Nógrád Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-19 / 65. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. MÁRCIUS 19., SZERDA Hogyan kössünk vállalkozásbiztosítást? Társaságunk, az Allianz Hungária Biztosító elindított egy cikksorozatot, amellyel az volt a célunk, hogy megmutas­suk: a biztosítás szükséges és jó. ígéretünkhöz híven most a vállalkozásbiztosítási termék legfőbb jellemzőit mutatjuk be. Egy vállalkozónál jobban senki sem tudja, hogy mennyi időbe és pénzbe került, amíg elindí­totta a vállalkozását. Mennyi energia és milyen anyagi háttér kell ahhoz, hogy azt sikeresen működtesse! Egy virágzó vállal­kozás alapvető feltétele a jó pénzügyi tervezés. A biztosítási díj tervezhető, költségként el­számolható, rendszeres kiadás, míg egy esetlegesen bekövetke­ző kár nagysága, összegszerű­sége nem látható előre, aho­gyan a vállalkozás további mű­ködésére gyakorolt negatív ha­tása sem. Az Allianz Hungária Biztosító vállalkozásbiztosítása alkalmaz­kodik az egyedi igényekhez és a szolgáltatások széles körét nyújtja. Az Ön döntésétől függ, hogy melyek azok a kockázatok, amelyekkel egyedül száll szem­be, és melyeket kívánja egy biz­tosítás megkötésével áthárítani egy erős, megbízható biztosító- társaságra. Vállalkozásbiztosításunk több részelemet tartalmaz. A tűz- és elemikár-biztosítás, mint alapbiztosítás az alábbi kocká­zatokra terjed ki: tűz, vihar, vil­lámcsapás, felhőszakadás, jég­verés, árvíz, földrengés, csőtö­rés, hónyomás, kő- és földomlás stb. A kiegészítő biztosítások megkötésével tovább bővíthető a védelem: a vízkárbiztosítástól, a munkahelyibaleset-biztosítá- son át, egészen a géptörés- és szállítmánybiztosításig. De a ter­mékhez köthető felelősségbizto­sítás is. Melyek azok a kérdések, ame­lyek a biztosítási szerződés lé­nyeges pontjaira vonatkoznak és ezért feltétlenül meg kell be­szélni tanácsadóinkkal? A leg­fontosabb az, hogy a vagyontár­gyak megóvása kinek áll érdeké­ben (saját vagy idegen tulajdon) és, hogy új vagy valóságos (avult) értéken kívánja-e biztosí­tani. Hány telephellyel működik a vállalkozás? Egy szerződésen belül több telephelyre és több tevékenységre is kiterjedhet a védelem. Melyek azok a kiegé­szítő biztosítások, amelyekre Önnek a tevékenysége alapján szüksége van? Milyen kockáza­tokra terjedjen ki a biztosítás? Milyen önrészesedést vállal? A minimálisnál magasabb önrész vállalásától függően a díjból 10-20 százalék kedvezményt nyújtunk tűz- és elemikár-bizto­sítás, valamint betöréseslopás- és rablásbiztosítás esetén. Mi a teendő, ha a biztosított vagyon értéke növekszik? Mit jelent és hogyan történik az értékkövetés? Menynyibe kerül mindez? Társa­ságunk a díjat a biztosított érték, a vállalkozási tevékenység, a te­lephely környezete, a vállalt ön­rész mértéke és a vagyonvédel­mi színvonal alapján kockázat­arányosán állapítja meg. Lénye­ges az is, hogy milyen gyakran és hogyan kívánja a díjat fizetni. Akár 25 százalék- díjkedvez­ményt is kaphat a díjfizetés gya­korisága és módja (pl. folyó­számlás), valamint a szerződés tartama alapján. Munkatársaink pontos, részletes választ adnak minden kérdésére. Kedves Olvasó! Ezzel cikkso­rozatunk végére értünk. Ha to­vábbi információra van szüksé­ge, forduljon bizalommal az Allianz Hungária Biztosító ta­nácsadóihoz akár személyesen, akár Interneten ( www.ahbrt.hu ) vagy telefonos ügyfélszolgála­tunkon (06-40/421-421) keresz­tül. Reméljük, cikkeinkkel sike­rült bemutatni, hogy a szerettei­re és értékeire kötött biztosítás hasznos és valóban a biztonsá­got jelenti az Ön számára! Tár­saságunk célja, hogy folyamato­san bővülő és korszerűsödő biz­tosítási választékával védelmet és gyarapodást kínáljon Önnek, legyen szó családjáról, otthoná­ról, autójáról, vállalkozásáról vagy befektetéseiről. ALLIANZ HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ __________________- EGYÜTT, SZÖVETSÉGBEN K öszönet a gyermekek nevében Az elmúlt hetekben Karancs- lapujtőn az óvodáért rendeztek jótékonysági jelmezbált. A már hagyományosnak számító ren­dezvény színhelye ezúttal az úgynevezett „Lagzisház” volt, amelyet a tulajdonosok - Lenkó László és Tóth Miklós - bocsátot­tak a szervezők rendelkezésére. A bál hangulatát fokozta a nagy­számú, jelmezbe öltözött ven­dég, akik között díjakat is sorsol­tak ki. Egy héttel később rendez­ték meg az ovisok farsangi kar­neválját. A rendezvényekből be­folyt összeget az intézmény az óvodások kirándulásaira és az eszköztár bővítésére kívánja for­dítani. Az óvoda dolgozói köszöne- tüket fejezik ki a gyermekek ne­vében is a szülői munkaközös­ség tagjainak, valamint annak a több mint ötven cégnek, intéz­ménynek, vállalkozónak, ma­gánszemélynek, amelyik, illetve aki adományaival és segítségé­vel hozzájárult a bál és a karne­vál megrendezéséhez. ÓVODAKÖZŐSSÉG, KARANCSLAPUJTŐ A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Emlék a jótékonysági jelmezbálról Bor és hagyomány Magyargéc Hogy kerül a borverseny Magyargécre? Csak úgy, olyan természetesen, mint ahogyan a bo­rospalack az asztalra egy-egy ünnepi ebéd után vagy más különleges alkalomból. Ha már borivás, akkor legyen ez kulturált, a fo­gyasztó ismerje a különböző szőlőfajtákat, s illik azt is tudni, mikor milyen ételek után kell édeskés vagy száraz változatát asztalra tenni. Magyargéc sem mondható szőlőtermesztő helységnek, de ki­csiben azért hozzátartozik a falu életéhez a borké­szítés. Mindezeket figyelembe véve tavaly első íz­ben rendezte meg a helyi önkormányzat a községi borversenyt, s idén is hűek maradtak kezdemé­nyezésükhöz. A művelődési házban a napokban rendezett megmérettetésre csak helybeli által ter­melt nedűvel lehetett nevezni, a felhívásra tizenki­lenc borosgazda jelentkezett. Bíráik, a szécsényi térség hozzáértői, Bélák Dezső, Beszkid Andor, Rimóc polgármestere, Szigeti László Ludányhalászi polgármestere a következő döntést hozták: az első díjat Kuloványi Vilmosnak ítélték oda, a második helyezett Magulya Józsefné, a har­madik Horváth Nándor lett. Oklevelet vett át Babka József, Cservenák János, Gyürki János, va­lamint Rácz Béla. A hangulatos rendezvény kö­zönsége jól szórakozott ezen a délutánon. A fogyasztó ismerje a különböző szőlőfajtákat! Találkozóhellyé alakul a teleház Három hónapja működik a teleház egy szépen felújított pa­lóc házban. Jelenleg egy polgári szolgálatos fiatalember lát­ja el a vezetői feladatokat. Kazár A teleház hétfő kivételével minden délután 14-18 óra kö­zött várja a település lakóit. Négy számítógép van a hálózat­ba kötve, nagy sikere van a há­lózati játékoknak és az Inter­netnek. Az utóbbi időben szép lassan találkozóhellyé alakult a teleház: a három helyiségből ál­ló épületben kialakítottak egy tárgyalót is, ahol a fiatalok be­szélgethetnek, teát főzhetnek. Kora délután inkább az általá­nos iskolások, 16 óra után a kö­zépiskolások, a fiatalok járnak rendszeresen. A tervek szerint számítógépes oktatást is szer­veznek majd, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a közép- és az idősebb korosztállyal is meg­kedveltessék a számítógép hasz­nálatát, az internetezést. Egy kézfogás és ami mögötte van Hamiskás mosollyal mondja Valenta György, hogy az ő életmódja már most nyugat-európai. Az­tán, hogy látja, nem egészen értem a dolgot, ma­gyarázni kezd:- Úgy tudom, hogy Nyugat-Európában egy-egy ember élete során legalább öt munkahelyet „pró­bál ki”. Nos ezt már én is megtettem, igaz egy cé­gen belül. Huszonhat éve dolgozik Salgótarjánban a Vo­lánnál. Ezalatt volt megyei diszpécser, dolgozott az áruforgalmi osztályon, ifjúsági vezetőnek vá­lasztották, majd „tűzoltóparancsnoknak” és vezet­te a titkárságot is. Közben folyamatosan tanult. A Közúti Közlekedési Szakszervezet helyi elnöké­nek először 1989-ben szavazták meg és azóta már negyedszer vállalta a megbízatást. Annak ellenére tette ezt, hogy a dolga soha nem volt könnyű.- Veszteséges állami cégnél különösen nehéz az érdekvédelmi munka - állítja. - Az elmúlt 12 évben háromszor-négyszer is komoly kihívásokkal kellett szembenéz­nünk. A „profiltisztítás” vagyis a személyszállí­tás önállósítása azzal is járt, hogy a korábbi két és fél ezres létszám ezerre apadt, egyetlen esz­tendő alatt. Aztán 1993-ban a vállalat részvénytár­sasággá alakult, új irányítási rendszerrel, új fogal­makkal ismerkedtek. Valenta György most már ne­vetve emlékszik azokra az időkre:- Sokan ki sem tudtuk mondani, hogy privatizá­ció, de gyorsan megtanultuk...- Nem telt el egészen három év és jött a tulajdo­nosváltás. A közlekedési minisztérium helyett az ÁPV Rt. lett a gazda. S ezekbe a folyamatokba bi­zony nemigen szólhatott bele a szakszervezet, jól­lehet az emberekben valósággal izzott a feszültség.- Mindent megpróbáltunk amit csak tudtunk, hogy embereink ne kerüljenek egyik napról a má­sikra az utcára... Arra törekedtünk, hogy minden­kinek korrekt módon rendeződjön a sorsa - ösz- szegezte az elmúlt évek megpróbáltatásait a szak- szervezet elnöke. Végül mégiscsak a szakszervezet vitte ki az ut­cára az embereket. Egységesen demonstráltak, szerveztek sztrájkot, hogy feljebb tornásszák a meglehetősen alacsony béreket. Amikor a tiltako­zás eredményét tudakolom, Valenta György azt mondja:- Nem kaptuk meg az eredetileg követelt bére­ket, de a 80 százalékát igen. Ezt mi eredménynek tartjuk. A munkáskollektíva erejét, egységes kiál­lását mutatta. Mint ahogy az is, hogy kollektív szerződés védi a dolgozókat, amely azt is rögzíti, ki mire számít­hat, amikor befejezi a munkát, nyugdíjba megy.- Az autóbusz-vezetők korkedvezménnyel me­hetnek el, de megkapják a teljes nyugdíjukat. Öt­éves munkaviszony, egy év kedvezményt jelent. Aki történetesen 25 évet tölt el a buszon, az 5 esz­Valenta György tendő kedvezményt kap. Magával viszi a formaru­hát amiben addig dolgozott és amelynek értéke legalább 30 ezer forint... Megmarad az utazási kedvezmény és aki 20 évet dolgozott a vállalatnál búcsúzáskor egy szép emlékórát is kap - sorolja. Tisztességesen elköszönnek mindenkitől a vál­lalat vezetői és a szakszervezet is. Kézfogásuk bú­csú, de jelkép is egyben. Azt szeretnék, ha a kap­csolat akkor sem lazulna, amikor már nem köti mindennapi munka a vállalathoz a távozókat. Mert marasztalni, hogy dolgozzon tovább csak ke­vés embert tudnak. A legtöbben azonban így is tagjai maradnak a szakszervezeti közösségnek. A 750 szakszervezeti tagból csaknem 330 már nyug­díjas. Évente legalább egyszer mindannyian be­jönnek, érvényesítik az utazási igazolvá­nyukat, kifizetik a szakszervezeti tagdíjat, a 20-30 vagy 40 forintot. S ezek a számok bi­zony pontosan mutatják, hogy mennyire ke­vés pénzzel megy el nyugdíjba a legtöbb ember.- Próbálunk segíteni nekik, bár jól tudjuk nem ez az igazi segítség. Évről évre pontosan felmérjük, kik azok, akik támogatásra szo­rulnak és 800 ezer forintot fizetünk ki segély­ként. Igaz, ez nem több mint 3200-4000 forint sze­mélyenként. Tudom, hogy többre is rászolgáltak, mert tisztességesen dolgoztak. De hát most ennyi­re futja - mondja Valenta György. Később a méltányossági nyugdíjemelés visszaállí­tásáról beszél. Arról hogy örülnek az újbóli lehető­ségnek, mert korábban közel 100 Volán-nyugdíjas­nak segítettek, hogy több pénzt kapjon. Most nem sok köze van hozzá a szakszervezetnek, de tájékoz­tatják az idős embereket a szükséges feltételekről, kérvényt fogalmaznak annak, aki kéri. Ingyenes jog­segélyszolgálatot is működtetnek és a nyugdíjasok éppen úgy tanácsot kapnak ügyes-bajos dolgaik ren­dezéséhez, mint akkor, amikor még dolgoztak. A szakszervezeti létnek van azonban kelleme­sebb oldala is. Minden évben összehívják a nyug­díjasokat egy kis beszélgetésre. A vállalat vezetői tájékoztatják őket, hogyan állnak a Volán dolgai. Pihenhetnek a Volán üdülőjében, kirándulhatnak a még szolgálattevőkkel Hollókőre, Ceredre, Rá- rósra, Balassagyarmatra. Amolyan családi-baráti összejövetelek ezek, ahol jól érzik magukat együtt. Hagyománya van már ennek, amelyet még sokáig szeretnének életben tartani. Hagyományt szeretnének teremteni azokból az összejövetelekből is, amelyeken tisztelettel, elis­meréssel adóznak azoknak, akik hosszú-hosszú évtizedek óta tagjai a szakszervezeti mozgalom­nak. A szakszervezetiek „kutakodnak” kik azok és mint kiderült vannak néhányan. A legidősebb kö­zülük Bander Lajos a maga 90 esztendejével. A legtöbb időt azonban, nem kevesebb mint 45 esz­tendőt, Szoó Béla töltött a szakszervezetben, aki egykor a Volán-vállalat vezetője volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom