Nógrád Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-14 / 87. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - SZILASPOGONY 2003. ÁPRILIS 14., HÉTFŐ A falut korábban Pogonynak hívták. Egyes feltételezések szerint a pagony, azaz lige­tes erdő, míg más vélemények szerint a pogány szóból ered a név. Tulajdonkép­pen mindkettő alátámasztható. A falu kö­zelében őskori kultikus és használati tár­gyak kerültek elő, tehát pogányok éltek erre egykor - de ligetes erdők Is vannak a völgyek mélyén. A község nevének elő­tagját a Szllas-patakról vette, a csermely partjait kísérő szilfákról. Az első írásos említés 1405-ből ismert, Pogon alakban. A következő feljegyzés már a XVIII. század elejéről származik: 1715-ben öt adóköteles magyar háztartás szerepelt a vármegyei adóösszeírásban, 1720-ban pedig négy. A falu földesura 1770-ben Fáy Abrahám volt, a XIX. szá­zad elején pedig a báró Kemény család. A környék szép természetvédelmi terüle­te a Kis-kő nevű sziklacsúcs. Alatta mély sziklaüreg található, ami a legenda sze­rint a törökdúlás idején nyújtott menedé­ket az itt élőknek. A barlangot évmilliók­kal ezelőtt, egy vulkáni kitörés során ala­kította ki egy óriási gázbuborék. A község klasszicista római katolikus temploma 1806-tól 1823-ig épült. Oromzatos homlokzatú, huszártornyú, szegmentíves szentéllyel rendelkezik. Hajója egy boltszakaszos, a templom­ban orgonakarzat is található. Vadles, ovisoknak Nap mint nap vadlesről kém­lelik a Szilaspogonyt ölelő hegyeket a helyi óvodások. Az intézmény udvarán egy fél évszázados fűzfa árnyé­kában felállított torony, a vadles a kedvelt mászóka, a lányosabb elfoglaltságot ke­resőknek hamarosan baba­ház készül. Susánné Vádi Hajnalka óvó­nő köré, mint tyúkanyóhoz se­reglenek a gyermekek. Tizenhét apróság, a remények szerint eny- nyien jövőre is lesznek. Családi­as légkörben nő itt fel a falu apra­ja, a helyi pedagógiai program­mal is ezt célozták meg: egyéni képességfejlesztést, egyéni bá­násmódot, hisz' minden gyer­mek más és más. A feladatok személyre szabottak, mint ahogy a játékok is. Az ovisok egy babaház elkészültében bíznak, ebben a polgármesterre és a szü­lőkre is számíthatnak. ■ Az ékszerdobozba zárt falu Ha valaki csöndre vágyik, menjen el Szilaspogonyba. Tegye le az autóját, járja körbe a falut ölelő hegyeket, horgásszon, lovagoljon, kerékpároz­zon és vegyen egy nagy levegőt. Salgótarjántól keletre, a hevesi végeken nyugalmas vidékre érkezünk. A csöndet itt jószerivel csak évente egyszer veri fel a rali­verseny. A település klímájára sokan mondják, hogy gyógyító erejű. Falusi házat is ezért vesznek errefelé - többnyire pesti­ek, akiknek megváltás, szanatórium az itt eltöltött idő. A diákok a szomszédos Ceredre járnak, a községben csak óvoda működik, a lakos­ságot két kis üzlet és egy italbolt szolgálja ki. Amire itt szükség lehet, azért gyakran utazni kényszerülnek. A családsegítő szol­gálattól a körjegyzőségig közösek a dolgaik Cereddel és Zabarral, így könnyebb az in­tézményfenntartás. Száz esztendővel ezelőtt még 600 fölött volt a szilaspogonyi lakosok száma, akkori­ban a születésszám harminccal haladta meg a halálozásét. Legutóbbi népszámlá­láskor azonban már csak 393 főt regisztrál­tak. Ami viszont érdekes, hogy a Szilaspogonyról elszármazottaknak igen magas az iskolázottsága. Közülük sokan ta­nítanak egyetemen, s töltenek be hivatalt vezető állásban még külföldön is. A parasztportán való foglalatosságon túl felfedeznivaló is akad bőven: a falu nyugati, délnyugati határában lévő, a Cikorád-völgyen keresztül megközelíthe­Vadászik a polgármester Szilaspogony polgármestere, a 44 éves Nagy György több szakmá­val is rendelkezik, többek közt hivatásos gépkocsivezető. Annak ide­jén a moszkvai világkiállításon vörös diplomát nyert a szakképző is­kolájának. Nős, leánya a salgótarjáni főiskola hallgatója. Megszállottja a települést ölelő hegyeknek, az érdeklődő látogatókat gyakran ka­lauzolja a geológiai érdekességek között. Vadászcsaládba született: édesapja el­nöke volt a Salgó-hegyvidéki vadásztársaságnak, s nem csak Györgyből, de a másik két fiából is vadászt nevelt. tő Kis-kő kínál kalandtúrát, amely vulká­nok mélyén kikristályosodott kőzeteket, és felfedezésre érdemes barlangokat rejt a falu fölé magasodva. Kialakulásáról, s a hegybe vájt járatokról legendák keren­genék. Nem csoda, hogy szívesen keresik fel a turisták, igaz, a hegy meghódításáért meg kell küzdeniük. Lenyűgöző látványt nyújt a bérc, a csúcsról hosszú kürtő vezet a barlangüregbe. Prakfalvi Péter geológus egy tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy 13738 5 831 összesen: 56 6351 Ft a barlang vörösesbarna színű falán láva- cseppeket fedezhetünk fel, ami arra enged következtetni, hogy az üreg valamilyen formában már a vulkán kitörése előtt is lé­tezett. A Föld gyomra hatalmas vegyi konyha, amelyből érdekes, és értékes ás­ványok kerültek itt a felszínre: fekete és sötétbarna piroxén, valamint amfibol, amelyek méretük miatt is felkeltették az érdeklődést. A Kis-kő bazaltcsúcsa és a barlangüreg immár több mint negyed szá­zada természetvédelmi terület. GYARAPSZIK A GULYA. Hagyományos állattartással is találkozunk Szilaspogonyban. A salgótarjáni mentős, Czene Csaba néhány éve szülei segítségével fogott a gazdálkodásba, szürkemarha-állománya az- óta szépen gyarapodik. ______________________________________________________________________■ M ultiknak szállít a Szilas Drink len vannak a Tesco európai pia­cain, erősek a pozícióik Csehor­szágban és Lengyelországban, flakongyártást pedig ugyancsak saját cégükön, a Pet-Form Kft.-n keresztül biztosítják. Kása Zoltán, Csepcsányi Béla és Sztolár Zsolt jelenleg százhat­van hazai üdítőital-gyártóval áll versenyben. Ami a szilas­pogonyi vállalkozásnak előnye: az alacsony ár és a jó minőség. A cég az élelmiszeriparban fon­tos HACCP minőségbiztosítási rendszerrel garantálja munká­ját. A Szilas Drink Kft. jogelődje 1989-ben alakult magánvállal­kozásként, kft. formában 1999- től működik. Tizennyolcféle szénsavas üdítőitalt, rostos gyü­mölcstartalmú italokat, ice teát, citromnektárokat és szörpöket készítenek, egyre bővülő ter­mékpalettájukkal nap mint nap találkozunk. A jelenleg húsz, szezonban azonban akár negy­ven főt is foglalkoztató társaság munkáját a vállalkozásélénkí­téssel foglalkozó szervezetek is elismerik. A Nógrád Megyei Te­rületfejlesztési Tanács a korábbi fejlesztésükhöz öt-, majd az újabb, ötvenmillió forint értékű beruházáshoz immár húszmil­lió forinttal járult hozzá. A Provera beszerzési társuláson keresztül nemzetközi áru­házláncok, köztük a Cora, a Profi és a Smatch&Match beszál­lítója a Szilas Drink Kft. Az egykori sörfőzdéből jelentős üdí­tőgyártóvá fejlődött cég három fiatalember vállalkozása. A Szilas Drink, mint dinamikusan fejlődő cég is üdítő megyénk északkeleti zugában. Próbagyártás folyik, nagyüzemben. Az eddigi gyártósor mellett most két újabb, teljesen auto­matizált kerül műszak­ba. A rostos gyümölcs­tartalmút palackozónak óránként nyolcezer, az ásványvizes, szénsavas üdítőt palackozónak óránként 40 ezer liter a kapacitása. Kimondani is sok, teljes üzemben itt évente akár 38 millió pa­lack üdítő gyártására rendezkedtek be. Mondhatjuk persze, azt el is kell adni. Az or­szágos kereskedelmi há­lózattal rendelkező, s a multinacionális kereske­delemben jelen lévő Szilas Drink erre is ké­pes. A Cora, a Profi, valamint a Smatch&Match már vevőjük, s jelenleg a Penny Market és a Coop-hálózat vezetőivel folytat­nak tárgyalásokat. Raktárkapa­citásuknak köszönhetően ma már ott tartanak, hogy az ország bármely pontjára két napon be­lül szállítani tudják a kért meny- nyiséget. A tulajdonosok vegy­ipari, kozmetológia vállalkozá­sa, a Gironde Kft. révén már je­Arcok a településről A falufelelős Akár falufelelősnek is nevezhetnénk Sótér Vilmosáé falugondnokot. Nem csupán az időseket lát­ja el, de férje lévén az alpolgármester, neki sok min­denről tudni kell, s feladata is van bőven. Szakmája szerint ruhaipari technikus, ám a szociális munkássá­got is kitanulta, korábban az idősek otthonában dol­gozott. Két gyereket nevelt föl, fia már megnősült, te­endője inkább a falubeliek körében akad: a községi konyháról ház­hoz viszi az ebédet az időseknek, föl a faluba és a Tugárra is. Vállal­ja a bevásárlást, gyógyszert hoz a patikából, télen pedig a fahasoga- tástól a begyújtásig számtalan teendője akad azokon a portákon, ahol betegek, vagy gyöngébb idős emberek élnek, s mindig jól jön a segítség. A postáskisasszony Princz Sándomé Szilaspogony legnépszerűbb em­bere. Főleg nyugdíj-, vagy segélyosztáskor, merthogy postás. Évekkel ezelőtt Salgótarjánban volt fodrász, most az egész települést a kuncsaftjának mondhatja. Tizenhárom éve él itt, három gyermek édesanyja: a nagyobbik matúrára készül, a középső tizennyolc, a legkisebb kilencesztendős. Hédiké négy éve dolgozik a postán. Kézbesítőként kezdte, nehéz lenne összeszámolni, hány­szor járta már körbe Szilaspogonyt, míg postamester lett belőle. Reg­gel nyolckor nyit a hivatala, kilenctől pedig a települést járja tovább­ra is. Egészen délután egyig, amikor ismét az „ablakhoz” ül. Itt for­galom a csekkes befizetéseknél van, érthetően azonban akkor örül­nek neki jobban, ha hozza, s nem pedig viszi a pénzt. A vándorköszörűs Kalos Tibornak annyi a szakmája, hogy akár egye­temen is taníthatna. A szekrényből bizonyítványok so­rát veszi elő a tótujfalui fatelep 51 esztendős mindene­se. Ha kell gépszerelő, targoncás, vagy éppen hivatá­sos sofőr. A szakmákra és a tudásra szüksége is van annak, aki itt meg akar élni. A napi munkája mellett még kamiont is javít, de az sem okoz neki gondot, ha vándorköszörűsként gondoskodhat a családjáról. Amikor második fe­leségével összekerült, annak gyermekeit azonnal kivetette a gondozó­otthonból. Azóta boldog családban élnek. Két közös gyermekük is született, akik négyes-ötös tanulók. Tiborék jószágokat is tartanak, sőt, felesége, Erika a templomgondnok, harangozó, a családfő pedig olykor még a harangot is javítgatja. Ezzel is az asszonynak segít. ■ Bicajosok az Arany Denevérben Lakókocsis turisták és kerék­páros csoportok fogadására egy­aránt felkészültek az Arany De­nevér vendégházban. Az idei szezonban nyitó falusi vendég­látóhely vélhetően a csillagtúrát, a vadászatot, horgászatot kedve­lők körében lesz népszerű. Csepeli iskolával tárgyalnak, de már az Alföldről is bejelent­keztek a 19 férőhelyes, igényesen kialakított szálláshelyre. Bózvári Józsefné, a főutcai épület tulajdo­nosa a jövőre nézve abban bízik, hogy Eger, Bükkszék, Hollókő, illetve Mátraderecske közelsége elég nagy csábítás. A szubalpin klíma, a ceredi horgásztavak, a lovaglási lehetőség és környező hegyek pedig felértékelik a tele­pülést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom