célja a hatalmasságok - akik megmosták a szegények lábát - alázatra nevelése. A gonoszűzéssel kapcsolatos szokás a pilátusverés. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, ilyenkor a jó termés reményében spenótot, fiatal csalánt főztek. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és a gyász ideje. A nap nevezetes szertartása a csonkamise. A nagypénteki körmenetek, élőképes felvonulások, passiójátékok már a középkor óta módik voltak. A passióolvasás és a passió (Krisztus kereszthalálának elbeszélése) a szenvedéstörténet felidézését, mély átélését szolgálja. A Szentsir, az Úr koporsója állítása a katolikus templomokban sajátos közép-európai és hazai liturgikus fejlemény. A nagypénteki áj- tatosság része volt a kálváriajárással, a sir körüli virrasztás. Nagypénteken tik tolták az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat nem sütöttek kenyeret, mert az kővé vált volna. Nem mostak, nem fontak, nem szőttek. Atilak mák elsősorban a női munkákra vonatkoztak. Nagyszombaton a tavasz, a természet megújulása az embert is környezete megtisztítására készteti. Ezek a részint praktikus, részint mágh kus cselekedetek a nagyhéthez kötődnek. A nagyhét jellegzetessége ma is az általános nagytakarítás. A tisztasággal volt kapcsolatos a nagypénteki féregüzés. Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjti időszak és maga a böjt is. A nap legfontosabb eseményei közétartozik a keresztelővíz- és a tüzszentelés, valamint a feltámadási körmenet. A templomi keresztelővíz szentelésével magyarázható a kereszt- szülők és keresztgyermekek kapcsolatának megélénkülése, a keresztgyermekek húsvéti megajándékozása. Úgy tartották, hogy akit az új vízben először keresztelnek meg, szerencsés lesz egész életében. Nagyszombat jellegzetes- szertartása a tüzszentelés. A katolikus templomban a gyertyát - a feltámadó krisztus jelképét - a megszentelt tűz lángjánál gyújtják meg. Nagyszombat jellegzetes szertartása a feltámadási körmenet, amelyet a középkorban még’húsvét hajnalán tartottak, az újkorban az egyház előrehozta nagyszombat estéjére. A feltámadási körmenet jellegzetesen közép-európai - magyar, osztrák, német - katolikus szertartás. B. o.
