Nógrád Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-29 / 74. szám

2003. MÁRCIUS 29., SZOMBAT VILÁG TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Bevetették a bunkertörő bombát A szövetségesek pénteken újult erővel támadták a levegőből az iraki fővárost. A háború során először bunkertörő nehézbom­bát is bevetettek: a szuperfegyver a telefonközpontot találta el. Bagdad Az angolszász háborús koalíció egységeinek egész napos táma­dásai során állandósultak a rob­banások az iraki fővárosban. Szemtanúk elmondása szerint cirkáló rakéta csapódott az el- Manszúr lakónegyedbe, egy ház romba dőlt, további három súlyosan megrongálódott. Az amerikai légierő első ízben használta támadásai során a B-2 típusú, 2 tonnás, felderítők számára észlelhetetlen bombá­ját. A bunkerrombolónak is ne­vezett szerkezet képes a föld felszíne alatti vastag falakon át­hatolni és a bunkerek belsejé­ben robbanni. A vártnál nagyobb iraki ellen­állásra való tekintettel amerikai kormányzati körökből szárma­zó információk szerint a meg­szálló csapatok létszámát to­vábbi 100 ezerrel kívánja Wa­shington megerősíteni. A tarta­lékos katonákkal április végéig á szárazföldi csapatok létszáma 225 ezerre nő. Az iraki had­sereg ugyanis keményebben küzd, mint azt a Pentagonban eltervezték, s az amerikai csa­patokat a remények ellenére nem ünnepük felszabadítóként. Mohammed Szajed al-Szahaf bagdadi tájékoztatási miniszter kijelentette: „A megszállókat a pokol fogadja majd, s Irak öt-tíz napon belül a sírjukká vál­tozik”. EUROPRESS A Köztársasági Gárda: elitcsapatok Bagdad körül Rámád) .BftQOAO Kerbela—HÍM* 40 km V IRAN gsj, A köztársasági Gáráa *1&S^itkatL I 18000 Maiin harcos Salman Pak j , *** / Z5000 katona , ' Ä\ 1900 páncélozott A . J járma, 500 löveg ’ m ^ ..........' ' 3 . gyalogos hadosztály 18000 tatoM-jré&p' 500 páncélos®*®" 70 helikopter Légideszanl-hadoszlály_ 16000 katona 50 löveg 220 helikopter 5. Tengerészgyalogos ezred 6000 katona páncélozott jármüvei Art» A szívsebész szívfájdalma Papp Lajos, a magyar Don Quijote visszatért Irakból „Bármilyen pozícióban van is Magyarországon egy ember, lelkipásztor vagy orvos, író vagy újságíró, netán politikus, nem fokozhatja tovább azt a tisztességtelenséget, ami ma kö­rülölel bennünket. Ebből ered a legfőbb morális feladat: min­denki próbálja meg jobbá tenni önmagát, mert ettől egy picit jobbá válik a nagy egész, a szőkébb, tágabb környezet.” Az Irakot megjárt, önmagával is sokat vívódó pécsi szívsebész professzor, dr. Papp Lajos gondolatai ezek.- így utólag volt értelme felvállalni ezt a nagy kalandot?- El kellett indulni és meg kel­lett próbálni azt, hogy segítsek azokon, akik ártatlanul szenved­nek. így utólag rá kell döbben­nem, hogy praktikusan egyetlen célom sem valósult meg. Ám én úgy gondolom, hogy nekem csak a Jóisten és önmagam előtt kell elszámolnom a tetteimmel. Meg­hoztam egy lelkiismereti döntést, ami elvitt, és Irakban egy racioná­lisát, ami hazahozott.- Hallhatott azóta egyet s mást.- Nagyon furcsa hangokat is. Intellektuális körökből, hogy a kimenetelemmel Szaddám Huszeint támogatom. Amikor hazajöttem, föltették a kérdést: minek jött haza, ha egyszer ki­ment? Ezek az emberek valószí­nűleg éppen a lényeget nem ér­tették meg. Én nem meghalni mentem Irakba, hanem segíte­ni. S ha ott nem tudtam, akkor talán akad még dolgom ide­haza. Don Quijote a maga korá­ban is megmosolyogni való fi­gura volt, mert erkölcsi alap­tételek szerint intézte a dolgát, a mai világban pedig már külö­nösen nehéz az erkölcsi értéke­ket tisztán követni.- Ön megpróbálta.- Az iraki borzalmakat látva nincs olyan jóérzésű ember, aki ne azt mondaná, hogy kellene va­lamit tenni.- Nem lett volna könnyebb má­sokkal megosztani az utat? Ha az emberi testet hol egy másik lapon izraeli ví­zum, vagy semmi olyan nyom, amely izraeli utat feltételez.- Ki állta a költségeit?- Saját magam.- Akadtak segítői?- Nagyon jó barátom Alatti Nasri, a zalaegerszegi szívsebé­szet jelenlegi vezetője. A főorvos úr palesztin menekült édesapja és Magyarországon végzett orvos nővére Ammanban él. Mivel Irak­ba semmiféle repülőjárat nem in­dult már, kénytelen voltam Jordá­niában landolni, s ott az idősebb Alottira bízni magam. Szerencsé­re tudott szerezni egy olcsó irány­taxit, s beült mellém. Akadtak is­merősei Bagdadban is. A több mint kilencszáz kilométeres út fejenként ötven dollárba került.- Milyen volt az utazás?- Nyílegyenes autópályán, vé­gig a sivatagon át. Mondhatni kitűnő. A határkatonák minden­esetre nagyon megjegyeztek, s később, visszafelé mint ismerőst üdvözöltek.- Mit vitt magával?- Csak egy kézitáskát, benne a fonendoszkóp, a Biblia, a Korán, némi személyes használati tárgy és a fogkefe.- Csütörtökön indultak, péntek hajnalban érkeztek.- Aludtunk néhány órát egy ol­csó hotelban, de Alotti úr ismerő­sei révén egy helybéli szakszerve­zeti vezető felkeresett bennünket. Alotti arabul elmondta neki a jö­vetelem célját. úgy fogjuk föl, mint Is­ten alkotását, s abban a templom a mellkas, akkor a templom kö­zepén az oltár a szív. ” szerettek vol­na jönni, de nem kaptak vízumot. Ta­lán nem is vé­letlenül.- Önt hite­gette a kö­vetség, hogy eséllyel vág­hat neki az útnak?- Egyáltalán nem hitegettek. Amikor bekopogtam a nagykövet úrhoz, az ismert nyilatkozatomat letettem az asztalra, kiegészítve azzal, hogy katonával nem aka­rok találkozni, és nem a Szaddám Húszéin rezsimjét támogatom, hanem a polgárokon szeretnék segíteni.- Elfogadták az érveit?- Kedvesek voltak, és két nap múlva bepecsételték a vízumot az útlevélbe. Ám azt is telkemre kö­tötték, hogy ez a vízum csak ak­kor érvényes, ha nincs benne se­Hamar megfagyott ön körül a leve­gő. Mi történt?- Át keltett szállásolnom a külföldiek­nek fenntar­tott Palesztin Hotelba. Úgy látom, az Irakból tudósítók többnyire en­nek a szállónak a tetejéről küldik a műholdas képeket. Alotti visz- szament Ammanba, s én egyedül maradtam. Elvették az útlevele­met, a szállodát nem hagyhattam el. Nem engedtek sehova sem te­lefonálni, még haza sem, pedig megígérték. A szakszervezeti ve­zető mosolya is elfogyott, érez­tem, a terhére vagyok. Sem az egészségügyi minisztériumban, sem a külügyben nem segített senki. Rá keltett döbbennem,* hogy fogoly tettem egy Irakkal hadban álló ország polgáraként. Olyan figura, akivel még beszélni sem nagyon akarnak, nemhogy kórházközeibe engednék. Persze hitegettek. Néhány nap alatt fel­őrölt a tehetetlenség és eldöntöt­tem, hogy hazamegyek.- A szakszervezeti vezető?- Mintha megkönnyebbült vol­na, elvitt a bazárba, hogy szerez­zek fuvart, és gyorsan elköszönt. Először ezerötszáz dollárért vit­tek volna vissza Jordániába, ám végül akadt valaki, aki mellé het­venötért is beülhettem... A kocsi­ja tele volt csempészáruval, s ké­sőbb még az én kézitáskámba is dugott két karton cigarettát, sőt útközben rámutatott egy csomag­ra, mondván, hogy „a határon a vámnál a magáé”.- Milyen szájízzel jött el?- Tiszta szándékkal mentem ki. Idős szüleim, családom, fele­ségem, gyermekeim, betegeim szenvedték meg, s az egésznek akkor tett volna értelme, ha leg­alább részben sikerül a céljaimat elérnem. Ez a dolgok praktikus oldala. Bagdadban áthághataüan fal emelkedett köztem és köztük. Ha finoman szeretnék fogalmaz­ni: nem tudták, mit kezdjenek ve­tem. A tényekből kiindulva való­színűleg azt feltételezték, hogy ártó szándékkal érkeztem.- Először járt Irakban?- Sőt az arab félszigeten is.- Azt találta, amire számított?- Az ellenkezőjét. A hírekből az jutott el hozzánk, hogy meg­gyötört, éhező nép az iraki, a dik­tatúra miatt retteg, és alig várja az amerikaiak felszabadítását. Ezzel szemben egy abszolút felszaba­dult világba érkeztem, ahol az ut­ca tele van mosolygós emberek­kel. Inkább ünnepi, mint háborús hangulat uralkodott. Az éhezés­nek nyomát sem láttam. Irakban az iskoláztatás és az orvosi ellátás teljesen ingyenes. És nem építet­tek Bagdad utcáin barikádokat, sehol nem akadt homokzsák. Az emberek a Korán szellemében vá­rakoztak az ellenségre, Allahban reménykedve.- Hogy látja: az amerikaiak és szövetségeseik újabb vietnami háborúba botlottak?- Sokkal megalázóbb jövő vár rájuk. Nem tudom, milyen infor­DR, PAPP LAJOS Aranyosgadányban született 1948-ban. Nős, felesége a MÁV-kórház orvosa. Két gyermekük van. Kutatási területe a szívritmusbeteg­ségek kezelése, a corona­ria bypass műtétek hatásos­sága, az új műtéti eljárások. Megjárta a harvardi egyete­met, Párizst. Dolgozott a budapesti, a zalaegerszegi szívsebészeten. Széchenyi- díjas. mációk alapján hitték azt, hogy Szaddámot könnyen ki tehet emelni a bunkeréből. A nagy ve­zér több mint húsz éve trenírozza népét, s az utóbbi tíz évben kiir­totta, száműzte ellenzékét. A ve­zérre az emberek nem mint ellen­ségre, hanem mint Allah küldöt­tére tekintenek. Velük van a siva­tag, a klíma. Otthon vannak. Eb­ben a fehér ember számára elvi­selhetetlen hőségben a teljes menetfelszerelésben bandukoló amerikai orra bukik, majd megfő. A szomjúság és a tűző nap intézi el a fegyverek helyett.- Milyen a mai Irak? Konszoli­dált, puha diktatúra, mint a kádári Magyarország volt?- Azért annyira nem. Merev, katonás és paranoiás. Még a ba­rátban is ellenséget látnak. De mi­vel mindent meg tehet szokni, az emberek mintha ezt is megszok­ták volna, talán jól is érzik magukat. Ebben a rendszerben felnőtt már egy új generáció. Ha szenvednének, éheznének, szom­jaznának, akkor lázadnának is.- Hogyan fogadta a hírt, hogy az USA tizenötmillió dollárt ad nekünk?- Ezt a júdáspénzt vissza kell küldeni a feladónak. Megalázó. A szövetségesek támadását semmi­vel sem magyarázható, emberi­ség elleni bűntettként értékelem, ami nagyon könnyen válhat ki­számíthatatlan események, eset­leg egy világháború kiindulópont­jává, hiszen egy esetleges ameri­kai győzelem sem tisztáz semmit. Csak bonyolultabbá teszi a dolgo­kat. Gondoljon a kurdokra, a megoldatlan palesztin helyzetre.- Kifújta magát? Öröm az itt­honiét?- Amikor az utazás ötlete fel­tört belőlem, két hónapon keresz­tül racionális válaszokkal próbál­tam elhessegetni. Hiszen számta­lan ellenérvet tud az ember fel­hozni, hogy miért ne tegye. Ám nem tudtam szabadulni. A telki kényszerek általában irracionáli­sak... És még így is tele vagyok kétségekkel, hogy nem a helyzet rossz értékelése miatt futamod- tam-e meg Irakból, nem a minde­nen felülkerekedő életösztön ho- zott-e haza? kozma ferenc _____________________ÁLLÁSPONT______________________ C SERI LÁSZLÓ Érettségi, Zsanettel Szórakoztató sajtótájékoztatót tartott Pokorni Zoltán. Azt állította, hogy az oktatási tárca tervei szerint a hagyomá­nyos tantárgyak helyett valóságsók is érettségizhetnek a diákok. Mindezt a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője egy hetilapban megjelent tanulmányra alapozta, amelyben az egyik kereskedelmi televízióból közismert Zsanett is té­telként szerepel. Vajon a kultúrpolitikai csatározásokból az érettségizők vagy Zsanett kerül-e ki győztesen? Zsanett e pillanatban jóval esélyesebbnek hat, de rajta kívül tétel tesz Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter egyik, amúgy felejthetőnek tűnő parlamenti beszéde vagy Kádár János 1977-ben kelt önértékelése is. Ezek a gyöngyszemek azért ke­rülhettek be a tervezetbe, mert az oktatási tárca újraíratta a 20Ö5-ben bevezetendő kétszintű érettségi követelményeit, miután azokat túlzóan magasnak találta. „Ha a diák meg akarja kerülni a teljesítményt, s ügyesen sakkozik, akkor elke­rülheti az irodalom, a matematika és a történetem érettségit. Helyette pedig mákosguba-főzésből, menetrendforgatásból is számot adhat” - fortyog Pokorni. Természetesen a tárca cáfol, arra hivatkozik, hogy félkész gondolatokról van szó, amelyek félkész tanulmányból származnak, a kormányzat célja pedig nem más, mint az érettségi vizsga társadalmi presztízsének növelése. Persze a „félkész gondolat” talányos fogalom, mert ha csak a fele igaz az egésznek, még mindig fennáll a veszé­lye, hogy a tétetek közül kiemelik ugyan Kiss Etemért, de bent hagyják Zsanettet. Legalábbis középszinten. A kétszintű érettségi emelt fokozatán azonban könnyen megjelenhet Majka vagy maga Pongó művész úr. Csak te­gyen, aki időben megírja az életükről és munkásságukról szóló tankönyveket. Ami pedig az érettségi társadalmi presz­tízsét illeti, az addigra sajnos mélyen a valóságsók alatt talál­hatja magát. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 GYULAY ZOLTÁN Balkáni hajtóvadászat Péntekre virradó éjjel a szerb rendőrség tűzharcban agyon­lőtte a Zorán Djindjics miniszterelnök meggyilkolásával vá­dolt zimonyi klán két vezetőjét; harmadik társuk egyelőre szökésben van. Még hétfőn elfogták az állítólagos orvlövészt is. A hatóságok március 12. óta csaknem négyezer személyt hallgattak ki, közülük több mint ezer előzetes letartóztatás­ban várja a vizsgálatok eredményét. Mi ez a hajsza Szerbiában? A gyilkosság napján Natasa Micsics ideiglenes államfő (a szerb parlament elnöke) rendkívüli állapotot hirdetett a köz­társaságban. A rendelkezés nyomán azonnal megkezdődött a leszámolás az alvilággal, hiszen a hatóságok éppen a mi­niszterelnök elleni merényletet követő napokban készültek végezni azzal a bűncsoporttal, amelyet az első perctől kezd­ve felelőssé tettek Djindjics haláláért. A zimonyi klánt a Bal­kán legerősebb alvilági csoportjaként tartják számon: tagjai főként drogkereskedelemmel foglalkoznak, ám a bűneiért a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt felelő Szlobodan Milosevics uralma idején „állami megrendelésre” is követtek el emberrablást és bérgyilkosságokat. A klán a diktátor bukása után is folytatta működését, klasszikus maffiához illően beépült a rendőrségbe és az igazságszolgáltatásba. A néhai Jugoszlávia romjain megalakult Szerbia-Monteneg- ró szavakban európai irányt kíván venni; a nagyobbik tag- köztársaság, Szerbia a fősodor felé evickélne. Csakhogy - a jelek szerint - a módszerek balkániak: miközben ugyanis a bukott rendszer gerillamódszereket alkalmaz, s a fegyverek­nek szánja a döntő szót, a magukat demokrácia-hívőknek vallók a hatalomba jutva szintén a ravaszon tartják az ujjú­kat. Két pont között legrövidebb út az egyenes. A baj az, hogy déli határaink mentén az erdőn át még mindig tudni vélnek egy ennél is rövidebb utat. EGYETÉRTEK: 0W(W3(M22 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-9M30423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Maffiózók célkeresztben Belgrad ; __ A belgrádi hatóságok újabb személyeket vettek őrizetbe azzal a váddal, hogy közük le­hetett a szerb miniszterelnök meggyilkolásához. A kom­mandósok lelőtték a zimonyi maffia két körözött tagját. Eredetileg csak te akarták tartóz­tatni a gyanúsítottakat, ám azok tüzet nyitottak, s olyan erős el­lenállást fejtettek ki, hogy a rend­őrök kénytelenek voltak használ­ni fegyvereiket - írja a Die Presse. A tűzpárbajban lelőtt Dusán Szpaszojevicsnek („Siptar”) és Milan Lukovicsnak („Kum”) minden bizonnyal köze volt Zoran Djindjics kormányfő meg­gyilkolásához. A letartóztatási hullám már Milosevics családját is elérte. Őri­zetbe vették a volt diktátor me­nyét is, míg fia, Marko - akit kü­Kum és Siptar fotó, europress/epa lönböző bűncselekményekkel vádolnak - külföldre menekült. Elfogták Ivan Sztambolics volt szerb elnök gyilkosait, és meg­találták a 2000 augusztusában el­tűnt politikus holttestét is. A volt államfőt a vörös sapkás osztag négy tagja fogta el, majd a szerémségi Fruska Gora hegy­ségben meggyilkolták, holttestét elásták. Azért vették el az életét, mert neve felmerült a 2000 szep­temberi elnökválasztásokon Milosevics riválisaként. EUROPRESS

Next

/
Oldalképek
Tartalom