Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-17 / 40. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2003. FEBRUÁR 17., HÉTFŐ MEGY R KÉP A HŐSÖKRE EMLÉKEZTEK. Megemlékezést tartottak pénteken Pásztón, a II. világháborús emlékhelyen a Donnál elesett magyar katonák tiszteletére. Az ünnepi megemlékezésen részt vett Sisák Imre polgármester, or­szággyűlési képviselő, dr. Varga Lajos apát-plébános imával emlékezett a doni áldozatokra. A megemlékezés keretében a mátrakeresztesi Mátragyöngye népdalkor adott elő ünnepet idéző dalokat. Az ünnepség záróak- kordjaként Pásztó város intézményei és szervezetei helyezték el a megemlékezés virágait. • es la ./fotó, rigó Csatlakozásra szólít a megye érdekében azt kezdeményezte, hogy a megyei közgyűlés következő, ünnepi ülésén nyilatkozat­ban szólítsa fel az európai uniós csatlakozás tá­mogatására Nógrád megye polgármestereit, a megye lakosait. Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke támogatta képviselőtársa javaslatát, és ígéretet tett arra, hogy a megyei önkormányzat európai uniós integrációs bizottságával közösen szövegezik meg a nyilatkozatot. NMH-Információ- Történelmi döntés előtt állunk, nem csak ha­zánk életében, hanem ezen keresztül gyermeke­ink és unokáink életében is jelentős változást hozhat az Európai Unió - mondta a megyei köz­gyűlés csütörtöki ülésén a napirendi pontok előt­ti felszólalásában dr. Rozgonyi József, a Magyar Szocialista Párt képviselője. A politikus a csatla­kozás és az áprilisi, sikeres népszavazás segítése Együttműködés hosszú távon Üdülőépítés: jelentős visszaesés Az üdülőállomány és az építkezések főbb jellemzői Nógrád megyében A rendszerváltás után a korábban állami (szakszervezeti, vállalati) tulajdonban lévő üdülőegységek jobbára privati­zálásra kerültek. Ezzel áttételesen megnőtt a magántulaj­donban lévő üdülőegységek ázsiója, amelyek mindig is ked­velt színterei voltak a családok és egyének pihenésének, re­generálódásának. Ugyanakkor a magánkézben lévő üdülők egy része jelentősebb vagyoni értéket is képvisel, s ilyenfor­mán az életszínvonal és az életminőség egyik mutatójának is felfogható, nemcsak a tulajdonos, de az egyes térségek szintjén is. Ez pregnánsan kitűnik a KSH Nógrád Megyei Igazgatósága egyik közelmúltbeli, a fentihez hasonló című ionformációs anyagából, amely jelen írás forrása is. (Folytatás az 1. oldalról) A cigány kisebbségi önkor­mányzattal való közös munká­nak komoly múltja, előzménye van, amelyet az előző két ciklus­ban a Hranek Ferenc vezette ckö érdemeként kell elismernünk. Országosan is egyedülálló az a gyakorlat, amit kialakítottak a la­kás- és közüzemi díjak hátralé­kának kezelésében, a közhasz­nú foglalkoztatás koordinálásá­A felsőfokú oktatási intézmé­nyekben továbbtanuló rendőrök támogatását firtató újságírói kér­désre válaszolva ugyanakkor el­mondta: a rendőrségnek egész oktatási rendszerét felül kell vizsgálni, hogy helyesen oktat­ják-e most a rendőröket, magyar utat kell-e járni, vagy csatlakoz­ni kell az európai gyakorlathoz.- A magyar állományon belül a tisztek-tiszthelyettesek meg­oszlása nem szeréncsés - muta­tott rá dr Hatala József. - Meg­győződésünk, sokkal több tiszt- helyettesre van szükség, mint tisztre. Persze, kell a tiszt, de azok annak és úgy legyenek ki­képezve, ahol szükség van rá­juk. S hogy ez a beosztás is von­zóvá váljon, a tiszthelyettesi ál­lománynak is ugyanúgy meg kell teremteni az egzisztenciális és előmeneteli rendszert: töb­bek között ez is az átalakulás kérdése. Azt hiszem, így érthe­tő, hogy nem kötünk olyan fel­sőfokú intézményekben tanulni szándékozókkal tanulmányi szerződéseket, amelyek a rend­őrség szakmai szempontjából a ban, a roma gyerekek iskolázta­tásának segítésében, az ingye­nes jogsegélyszolgálat működte­tésében. Erről salgótarjáni láto­gatásakor Teleki László államtit­kár úr is elismeréssel szólt - hangsúlyozta a polgármester. Ez a jövőt illetően felelősség is a Ba­lázs Győző vezette új ckö-nek. Mindkét kisebbségi önkor­mányzati vezető együttműködé­séről és valós, érdemi munkára munkához nem igazán szüksé­gesek. Amelyek ebből a szem­pontból beváltak, amelyekre szükség van, azok a műszaki egyetemek, közgazdasági felső­fokú intézmények, a jogi karok. Emellett természetesen vannak speciális ismeretek is, amelyek­re szükség van, gondoljunk csak a tűzszerészekre. Tehát olyan képzési rendszert kell kialakíta­ni, ahol rendőrnek képezzük ki az embert, és erre kell fordíta­nunk a rendelkezésre álló esz­közöket. Lapunk azon kérdésére, ho­gyan érinti az átszervezés a vá­rosi kapitányságokat, a vezérőr­nagy elmondta: egyelőre a ter­vezés fázisában van ez a kérdés. A látható cél az, hogy a közterü­leten, a lakosság közelében lévő rendőri szervek állományát kell megerősíteni a kistérségekben. Át kell tekinteni, hogy a magyar rendőrségen belül a létszámvi­szonyok és a területi elosztás megfelelő-e.- Sokan úgy gondolják, hogy ahol sokan vannak, át kell cso­portosítani - mondta dr. Hatala való készségéről biztosította a városi közgyűlés vezetőjét. Lapunk hasábjain természe­tesen a későbbiekben is szíve­sen beszámolunk minden újabb történésről, hiszen a városban és a megyében egy jelentős szá­mú kisebbséget és egy vele kö­zös jövőben, közös felelősség­gel osztozó társadalmat érintő kérdésről van szó. József. - Óvato­san kell ezzel bánni, mert egy rosszul átgon­dolt átcsoporto­sítással nem ér­jük el a kívánt eredményt: nem biztos, hogy ahová át­csoportosítot­tunk, ott javulni fog a közbiz­tonság, lehet, hogy ott fog rom­lani, ahonnan átcsoportosítot­tunk. Lehet, hogy nem átcsopor­tosítás, hanem létszámfejlesztés szükséges, tehát nagyon körül­tekintően kell eljárni, hiszen a rendőrség „élettel” foglalkozik, a társadalom belső viszonyaival. A vezérőrnagy kifejezte azon meggyőződését, hogy a kvalifi­kált, magas szaktudással, gya­korlati tapasztalattal rendelkező rendőrökre szükség van. Mint mondta, ezeket az embereket nem szabad olyan helyzetbe hozni, hogy egy meggondolat­lan átszervezéssel a tudásukat elveszítse a magyar rendőrség. Egy rendőri szervezetet nagyon hosszú, következetes, összetett munkával lehet felépíteni úgy, hogy jól működjön. Ahhoz vi­szont, hogy a fiatalok a gyakor­latban is alkalmazni tudják az elméletben tanultakat, szükség van a gyakorlott, tapasztalt kol­légákra. HEGEDŰS E. Magyarországon 2001 elején több mint 252 ezer magántulaj­donú üdülőegységet számláltak. Ezek több mint fele 3 megyében, (Pest 58 ezer, Somogy 36 ezer és Veszprém 35 ezer) összponto­sul. A másik végletként szintén 3 megye (Tolna, Vas és Nógrád) említhető, amelyekben az üdü­lőállomány egyenként nem éri el a 3-3 ezret. MEGYÉNKBEN BÁNK ÁLL AZ ÉLEN Ezer lakosra országos átlag­ban 25 üdülőegység jut, a két szélső értéket Somogy megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg képvi­seli 106, illetve 8 üdülővel. A mutató megyénkben 13, mint­egy fele a hazai áüagnak, de to­vábbi hat megyében az ellátott­ság szerényebb Nógrád megyé­nél is. Nem is állunk olyan rosz- szul - mondhatnánk - ezt a he­lyezést szívesen elfogadnánk, mondjuk az egy főre jutó GDP esetében. Nógrád megyében a 2920 magántulajdonban lévő üdülő több mint 60 százaléka a közsé­geket gyarapítja, arányuk orszá­gosan 56 százalék. A községe­inkben található üdülőállomány közel egyharmada (560 létesít­mény) Bánkon található, ko­rántsem véletlenül. Természeti környezete, a tó varázsa és a község Budapest-közelsége vonzóvá teszi a fővárosi lakosok számára is, közülük kerül ki az üdülőtulajdonosok egy jó része is. A községi üdülők száma je­lentős még Palotáson (283), Diósjenőn (266), továbbá Nóg­rád (239) és Szuha (190) telepü­léseken. Városaink közül Salgótarján súlya (megint csak nem véletle­nül) figyelemreméltó, ugyanis a városi magánüdülők (összesen 1135) több mint 55 százaléka ide koncentrálódik. Pásztón (221), Balassagyarmaton (182) találunk még nagyobb számú üdülőegységet. Nem kell hozzá fejszámoló­művésznek lenni, hogy a KSH adataiból megállapítsuk: az ezer lakosra jutó üdülőegységek szá­mát tekintve megyénkben Bánk község viszi el a pálmát. ÜDÜLŐÉPÍTÉSEK MÉLYPONTON Az üdülőállomány nagysá­gát, a lakásokhoz hasonlóan, alapvetően az építkezések szá­ma és tendenciája határozza meg. Nógrád megyében 1990 és 2001 év között mindössze 301 üdülő épült, mely az egész állo­mány alig több mint 10 százalé­ka. Az üdülők 90 százaléka te­hát 1990 év előtt létesült. A ’90- es évtizedben éves átlagban Nógrád megyében 30 magán­üdülő épült. A legtöbb 1990- ben: 54 darab, ezt követően fo­lyamatos mérséklődés figyelhe­tő meg, s a mélypont 2001-ben következett be. Ekkor mindösz- sze 7 üdülő használatba-vételét engedélyezték az építésügyi ha­tóságok. Az üdülőépítések ten­denciája a ’90-es években jól ü- leszkedik - megint csak néhány évet kivéve - a lakásépítések trendjéhez. A megyei és országos folya­matok összevetése két kieme­lést kínál: az egyik, hogy orszá­gosan 1990-et követően a leg­több üdülő 1992-ben épült. A másik: 1994 és 1999 év között az üdülőépítések száma hazai viszonylatban kevésbé csök­kent, mint Nógrád megyében, sőt 1999-től országosan már fo­lyamatos élénkülés tapasztal­ható. UTOLSÓ HELYEN Hazánkban 2001-ben 1128 üdülőt vettek használatba, amely nem éri el az 1990 évi épí­tések felét sem. Legtöbb üdülőt, 206-ot Pest megyében adtak át rendeltetésének, emellett Veszprém megyében 150-et, itt volt még jelentősebb az építések száma. Meglepő a szomszédvár Heves megye teljesítménye: 88 üdülőegységgel az élmezőny­ben foglal helyet. Nem úgy mint Nógrád, amely 7 üdülővel, 0,6 százalékkal részesül az orszá­gos állományból, s 2,2 százalé­kos népességarány mellett az utolsók vagyunk a megyék rangsorában. De, hogy ne legyen keserű a szánk íze: a 100 ezer lakosra jutó épített üdülők száma te­kintetében megyénk 3,2-es ér­tékkel a 17. helyen áll a rang­sorban. (Milyen szerencse, hogy a statisztika több mutató­val is rendelkezik és operál!) A mutató értéke egyébként 11,1 a legmagasabb mutató - 40-es - Veszprém, a legalacsonyabb 2,0 pedig Hajdú-Bihar megyét jellemzi. Nógrád megyében az 1990 és 2001 között épült 301 üdülő kö­zül 167 a városokban található, hét tizedük a megyeszékhelyen, Salgótarjánban. Bátonyterenyén és Szécsényben a vizsgált idő­szakban, (jó 10 év alatt) nem épült egyetlen(!) üdülő sem, a többi 3 város a fennmaradó 50 üdülőből közel azonos arány­ban részesedik. ERŐTELJES DIFFERENCIÁLÓDÁS A megyében épült üdülők át­lagos alapterülete az évek során igen hullámzóan alakult, 41-64 négyzetméter között ingado­zott. Az előbbi az 1993-as, az utóbbi az 1997-ben átadott léte­sítményeket jellemezte. A 2001- ben használatba vett üdülők át­lagos nagysága 56 négyzetméter volt, 9 négyzetméterrel keve­sebb, mint az országos átlag. Ez a tendencia a megelőző évek többségénél is tetten érhető. Általános tapasztalat, hogy az alapterület növekedésével párhuzamosan emelkedik az épített üdülők szobaszáma. A hazai viszonylatban 2001-ben elkészült 1128 üdülő közel hat tizedében kettőnél több szoba található. Az átlag mögött azonban igen erőteljes diffe­renciálódás húzódik meg: Zala megyében az átadott üdülők nem egészen 16 százaléka ren­delkezik 3, vagy annál több szobával, ugyanakkor Komá- rom-Esztergom megyében ré­szesedésük közel áll a 80 szá­zalékhoz. Megyénkben is ma­gas, több mint 71 százalékos a 3 és több szobával épített üdü­lők hányada. JAVULÓ KÖZMŰELLÁTOTTSÁG Bár áz épített üdülők közmű- ellátottsága évről-évre sokat ja­vul, az eredményekkel azonban aligha lehetünk maradéktalanul elégedettek. A 2001-ben felépült üdülők mindegyike rendelkezik ugyan közüzemi vízzel, azon­ban egyikük sem kapcsolódik szennyvízcsatorna-, illetve gázhá­lózathoz. A 2001-ben használatba vett valamennyi üdülő rendelkezik főzőhelyiséggel, 57 százalékuk mosdóval, zuhanyzóval ellá­tott, minden másodikban van fürdőszoba. Az üdülők na­gyobb része, 71 százaléka ál­landó, egész évi használatra, il­letve tartózkodásra épült, me­lyekben helyiségenkénti fűtést alkalmaznak. Összességében: a vizsgált időszakban Nógrád megyében az üdülőépítések tendenciája az országosnál is erőteljesebb visszaesést jelez, amelyben fel­tételezhetően döntő szerepet játszik a megye társadalmi-gaz­dasági helyzete, a családok jö­vedelmi viszonyai. BARÁTHI OTTÓ Felül kell vizsgálni az oktatást Hatala József: Szükség van a jól képzett, tapasztalt rendőrökre A magyar rendőrség a pályakezdő, élete elején lévő fiatal em­bernek egzisztenciális lehetőséget, kiszámítható pályát ad - mondta a minapi sajtótájékoztatón dr. Hatala József rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes, közbiz­tonsági főigazgató. Mint mondta, az uniós csatlakozást köve­tően egy most pályakezdő rendőr európai szinten fogja befe­jezni rendőri pályafutását, értve ezalatt az egzisztenciális szintet, nyugdíjazási és biztosítási rendszert. A t Á /—« I ■-» xTir» T i te Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó és főszerkesztő: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Főszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN és TIBAY GÁBOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Ni ll K \ II UIUI A U Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati 1 Tv/VJlVrVI-/ MEGYEI llllXljrVI szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében _____________________um ni.ni .,__________________ a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 1Ö400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1345 Ft, negyedévre 4035 Ft, fél évre 8070 Ft, egy évre 16 140 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. t tjail . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. I intoas**

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom