Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-03 / 28. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI 2003. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ KORKÉP Hogyan lett Balassagyarmat a bátorság városa? 1919. január 29-én Balassa­gyarmat végrehajtotta a Károlyi­kormány egyetlen sikeres had­műveletét és kiűzte területéről a cseh betolakodókat. 14 nappal a hősi tett előtt, január 15-én az intervenciós csapatok átlépve az Ipolyt, a kijelölt demarkációs vonalat, megszállták a fontos vasúti csomóponttal rendelkező települést, hogy azt a cseh-tót köztársasághoz csatolják. A megyeházán tartott nagy­gyűlésen a városvezetők - Pongrácz György, Kubicza Ist­ván, valamint Vizy Zsigmondi katonai parancsnok - kimond­ták, hogy életük árán sem adják e „földet”. A helyi vasutasok szervezték meg titokban a felkelést, melybe a „balassis” diákokat, a kis szá­mú katonaságot és a lakosság egy részét is bevonták. A fegyve­reket a katedra alá és a kutakba rejtették. Az összecsapás vérál­dozattal járt mindkét oldalon, tíz magyar és nyolc cseh vesztet­te életét a harcban, melynek so­rán Gyarmat Magyarország ré­sze maradt. 1922-től 1942-ig minden év­ben megemlékeztek az ese­ményről, 1945 után az akkori politikai viszonyok miatt és a szomszédok féltékenységétől tartva, nem rendezték meg az ünnepséget. A rendszerváltáskor, 1989- ben hozta vissza az emlékezetbe a csehkiverés hősi tettét az ad­digra már létrejött civil szerve­zet, a Civitas Fortissima Kör, s Kamarás Józsefnek, a város dísz­polgárának elévülhetetlen érde­mei vannak abban, hogy majd 80 évvel a harcok után, 1998-ban a város megkapta Göncz Árpád, akkori köztársasági elnöktől a Civitas Fortissima címet. A város önkormányzata a 7/1998. (III. 11.) számú önkor­mányzati határozatával rendelte el és határozta meg, a Civitas Fortissima név használatát. Ezt a jogos szándékot Göncz Árpád köztársasági elnök megerősítet­te, Kamarás Józsefnek, a tiszte­letbeli elnöknek írt levelében. „Balassagyarmat történelme ismeretében természetesnek tar­tom, hogy önmaga jellemzésére a Civitas Fortissima nevet hasz­nálja. ” A honmentő, harcokra emlé­kezve, 1998-tól a város hivatalos ünnepe január 29., innentől je­lenítik meg a település jelképein a nevet, s Balassagyarmat isko­lái a helyi tantervbe is beleve­szik a hősi harc eseményeinek ismertetését, hagyományának méltó megőrzését. SZABÓ ANDREA Szántóföldre épül az autógyár Nagyszombatnak most adnak, aztán pedig elvesznek valamit Az elmúlt hét péntekén sokan fellélegezhet­tek Szlovákiában, de főleg Nagyszombat kör­nyékén. Mondhatnánk: véget ért egy siker- történet, hisz az illetékes miniszter, Robert Nemcsics, a PSA Peugeot-Citroen alelnök Jean-Marc Nicolle, és Nagyszombat polgár- mestere, Stefan Boáúák aláírták az ide telepí­tendő autógyár építéséről szóló szerződést. A dolog persze nem egészen ilyen egyszerű, mert az ügynek több összetevője, sőt hátul­ütője is van. Az éremnek, mint mindig most is két oldala van. Először is: mibe kerül ez nekünk? - teszik fel az aggódó kérdést a siker mámorából ébredezők. Vajon nem tett-e túlságosan kedvező és elhamarkodott ígé­reteket a Dzurinda-kabinet? A kormány 6,5 milliárd koroná­val támogatja majd a beruhá­zást - ami nézőpont kérdése, hogy sok-e vagy kevés. A gaz­dasági miniszter szerint ez az invesztíció mindennél fonto­sabb és elsőbbséget élvez. Az idei indulás 600 millió koroná­ba kerül majd, s ezt a nemzeti vagyonalap állja, de ha kell, az egyes költségvetési kereteket is megkurtítják. A további állami segítség az adókedvezmények­ben, a munkahely-támogató programokban, a földek (par­cellák) felvásárlásában és a te­rület közművesítésében nyilvá­nul meg. Ezenkívül tényként kell kezelnünk, hogy ol­csón elad(tuk)juk a szlovák munkaerőt, mert hi­szen sem Magyarországon, sem Lengyelország­ban nem dolgoznának olyan olcsón, mint ahogy teszik azt Szlovákiában még napjainkban is. A ke­vesebb mint hatezer koronás minimálbér (azaz mintegy 36 ezer forint) bizony elmarad az említett országok minimálbérétől, a munkanélküliségi ráta viszont - ami már 20 százalék felé kúszik - messze meghaladja a szomszédos országok átlagát. A tamáskodók még azt is tudni vélik, hogy vala­miféle kompenzációról van szó. Az uniós államok eddig sem rejtették véka alá - és vélhetően ezután mégúgy sem fogják - hogy a Nagyszombat mellet­ti Jaslovské Bohunice-i atomerőművet be kell zár­ni. Leegyszerűsítve: most adnak valamit Nagy­szombatnak, aztán pedig elvesznek valamit. De honnan lesz majd ezekután a villamos energia Szlovákiában? - ez már egy másik történet. Másrészt. A napsütötte oldalon állók a nagybe­ruházást, a több mint háromezer új munkahely megteremtését, Szlovákia imidzsének javítását és a kabinet, az ország sikerét látják. Ázok pedig, akiknek szántóföldjük odavész, jócskán kárpótol­va lesznek. Már e héten elkezdték a 190 hektáros terület tulajdonosaival a felvásárlási procedúra bo­nyolítását. Nem kevesebb mint 130 koronát fizet­nek egy négyzetméterért, ami hektárra vetítve meghaladna az édenkert szántóföldjének árát is - Szlovákiában ilyenről csak álmodni lehet. Bárhogy is van, 2006-tól - ha minden a tervek és elképzelések szerint sikeredik - több mint 300 ezer Peugeot gépkocsi gurul majd le a gyártószala­gokról Nagyszombat déli részén. A kormány kép­viselői bölcsen és higgadtan érvelnek lobbyzásuk­ról: a kormány csak az EU normáival összhang­ban lévő kedvezményeket nyújtotta a francia beru­házónak. Az összes kedvezmény nem lépheti túl az invesztíció értékének 15 százalékát. Összessé­gében azért örül az ország. POLGÁRI LÁSZLÓ - RIMASZOMBAT Kovács Béla-díjat kapott a hugyagi farmer A hatvanadik évében járó Farkas János hugyagi gazda azon kevesek közül való, akik az úgynevezett „mezőgazdasági szerkezetváltás” után a mai napig talpon maradtak. Egyike volt azoknak a megyében is, akik a mezőgazdasági politika majd 15 év óta tartó változásaiba belekeseredve, nem „dob­ták el” a kárpótlás során szerzett földjeiket, és a mai napig termelnek. Ehhez a föld, a gazdálkodás ismerete, szeretete mellett kellett a család összefogása: még az idős szülők is segítenek erejükhöz mérten. A mezőgazdaságból élők kö­zött a megye határain is túl is­mert Farkas János jelenleg 148 hektár földön gazdálkodik Hugyag térségében: ebből közel 60 hektár a saját föld. A zömök, erős felépítésű, humort is értő gazda a saját gazdasága mellett elnöke az Ipoly Gazda Szövetke­zetnek, amelyben az Európa Unió felé tartó újfajta mezőgaz­dasági szövetkezés útjait taposó környékbeli gazdák tömörültek érdekeik érvényesítésére. A biz­tosabb jövőjét kereső mezőgaz­daságban egyelőre sajnos fehér hollónak számítanak az olyan termelők, mint Farkas János, akit rangos kitüntetés ért a múlt év őszén. Október 23-a alkalmából a Magyar Köztársaság földműve­lésügyi és vidékfejlesztési mi­nisztere, dr. Németh Imre a hugyagi gazda részére az agrári- umban végzett kiemelkedő tevé­kenységéért Kovács Béla szelle­mi örökségének ápolásáért és a magyar szabadság eszméinek megőrzéséért Kovács Béla-díjat adományozott. A három éve 24 taggal alakult, Farkas János által vezetett Ipoly Gazda Szövetkezet elsősorban a tagok termékeinek értékesítésé­vel és beszerzéssel foglalkozik, mintegy 80 milliós forgalmat bo­nyolított le az elmúlt évben. A közös beszerzésekben elsősor­ban a vetőmag, műtrágya és nö­vényvédő szer szerepel. A közel kétezer hektár területen gazdál­kodó szövetkezet megvette a volt Zoláért burgonyatárolóját, ez a telephelyük, valamint a rak­tárbázisuk is. A közeljövőben megtartandó közgyűlésükön na­pirendre kerül a tagság lét­számának bővítésének kérdése és az állattenyésztés koordinálá­sa: elsősorban a húsmarhaál­lomány erősítésében gondolkod­nak, mert úgy vélik, hogy az EU- ba való belépés után probléma­ként fog jelentkezni a tejhasznú ágazat sorsa és az ebből eredő problémát szeretnék levezetni. Az új típusú szövetkezet jövő­jéről Farkas Jánosnak az a véle­ménye, hogy ha maradnak a csa­ládi gazdaságok az EU-csat­lakozás után, akkor a koordiná­ció és a támogatásokra indítások csak nagyobb egységekben lesz­nek eredményesek és ezt szolgál­ja a szövetkezés. Farkas János életét a mező­gazdaságban végigkísérte a szö­vetkezeti mozgalom. A szécsé- nyi mezőgazdasági technikum­ban végzett 1962-ben, az állami gazdaságban töltötte a gyakor­noki idejét. Innen a ludány- halászi Ipoly-menti Mezőgazda- sági Szövetkezetbe került köz­ponti agronómusnak és főállatte­nyésztőnek. Ezt követően 1972-86 között az endrefalvai Aranykalász Téesz elnökeként dolgozott. Ezekben az években megyei szinten is jó eredménye­ket értek el a gazdálkodásban, de a sok túlórát megsínylette a csa­lád és a hugyagi gazda jobbnak látta a váltást. Négy évig az őr­halmi téesz ipari ágazatát vezet­te és mikor lehetőség nyílt a ma­gángazdálkodásra, akkor a me­gyében az elsők között ragadta meg a lehetőséget. Farkasék családi gazdálkodá­sa 3 hektáron indult és innen te­rebélyesedett ki. Kihasználták a földkárpótlás lehetőségét, vásá­roltak részaránytulajdonokat és így jött össze az önálló gazdálko­dásra alkalmas terület. Az elmúlt évben pályázat útján 18 millió forint értékű munkagépet sze­reztek be. Mindezek mellett a ’80-as évek elejétől Farkas János az egyik alapítója és aktív tagja az­óta is a Palóc Lovas Baráti Kör­nek. Akkor még a szép emlékű Bárány Anzelm nógrádmarcali és patvarci plébánossal, Hlacsok János patvarci gazdával, Hesz Mihállyal, Gál Andorral és társa­ikkal szinte a hamvaiból támasz­tották fel a környéken a lovas­sportot. A sportot illetően Farkas János maga is a fogatra ült a Bá­rány Anzelm-emlékversenye- ken, de az utóbbi években már nagyobb fia, Szabolcs verseny­zett, akit az országos ranglistán hatodikként is jegyeztek kettes fogathajtásban. A mezőgazdaság dolgát illető­en, különösen az EU-s csatlako­zás függvényében azt mondja Farkas János, hogy a nagyon ke­vés információ alapján nem látja végét a dolognak. Úgy érzem, hogy „eladtak minket” a csatlako­zás érdekében - vélekedik - mert addig, amíg az EU által előírt ipa­ri nagyüzemek adókedvezmé­nyeit meghosszabbították 2007- ig, addig a mi közvetlen támoga­tásunkat csak az EU által ajánlott szinten tudták kiharcolni.- A mezőgazdasági szövetke­zet révén felhalmozódott tudás szinte felszívódott a téeszek szétesésével - mondja Farkas János - A fiatal szakemberek nagy része elment a falvakból, azok akik maradtak, elöreged­tek. Az idősek nem sokat tud­tak kezdeni a kárpótlás lehető­ségeivel. A családi gazdálko­dásnak is bizonytalan a jövője és az új típusú szövetkezetek sem bizonyulnak életképesnek, nem tudni, hogy a magyar me­zőgazdaság hogy marad lábon, kinek a kezébe kerül az Euró­pai Unióban. SZABÓ ENDRE „A föld, a gazdálkodás ismerete, szeretete mellett kellett a család összefogása is. ” Költségvetésről, juttatásokról Boldvai László a megyei nyugdíjas-képviseletnél Salgótarján Boldvai László, Salgótarján országgyűlési képviselője volt a vendége annak a ta­nácskozásnak, amelyet a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének elnöksége tartott tegnap, a megyeszék­helyen. A képviselő a 2003- as költségvetés fontosabb elemeiről tájékoztatta a tes­tület tagjait. Mint mondotta, az idei költ­ségvetésnek a 2003-as feladatok mellett számolnia kellett az el­múlt évben elkezdődött folyama­tok áthúzódó hatásával. Szólt ar­ról, hogy a költségvetés ebben az évben a GDP 4,5 százalékos nö­vekedésével, 18,5 ezer milliárd forinttal számol. Az államháztar­tás hiánya, amely az elmúlt év­ben 9 százalék volt, a tervek sze­rint 4,5 százalékra zsugorodik. Az idei költségvetés prioritá­sai között említette Boldvai László a Medgyessy-kormány 100 napos programjainak áthú­zódó kötelezettségeit, így a köz- szolgálati szféra béremelését. Az idén a bér és az adóválto­zás együttes hatása mintegy 7 százalékos reálbér-növekedést tesz lehetővé. A nyugdíjasok ja­nuárban megkapták a 8,4 száza­lékos nyugdíjemelést, novem­berben kerül sor az özvegyi nyugdíjak 5 százalékos emelésé­re, valamint a 13. havi nyugdíj 25 százalékának a kifizetésére is. Ez utóbbi mintegy 34 milliár- dot jelent a költségvetésnek. Az előadó hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a területi különösé­Boldvai László gek mérséklésé­vel, az emberek anyagi, szociá­lis, egészség- ügyi ellátása is fokozatosan kö­zelítsen az Eu­rópai Unió átla­gához. A területi fel­zárkóztatást szolgáló források 22 százalékkal nőnek, 32,2 mil- liárdra emelkednek az idén. . Nógrád a hét megye között van, melyek hátrányos helyzetük mi­att többlettámogatásban része­sülnek. Ugyancsak az európai uniós csatlakozással összefüg­gésben említette, hogy az ország gazdasága a csatlakozást követő három évben összesen 330-350 milliárd forint plusztámogatás­hoz juthat. OzsVár Istvánná elnökségi tag a megyei képviselet elmúlt évi te­vékenységéről adott számot. Ki­emelte, hogy legfőbb feladatának a parlamenti és az önkormányza­ti választások előkészítését tekin­tette a képviselet. A képviselet 60 tagú tanácsából 20-an maguk is részt vesznek az önkormányzat­ok tevékenységében, tanácstag­ok, vagy tagjai a testületek mel­lett működő munkabizottságok­nak. Beszámolt a rendezvények­ről, így az idősek fesztiváljáról, és a Községi kincsek-sorozatról, amelyben egy-egy település mu­tatkozott be, hozta el kincseit a megyeszékhelyre. Végezetül az elnökség szemé­lyi kérdésekben tett javaslatot, amelyeket a márciusi tanácsülés elé terjesztenek.-- Z -1— f — .JÉL, TTTTET 1 tv Kiíidja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó és főszerkesztő: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Föszerkesztó-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN és TIBAY GÁBOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., \l / II U \ 11 Jjpf U I U I A U Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati 1 l y/VjJ\i\.Ay megyei llllYIjrll szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében _____________________Küzttm napilap__________________ a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1345 Ft, negyedévre 4035 Ft, fél évre 8070 Ft, egy évre 16 140 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , A,,.^0. * * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. I szerkesztőségi rendszerrel kämok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom