Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-19 / 42. szám

2003. FEBRUÁR 19., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Nógrád Megyei Hírlap Csongrády Béla jegyzete „Digitális nemzeti kultúra” A z idézőjel ezuttcd arra utal, hogy a szerzői jog szerint vé­dett rímről van szó. Ugyan­is György Péter esztéta írta e sza­vakat néhány évvel ezelőtt egyik dolgozata fölé. Akkor - mint a múlt vasárnapi „Gondolat-jeti­ben a Kossuth rádió kulturális he­tilapjában elmondta - azt hitte, hogy Magyarországon is annak rendje-módja szerint bekövetke­zik az információs forradalom, amely során nem lesz más teen­dő, mint a nemzet kulturális érté­keit, kincseit betáplálni e rend­szerbe, s így hozzáférhetővé, megőrzendővé tenni a jelen és a jövő generációi számára. Azóta azonban számára is kiderült, hogy ez sokkal bonyolultabb fel­adat, mint akár ő is korábban vélte. Új könyvében - amelynek apropóján szerepelt a rádióban - is e gondolatnak adott hangzott. Bár tény - vajon ki vitatná - h°gy egy évtized során kivételes ütemű fejlődés következett be ha­zánkban is a kommunikáció fej­lődésében, fejlesztésében. És ez elsősorban a technikai háttérre, az eszközök soha nem tapasztalt gazdag tárházára vonatkozik. Talán még a számítógép mániá­kus hívei sem hitték, hogy e cso­damasina néhány év alatt nélkü­lözhetetlen lesz gyakorlatilag minden munkahelyen, azt a „karriert" pedig végképp nem le­hetett előre látni, amit a mobilte­lefonok éppen Magyarhonban futottak be. S akkor még nem is említettük a kábeltelevízió, az Internet kínálta beláthatatlan le­hetőségeket. (Külföldön egyéb­ként már tragédia is történt vi- lághálóiigyben, egy fiatalember annyira belefeledkezett szenve­délyébe, hogy étlen-szomjan ha­lálra Intemetezte magát.) Más képet mutat a magyaror­szági helyzet a hozzáértést, a használathoz szükséges tudást tekintve. A mai gyerekek persze szinte az anyatejjel együtt szívják be a technokulturális ismerete­ket, ezernyi módon foglalkoztat­ják a számítógépet, szinte min­Ne túléljen (Folytatás az 1. oldalról) a megyeszékhelyen és térségé­ben élők legnagyobb problémái­ra, a munkanélküliség csökken­tésére, illetve a fiatalok elvándor­lásának megállítására. Dr. Feny­vesi Gábor, az önkormányzat ok­tatási, kulturális és sportbizottsá­gának alelnöke úgy egyebek mel­lett annak a véleményének adott hangot: az intézmények működ­tetési költségcsökkentését célzó, tervezett létszámleépítés, szűkl­dent tudnak a maroktelefonnal, mit nekik az SMS-ezés művelete. A középgenerációhoz tartozók is elsajátítottak már egyet-mást a \ kezelésmódokból, bár leginkább csak azokban a programokban ismerik ki magukat, amelyek a munkájukkal függnek szorosan össze. De már a legkisebb hibá­kat sem képesek korrigálni saját kútfőjükből. Nem kevesen van- \ nak azonban azok sem, akik | végérvényesen lemondtak arról, hogy jártasságra, netán készség­re tegyenek szert e téren, mert közvetlenül nem érdekeltek ben­ne, nincs meg hozzá az anyagi fedezetük vagy egyszerűen - be­állítódásuk, neveltetésük, hagyo­mányaik következtében - idegen­kednek ezektől az eszközöktől, a \ gépek személytelen világától. S e ponton térünk újra vissza György Péter mondandójához, aki szerint a régi játékszabályok az ismeretszerzésben, rendszere­zésben már nem érvényesek, újra kell definiálni a fogalmakat, s mindenekelőtt intézményesen kell megteremteni a nemzeti kul­túra ápolásának fetiételeit is. Igen ám, de elmúlt az az idő, amikor például egy Szerb Antal-formálu- mú személyiség megmondta, ki- J jelölte, hogy mit érdemes, mit kell elolvasni mondjuk a magyar (és a világ-) irodalomból. A kínálat megsokszorozódott, sok függ az emberek választásától. — különösen fontos, hogy az 1/úgynevezett civil társadal­l.\mat miként lehet bekap­csolni e folyamatba, s a közössé­gek igényei mennyiben elégül­nek ki a helyi lapok, rádiók stb. által. György Péter azt szeretné,- s messzemenően üdvözlendő a törekvése - hogy az állami fej­lesztések, támogatások is segít­sék helyzetbe hozni a régióknak, ; kistérségeknek, településeknek szolgáltató médiumokat. Ez kö­zelebb visz az alapösszefüggés érvényesüléséhez, amely szerint a technika van az emberért és nem fordítva. fejlődjön! tés, csak pillanatnyilag kezeli a problémákat. Ezekre az intézke­désekre szerinte azért kénysze­rül a város, mert évek óta nem keres megoldást a demográfiai változásokra, holott ezekről már öt-hat éve tud. A bizottsági alel- nök javaslata: legyenek az intéz­ményhálózattal kapcsolatos hosszú távú elképzelései az ön- kormányzatnak, a szükséges vál­tozásokat tervezze meg, s építse be ezeket a gazdálkodásába. ■ Új autókba gyárt üveget a Salgglas (Folytatás az 1. oldalról) A síküvegek feldolgozása így két nagyobb telephelyen történt, továbbá az is problémát jelentett, hogy a társaság irodaháza vala­mikor egy több ezer fős vállalat kiszolgálására készült. A Salgglas szerint a feleslegessé vált helyisé­gek bérbeadásánál - az új, kisebb irodaépület megépítésével - jobb üzletnek kínálkozik a teljes, mintegy 30 000 négyzetméter alapterületű korábbi ingatlane­gyüttes értékesítése. Az új épületek a technológia áttelepítésével együtt 700 millió forintba kerültek, gépbeszerzés­re 150 millió forintot költött a tár­saság. Ez utóbbi tételben jelentős az az autókláv, amely berende­zés az üveg átláthatóságát hiva­tott biztosítani. Ez utóbbi megvá­sárlását a decentralizált pénzügyi alapokból az NMTT 45 millió fo­rint, vissza nem térítendő támo­gatásban részesítette. Puszta Béla, mint a tanács al­elnöke, a város polgármestere és mint országgyűlési képviselő, hármas minőségében volt jelen az eseményen. Mint mondta, a város befektetőbarát politikájá­nak eredményét látja a Salgglas fejlődésében, s reményét fejezte ki, hogy mind az üvegipari, mind más itt lévő és a betelepülni szán­dékozó cégek élnek majd az ön- kormányzat biztosította lehető­ségekkel, amelyek közül a barna- mezős beruházások nagyságren­di növekedéséhez is adottak a feltételek. A Salgglas egyébként a jelen­legi, évi egymillió négyzetméter edzett üveg megmunkálási, s a 170 ezer darab/év szélvédőgyár­tási kapacitását gyakorlatilag tel­jes egészében leköti. Termelésük bővítéséhez terveik szerint két edzőkemencéjük mellé legké­sőbb jövőre újabbat állítanak műszakba. A Salgglas korábban a jármű­üvegek szélvédőinek utángyártó- ja volt. (A Swift üvegeit még ők gyártották, de a Wagon R+ ten­derről a cég lemaradt.) A tava­szon megjelenő új Suzukiknél azonban már közvetlen beszállí­tók lesznek, sőt rendszerszállí­tón keresztül fél éve már a VW- csoportnál is jelen vannak. így a Seat és a VW autókba a jövőben Salgótarjánban megmunkált üvegek kerülnek. Az orosházi, valamint francia, cseh és ameri- | kai alapanyagból dolgozó cég el­sősorban belföldön és a közép­európai országokban értékesíti a mezőgazdasági gépjárművek üvegeit, ragasztott, golyóálló üvegek tekintetében azonban a román piacon a bankszektorban és egyéb területeken is fejlődésre számítanak. TARNÓCZI LÁSZLÓ Hírek SALGÓTARJÁN ZÁRT ÜLÉS UTÁN. A megyei közgyűlés legutóbbi két napi­rendet is zárt ajtók mögött tár­gyalt. Egyfelől értékelték a me­gyei önkormányzat ellátó szer­vezetének vezetői posztjára ki­írt pályázatot, amire 11-en ad­ták be jelentkezési lapjukat, s közülük a közgyűlés Dobor Ist­vánt bízta meg a vezetői teen­dők ellátásával, majd döntöttek az idei sajtó-, Bérczy- és Szon- di-díjasokról; utóbbiak átadása március 14-én lesz. KÖZGYŰLÉS ELŐTT. A múze­umbaráti kör február 24-én 16 órakor tartja közgyűlését a Nóg­rádi Történeti Múzeumban. SZÉCSÉNY A MAGYAR RÁDIÓ Hungaroton- Hang-Játék országos zenei játékát február 23-án, délelőtt 10 órakor rendezik meg a művelődési és művészetoktatási központ kama­ratermében. A helyi zeneiskola három 6-6 fős csapata méri ösz- sze tudását, közülük a legjobbak jutnak a területi döntőbe. FOGADÓSZOBA BOKOR/KUTASÓ. Dr. Surján László országgyűlési képviselő Kutasó és Bokor községek lako­sainak február 22-én, szomba­ton 10 órától összevont fogadó­órát tart a kutasói községházán. SALGÓTARJÁN. Dr. Angyal Dávid, az SZDSZ salgótarjáni szervezetének elnöke február 19-én 17-18 óráig tartja fogadó­napját az SZDSZ Nógrád megyei területi irodájában. Ugyanebben az időben fogadóórát tart Ercsényi Ferenc és Losonczi Ta­más, Salgótarján közgyűlésének szabaddemokrata tagjai. _____■ P énzért akarta megöletni apját (Folytatás az 1. oldalról) Két, húszéves leánya szórakozásból jött haza, amikor megtalálták súlyosan sérült apjukat, s értesítették a mentőket. A városi rendőrkapitányság súlyos testi sértés miatt indított eljárást az ügyben.- A fordulat február 13-án következett be, amikor a sérült kihallgatható állapotba ke­rült - mondta Kaszás Ottó. - Ennek során ki­derült, hogy ismerte az egyik támadót, aki nem volt más, mit egyik lányának a barátja, R. Tibor, 20 éves kozárdi lakos. Elmondta azt is, hogy korábban eladtak egy Pécskő úti lakást, vettek egy másikat a Kistarján úton, s különbözetként mintegy 680 ezer forint ma­radt. Ezt a pénzt a sértett a párnája alatt tar­totta a pénztárcájában, de azon az estén ki­vette onnan és a nadrágzsebébe tette. Miu­tán a tárcát nem találták a nyomozók, rablás bűntett alapos gyanúja miatt folytatódott a nyomozás. Február 17-én megállapították a másik gyanúsított kilétét is. A kihallgatáson a 21 éves salgótarjáni R. József elmondta, hogy a férfi húszéves lánya, V. Nikoletta és R. Tibor találták ki, hogy meg kellene ölni a lány ap­ját, elvenni a pénzt, és úgy állítani be az ügyet, mintha idegenek követték volna el. így az övék marad a pénz és a lakás egy ré­sze, ahol nyugodtan együtt élhetnek.- Ettől kezdve egyértelmű volt a nyereség- vágyból elkövetett emberölés kísérlet alapos gyanúja, és átvette az ügyet a városi kapitány­ságtól a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatósága - ismertette a továbbia­kat a sajtószóvivő. - Előállították a lányt és a barátját, megtörténtek a kihallgatások, mely­nek során mindketten beismerték a bűncse­lekmény elkövetését. Kiderült, hogy január 28-án találkoztak R. Józseffel, aki ekkor még semmit nem tudott a terveikről. A lány és ba­rátja rábeszélték, vegyen részt az emberölés­ben. A lány felhívta otthon tartózkodó húgát, és lecsalta a lakásból, a két fiú pedig ezt köve­tően felment. Hátulról támadt a lány barátja a férfira: fojtogatni kezdte, levitte a földre, majd többször, nagy erővel fejbe rúgta. Amikor már csak hörgött, otthagyta, és elvette a pénztárcát. A lépcsőházban kide­rült, hogy nincs benne a pénz, de már nem mert visszamenni. R. József szerepét még tisztázni kell, állítása szerint ő nem ütött, és nem is ígértek neki semmit. Hétfőn este a rendőrök őrizetbe vették mindhármukat, s javasolni fogják előzetes letartóztatásba vételüket. HEGEDŰS E. _______________________EURÓPÁRA TEKINTÜNK_______________________ K örnyezetvédelmi jogalkotási elvek a közösség országaiban Az uniós országok megkülönbözte­tett környezetvédelmi figyelme ab­ban is megnyilvánult, hogy az egy­séges európai okmányban egy külön fejezetet szenteltek a témakörnek. Ez, s a már korábban említett ren­delkezések biztosítottak a közösség környezettel kapcsolatos politikájá­nak és akcióinak jogi felhatalma­zást, célkitűzéseket és szemponto­kat, s ekkortól vált közösségi politi­kává a környezetvédelem. Az 1992-ben aláírt maastrichti szerző­dés az Európai Unióról számos rendelke­zést tartalmaz, amelyek a környezetről való gondolkodást új dimenzióba helye­zik. Az alapelvek közül a 2. cikkely a gazdasági tevékenységek harmonikus és kiegyensúlyozott fejlesztésének és a kör­nyezetet tiszteletben tartó, fenntartható, infláció nélküli növekedésének az előse­gítésére utal. A 3k cikkely biztosítja a környezet ér­dekeinek figyelembevételét a közösség tevékenységeiben. A 130r(2) cikkely töb­bek között leszögezi, hogy e politika cél­ja a magas fokú védelem, amelynek az elővigyázatosság elvén kell nyugodnia. Majd azzal folytatódik, hogy a környe­zetvédelmi követelményeket be kell épí­teni a közösség egyéb politikáinak meg­határozásába és megvalósításába. A 3b cikkely különleges értéket tulaj­donít a szubszidiaritás elvének, miköz­ben az a cikkely azt a célkitűzést fogal­mazza meg, hogy a döntéseket a polgá­rokhoz legközelebb kell meghozni. A 130s(5) cikkely foglalkozik továbbá az olyan intézkedésekkel, amelyek a tagál­lamok hatóságainak aránytalan költsége­ket jelentenek. Ez a cikkely rávilágít an­nak szükségességére, hogy a környezet­politika megfogalmazásánál a gazdaság és társadalom kohézióját vegyék figye­lembe. Ezt a 130r(3) cikkely is megfogal­mazza, amely szerint a környezetpoliti­ka kialakításánál fontos szempont a kö: zösség egészének gazdasági és társadal­mi fejlődése, illetve régióinak kiegyensú­lyozott fejlesztése. A közösség döntéshozó eljárásaiban elfogadott változtatások szerint a legtöbb környezeti kérdésben a miniszterek ta­nácsának többségi szavazata szükséges a közösségi jog megalkotásakor. Az Eu­rópai Parlament szerepének erősödésé­vel - a közös döntéshozatalon keresztül - növekszik a jogalkotási eljárás haté­konysága és minősége. Az új évezredben a környezeti kihívá­sokkal való szembenézéshez és a fenn­tartható fejlődés elérésére tett erőfeszíté­sekhez azokra a tényezőkre és tevékeny­ségekre kell összpontosítani megelőző jelleggel, amelyek károsítják a környeze­tet és csökkentik a természeti erőforrás­készletet, ahelyett, hogy - amint az a múltban megszokott volt - a problémák megjelenése kényszerítené ki az intézke­déseket. Ehhez jelentős változtatásokra lesz szükség a jelenlegi társadalmi fogyasztás és magatartás terén. Ezeket a célokat nem lehet csupán a közösség szintjén végzett lépésekkel elérni, szükség van a felelős­ségmegosztására a társadalom minden szintjén, beleértve a kormányokat, a regionális és helyi hatóságokat, a nem kor­mányzati szerveket, a pénz­ügyi intézményeket, a termelő és kereskedelmi vállalatokat és az egyes állampolgárokat is. Jelenleg az EU teljes kör­nyezeti joganyaga mintegy 300 irányelvből, rendeletből, határozatból és ajánlásból áll. A közösség emellett szinte minden jelen­tős nemzetközi környezetvédelmi egyezményhez csatlakozott. A leginkább említésre méltó az a tevékenység, ame­lyet az éghajlatváltozással kapcsolatban fejt ki. Az EU-tagországokat a kiotói egyezmény végrehajtásának érdekében számos, az éghajlatváltozással és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásá­val foglalkozó jogszabály kötelezi. A jog­szabályok egyaránt foglalkoznak a leve­gőtisztaság-védelemmel, a vízminőség megőrzésével, a hulladékgazdálkodás­sal, a természetvédelemmel, a zaj- és rezgések elleni védelemmel, a nukleáris biztonsággal, az ipari kockázatok kivé­désével. A közösségi ökocímkét azon termékek hordozhatják, amelyek megfe­lelnek a szigorú környezetvé­delmi előírásoknak és ezt az illetékes független nemzeti hatóság tanúsítja. (Az EU környezetvédelmi politikájára később még visz- szatérünk.) Kedves Olvasónk! írásainkat megtalálják az Interneten ( www.nogradm- egyeihirlap.hu ), megfogal­mazhatják kérdéseiket is, melyeket „UNIÓ” jeligére címünkre - Salgótarján, Erzsébet tér 6. - levélben juttathatják el hozzánk. Június végéig minden szom­baton szerkesztőségünk üzenetrögzítős telefonon, a 32/416-455-ös számon vár­ja a témával kapcsolatos véleményüket, észrevételeiket, kérdéseiket, melyeket lapunk hasábjain válaszolunk meg. A ROVAT A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM ______ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom