Nógrád Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-22 / 68. szám

/ EtóL L A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2003. MÁRCIUS 22., SZOMBAT Hűség önmagunkhoz, vagy másokhoz? Ha Arthur Miller, akkor az Színházi esték ”Éde* b°­szorkanyok , a „Két hétfő em­léke”, az „Alku”, a „Közjáték Vichyben” - vágja rá a világ drámairodalmában alaposan tájékozott ma­gyarországi színházbarát. Azt azonban az általános műveltség szintjén is tudni lehet, hogy mindenek­előtt „Az ügynök halála”, a „Pillantás a hídról” és a „Bűn­beesés után” című darab fűződik az amerikai író nevéhez. A hatalmas bőröndöket cipelő Willy Loman Tímár József kor­szakos jelentőségű, soha nem felejthető alakításában, Eddie Carbone, a nevelt lányába szerelmes öregedő dokkmunkás drámai figurája Pécsi Sándor megszemélyesítésében, vagy a hollywoodi filmsztár - „mellesleg” az író felesége - Marilyn Monroe tragikus sorsát hitelesen megjelenítő Váradi Hédi szerepformálása, megannyi nézőnek akár személyes em­lékként is sejlik elő az elmúlt négy évtized távlatából. „Ismerkedik" a két feleség: Leah (Andai Györgyi) és Theo (Tímár Éva) FOTÓK; P. TÓTH LÁSZLÓ Hogyan tegyük elégedetté az anyóst? De vajon mit takar, miről szól a „Lefelé a hegyről” című, jószerivel ismeretlen Miller-mű? - kérdez­ték, kérdeztük sokan a József Atti­la Művelődési Központ 2002/2003-as színházi programja megjelenésekor. A talány megvá­laszolására márciusig kellett várni, amikor is a Budapesti Kamara- színház Salgótarjánba is elhozta Miller kései darabját. Merthogy nem olyan régen, élete vége tájt ír­ta ezt a drámát, ami arra is magya­rázat, hogy miért csak manapság kezdünk vele megismerkedni. Igazi bravúrjáték ez, pedig a két felvonás során alig történik vala­mi. A néhány szereplő csak gon­dolatban, képletesen mozdul el a hóviharban betiltott úton szágul­dozó, s majdnem végzetes balese­tet szenvedett Lyman Felt kórházi betegágyától, azaz egy díszletben játszódik mindkét rész. Az 54 éves, jól menő biztosítási vállalkozó önelemző monológjai és az érte aggódók, az őt megláto­gatók dialógusai jelentik mindösz- sze a nézni-, pontosabban hallani­valót, a színpadon zajló cselekmé­nye jószerivel nincs a darabnak. Mégis érdekes, izgalmas, leköti a figyelmet. Az elején azért, mert hamarosan kiderül: a lábadozó sé­rülthöz két hölgy is feleségként ér­kezik. Korábban csak az egyik tu­dott a másik létezéséről, összeta­lálkozásukkor azonban Lyman kénytelen színt vallani. Be kell, hogy ismerje: kilenc éve követ el bigámiát, azaz úgy vette el más ál­lambeli üzlettársát, Leaht, hogy nem vált el New Yorkban hagyott és időnként meg-meglátogatott nejétől, Theotól. Ráadásul utóbbi­tól egy felnőtt lánya van - aki szin­tén megjelenik a kórházban és ha­ragra, sőt gyűlöletre gerjed Lyman iránt, amikor a tények kiderülnek - az új házasságból pedig kisfia született, aki még mit sem sejtvén a bonyodalmakról, nagyon szereti és várja haza az apját. A - két fele­ség, egyazon férj okozta - feszült­ség a színpadon azért nem lankad mindvégéig, mert a néző kíváncsi, hogy miként oldódik meg e külö­nös szituáció: melyik hölgy képes megbocsátani, illetve kit választ Lyman Felt? Theo, az idősebbik, a régebbi nej látszik könnyebben felejtőnek, de végül is a „dupla férj” inkább a „két szék közül a földre” állapotra voksol, mert úgy érzi: egyik feleségét sem képes tovább a másik rovására kijátsza­ni, kisajátítani, a közös emléke­ket elveszíteni. De vajon tényleg kijátszotta őket? Ez a fő kérdés, amire Arthur Miller képviseletében Lyman Felt keresi a választ. Hiszen minden tőle telhetőt megadott nekik. A ko­rábban elvettnek mindenekelőtt a teljes anyagi biztonságot, az utób­binak a lángoló szerelmet és nem utolsósorban a gyermek örömét, amelyre Leah úgy vágyott. Sőt, ő tudatában volt annak is, hogy Lyman fogadkozásai ellenére sem képes elmondani új kapcsolatát Theonak és nem kezdeményezi a válást. Vajon akkor Leah makulát­lan? Vagy Theo, aki elfogadta, hogy férje éveken át távol dolgoz­zon tőle és csak akkor találkozza­nak, ha a férfinak kedve szottyan hazalátogatni? Lyman úgy érzi, hogy így végül is legalább önma­gához, saját erkölcsi integritásá­hoz maradt hű, ha egyébként - a közfelfogás, a közmorál szerint - hűtlennek is bizonyult New York- i családjához.- Mindannyian egyformák va­gyunk, elsősorban önmagunkkal törődünk, s csak abban van köz­tünk különbség, hogy képmutató- ak maradunk-e, vagy bevalljuk először is magunknak, majd azok­nak is, akiknek sajnálatból nem mondunk igazat, pedig lényegé­ben ezzel sértjük, bántjuk meg őket - vonja le az eset általánosít­ható tanulságát Lyman Felt, azaz Arthur Miller, aki a következőket írta a „Kanyargó időben” című ön­életírásában: „Ha sikerülne fel­hagynunk egymás legyilkolásá- val, olyan csodálatosan vidám faj­já válhatnánk". E mondat termé­szetesen szimbolikus értelmű, s nem csupán a másik fizikai meg­semmisítése értendő rajta. Arthur Miller már mindent - szinte majdnem mindent - tudott a drámaírásról, a színházról, az életről, amikor a „Lefelé a hegy­ről” című művét papírra vetette. Sorstragédiái, amelyek egyben társadalmi tanulmányok is, ha- sonlítnak a görög drámákra, pe­dig ízig-vérig amerikai fogantatá- súak. De ahogy amazok képesek voltak az általános emberit meg­ragadni, kiemelni, ő is ezzel tud­ta, tudja lebilincselni nézőit a vi­lág bármely pontján. Persze, ha megértik, jól értelmezik mondan­dóját. Ez esetben Szántó Eriká­nak sikerült, főként azzal, hogy a lényegre koncentrált. Meg azzal, hogy jó színészeket választott. Mindenekelőtt Szilágyi Tibort, aki nem játssza, hanem a szó szoros értelmében megjeleníti Lyman Felt alapvetően magabiz­tosnak, olykor vagánynak tetsző, lelkileg mégis esendő, el-elbi- zonytalanodó alakját. Tímár Éva (Theo) és Andai Györgyi (Leah) jól kerüli ki a lehetséges buktató­kat, s visszafogottan, látványos nagyjelenetek nélkül a katartikus folyamatok belső átélésére, érzé­keltetésére törekszik. Érdekes, hogy a Budapesten, kamaraszín­házi viszonyokra tervezett, dísz­letezett dráma mit sem veszített intimitásából, közvetlenségéből nagytermi feltételek között sem. CSONGRÁDY BÉLA A házasságok a menyben köttetnek, a lakodalmakat viszont a Földön rendezik. A közös élet egyik legfonto­sabb, de mindenképp első társasági eseménye az eskü­vő, s az azt követő lakoda­lom, ezért nem árt rá odafi­gyelni. A salgótarjáni Star Aruház napokban tartott es­küvői bemutatóján nem csak a menyasszonyi ruhák, de a Hotel Karancs révén a vendéglátók is főszerepet kaptak. Esküvői ruhák kölcsönzése, a fotózás, a virág, a zene, a nász­utas ajánlat, az ékszer, a cukrá­szat, a konyhaművészet és a szálláshely-biztosítás rangsorol- hatatlanul fontos összetevője egy emlékezetes esküvőnek, la­kodalomnak. Ha mindenből a megfelelőt választjuk, jól szórakozik a násznép, elégedett lesz az anyós, sőt még talán az ifjú pár is jól érzi magát. Évtizedek múl­tán is kellemesek lesznek az emlékek, s nem az ügyetlenke­désekre fogunk emlékezni. A Hotel Karancs a teljes körű esküvői szolgáltatást vállalta fel, a házasságkötéssel kapcsolatos teendőktől a nászéjszakához nélkülözhetetlen nászutas lak­osztály biztosításáig. Elsőként a Karancs Mozaiktermét kell em­lítsük, ahol a lakodalomra érke­ző vendégeket állófogadással várják a félemeleten. A galéria, a terasz és a Mozaikterem remek találkozóhely, az esküvő után pedig az étterem kínál hajnalig tartó szórakozási lehetőséget. Kedvező ajánlat, hogy külön (lufikkal díszített) terembért nem számítanak fel, s a menü árát is olcsón számítják. Az es­küvői dísztorták és sütemények helyben megrendelhetőek, s mindezekből még árkedvez­ményt is kapunk. Bár az étte­rem gazdag italválasztékot kí­nál, a saját készítésű borok is asztalra kerülhetnek a Karancs esküvőin. Ami pedig a szállodai szolgál­tatásokat illeti: a nászutas pár a szálló vendége, a násznép pedig mindössze 2400 forintos szemé­lyenkénti összeget fizet szállás­díjként. Aki pedig vidéki lakoda­lomban gondolkodik, azoknak is rendelkezésre állnak, mind­össze a szertartás és a vacsora helyszínét kell megjelölni. A gasztronómiai szakemberek ét­rendi ajánlatából pedig egy kis ízelítő: húsleves májgaluskával, gödöllői töltött csirkecomb va­jas szilvával, burgonyaropogós­sal, bacsaszelet, illetve rántott szelet vegyes körettel, vegyes salátával. Éhhez hasonló teljes összeállításból még egy fél tucat közül választhatnak, levesek közül az Újházy-tyúkhúsleves- től a legényfogóig igen nagy a kínálat, mint ahogy sültekben és köretekben is. Éjfélkor pedig töltött káposz­ta, csikóstokány makarónival, brassói aprópecsenye, korhely- káposzta, disznótoros párolt ká­posztával, csabai kolbásszal töl­tött sertéskaraj várja a vendége­ket, tetszés és ízlés szerint. PR Felbomlóban az eredeti család: a leány, Bessie (Németh Borbála), a nej Theo (Tímár Éva) és az apa, a lérj, Lyman Felt (Szilágyi Tibor) „Megőrülök! Mit lehet kezdeni egy ilyen osztállyal? Aranymorzsák régi salgótarjáni tanárokról Harmincegy esztendeje dolgozok ta­nárként és az utóbbi években egyre többször fog el az emlékezés kénysze­re, ha régi salgótarjáni iskoláimra gon­dolok. Nem véletlenül - látva és tapasz­talva, hogy mennyire megváltozott az iskolák légköre, szellemisége, milyen sok az arc és egyéniség nélküli, lezser, ifjú tanár, akinek szakmai felkészült­sége, pedagógiai érzéke, szaktanári lel- küsmeretessége is megkérdőjelezhető. Súlyos gondok vannak az iskolákban, főleg a fővárosban (én Budapesten élek 18 éves korom óta) a fegyelemmel is. Elrémisztő híreket hallani, de saját ta­pasztalataim is elég lehangolóak. Mindezekre gondolva, mindezeket át­élve szeretnék néhány régi, kiváló sal­gótarjáni tanárt megidézni. Ők még igazi, régi egyéniségek voltak, óráik, személyiségük feledhetetlen és példa­értékű marad számomra. Magyar nyelvet és irodalmat, valamint német nyelvet tanított ár. Babgh Endréné, llus néni a Madách Imre Gimnáziumban. Diplomáját még a '30-as években szerezte a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Csodaszép babaarca, ragyogó, élénkbama szeme, sportos, szép alakja, szálfaegyenes tartása, amelyet a mai napig, 92 éves korá­ig megőrzött, feledhetetlen számomra. Ki­tartását, szívósságát, hatalmas életszerete- tét mindig csodáltam. Csak a III. és IV. osz­tályban volt osztályfőnökünk, de képes volt arra, hogy rendbe tegye kissé szétzilá­lódott osztályunkat. Osztálytársaim több­sége igencsak hadilábon állt a német nyelvvel. Most is magam előtt látom llus nénit, ahogy egy-egy rossz szórenddel megalkotott mondat elhangzása után fel­emeli a kezét, hüvelyk- és mutatóujjával egy kettest mutat (mármint, hogy itt lenne a ragozott állítmányi rész helye a mondat­ban). A nem tudás néha humorosan teát- rális mutatványokra késztette. Színlelve a haját tépte (azt a szép, mindig ápolt frizu­ráját) és feljajdult: „Megőrülök! Mit lehet kezdeni egy ilyen osztállyal?” Kirándulásai felejthetetlenek marad­nak számunkra. Bár ő maga éppen akko­riban veszítette el a férjét, bele tudta ma­gát élni a mi 17-18 éves lelkületűnkbe. Már jóval a kirándulás előtt megszervez­te a kiszemelt város egy-egy gimnáziumi osztályával az ismerkedést, illetve a leve­lezést osztályfényképes bemutatkozás alapján. így Szombathelyen, illetve Pé­csett már ismerősként fogadtak minket levelezőpartnereink, ők mutatták be ne­künk a várost. A pécsi Nagy Lajos Gim­názium egyik negyedikes fiúosztálya 1964 őszén már saját iskolai „gombafejű” beatzenekarával rendezett nekünk tánc­estet. Szerelmek és barátságok is szövőd­tek ezekben a napokban, többeknek hosszú évekre szólóan. Aranyos llus néni, ott voltam kitünte­tése, a Toldy Ferenc-emlékérem átadása­kor hajdani egyetemén, az ELTE böl­csészkarának épületében. Ezt a kitünte­tést én szimbolikus értékűnek is fogtam fel, hiszen Toldy (Schedel) Ferenc német származású budai polgár volt ugyan, de a reformkorban ő írta az első magyar iro­dalomtörténetet. llus néni pedig éppen magyar-német szakos tanárnő... Jóma­gam is ezen a szakon végeztem, ugyan­csak az ELTE bölcsészkarán, és - minő véletlen! - a Toldy Ferenc Gimnázium­ban is tanítottam egy ideig. Dr. Csongrády Béla írta nagy szere­tettel volt tanárnőjéről, dr. Balogh Endrénéről, hogy a magyartanárok halhatatlanok. Ahogy én elnéztem llus nénit azon az ünnepségen, szellemi frissességét, még mindig- remek me­móriáját, nyitottságát a világ dolgai iránt, a még mindig ragyogó barna sze­meit, szép frizuráját, finom eleganciá­ját, őt hatalmas szeretettel körülvevő családtagjait, biztos vagyok abban, hogy ez a jóslat llus néni esetében be is fog teljesedni. SZ. GYŐRFFY SAROLTA llus néni (középen) tanítványai körében - talán egy osztálykiránduláson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom