Nógrád Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-17 / 63. szám
2003. MÁRCIUS 17., HÉTFŐ MEGYEI Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal K 0 R K É P Miért igen az Európai Unióra? Horn Gyula salgótarjáni nyugdíjasok fórumán Salgótarján Miért igen? Az Európai Unió - egyetlen alternatíva címmel tartott nyugdíjas fórumot Horn Gyula exminiszterel- nök, a Szocialista Intemacio- nálé alelnöke Salgótarjánban, a Technika Házában. A jelentős számú érdeklődő előtt többek között elmondotta: a csatlakozás nagy történelmi esély számunkra, amelynek feltételeit a magyar emberek teremtették meg. Visszafordíthatatlanná teszi felzárkózásunkat a fejlett nyugateurópai országokhoz, megnyílik a lehetőség a jólét megteremtésére. A közös európai értékeket - az emberi, a szabadságjogokat - eddig 24 tag- és csatlakozó ország fogadta el. A csatlakozással részesei leszünk egy olyan demokratikus folyamatnak, amelyben a bennünket is érintő kérdésekben nem dönthetnek nélkülünk. Az unió kis országai is kifejezhetik, megvédhetik érdekeiket. Ezekről a kérdésekről kell szavaznunk április 12-én megfontoltan, felelősséggel. Nem rejtette véka alá azt a véleményét sem az előadó, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk igazi nyertese az új generáció, a fiatalság lesz. De a felzárkózás azt is jelenti, hogy a társadalom valamennyi rétegének, így a nyugdíjasok életkörülményei is javulnak. A piacgazdaság fejlesztésével, modernizációs elmaradásunk felszámolásával, a termelés tartós növelésével, a bérek, a nyugdíjak rendezésével reális esélyt kell teremteni mindenki számára a tisztességes életkörülményekhez. Májusban az új kormány elindult ezen az úton - erősítette meg Horn Gyula. Előadása során felhívta a figyelmet a nálunk még gyermekcipőben járó civil szervezetek jelentőségére, hogy a gazdasági szerkezetátalakításban, a jóléti kérdésekben ne csak a tőke szava döntsön. Az átalakulást eddig is támogatta az Európai Unió. A felkészülés során, a különböző programokon keresztül 2 milliárd euró érkezett hozzánk. A csatlakozás után a támogatás mértéke 300 ezer forint lesz fejenként, 2007-től pedig 500 ezer forintra emelkedik. Környezetvédelemre, infrastrukturális beruházásokra, így utak építésére, vasutak korszerűsítésére, szennyvíztisztításra 1200-1500 milliárd forintot ruházhatunk be évente, 2002-2006 között. Támogatást kap a nemzeti kultúra és a magyar nyelvet sem fenyegeti az „elhalás” veszélye. Előadását befejezve Hóm Gyula kérdésekre válaszolt, amelyek a vidékfejlesztésről, a családi gazdaságok támogatásáról, az egészségügy reformjáról, a gyógyszerárak alakulásáról, a háborús készülődésről, a béke megőrzéséről szóltak. A fórumot a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete szervezte, amelyen részt vett Boldvai László országgyűlési képviselő és Dóm Ottó, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke. Nincs rejtély a Média körül (Folytatás az 1. oldalról) Addig a bizottságok tárgyalják a megalakulás feltételeit. Ezen a képviselő-testületi ülésen már a pályázat végeredményét is ismertetik. Lombos István elmondta, hogy alaptalan az az állítás, miszerint nem tájékoztatták a művelődési központ és az intézmény vezetőjét. A március 3-i vezetői ülésen ismertették terveiket, egyeztettek a jelenlegi tévé létszámáról, a dolgozók munkaviszonyáról és valamennyi munkatársnak felajánlották a megalakuló kht.-ban való részvétel lehetőségét. Az ügyvezető igazgató jogkörébe tartozik majd annak eldöntése, kikkel kíván együttműködni. Semmiféle rosszindulat nem nyilvánul meg a városvezetésben a jelenlegi tévémunkatársakkal szemben, a megbántottság okát nem érti a polgármester. 15 milliót ad a város a televízió működtetésére, az írott sajtó pedig további 7 milliót kap. A városi televízió a hirdetési díjakból külön gazdálkodást folytathat a jövőben. Lombos István hangsúlyozta, hogy nem áll módjukban 4 évig gondolkodni a média koncepcióján, hanem 4 hónap alatt kívántak megoldást találni, s jelenleg is folynak a tárgyalások. Az ügyvezető igazgatói posztra több pályázó is jelentkezett, köztük 5 olyan tv-s személyiség, akik valamilyen módon kötődnek a városhoz - mondta Lombos István. SZABÓ ANDREA Ünnepi ülés a megyeházán (Folytatás az 1. oldalról) és a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kollektívája. Nógrád megye sajtódíját ebben az évben dr. Csongrády meg helyi és országos lapokban, folyóiratokban, tanulmánykötetben, monográfiákban, melyek közül többnek szerkesztésében is közreműködött. 1994-ben KöA Belügyminisztérium „Köz szolgálatáért” érdemjel ezüst fokozatát Szabó Nándornak, Mátraterenye volt polgármesterének (jobbra) dr. Szabó Sándor (középen) adta át _ Béla újságíró, nyugalmazott fő- szerkesztő kapta, aki bő tíz éven keresztül, 2002 októberéig a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztőjeként, illetve felelős szerkesztőjeként tevékenykedett. Jelenleg nyugállományú lapszerkesztőként a lap külső munkatársa, melynek hasábjain 1964 óta publikál. Számos írása jelent tődések címmel jelent meg könyve a Nógrád megyei alkotókról, 1999-ben önálló kötetben, Remény a csillag címmel foglalta össze a megyei Madách- kultusz történetét. Megjelenés előtt áll a Zsinórpadlás nélkül című könyve Salgótarján színházi életéről. Dr. Csongrády Béla nyugalmazott lapszerkesztő, művészeti író a megye és a város közéletének markáns formálója. Közéleti tevékenységében kiemelkedő a kultúra, a művészetek pártolása. Az ünnepi üléssel egy időben Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban átadták a Honvédelemért Érdemérem I. és II. fokozata kitüntetést. I. fokozatban részesült Puszta Béla polgár- mester, országgyűlési képviselő, dr. Balázs Ottó a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke, valamint Keszthelyi Ferenc váci püspök. II. fokozatú kitüntetést kapott dr. Mótyán János, a közigazgatási hivatal főA közgyűlésen többek között elfogadták a Szent Lázár Megyei Kórház, valamint a megyei tüdőgyógyintézet ötéves időtartamra szóló szakmai-fejlesztési programját. Dr. Bercsényi Lajos főigazgató hangsúlyozta, hogy az egy régióba tarozás miatt közösen kell jó terveket kell készíteni, meg kell tartani az ellátás jó színvonalát és meg kell akadályozni a kórházak ellehetetlenedését. Megválasztották a Nógrád Megyei Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum tárgyaló oldalának tagjait. A közgyűlés végén pedig megnyitották az európai uniós sarkot, mely múlt hét óta a Az európai uniós sarkot a megyeházán dr. Rozgonyi József (jobbról az első) és Dóra Ottó (jobbról a második) nyitotta meg a osztályvezetője, Fónagy Miklós megyeháza földszintjén várja az református esperes és Szabó érdeklődőket. Sándor evangélikus esperes. __________;______________■ A díjazottak és a díj átadója. Balról jobbra: Szilágyi Albert, Kovács József, dr. Máthé István, dr. Csongrády Béla, Dóra Ottó, Lászlók András, id. Jusztin Ferenc és Rétközi Ferenc ezredes ^5^ RIG<j Együtt az egységes Európáért Parlamenti pártok tájékoztatója az uniós csatlakozásért (Folytatás az 1. oldalról) lapján a számok, ez mutatja a teljességet, az Európai Unió népeinek egységét. Az országban egyre inkább megerősödni látszik az unió támogatottsága, ezen dolgoznak politikusaink. Az április 12-i népszavazás eredménye közös jövőnket határozza meg: személyes felelősségünk, hogy olyan döntést hozzunk, amely saját és gyermekeink sorsát pozitívan tudja befolyásolni. Dr. Kis Zoltán (SZDSZ), a Környezet- védelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára örömét fejezte ki, hogy a négy párt egy ügy érdekében jelenik meg. Mint mondta, az uniós csatlakozásnak hátránya nincs, ugyanakkor mérhetetlenül sok az előnye. Kiemelte: nem kell feladnunk a magyarságot, a magyar kultúrát, hiszen az uniós tagállamokat tekintve látható, nagyon is él a nemzettudat bennük. A hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatási lehetőségeiről szólva kifejtette: jelenleg 150 milliárd forintot költhetünk területfejlesztésre, az uniós csatlakozást követően ennek a 2,5-szerese áll majd rendelkezésre, hiszen csak az uniós forrás 300 milliárd forint. Cáfolta, hogy kiszolgáltatott lenne a magyar piac: mint mondta, az Európai Unióval kötött társulási szerződés alapján a mezőgazdasági és élelmiszerpiac 85 százaléka nyitott, csatlakozás után pedig tovább javulnak a feltételek. Sisák Imre (MDF), a területfejlesztési és a szociális bizottság tagja úgy fogalmazott: ha nemmel voksol az ország, megáll a gazdaság fejlődése, leszakadunk Európától. Mint mondta, Nógrád megye kistérségei a hátrányos helyzetű térségek közé tartoznak. A csatlakozás után az unió strukturális és kohéziós alapjaiból 660 milliárd forint érkezhet Magyarországra. Ahol a munkanélküliségi ráta - mint például Bátonyterenyén - közelíti a 20 százalékot, az Európai Szociális Alap fontossága rendkívüli. Az Európai Szociális Alap a belső piac foglalkoztatási képességének elősegítését, az átképzést, az ehhez szükséges intézményrendszer kialakítását szolgálja. 2004-2006 között ebből az alapból 180 milliárd forint juthat. Kevés az idő, sok a feladat - tette hozzá végezetül - áprilisban meg kell tenni az első lépést. Dr. Gruber Attila (Fidesz), az idegen- forgalmi bizottság tagja az összefogás fontosságát emelte ki. Példaként hozta fel azt az ISPA-pályázatot, amelyre a hulladékkezelési pályázatot Siófok gesztorságával 203 település nyújtotta be. A magyar költségvetésben erre a célra mindössze 1 milliárd forint állt rendelkezésre, az összefogással készített pályázat viszont 12,5 milliárd forintot jelentett. Hangsúlyozta, hogy a munkanélküliséggel, az elvándorlással küszködő térségek számára az unióban is az összefogás jelenti a megoldást. Dr. Kósáné Kovács Magda (MSZP), a szociális és családügyi bizottság alelnöke, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja emlékeztetett 1986- ra, amikor a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központot felavatta: akkor azt gondolta, az épület egy darab Európából. Hangsúlyozta, új lehetőség nyílik számunkra: 1990-ben a politikai, gazdasági, jóléti rendszerváltás csak bizonyos korlátokig nyílhatott meg, a további minőségi változáshoz az egységes Európa adhat lehetőséget. Hangot adott azon véleményének, hogy 2004-2005-re elérhetjük Írország és meghaladhatjuk Spanyolország uniós csatlakozási szintjét. Kiemelte, hogy a hátrányos helyzet csökkentése, megszüntetése nemcsak politikai szándék, hanem a lelki akadályok lebontásának kérdése is. A politikus úgy fogalmazott: az esélyegyenlőség ott kezdődik, ahol a hátrányos megkülönböztetés befejeződik. HEGEDŰS ERZSÉBET
