Nógrád Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-08 / 57. szám
Mi van a föld alatt és a föld felett? Csehek a moziba be Megjelent a salgótarjáni bányamúzeum kiállításainak vezetője Könyvészetileg elegáns, tartalmilag gazdag, magas szakmai színvonalú kiállításvezető látott napvilágot Salgótarjánban, a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelyének vezetője a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával. A kiállításvezetőt dr. Szvircsek Ferenc írta és szerkesztette, műszaki tanácsadó volt Józsa Pál, Szabó Ferenc, Törőcsik István és Vajda István, a fényképeket Buda László készítette. A kiadvány borítójának előlapján id. Szabó István 1952-ből származó bányászszobra, hátsólapján Szt. Borbála, a bányászok védőszentje, Bóna- Kovács Károlynak a baglyasaljai r. kát. templomban lévő freskója (1934) látható. A Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, népszerű nevén a bányamúzeum Salgótarján első számú látnivalója európai ritkaság, a város idegenforgalmában méltán tölt be kiemelkedő szerepet. Magyarország első föld alatti szén- bányászati múzeuma 1965-ben nyílt meg, napjainkban három részre tagozódik, a történeti kiállításra, az ipari skanzenre és magára a föld alatti bányamúzeumra. Dr. Szvircsek Ferenc, a kiállításvezető írója és szerkesztője, a nógrádi barnakőszén-bányászat országosan is elismert kutatója nagy gondot fordított arra, hogy a kiadvány mind küllemében, mind pedig tartalmában méltó legyen a bányamúzeumnak a város és a megye idegen for- ------------ga lmában betöltött m,:.:' szerepéhez, a jeles ipari emlékhely rangjához, nem utolsósorban a nógrádi szénmedencében folyt bányászkodás múltjához. Hiszen ne feledjük, Salgótarjánt a XIX. század közepén felfedezett szén és rá épülő nehézipar tette az ország egyik jelentős ipari központjává. Dr. Szvircsek Ferenc rövid történeti összefoglalóval is szolgál az ide látogató érdeklődőknek. Szól a nógrádi barnakőszén-bányászat híres bányaló 0/VótJróX Q^)án^á$^aíi DC iá fíífóíji’fyt: vesetáj*A borító előlapján idős Szabó István bányászszobra A töld alatti bányamúzeum bejárata megőrzendő örökségéről, a salgótarjáni bányamúzeum alapításáról, a múzeum helyének kijelöléséről. A kiadvány meghatározó részét természetesen a kiállításvezetők teszik ki. Az első részben, amely a Bányászmúlt a föld alatt címet viseli, a látogatók olyan szakszerű és részletes kalauzt kapnak, amelynek révén nemcsak a vizuális élmény, hanem pontos ismeret birtokában léphetnek ki a föld alatti séta után újra a napfényre. A második rész a külszíni bemutatóskanzent, a harmadik pedig a történeti kiállítást ismerteti meg az érdeklődőkkel. Utóbbi részben a többi között a nógrádi szénmedence földtanáról, a szénbányászat rövid történetéről, technikai fejlődéséről, a bányamunkássá válásról, a nógrádi bányatelepek életéről is képet kaphatnak a látogatók. Gazdag képanyag teszi teljessé a dr. Szvircsek Ferenc által írt és szerkesztett kiadványt, amit nem nélkülözhetnek a város és múltja, a nógrádi bányászkodás iránt érdeklődők. ______________ ______ B. T. E. C sehországban 2002-ben 10,7 millióra emelkedett a mozilátogatók száma, s a bevételek pedig 946 millió koronát tettek ki. A nézők száma 300 ezerrel, míg a bevétel mintegy 20 százalékkal emelkedett - közölte a cseh filmterjesztők uniója. Legnagyobb sikerrel a Gyűrűk ura és a Harry Potter című amerikai filmeket vetítették. Az első film 89, míg a második 61 millió koronát hozott a kasszába. Az első tíz legnépszerűbb film közül hét volt amerikai alkotás, míg a nyolcadik és a kilencedik helyen cseh filmek végeztek. A Mach, Sebestová és a csodálatos telefon című filmet 208 ezer, míg a Sátán esztendeje című alkotást 205 ezer ember tekintette meg. A cseh filmek számára így a tavalyi év gyengébb volt, mint a 2001-es, amikor az első öt között négy cseh alkotás volt. Akkor a pálmát a Sötétkék világ című, a II. világháborúról szóló alkotás vitte el 1,13 millió-nézővel. Csehországban a kilencvenes évek folyamán fokozatosan csökkent a mozilátogatók száma. A változásra 2000-ben került sor, amikor 8,3 millióan mentek el moziba, ami az előző évhez viszonyítva már ismét emelkedést jelentett. A filmterjesztők uniója szerint a mozilátogatók száma szorosan összefügg a mozik korszerűsítésével és a nagy, több vetítőtermes filmszínházak megjelenésével. A tavalyi évben Csehországban 195 új egész estét betöltő játékfilmet mutattak be. Gyermekszemmel: Arany János ihlette rajzok, festmények" Kis hazánk, viszonylag csekély lélekszámú nemzetünk mindig is gazdag volt kiváló személyiségekben, Pannónia földje valósággal ontotta a kiemelkedő produkciókra képes tudósokat, művészeket, sportolókat. De amíg az utóbbiak esetében voltak, vannak és lesznek úgymond egzakt értékmérők, azaz teljesítményük centire, dekára, másodpercre, gólra, találatra összehasonlítható másokéval, s ennek alapján eldönthető, hogy ki érdemes olimpiai vagy akár magyar bajnoki címre, helyezésre, a művészet területén egész más a helyzet. Bár ott is osztanak kitüntetéseket, elismeréseket, gondoljunk csak - éppen a közelmúlt világraszóló nagy sikerére - Kertész Imre Nobel-díjára, vannak Kossuth-díjjal és más címekkel, rangokkal honorált művészeink, köztük írók és költők is szép számmal, mégsem lehet határozottan, egyértelműen kijelenteni, hogy X. Y. a legjobb, a legtehetségesebb, nehéz, majdhogynem lehetetlen sorrendet felállítani közöttük, tekintve, hogy a szubjektív ítéletalkotásnak, az ízlésnek, mai szóval kifejezve a tetszésindexnek - ennélfogva a tévedésnek - túl nagy a szerepe a minősítésben. Mindezt csak azért mondtam el, hogy ne legyek vádolható részlehajlással - hisz bevallottan részle- hajló, elfogult vagyok - ha kijelentem: szerintem Arany János egyike a valaha élt legnagyobb, legrokonszenvesebb magyar költőknek, pedig a líránkat magas - ha úgy tetszik világirodalmi - szinten reprezentálok voltak szép számmal Janus Pan- noniustól kezdve Balassin, Petőfin, Vörösmartyn, Madáchon, Ady Endrén, József Attilán, Ily- lyés Gyulán, Nagy Lászlón át egészen a ma is élő Kányádi Sándorig. Arany nagymestere volt a szónak, kivételes műgonddal bánt az anyanyelv kínálta művészi lehetőségekkel, s akkor még a lényeget, lírája mély magyarságát, őszinte hevületét nem is említettem. Emberileg, erkölcsileg is feddhetetlennek bizonyult, páratlan tisztaságú az a pályakép, amelyet a nagyszalontai kis házból, ahová született, a Kisfaludy Társaságig, a Magyar Tudományos Akadémia fővárosi impozáns épületéig, ahonnan utolsó útjára kísérték, bejárt. Művészi nagyságát bizonyítani - úgy, mint egy matematikai egyenlet, egy fizikai vagy kémiai képlet helyes megoldását - nem tudom, de vannak nagynevű prókátoraim, támogatóim, akik hasonlóan gondolkodnak a „Toldi” írójáról, ugyanezt a véleményt képviselik. „Nincs irodalmunknak nagyobb költői erőkészlete nála. Sosem álltunk közelebb ahhoz, hogy egy elsőrangú összegzőt, egy Cervantest, Shakespeare-t, Arisztophanészt adjunk a világnak, mint mikor a kvietált színészfiú tollat fogott” írta róla például Németh László. Tóth Árpád versben méltatta: „Ó, mesterünk, ma nincs erőnk kimérni / Szent nagyságod minden elemeit, /De szívünket mint élő delej éri / Verseid lelke s megelevenít:...” Krúdy Gyula szerint „Ez a férfitípus volt az, amely Magyarországot fenntartotta, téli sarat elbíró csizmában viselte el a megpróbáltatásokat, zsoltáros hittel bízott a jövendőben és halk rajongással gondolt a nemzeti ideálokra. ” Itt és most nem véletlenül időztem oly hosszasan Arany méltatásánál, erényeinek érzékeltetésénél. Egy őt idéző ünnepen gondolom természetes, hogy ez megtörténhetik. Annál is inkább, mert tisztem szerint egy olyan kiállítást kell most megnyitnom, amely azt igazolja, hogy költészete, a XIX. századból datált szellemi öröksége ennyi idő távlatából is ismert és szeretett a diákság, a felnövekvő nemzedék soraiban. Ebben nagy jelentősége van az életműve körül kialakult, fenntartott, ápolt kultusznak, a nevét viselő intézményeknek, köztük a salgótarján-zagyvapálfalvai általános iskolának, amely az idén éppen 130 éves, de már az Aranynapnak, napoknak is immár tizenegy esztendeje ad otthont. A sokrétű, gazdag program egyik legnépszerűbb formája az „Arany János élete és munkássága gyermekszemmel” című képzőművészeti pályázat, amelyre ezúttal is több száz rajz, festmény érkezett Nógrád megye szinte minden részéből. A zsűri mintegy százötven képet talált méltónak arra, hogy kiállítást is nyerjen, hogy az iskolagaléria falain megjelenjen. A megyeszékhelyről a helybelieken kívül különösen aktívnak bizonyultak a Gagarin, a Kodály és a Petőfi iskola tanulói, de Balassagyarmatról is sok pályamű érkezett, a kisebb települések diákjai közül kivált szépen szerepelnek a berceliek, a csécseiek, a kazáriak és a varsányiak. A Karancsaljáról vagy Litkéről beküldött alkotások a Beszterczey művészeti iskolát is képviselik, mint ahogyan a tarjániak közül is többen a Váczi Gyula nevét viselő intézményben is tanulnak. Sokrétű a gondolatok, érzelmek műfaji megjelenítése. A fekete és színes ceruzarajzok mellett nagy számban érkeztek a kiállításra akvarellek, temperával, pasztellel, zsírkrétával, filctollal, tussal készített művek is, sőt két tűzzománc kép is megszületett az ifjú tehetségek műhelyében. Az e helyütt nyilvánosErdösi Andrást (7. o.) és Czibula Ágnest (8. o.), a helyi iskola tanulóját egyaránt a „Toldi” malomköjelenete ihlette meg fotó: gócs éva ságot kapott gyermekeknek nyilván csak elenyésző hányada lesz majdan profi művész, de, hogy ily módon is ismerkednek, barátkoznak az alkotómunkával, a művészetekkel, egyáltalán a kultúrával, nem lesz hátrányukra jövendő életükben. Mint ahogyan az is csak előnyükre válhat, hogy az iskolai, a magyarórai elemzéseknél még mélyebben tanulmányozzák Arany János . munkásságát, többször is elolvassák, újraértelmezik egy-egy művét, versét. Mint a tárlat bizonyítja: a „Toldi” című elbeszélő költemény minden helyzetben vitézül helytálló főhősének népszerűségével semmi sem vetekedhet, de előszeretettel jelenítették meg a pályázók némelyik balladát is, főként „A walesi bárdok”-at. Többeket is megihletett a „Családi kör” otthonmeleg idillje, vagy „A fülemile” csúfondáros hangulata, s a költő portréját is meg-megörökítették. A lányok inkább líraibb, a fiúk keményebb témákat választottak. Az Arany-napok ünnepségsorozata - benne e tárlattal - nemcsak egy intézmény névadójának alaposabb megismeréséhez járul hozzá, nemcsak azt sugallja egy iskolaközösségnek, hogy miért viselje büszkén nevét, de ahhoz is, hogy erősítse, továbbörökítse hagyományokban gazdag nemzeti kultúránk értékeit. Erre ugyanis az Európai Unió - amelynek Magyarország is hamarosan tagja lesz - nagy családjában is szükség lesz. CSONGRÁDY BÉLA * (Elhangzott március 7-én, pénteken a salgótarjáni Arany János Általános Iskola ünnepségén)
