Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-26 / 48. szám

2003. FEBRUÁR 26., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete Korrupciós „kultúránk A napokban, egy reggel még kissé aléltan-automatiku- san nyúlok a tévé távirányí­tója után, bekapcsolom, s mind­járt fel is ébredek, mert - némi meglepetésemre - ismerős salgó­tarjáni asszonyokat látok föltűn­ni a képernyőn, kettőt közülük tanítottam is valamikor... Aztán a színész-rendező műsorvezető­től megtudom, határőrfeleségek ők, akik korrupáógyanúba keve­redett férjük ügyében interveniál­nak, ahol csak tudnak, állítólag mára legfőbb ügyésznek is írtak. Ártatlannak tartják övéiket, s nem értik, miért tartják őket több hónapja „előzetesben”. Bámulom a képernyőt, s együttérzek - persze egyáltalán nem elfogulatlan empátiával - a tiltakozó, érvelő, vélt igazukért kiálló asszonyokkal. Nem egé­szen így a műsorvezetővel, aki kétkedve, tamáskodva tesz indo­kolatlan összehasonlításokat, szinte irritálja a műsor résztve­vőit. Meg egy kicsit engem is, jól­lehet nem ismerem a történések hátterét, ezért én ellentétben a szerkesztővel, nem is ártom bele magam a tarjáni határőrök fog- vatartásának ügyébe. Ám azon elgondolkodom, hogy a korrupció, hogyan is fer­tőz mindent. Meg hogy egyálta­lán mi is az a korrupció1 Klasszi­kus definícióját persze ismerem, nem más, mint az állami, politi­kai, gazdasági, hatalommal való visszaélés, valamiféle privát pro­fit elérése, haszonszerzés céljá­ból. De a korrupció körébe sorol­ják a jogtalan előnyszerzés esete­it, a vesztegetést, az üzérkedést, a feketemunkát és így tovább... Tudom azt is, hogy nem vala­miféle magyar sajátosságról és rendszerváltás utáni jelenségről van szó. A korrupció kortalan és rendszerfiiggetlen, amely a köz­jó ellenében a közrosszat testesí­ti meg. Tudomásom van egy nemzet­közi felmérésről, amely szerint országunk közepes osztályzatot kapott, s az illetékes miniszter nyilatkozata szerint is a korrup­ció nem súlyosabb nálunk, mint a környező országokban. Sőt, hogy a korrupció egy ország kul­túrájának része, amely áthatja a közgondolkodást. No, akárho­gyan is van, az tény, hogy bűn- cselekmény, s jelentős károkat, gazdaságit és erkölcsit is okoz. A gazdasági jellegű bűncselekmé­nyek - ilyen a korrupciós ügyek többsége Magyarországon - há­rom éve 22 milliárd, tavaly pedig 34 milliárd forint veszteséget okoztak. T _ű a korrupció a közrossz és l—Jbűncselekmény, akkor bi- JL JLzony fel kellene lépni elle­ne. De hogyan? Szerintem el kel­lene érnünk, hogy a gazdaság- irányítás, a közigazgatás műkö­dése átlátható, nyilvános, nor­matív alapon történő legyen. El kellene legalább oda jutnunk - mégpedig sürgősen - hogy a kor­rupciós járvány megfékezésével legalább szolid „megbetegedési arányt” érjünk el. A megoldást még nem sikerült megtalálni, de a most készülő korrupció el­leni törvénycsomag talán már némi gyógyírt jelenthet, miként az is, ha nem kriminalizálva közelítjük a korrupciót. A gyö­kereket kelt megtalálni, oda visszanyúlni. A megalkotásra kerülő törvény hozzásegíthet bennünket ehhez. Ha csak a korrupciós kultúra közbe nem szól, s többé a korrupciós ügyek nem maradnak titokban sem­milyen szinten sem. ELKÉSZÜLT A LIFT. Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között adták át a salgótarjáni rendőrkapitányságon a mozgássérülteknek készült felvo­nóegységet. Az ünnepségen a kivitelezőkön, és a kapitányság dolgozóin kívül a Mozgáskorlátozottak Nógrád Megyei Egyesülete, az Országos Rend­őr-főkapitányság építészeti osztályának képviselői és a megyei kapitányság műszaki részlegének munkatársai is jelen voltak. __________fotó: -án­G yarmaton a Főtér Balassagyarmat Az MTV Főtér című műsora azt a feladatot tűzte maga elé, hogy városokat, kistérségeket mutasson be, felcsillantva or­szágunk kulturális és idegenfor­galmi értékeit. Március 2-án, délelőtt 10 órakor Balassagyar­matra látogat a sorozat követke­ző adása. Bepillanthatunk a vá­ros irodalmi, képzőművészeti életébe, valamint kultúrtörténe­tébe. Városi polgárok, lokálpat­rióták szólalnak meg a műsor­ban. Hogy kik mutatják be szű- kebb pátriánkat, legyen az meg­lepetés; ________________sz. a. „ Lehetőség legyen az EU-csatlakozás” (Folytatás az 1. oldalról) Ebbe illeszteni tudjuk a me­gyén belüli fejlesztési elképze­léseket, az intézményi felújí­tást, a rendelkezésre álló és fej­lesztendő eszközállományt, a szakmai, személyi feltételek ja­vítását tekintve. Hasonló a helyzet az oktatá­si intézmények esetében: itt a versenyképes tudás feltétel- rendszerének kialakítása a cél. Megjelenik a programban a működő vállalkozások ver­senyképességének javítása, helyzetük stabilizálása, míg a külföldi tőke segítése érdeké­ben a kormány beruházási tá­mogatást tud adni és biztosítja a gyorsított amortizáció leírá­sának lehetőségét is - ráadásul az Északkelet-Magyarországra érkező beruházásoknál egyér­Puszta Béla - cél a versenyképesség, a fejlesztések megvalósítása telmű hátteret és támogatást nyújt. A megújuló mezőgazdasági program szintén az ágazat ver­senyképességét növeli, míg az infrastruktúra fejlesztésének eredményeképpen a 2-es főút autópályásítása mellett a cik­luson belül ugyancsak megva­lósul a 21-es főút további fej­lesztése és a salgótarjáni te­hermentesítő út megépítése is.- Mindez pedig már azt jelenti- zárta szavait Puszta Béla - hogy megyénk újra bekapcso­lódik a magyarországi, nemzet­közi közlekedési vérkeringés­be, és Salgótarján határmen- tisége nem fejlődési korlátot, hanem éppen ellenkezőleg: régiós hídfőszerep-vállalást jelenthet. Sok a gyerek? Kevés a gyerek? (Folytatás az 1. oldalról)- Ezek a számok a körzetben lévő óvodás gyermekek létszá­mából becsült adatok - mondta Szűcsné Zagyi Anna. Egyebek mellett ennek hatására a köz­gyűlés már meghozta döntését: elveszi az iskolától a Petőfi egyik telephelyét - azaz az Acél­gyári úton lévő volt Koós Károly Építőipari Szakközépiskola épü­letét. Szűcsné Zagyi Anna hang­súlyozza: ennek legfőbb oka a gyermeklétszám városi szinten való csökkenése. A már ismerte­tett előzetes felmérések alapján a következő tanévre a Petőfi kör­zetéből várhatóan 24, körzeten kívülről 10, összesen 34 salgó­tarjáni első osztályos tanuló fog ősszel az iskolában kezdeni. Ez a szám nem tartalmazza a vidé­kieket - mondta az irodavezető - hiszen nekünk ellátási kötele­zettségünk elsősorban a salgó­tarjáni gyermekekkel szemben van. A Petőfi két párhuzamos osztályra tervezett iskola - amely a város egyik legszebb és legrégibb általános iskolája is egyben - így a volt szakközépis­kolai épület bezárásával az isko­la „be fog férni” a régi épületbe, állítja az osztályvezető. Szerinte nyilvánvaló, hogy átmenetileg kezelni kell a helyzetet: most még ugyan magas az osztálylét­szám, de a végleges döntés meg­született, így meg kell oldani, hogy egy évfolyam még marad­jon a Koós épületében azért, hogy ne legyen túlzsúfolt a Pető­fi. - Tény, hogy egy-két, vagy akár három év is -kell ahhoz, hogy teljesen normalizálódjon a helyzet, tehát az átmeneti zsú­foltságot nem lehet elkerülni. Ugyanakkor mindenképpen most célszerű ezt a dolgot meg­lépni, mert városi szinten ennek több pozitív hozadéka van - zár­ta le Szűcsné Zagyi Anna. Mint megtudtuk, sokaknak félreértést okoztak a telephely megszüntetéséről szóló hírek - sokan (tévesen) úgy vélték, ma­ga az iskola zárja be kapuit. Oly­annyira, hogy a petőfis diákok az iskolarádióban egy felhívást szerettek volna közzétenni „Mentsük meg a Petőfit ” cím­mel, amely kezdeményezés vé­gül nem került adásba. De nem csak a gyerekek, hanem a szü­lők és a város más intézményei­ben oktató pedagógusok is meg­kérdezték: valóban megszűnik a Petőfi? A magyarázkodás az in­tézmény pedagógusaira maradt. Az iskola igazgatónője, Virágáé Nagy Zsuzsanna az új­ságban megjelent és az önkor­mányzat illetékese által is alátá­masztott adatokkal szemben ra­gaszkodik a következőkhöz: a Petőfiben 1998-ban 77, 1999- ben 75, 2000-ben 78, 2001-ben 70, 2002-ben pedig 72 első osz­tályos tanulóval indították az évet: mint mondja, ezek nem becsült, hanem tényleges ada­tok. Elmondása szerint hosszú évek óta az első évfolyamon in­dítható tanulócsoportok száma három volt. A 2003-2004-es tan­évben azonban csak két osztály beiskolázására kapott lehetősé­get az iskola - melynek oka az igazgatónő által lapunkhoz el­juttatott fax szerint mindössze az, hogy a volt szakközépiskola épülete „nem áll a továbbiakban az intézmény rendelkezésére”. SZELES ENIKŐ Diákszereplő kerestetik (Folytatás az 1. oldalról) Tíz gyermekszereplő ad elő egy korfestő jelenetet, amelyben az ifjú színjátszók egy-egy rövid levélrészletet olvasnak majd fel. A szereplőjelölteket a váloga­tóra, február 26-án, szerdán dél­után három órára várják a József Attila Művelődési Központ szín­padára. A szerző reményei sze­rint a diákság bevonása az elő­adásba nem csupán az előadást színesíti, de a rendhagyó színhá­zi alkalom jótékonyan hat majd a gyermekszínjátszásra is. t. l. __________Hírek__________ BÁ RNA költségvetésében idén főként tervek szerepelnek: mint megtudtuk, a fejlesztések között a szennyvízberuházás előkészíté­se van soron, ezért ebben az év­ben elkészül a megvalósíthatósá­gi tanulmány. Emellett készül az iskola, a volt moziterem és a rava­talozó felújítási terve, mely alap­ján a későbbiekben pályáznak. DOROGHAZA költségvetésének fontos beruházásai közé tartozik a helyi iskolában tornaterem ki­alakítása, a tél során kátyússá vált utak rendbetétele, valamint az életveszélyessé vált óvoda he­lyett új óvoda létrehozása. SZUHÁN hamarosan megkez­dődnek a tavalyi árvíz okozta károk helyreállítási munkálatai. Elsőként az a pataktámfal épül meg, amelyet elsodort a víz: fel­építése 1 millió 850 ezer forintba kerül. ■ EURÓPÁRA TEKINTÜNK A nők és férfiak közötti esélyegyenlő­ség biztosítása az Európai Unió egyik leg­fontosabb politikai célja. Az EU politikája nem kizárólag a nőkkel szembeni megkü­lönböztetést, hanem a nemek közötti diszkriminációt tiltja. Sajnos az unió és a tagállamok erőfeszítései ellenére a nemek közötti esélyegyenlőség még ma sem va­lóság a tagállamokban. Az utóbbi évtize­dekben jelentős jogalkotási és intézményi feladatokat vállalt fel az unió annak érde­kében, hogy tagállamaiban és az európai intézményekben ténylegesen érvényesül­jön az egyenlő bánásmód és az esély- egyenlőség közösségi elve. Bármelyik tagállamban is dolgozzon a közösségi polgár munkavállaló, nemétől függetlenül egyenlő értékű munkájáért egyenlő bérhez van joga. Ugyanazokat a munkafeltételeket kell biztosítani a nők­nek, mint a férfiaknak. A nőket nem érheti hátrány a terhesség és az azt közvetlenül követő időszak alatt, a gyermekvállalás miatt. Nem kötelező tel­jes fizetést adni a szülési szabadságon lévő nőknek, de fontos, hogy az ez idő alatt be­következő fizetésemelésekben nekik is ré­szesülniük kell. Terhesség miatt nem bo­csátható el a munkavállaló a terhesség kez­detétől egészen a szülési szabadság végéig. Világszerte aggasztó jelenség, hogy na­gyon alacsony a nők jelenléte a közélet­ben, a politikai döntéshozatal valameny- nyi, országos és helyi szintjén egyaránt. Nincs ez másként az EU tagállamaiban és a közösségi intézményekben sem. A nők közéleti szerepének növelésére számos tagállamban a pozitív diszkrimináció esz­közét használják. A legfrissebb példa a francia paritásról szóló törvény, amely ar­ra kötelezi a választásokon induló politi­kai pártokat, hogy listájukon érje el az 50%-ot a nők aránya, azaz a pártlistán minden második jelölt nő legyen. A nők hátrányos helyzetének leküzdé­se elképzelhetetlen a tagállamok kormá­nyainak aktív szerepvállalása nélkül. Ez a feladat azonban nem lehet csak és kizáró­lag a kormány felelőssége, hiszen szük­ség van a kormányzati munka kontrollját végző demokratikus intézményekre is. A nyugat-európai országok általános gyakorlata, hogy az utóbbi évtizedekben létrehozták a nők jogainak garantálást szolgáló intézményrendszert. Számos or­szágban - így Ausztriában - külön mi­nisztérium foglalkozik a nők jogaival. Emellett szinte minden EU-tagországban állami támogatással létrejöttek olyan iro­dák, amelyeket a legtöbbször egyenlő esélyek bizottságának neveztek el. Magyarország esélyegyenlőségi politi­káját Brüsszel a közösségi akcióprogra­mon keresztül segíti. A nők és férfiak kö­zötti esélyegyenlőséggel foglalkozó ne­gyedik középtávú akcióprogramhoz való csatlakozás elősegíti a magyar jogalkotás és jogalkalmazás közelítését az EU és a tagállamok gyakorlatához. Az akcióprogram célja: a nemek közöt­ti egyenlőség elvének érvényesítése min­den közösségi és tagállami szakpoli­tikában, a gazdasági és szociális szféra minden egyes szereplőjének v ösztönzése a férfiak és a nők esélyegyenlőségének érvénye­sítésére, a férfiak és a nők _a. esélyegyenlőségének előse- M gítése a gazdasági életben,^ valamint az oktatás, a szak-"7-4 képzés és a munkaerőpiac területén, a munka és a csa­ládi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők szá­mára, a nemek kiegyensúlyozot­tabb részvétele a döntéshozatalban a jogérvényesítés elősegítése. A közösségi akcióprogramot általában a tagállamok hozzájárulásaiból fedezik. 1998 óta a Magyarország által felhasznál­ható éves keret 110 ezer euró - mintegy 25 millió forint - amelynek egyik felét a ma­gyar költségvetésből, a másik felét Phare- keretből fedezik. Ebből a pénzből 1998 óta három programot támogatnak, amelyeket pályázat alapján választa­nak ki. Kedves Olvasónk! írásainkat megtalálják az M Interneten (www.nogradm- ^ egyeihirlap.hu), megfogal- mázhatják kérdéseiket is, melyeket „UNIÓ” jeligére •fCf címünkre - Salgótarján, Er­zsébet tér 6. - levélben jut­tathatják el. Június végéig min­den szombaton szerkesztősé­günk üzenetrögzítős telefonon, a 32/416-455-ös számon várja a té­mával kapcsolatos véleményüket, ész­revételeiket, kérdéseiket, melyeket la­punk hasábjain válaszolunk meg. A ROVAT A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom